Month: november 2015
Fogassüllő rizzsel és szőlős édesköménnyel
Hozzávalók: 1 db fogassüllő filézve, 2 ek oliva olaj, só, bors, 1 ek liszt
1 gerezd fokhagyma, 1 ek olaj, 1 csésze rizs, só, bors, 1 dl fehér bor, víz
1 db nagy édeskömény, apróra darabolva, só, bors, 1 kk édeskömény mag, 1 dl tejszín, 100 gr szőlő, 1 ek mirin, japán borecet, 2 ek vaj
Elkészítése
Főzzük meg a rizst a szokásos módon: kevés olajban pirítsuk meg a fokhagymát, adjuk hozzá a rizst és azzal együtt pirítsuk tovább. Öntsünk rá 2 csésze vizet, sózzuk, borsozzuk, később a borral felöntve puhára főzzük (az elpárolgott vizet mindig pótoljuk).
Közben elkészítjük az édesköményt: a zöldséget apróra daraboljuk, majd vajban megpároljuk. Sózzuk, borsozzuk és az édesköménymaggal megszórjuk, ezzel válik intenzívebbé az íze. Amikor már félig megfőtt, hozzáadjuk a szőlőszemeket, az 1 ek borecetet és a tejszínt. Még pár percig főzzük, majd levesszük a tűzről és tálalásik melegen tartjuk.
A halat megtisztítjuk, szálkátlanítjuk, (ha szükséges), majd szép szeletekre vágjuk. Sózzuk, borsozzuk és egy kevés lisztben meghempergetjük. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat vagy vajat és a fogast mindkét oldalán ropogósra sütjük. Ha enyhén savanykásan szeretjük, akkor felönthetjük 1 dl fehérborral. Amikor minden kész, egy tányéron szépen elrendezzük a halat, melléhelyezzük a rizst és a párolt szőlős édesköményt! Nagyon finom, könnyű vacsora vagy vasárnapi ebéd!
Lepényhal quinoával és kókusztejes paprika szósszal
Kedvencem ez a fehérjében gazdag, kókusztejes-paprika szószos étel. Próbáld ki egy nap vacsorára, vagy a hétvégén. A paprika szósztól mindenki el fog ájulni, mert egyszerűen tökéletes!
Hozzávalók: 1 db fehérhúsú halfilé (én lepényhalfiléből készítettem) 200 gr személyenként, 1 dl fehér bor, 1 csésze quinoa, 1 ek oliva olaj, 2 dl kókusztej, 1 kk só, ½ kk bors, 4 db hegyes marokkói paprika, 1 kk füstölt paprika mag
10 dkg gomba, 1 ek vaj, só, bors, balzsamecet
Elkészítése:
Főzzük meg a quinoát annyi vízben amennyi elfedi. Ízesítsük tetszés szerint sóval, borssal, korianderrel. Amikor megfőtt szűrjük le a vizet alóla majd locsoljuk meg egy kanál oliva olajjal. Tegyük félre.
Közben készítsük elő a paprikákat, mossuk meg, vágjuk fel vékony, egyenlő szeletekre. Locsoljunk oliva olajat egy rácsos serpenyőbe, és grillezzük meg benne a paprikaszeleteket. Sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg BBQ-grillfűszerrel. Amikor kellőképpen megsültek a paprikaszeletek, tegyük egy turmixgépbe, öntsük rá a kókusztejet és turmixoljuk össze. Sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá a füstölt paprika magokat, ha kell egy kis oliva olajat, majd mixeljük mégegyszer össze.
A megtisztított, feldarabolt gombát pirítsuk meg az 1 evőkanál vajban. Sózzuk, borsozzuk, majd szórjuk meg friss petrezselyemmel. Amikor kész ízesítsük egy kis balzsamecettel.
Végül vajban vagy olajban süssük ropogósra a halfiléket (mindkét oldalukon), ha savanykásan szeretjük, meglocsolhatjuk 1 dl fehérborral.
Rendezzük el a tányéron a quinoát, helyezzük mellé a halat meg a párolt gombát és locsoljuk meg jó bőven a kókuszos paprika szósszal (a maradék szószt helyezzük az asztalra). Isteni finom!
