Hónap: december 2011

Karácsonyi hangulatok

Posted on Updated on

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Reklámok

Tüzes bólé party

Posted on Updated on

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Tegnap megtartottuk a karácsonyi partit az egyetemünkön, aminek a fénypontja a Tüzes puncs készítése, a krambambuli volt. Az ital hivatalos neve egyébként németül Feuerzangenbowle, mely szó szerinti fordításban tüzes fogóval készült bólé-t jelent. Ez a hagyományos, magas alkoholtartalmú ital, nemcsak a karácsonyi és újévi ünnepek alatt népszerű Németországban, hanem egész télen, nem véletlen, hogy számos tüzes ital partit rendeznek a nagyobb német városok főterein is, mint pl. Nürnbergben, Münchenben, Berlinben. 2006-ban több mint 10,000 diák vett részt a hagyományos forró punch készítési ceremónián Göttingenben.

Németország összes egyetemén már december elejétől megkezdődik a krambambulizás, azaz az ugratás, ami pl. abból áll, hogy a diákok ébresztő órákat visznek magukkal az előadásokra és mindannyiszor, amikor az ébresztőóra megszólal, a mozifilm főhősét utánozva lézeres mutatópálcával megvilágítják az iskolatáblát, éppenúgy, ahogy az 1944-ben készült Die Feuerzangenbowle film főhőse, a három F betűs Hans Pfeiffer tette, aki egy történelem szemináriumon, felelő diáktársának, egy zsebtükörrel világította meg a térképen a helyes választ. A film méltán került 1980-ban a nagy német klasszikusok közé.

Hogyan készül a puncs?

Az ital elkészítéséhez legegyszerűbb, mint a képen is látható, egy spiritusz égő, de ha van otthon fondü készletünk, az méginkább megkönnyíti az életünket. Először főzzük meg egy lábosban a forralt bort, a szegfűszeg, narancs, fahéj, gyömbér, cukor és persze a bor hozzáadásával. Utána gyújtsuk alá a spiritusz égőt és helyezzük rá a forralt bort (mely intenzív, vörös színét egy borókabogyó és brandy keverékkel készült cseresznyelikőrtől nyeri, ami az 1800-as évek közepén Danzigból (Gdanskból) került át és lett népszerű Németországban). Fektessük keresztbe a lábos tetején a süveg cukrot, öntözzük meg a rummal és gyújtsuk meg. Miközben a rum kékes lánggal ég, az alkohol hatására a cukor olvadni-karamellizálódni kezd. A rumnak legalább 54%-os alkohol tartalmúnak kell lennie, különben a cukor nem ég jól. Ezután addig öntözgessük a rumot a cukorra, amíg az egész tömb bele nem olvad a borba. Végül a forró puncsot, teás bögrékbe merjük és már kóstolgathatjuk is. A németek számára a forró puncs ceremónia legalább olyan fontos, mint a japánoknál a teaceremónia, és sok esetben maga a ceremónia fontosabb, mint az italozás. Egy ilyen puncsparti mindig jó alkalom egy kis hülyéskedésre, ugratásra, a bor garantáltan gondoskodik a jókedvről.

Karácsonyi ABC (H-Z-ig)

Posted on Updated on

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

 Hó és jég- hóember, hófesztivál-jégcsap, jégvirág, jegesmedve

2006-ban felejthetetlen élményem volt a híres szapporói hó és jégfesztiválon való részvétel. A több mint egy hétig tartó juki macuri, alias Hófesztivál 3 fontos színhelye az Odori Park, a Szuszukino és Szatoland volt (307 szobrot állítottak fel az Odori Parkban, 32–t Szatolandban, és 100-at Szuszukinó szórakozó negyedben). Mivel minden évben valamilyen nevezetes eseményt, híres épületet, vagy személyt kell megörökíteni, 2006-ban a legtöbb műalkotás a Narnia című mesefilm jegyében született. A zenei események, musicalek, rock koncertek a mínusz 21 fok ellenére a szabadban felállított pódiumokon zajlottak. A Szatoland oldalon viszont a fesztivál ifjú látogatói élvezhették a szánkó és jégpályákat, ezenkívül nagy népszerűségnek örvendtek a hokkaidó szigeti ételspecialitások is mint a tarisznya rák, forró, főtt kukoricával.