Hesszeni almaborospite
Hozzávalók a tésztához: 250 gr liszt, 125 gr vaj, 100 gr cukor, 1 tojás, 1 1/2 kk sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 ek víz
A töltelékhez: 1,5 kg alma, 2 tasak tejszínes vaníliás pudingpor (Dr Oetker), 750 ml almabor, 200 gr cukor, 2 tasak vaníliás cukor, 400 ml tejszín, 1-2 tasak habfixáló, 3 ek csokireszelék
Az almát megmossuk, lecsöpögtetjük, meghámozzuk, magházát eltávolítjuk, és apró darabokra vágjuk. A kapcsos sütőformát (kb. 26 cm átmérőjű) kivajazzuk. A sütőt előmelegítjük.
Elkészítés módja:
A pudingot a tasakon lévő használati utasítás szerint, tej helyett 600 ml almaborral és 200 g cukorral felfőzzük. Az almadarabokat a még forró pudinghoz keverjük, majd hagyjuk kihűlni. A lisztet a sütőporral elkeverjük, és egy keverőedénybe szitáljuk. Hozzá adagoljuk a többi hozzávalót, és konyhai robotgéppel először alacsony, majd a legmagasabb fokozaton sima tésztává keverjük. A tésztát egy enyhén lisztezett munkalapon vékony lappá nyújtjuk, majd az előkészített sütőformába fektetjük úgy, hogy a tészta széle a forma oldalára 3-4 cm magasan felfeküdjön. A tésztát néhányszor villával megszurkáljuk, majd a kihűlt almás puding-krémet a tésztára borítjuk, a tetejét elsimítjuk. Végül a sütőformát a sütő alsó harmadába toljuk, és a süteményt 170°C (előmelegítve) 60 perc alatt megsütjük.
A kész süteményt sütőrácsra téve a formában 15 percet állni hagyjuk, majd a sütőkeretet eltávolítva megvárjuk míg kihűl. A tejszínt a habfixálóval és a vaníliás cukorral kemény habbá verjük, a kihűlt sütemény tetején egyenletesen elosztjuk, majd kevés csokireszelékkel meghintve díszítjük (vagy rácsorgathatunk egy kis almaboros levet). 
Pasztinák krémleves
A pasztinák az ún. újra felfedezett zöldségek csoportjába tartozik, ami azt jelenti, hogy már az ókor óta ismert, de később népszerűségéből sokat veszített főként a burgonya megjelenése után. A 20. század közepe óta a leglenézettebb zöldségek közé tartozott egészen az utóbbi 10 évig, napjainkban azonban újra felfedezték, mint szívbarát zöldséget, ugyanis jóformán nem tartalmaz zsírt, koleszterint, tehát a fogyókúrázók számára a legideálisabb tápanyagforrás. Ugyanakkor vitaminokban és ásványi sókban, rostban, folsavban, káliumban, keményítőben gazdagok. Hatóanyagai, mintahogy a külseje is, hasonlóak a petrezselyeméhez, gyökerének főzete vizelethajtó, görcsoldó, vese- és epekő, illetve gyomorbajok esetén kiváló hatású. A gyökérből nyert anyagokat a likőriparban is felhasználják ízesítőként. Kevesen tudják azonban, hogy a növény levelei alkalmasak főzelék készítésére. Régen, különösen a babételek készítéséhez volt nélkülözhetetlen.
Pasztinák krémleves
Hozzávalók: 2 evőkanál vaj, egy nagy fej vöröshagyma, 2 kicsi burgonya, 1 db alma, 1 gerezd fokhagyma, 4 db paszternák, 1 liter csirke alaplé, 1 kk szerecsendióvirág, 1 kk csombor, 1 kk mustár vagy citromlé, 100 ml tejszín
Elkészítése: Tisztítsuk meg a zöldségeket, aprítsuk fel, majd egy lábosban kezdjük felolvasztani a vajat. Pirítsuk meg benne a zöldségeket, a vékonyra felszeletelt pasztinákkal együtt. Sózzuk, borsozzuk, majd öntsük fel kb. 1,5 dl vízzel és pároljuk egy rövid ideig fedő alatt. Ezután öntsük fel a húslevessel, ízesítsük egy kiskanál citromlével vagy dijoni mustárral és addig főzzük, amíg megpuhulnak a zöldségek. Amikor kész a leves egy botmixerrel összetörjük, illetve pürésítjük. Hozzáöntjük a tejszínt és visszatéve a tűzre még 3-5 percig főzzük, de ekkor már nem forraljuk. Ízlés szerint borssal vagy szerecsendió virággal, majoránnával, csomborral megszórva tálalhatjuk. De diétánknak megfelelően kínálhatjuk pirított zsemlekockákkal, 1 kiskanál bazsalikomos pesztóval, reszelt parmezán sajttal vagy ropogós bacon csíkokkal is. Én ezúttal csak friss ropogós kenyérrel fogyasztottam.