Nem bántuk meg azt sem, hogy felmentünk az Odori park közelében lévő TV toronyba, ahonnan fantasztikus panoráma nyílt a reflektorokkal megvilágított, szivárvány színeiben pompázó csillogó-villogó hó és jégvilágra. Az utolsó napon pedig ellátogattunk a Hitsujigaoka hegyen lévő hómúzeumba is. Ott tudtam meg, hogy a hófesztivál már létezett a második világháború előtt is, de újjászületésére 1950-ig kellett várni, amikor 6 helyi gimnazista diák, hószobrok építésével hívta fel magára a figyelmet. Pár évvel később, 1955-ben a szoborkompozíciók készítésébe a közeli Makomanaiban állomásozó japán Önvédelmi alakulat tagjai is bekapcsolódtak. Az esemény akkora publicitást kapott, hogy hagyományt teremtett.

A természetbarát japánok, az 1974-es energiakrízis (gázolaj hiány miatt) óta a szobrok alapjául tartályokat, olajos hordókat használnak fel. Ugyanebben az évben hírdették meg először a nemzetközi Hó és Jégszobor versenyt külföldiek számára, melyen azóta Szapporó testvérvárosa, München is minden évben részt vesz. És ne hagyjuk ki a Hófesztivál fontos eseményét a Hó és Jégkirálynő szépségversenyt se, amelyre Szapporó nagy szórakozó negyedében a Szuszukinóban kerül sor. Jövőre, 2012-ben február 6-12-ig tart a 63. Hó és Jégfesztivál. Az élménybeszmoló után következzenek a karácsonyi süteményreceptek H-tól Z-ig.

Hókifli

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg vaj, 10 dkg zsír, 1 ek cukor, 1 dl tejföl, 2 dkg élesztő, egy csipet só, egy kevés tej, 5 dkg szitált porcukor, vaníliás cukor, lekvár (barack, szilva, meggy), dió- vagy máktöltelék

Kevés langyos tejben (kb. 1 dl) egy csipet cukorral felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet elmorzsoljuk a vajjal és a zsírral, hozzáadjuk a sót, tejfölt, cukrot és végül a felfuttatott élesztőt. Sima tésztát dagasztunk belőle, meleg helyen egy órát kelesztjük. A duplájára kelt, diónyi darabokat szaggatunk a tésztából. Vékonyra nyújtjuk. A felső részére egy mokkáskanálnyi tölteléket teszünk. Ráhajtjuk a tésztát. Kiflit formázok belőle. 200 fokra előmelegített sütőben 8-10 perc alatt világosra sütjük. Még forrón vaníliás porcukorba forgatjuk. A jó hókiflinek idő kell, ezért másnap, sőt harmadnap az igazi. Jól zárható dobozban akár 2 hétig is eláll, de a bennünk lévő empirista azt mondja, érdemes egyből dupla adagot készíteni, hogy kitartson karácsonyig.

Karácsonyfa csokiból és mandulából

Hozzávalók: 40 ml víz, 150 gr cukor, 400 gr durvára reszelt mandula, 300 gr csokoládé fondant. A díszítéshez porcukor.

1. Rajzoljunk egy zsírpapírra 6-8 db hatágú csillagot. Ez lesz a makettünk. 2. Olvasszuk meg a cukrot a 40 ml vízben. Amikor homogén, adjuk hozzá a mandulát és karamellizáljuk, amíg aranybarna színre nem vált. Vegyük le a rezsóról. 3. Olvasszuk meg a mikrohullámú sütőben a csokoládét. 4. Önstük rá a folyékony csokit a pörkölt mandulára és keverjük jól össze. 5. Kanalazzuk  a csokis-mandulát a csillagformákba és kb 1 óráig hagyjuk hideg helyen. Amikor megszilárdult a csoki, egy kis olvasztott csokoládé segítségével rakjuk a csillagokat egymásra. 6. Végezetül szórjuk be porcukorral és már kész is a csodás csokikarácsonyfa.

2 days before Xmas 005Mákos bejgli

Hozzávalók: 8 rúdhoz (4 diós, 4 mákos)

A tésztához: 75 dkg liszt (fele rétes, fele sima), 37 dkg margarin, 4 evőkanál porcukor, fél mokkáskanálnyi só, 2 tojás (felverve), 2 dl tejföl, 3,5 dkg instant élesztő

A mákos töltelékhez: 2 dl forró tej, 20 dkg porcukor, 40 dkg darált mák, 1 evőkanál búzadara, fél citrom reszelt héja, 1 evőkanál baraclekvár, mazsola, 1 alma, 1 mokkáskanál fahéj, 1 csomag vaníliás cukor

A diós töltelékhez: 2 dl forró víz, 20 dkg porcukor, 40 dkg darált dió, 1 evőkanál zsemlemorzsa, fél citrom reszelt héja, 1 evőkanál baracklekvár, mazsola, 1 alma, 1 mokkáskanál fahéj, 1 csomag vaníliás cukor, kevés rum

A tésztához a margarint elmorzsoljuk a liszttel, beleszórjuk az instant élesztőt, majd hozzátesszük a többi hozzávalót, jól kidolgozzuk. (Ha szükséges, kevés tejet is adhatunk még hozzá, lényeg, hogy ne lágy, inkább keményebb állagú tésztát kapjunk.) Letakarva 1 órát kelesztjük konyhai hőmérsékleten. A máktöltelékhez a forró tejbe beleöntünk 20 dkg porcukrot, majd a 40 dkg darált mákot, 1 evőkanál búzadarát, fél citrom reszelt héját, 1 evőkanál baraclekvárt, mazsolát, 1 reszelt almát, 1 mokkáskanál fahéjat, 1 csomag vaníliás cukrot. Összekeverjük. A diótöltelékhez a forró vízbe beleöntünk 20 dkg porcukrot, majd a 40 dkg darált diót, 1 evőkanál zsemlemorzsát, fél citrom reszelt héját, 1 evőkanál baracklekvárt, mazsolát, 1 reszelt almát, 1 mokkáskanál fahéjat, 1 csomag vaníliás cukrot, kevés rumot. A töltelékeket hagyjuk kihűlni. Lehet játszani a hozzávaló száraz és nedves anyagokkal, lényeg, hogy ne túl lágy, de jól kenhető masszát kapjunk. A tésztát 8 részre osztjuk, egyenként kinyújtva megkenjük a töltelékkel. Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük őket (kb. 3 cm-nyi távolságra). Megkenjük felvert tojással először hosszanti irányban, majd 15 perc után keresztirányban, és újabb 15 perc után megint hosszanti irányban. Hurkapálcával jól megszurkáljuk (aljáig), hogy a gőz el tudjon párologni, és 200 fokos előremelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük. Ha teljesen kihűlt, hűvös helyen letakarva tároljuk. Ünnep előtt több nappal előre is elkészíthető, sokáig eláll, sőt finomabb is.

Bibi simi 039Stollen vagy gyümölcskenyér

Az angolszász területeken nincs advent gyümölcskenyér nélkül. Német változata a stollen, melynek története egészen az 1400-as évekig nyúlik vissza. Többszáz fajta stollen recept létezik, melyek titka apáról fiúra száll. A stollent Németországban már általában Mindenszentekkor elkészítik és Karácsonyig hűvös helyen, celofánba csomagolva tárolják.

Hozzávalók a kalácstésztához: 150 g mazsola, 3 ml rum – barna, 500 g liszt, 10 g vaníliás cukor, 100 g porcukor, 50 g élesztő, 210 ml tej félzsíros, 200 g vaj, 1 db tojás, 70 g mandula (egész, hántolt), 170 g cukrozott vegyesgyümölcs, 1 csipet só, 0.5 teáskanál fahéj, 0.5 kiskanál szegfűszeg (őrölt), 0.25 kiskanál szerecsendió (őrölt), 1 db citrom héja, 1 db narancs reszelt héja

A díszítéshez: 75 g vaj, 75 g porcukor

A mazsolát a rumba, és kevés meleg vízbe áztassuk be. A tejet, a porcukrot és az élesztőt tegyük egy tálba, jól keverjük el, és tegyük félre.

A cukrozott gyümölcsöket és a mandulát is vágjuk apróra. A lisztet tegyük egy üstbe, amiben a tésztát fogjuk dagasztani, és keverjük el a lisztben a kevés sót. A vajat olvasszuk fel, de ügyeljünk, hogy ne legyen forró, csak langyos!

Ha az élesztő felfutott, hozzáadjuk a tojást, az olvasztott vajat, az őrölt fűszereket, és a narancs valamint a citrom reszelt héját. Az összetevőket alaposan keverjük össze, majd öntsük a lisztre.