Eredeti, osztrák császármorzsa
A magyar császármorzsa minden esetben búzadarával készül, és valóban morzsaszerű a végeredmény. Az osztrák-bajor Kaiserschmarrni változatban azonban nincs dara. A liszttel készült, állagában egy sokkal könnyed tésztájú, vastag palacsinta tésztához hasonló édesség lesz. Könnyedségét a külön felvert tojásfehérje adja, a sütés közben rászórt, karamellizálódott cukor pedig sokkal karakteresebbé teszi (nem beszélve a tésztában lévő rumba áztatott mazsoláról). Istenien finom desszert volt, amikor a múlt héten egy borongós, őszi estén főételként fogyasztottuk!
Kaiserschmarrni recept
Hozzávalók: 190 ml tej, 100 g liszt, 40 g cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 4 tojás, só, 80 g vaj, kb. 30 g porcukor a tetejére, rumos mazsola, vanília szósz
Elkészítése: Válasszuk szét a tojásokat. Egy nagy tálban keverjük össze a tejet, a tojássárgáját, a cukrot, a vaníliás cukrot és a lisztet. Egy másik tálban verjük keményre a tojásfehérjét egy csipetnyi sóval. Forgassuk bele a tojásfehérje habját a sárgájás-lisztes-tejes keverékbe. Óvatosan, egy széles lapáttal keverjük el, hogy egynemű legyen, de a hab ne törjön össze. Ebben a fázisban adhatjuk hozzá a rumba áztatott mazsolát, diót, mogyorót, mandulát, vagy apróra vágott gyümölcsöket, például cseresznyét, szilvát vagy almát.
Egy nagy serpenyőben olvasszuk meg a vajat. Ne lepődjünk meg a megadott vaj mennyiségen, tényleg rengeteg, de a tészta fel fogja szívni és ettől csak még finomabb lesz.
Öntsük a tésztakeveréket a serpenyőbe. Alacsony lángon süssük addig, amíg az alja teljesen megsült, aranyszínű nem lett. Ez kb. 5 perc. Ennél a pontnál az osztrák receptkönyvek az írják, hogy fordítsuk meg a tésztát. Nos, a teteje még folyik, meg hatalmas mennyiségű a tészta, szóval elég nehéz megfordítani, de mégis meg kell. Ne pánikoljunk, ha egy sütőlapáttal alányúlva elszakad, hiszen a végén éppen az a cél, hogy falatnyi nagyságú darabokra tépkedjük. Egy vagy két lapát segítségével szedjük szét nagyobb, kb. 5-10 centis darabokra. Szórjuk meg porcukorral, tekerjük fel a lángot közepesen erősre. Néha megrázogatva süssük tovább, amíg a nyers részek is jól átsülnek, (kb. 5-6 percig), meg hogy a cukor is megfelelően karamellizálódjon. Általában porcukorral megszórva és valamilyen gyümölcsszósszal vagy kompóttal kínálják a bajor vendéglőkben (leggyakrabban alma vagy szilvakompóttal) vagy vanília szósszal, almapürével stb. De ma délután beültünk a Kipf’l nevű kávézóba, ahol rendeltünk egy-egy Kaiserschmarrnit. Csak le akartuk csekkelni-ellenőrízni, hogy milyen is az igazi, bajor császármorzsa. Nos a legnagyobb meglepetésünkre, sűrített szőlőlével és fagyival tálalták egy mély tányérban (lsd 1. kép). Még a díszítésül rádobott dió is karamellizálva volt. Az ízorgia ellenére a férjem mégis azt mondta, hogy neki a durvább, “póriasabb” változat sokkal jobban ízlett (lsd 2. kép).
Olasz ratatouille
Gombás, padlizsános, cukkinis tészta parmezánnal
Hozzávalók: 4 ek oliva olaj, 1 nagy db padlizsán, 1 közepes db cukkini, 250 gr champignon, 1 közepes hagyma, 3 db friss paradicsom, 2.5 dl passzírozott paradicsom (vagy paradicsomszósz ketchup), 1 csapott ek cukor, 2 gerezd fokhagyma, 2 ek bazsalikom, 2 ek oregánó, 2 ek kakukkfű
Elkészítése:
- Kevés olíva olajon megpirítjuk a megmosott, felkockázott padlizsánt és cukkinit. Sózzuk borsozzuk, majd bazsalikommal, kakukkfűvel és oregánóval ízesítjük. 3-5 percig pároljuk. A gombát megtisztítjuk és kettévágjuk.
- Közben külön lábosban megfőzzük a tésztát sós vízben (kb. 15 perc alatt megfő, aztán letakarva megpuhul, de főzés közben kóstolgassuk a tésztát).
- A maradék olajban, egy nagyobb serpenyőben megpirítjuk az apróra vágott hagymát és fokhagymát, majd hozzáadjuk először a gombát majd az apróra vágott, friss paradicsomot. Kicsit főzzük, majd a passzírozott paradicsomot is hozzáadjuk (passzírozott paradicsom helyett használhatunk sűrített paradicsom konzervet is). 1 kiskanál cukorral ízesítjük, ezzel ellensúlyozzuk a paradicsom savanykás ízét. Ízlés szerint egy kis vörös pesto (Bertolli) hozzáadásával aromásíthatjuk. Végül szórjuk meg a paradicsomszószt a maradék bazsalikommal és oregánóval. Ha kell sózzuk, borsozzuk.
- Ha kész a szósz és a tészta is, akkor a tésztát beleforgatjuk a szószba, majd hozzáadjuk a sült padlizsánt és a cukkinit is. Egy nagy kanállal összekeverjük, majd mélytányérban, reszelt parmezán sajttal bőven megszórva és friss bazsalikom levéllel díszítve tálaljuk.
Karácsony ország és moha manók
Az Érchegység, Szász- és Csehország határán, délnyugatról északkelet felé húzódó, mintegy 150 km hosszú és 40 km széles hegyvonulat, az Eister-és az Elbei homokkő-hegység közt található. Déli lejtője meredek, az északi szelidebb; az Éger folyó felé szűk keresztvölgyek és meredek hegyszakadékok határolják, míg a Szászország felé vezető völgyei hosszúak, vadregényesek, és termékenyek. A hegység éghajlata igencsak zord; ezért a magasabb régiókban legfeljebb a zab és a burgonya terem meg.
1163-ban, amikor az első ezüstércet kibányászták az Érchegységben, egyúttal megkezdődött az ipari termelése is; jelenleg főképpen cinket, nikkelt, kobaltot, ezüstöt, vasat és rezet bányásznak (Zwickau és Chemnitz közt). A hegyen gránit, csillámpala és fillitrétegeket, a szienit, porfir, melafir töri át; melynek a felső felülete majdnem mindenütt sárga, meszes föld. Hála a rengeteg fának a régióban, a bányászat mellett a bútorok, fajátékok gyártása lett a második fontos bevételi forrás. Egész családok éltek meg játékok gyártásából, különösen a kemény tél idején. Néhány bánya bezárása után, tapasztalt esztergályosok kezdtek dolgozni a seiffeni játékgyárban, ők vágták és faragták ki az állat-emberfigurákat, a család többi tagja-nők és gyerekek- pedig festették, majd dobozokba csomagolták azokat. A kész termékeket aztán az Érchegységbe utazó kereskedők vásárolták fel, a szegénységet kihasználva, gyakran fillérekért. A legtöbb ilyen termék először Nürnbergbe került, eleinte a piacra, később a játékboltokba. A történelmi fafaragás mellett fontos iparág lett a környéken a csipkeverés, a hímzés és a horgolás; 1341-ben Uttmann Borbála honosította meg és jelenleg is több, mint 20 csipkeverő iskola működik a régióban. A háziipar a hangszerek, szalmafonatok, kesztyűk készítésével teljes.