A tésztát alaposan gyúrjuk össze – legalább 10 percen át -, majd tegyük hozzá a lecsurgatott mazsolát, az apróra vágott mandulát, és kandírozott gyümölcsöket. Ha ez megvan, ismét alaposan gyúrjuk át a tésztát, majd takarjuk le, és meleg helyre téve, kb 90 perc alatt kelesszük a kétszeresére.

A sütőt előmelegítjük 175 C-ra, a sütőlemezt sütőpapírral lefedjük. A kelesztés után átmozgatjuk a tésztát, majd egy 30 cm hosszú, elkeskenyedő végű rudat nyújtunk belőle. A rúd közepét nyújtófával elvékonyítjuk. Az egyik gömbölyded szélét ráhajtjuk, és a mélyedésbe fektetjük. Mindkét hosszanti oldalát kezünkkel benyomkodjuk, gerincet formázunk a stollen tetején, majd a sütőlemezre tesszük, és 15 percen át kelesztjük.

Ha megkelt a kalács, 55-60 perc alatt készre sütjük az előmelegített 175 C-os sütőben. A kisült kalács tetejét, még forrón lekenjük az olvasztott vajjal, és vastagon leporcukrozzuk. A teljesen kihűlt kalácsot fóliába csomagolva hűvös helyen tároljuk.

Szaloncukor-szalonban lévő cukor-mivel ma gyakorlatilag csak mi magyarok függesztünk a karácsonyfára szaloncukrot, így ez a termék hungarikumnak tekinthető. Az elnevezés valószínűleg onnan származik, hogy a karácsonyfát a gazdagok a szalonban állították fel, ezért lett a rajta lévő dísz neve szaloncukor. Az első szaloncukrot (fondantcukor) a franciák a XIV. században készítették el, tőlük német közvetítéssel került át a XIX. század első harmadában Magyarországra. Kezdetben, a szaloncukor készítése kézileg történt, a 19. század végén jelentek meg az első fondantkészítő gépek, amelyeket a híres Stühmer csokoládégyár gyártott a Gerbeaud cukrászda számára.

A szláv és skandináv népeknél régen szalmából, kukoricacsuhéjból készítették a karácsonyi díszeket.

 

Nincs karácsony német díszek nélkül!

Posted on Updated on

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Amikor öt évvel ezelőtt első ízben ünnepeltem a karácsonyt Münchenben, meglepett a karácsonyi díszek szokatlan, sokszor giccsesnek tűnő kavalkádja. Először a karácsonyt megelőző adventi vásárokban láttam a diótörőket, erdei lámpással világító emberkéket, (amik még ízlésesek is voltak) később a nagy áruházakban felfedeztem az üvegből készült perecek, söröskriglik mellett (ahol mellesleg óriási területen, külön szinteket szentelnek a karácsonyi díszeknek) a nem éppen karácsonyi témájú üvegfigurákat mint pl az uborkát, kukoricát vagy fokhagymát.

 A minap pedig a Ludwig Beck nagyáruházban járva néhány Viktória-korabeli díszre bukkantam. A színes és aranyozott apró tárgyak, flitteres csillogás, azonnal a Dickens novellákból ismert nosztalgikus világot varázsolták elém, a cukros tölcsérek, medállok, apró dobozkák, üveggömbök mellett pillangók, régi vágású Télapók néztek vissza rám. Hát egy biztos, hogy a karácsonyi dekoráció iránti lelkesedés a 19. század közepétől a német Albert hercegnek köszönhetően hirtelen kolosszális méreteket kezdett ölteni. 1846 amúgy is rengeteg változást hozott a technika és a tudomány terén, ami beszivárgott a divat és az ízlés világába is. Az új karácsonyi díszek megjelenéséről az 1846-os londoni Times decemberi száma adott hírt először, a képen jól láthatóak Viktória királynő mellett-fölött az új díszek, Albert herceg Németországból hozatott üveggömbjei s a gyertyák helyett az elektromos égők. A fotó szenzációként járta be az egész világot. Kétségtelen, hogy Albert herceg nagy érdeme volt, hogy a német hagyományokat meghonosította a windsori kastélyban, Viktória pedig, aki imádta férjét, gondoskodott róla, hogy a német szokások előtérbe kerüljenek az angolokkal szemben. Az arisztokrácia azonnal utánozni kezdte a királyi udvart, így jött divatba a karácsonyfa üveggömbökkel való dekorálása, nemcsak Nagy-Britanniában, de később az Egyesült Államokban is. A következő 60 év alatt aztán valóságos forradalom tört ki a karácsonyi díszek és dekorációk terén. Míg 1840 előtt a dekorációk nagy része friss gyümölcsökből (almából, narancsból), aranyra festett dióhéjból, mogyoróból és egyéb ehető édességekből állt, Albert herceg, a híres német üvegfúvó üzemből, Lauschából szebbnél-szebb gömböket, Drezdából pedig bádogból és viaszból készült apró babákat, pici bútorokat, hangszereket rendelt. Eredeti példányaikért ma vagyonokat fizetnek a gyűjtők.