Karácsony ország
A fajátékgyártás, napjainkban Seiffen falura és környékére korlátozódik, az ún. ” Karácsony országra“. A karácsonyi piramisok, a pipázó emberek, a diótörők, karácsonyi angyalok, bányászok, vadász figurák, bethlehemi állatok, karácsonyi hegyi tájak és a fagyertyák készítésének tradiciói a helyi seiffeni múzeumban tekinthetők meg, ahol kiváló képet kapunk arról, hogy hogyan dolgoztak a kézművesek cirka 150 évvel ezelőtt. A játékfaluban kitanulhatjuk a játék készítést, megtekinthetjük a karácsonyi cirkuszt, megleshetjük munka közben a babadoktort, valamint a német karácsonyi hagyományok mellett megismerkedhetünk a cseh karácsonyi szokásokkal is. Csatlakozhatunk a tradicionálissá vált Bergmann hegyi lámpásmenethez, ahol bepillanthatunk a bányászok nehéz, sokszor tragikus életébe, (hajnalban mentek dolgozni, amikor még sötét volt és csak késő este, sötétedés után tértek haza, ha hazatértek egyáltalán, mert gyakori volt a halálos kimenetelű baleset). Az említett időszakból maradt fenn az a szokás, hogy a helyi lakosok gyertyákat helyeztek az ablakokba, hogy a munkából hazatérő bányászoknak kivilágítsák a hazafelé vezető utat.
Pipázó emberek és mohamanók
A pipázó emberekről először 1850-ben tettek említést a korabeli források. Ennek az ember alakú füstölőnek a belseje üreges, a füst a Räuchermann száján lévő lyukon keresztül távozik. (A Räuchermann eleinte csak egy kúp alakú füstölő volt, amit a szabadba tettek ki). Mai népszerű karácsonyi füstölő figurák az erdész, a házaló, a vadász, a bányász és a katona. Mindenféle méretben, kicsi, nagy, óriás változatban kapható, beleértve a karácsonyfára függeszthető díszeket és az asztal szélére erősíthető Räuchermän családot, a pipázó férfit meg a Räucherfraut, a pipázó asszonyt. A világ legnagyobb Pipázó embere, ami a Miniaturen park Kleinwelka Bautzen-ben található, bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Dr. Johann August Ernst Köhler néprajzkutató szerint a Moosmann-t, a moha manót, a pipázó ember analógiájára találták ki Vogtlandban és Drezda környékén szintén a 19. század végefelé. Ezek a barátságos, kis, erdei szellemek, a 19. századi népmesék többségében főként karácsonykor bukkantak fel. A mohamanók, vagy Fakopáncsok afféle jóságos lények voltak, akik a szegény embereket aranylevelekkel jutalmazták, míg a rossz, dologtalan emberekre ráhúztak egyet egy bottal, melynek a végére fenyőtoboz volt erősítve.
A legenda szerint a 3 láb magas mohamanók, az erdők mélyén, a fák gyökere alatti barlangokban éltek, erdei gyümölcsökkel táplálkoztak, fenyő ágakból és mohából készült ruhát viseltek. Télen azonban a barátságtalan, havas erdőkből beköltöztek az emberekhez, ahol a karácsonyfán vagy az ablakban világítottak kis lámpásaikkal, de csak 12 éjszakán keresztül, mert karácsony után viszatértek az erdőbe, ahol jól bevackolták magukat a mohák alá és csak tavasszal jöttek onnan elő.
Így vált a Vogtland hatalmas erdőterületein a moha emberke, a karácsonyi fények hordozója. A 19. század második felében, egyszerű, fából készült üreges testhez szöggel erősítették rá a karokat és a lábakat. Később a kiváló fafaragó mestereknek köszönhetően csodálatos mestermunkák kerültek ki a kézműves műhelyekből. A gazdagabbak számára a fejeket a Falkensteiner Schnitzer cég szállította, (ma már porcelánból vagy újabban celluloidból készült fejjel is kaphatóak). A Mohaemberke ruhájának elkészítése viszont a nők feladata volt, az öltönyük eleinte kartonból volt és – ami a lényeg volt -hogy zöld mohával kellett beborítani. Az egyik kezükben egy lámpást tartottak, a másikban egy ágat, sétapálcát, vagy szerszámot.
Az Érchegység gasztronómiája
Ízletes, laktató és egyszerű, így lehetne jellemezni az Érchegység falvainak konyháját, melyet egyértelműen a gazdasági helyzet formált, az ételek ugyanis jobbára egyszerű alapanyagokból készültek, mint a burgonya, lencse és húsételek, ezek az alapanyagok napjainkban is a legfontosabbak. A hegyi falvakban a legélvezetesebbek a burgonyából készült ételek, mint például a burgonya pufferl (mackó, lepcsánka), ezenkívül az édes vagy sós változatban készülő “Klitscher-ek” (palacsinta alma mousse-szal, lásd a képen) minden vendéglő menüajánlatában megtalálhatóak. De a “Rauchermaad” (a krumplis palacsinta) ugyanilyen népszerű, akárcsak a “grienen Klies”, de egyáltalán a burgonya majdnem minden formája (sült burgonya, héjában sült krumpli fűszeres tejföllel meglocsolva). A burgonyából készült ételek mellett a hagyományos karácsonyi, marcipános édeskenyér a Stollen, és a “Neinerlaa” már nemcsak a karácsonyi szezonban kapható, és ahány család, annyiféle receptje létezik. Mindenesetre, karácsonykor kilenc különböző finomságnak kell lennie az asztalon, ezek között a 3 legfontosabb a savanyú káposzta, a knédli és a lencse. Az étkezés része mindig valamilyen, finom likőr (enzián, havasi gyopár), mert a helyi gyógynövény likőrök nemcsak segítenek megemészteni a zsíros, szaftos ételeket, hanem népszerű ajándéktárgy. Száz szónak is egy a vége, Seiffen nevének hallatán mostmár nemcsak a játékkészítés fog automatikusan beugrani, hanem a kulináris élvezetek is.
A moha emberkékről szóló történetek és legendák a Thüringiai erdőség falvaiban és Drezda közelében is megtalálhatóak, Dr. Johann August Ernst Köhler: Népszokás, babona, legendák és más ősi hagyományok Vogt földön című, 1867-ben megjelent könyvében olvashatunk többet róluk.
Sárga rókagomba leves zöldfűszeres zsemlegombócokkal
Hozzávalók a leveshez: 250 gr rókagomba vagy champignon, fél fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 dl fehér bor, 1,5 dl tejszín, só, bors, kakukkfű, vaj+ olaj
Hozzávalók a zsemlegombóchoz:
200 gr pirított vagy nem pirított kenyérkocka, 1 kk búzavirág szirom, 1 kk bársonyvirág szirom (büdöske), 1 kk szárított spenót, 1 kk kakukkfű, 1 kk bazsalikom, 1 kk rozmaring, 1 kk borsikafű, 1 kk tárkony, 1 kk zsálya, füstölt só, füstölt paprika, levendula, 1 kk fokhagymapor, 1 kk hagymapor, 1 kk mustármag
- Pucoljuk meg a gombát, egy tiszta ecsettel alaposan tisztítsuk meg a földtől. Aprítsuk fel a hagymát, reszeljük le a fokhagymát és pároljuk meg az olajban. Adjuk hozzá a gombát és 2–3 percig mérsékelt tűzön pároljunk mindent így együtt. Tegyünk hozzá egy kis vajat, majd húzzuk le a tűzről. Szórjuk meg a liszttel, öntsük rá a leveskockából főzött 1 liter húslevest és a tejet vagy tejszínt. Szórjuk meg a kakukkfűvel, majoránnával, rottyantsunk egyet rajta majd öntsünk hozzá 1 dl fehérbort. Főzzük tovább 5-8 percig. Amennyiben nem lenne elég sűrű a levesünk, merjünk ki egy kevés levet a fazékból egy csészébe, adjunk hozzá 1 kiskanál kukorica keményítőt. Keverjük simára egy villával majd öntsük a levesbe, mégegyszer forraljuk fel és már készen is van.
2. Készítsük el a gombócokat, a készen vett pirított kenyérkockából és az előzetesen mozsárban összekevert rengetegféle fűszerkeverékből. Adjunk hozzá a kenyérkockákhoz 1 tojást meg 1,5 dl tejszínt és szórjuk rá a fűszerkeverékünket. Gyúrjuk jól össze és hagyjuk állni legalább 20 percig. Formáljunk belőle gombócokat majd dobjuk bele a forrásban lévő vízbe és főzzük 10-15 percig.
Ezzel a gyönyörű, zöldszínű levesbetéttel kínáljuk a rókagombalevest.
Xilvia 