Ha régi 19. századbeli karácsonyi képeslapokat, dokumentumokat nézegetünk, felismerhetjük a kor eklektikus stílusjegyeit. Az akkori díszek nagy része még krómlitográfiával készült, a maradék anyagokból, zselatinnal, ragasztóval összeállított tárgyak, vagy apró gyümölcsök, állatfigurák, gyerekek, fiatal asszonyok, angyalok, Télapó-Mikulás figurák voltak a kor kedvelt motívumai. Az 1850-es évek végére divatba jött albumokba rendezni az aranyozott papírmasé figurákat, s Albert hercegnek hála, a papír díszek mellett, a Drezdából érkezett vékony ezüst vagy aranyfüsttel bevont kartonpapírokból préselt madarak, lepkék, szünidővel kapcsolatos motívumok is megjelentek mint pl. a korcsolya, a szánkó, a hóember és a fenyőfa. Amikor a Viktória korszak 1901-ben, Viktória királynő halálával véget ért – néhány dísztárgy, csecsebecse is sírba szállt vele.

De térjünk vissza a német karácsony díszeire, mert kétségtelen, hogy a németek terjesztették el a nem ehető díszek divatját. Míg az amerikaiaknál a pattogatott kukorica, a cranberry füzérek, perecek voltak a népszerűek, a szláv népeknél meg a festett tojások és szalmavirágok, addig Németországban az üvegdíszek. Az iparosok először viaszból készült díszekkel kísérleteztek, de amikor kis idő elteltével kikísérletezték az üveg-kvarc technikát, a karácsonyi vásárokon megjelentek az üvegdíszek, melyek nagy előnye az volt, hogy a következő évben újra lehetett használni őket. Az eleinte higanyból vagy ólomból készült díszeket később egy ezüstnitrát és cukros víz keverékéből készült anyag váltotta fel. A nem ehető díszek elterjesztésében egyébként nagy szerepe lett az amerikai olcsó áruház láncolat koronázatlan királyának F. W. Woolworth-nak, aki miután hallott a német csodadíszekről, 1880-ban a lauscha-i üvegdísz készítő üzembe látogatott, ahol annyira lenyűgözte a karácsonyi díszek tárlata, hogy hamarosan állandó megrendelője lett a gyárnak. Mellesleg az üvegdíszek eladásából további milliárdokat keresett.

Karácsonyi ABC (A-tól G-ig)

Posted on Updated on

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A-Mennyből az angyal lejött hozzátok!- énekeljük Szenteste. Az idei karácsony nagy szenzációja egy igazi evilági Angyal torta kókuszbevonattal!

 Hozzávalók: 250 gr liszt, + 1 ek extra liszt, 250 gr cukor, 12 tojásfehérje, 1 ek forró víz, 1 teáskanál tejszín, 1 teáskanál vanília kivonat, csipet só, 4 teáskanál kókusz extra kivonat, 1 csomag kókusz glazúr vagy házilag készített kókusz bevonat, 300 gr nem édesített kókusz reszelék, 1 csomag szalakáli, angyalos nyalóka vagy papírból kivágott angyalfigurák

1. Melegítsük elő a sütőt 175 fokra, szitáljuk át a lisztet a 3/4 csésze cukorral legalább négyszer. 2. Verjük fel a tojásfehérjéket kemény habbá, 1 kanál meleg víz hozzáadásával. Adjuk hozzá a szalakálit, a vaníliát, egy csipet sót, és a kókusz kivonatot. A hozzávalókat keverjük megint össze a turmixgépben. A maradék 3/4 csésze cukrot is adjuk hozzá kanalanként. 3. Végül a lisztet óvatosan adagoljuk hozzá a habbá vert fehérjéhez. 4. Öntsük a tésztaalapot egy kerek tortaformába és süssük ki aranybarnára (40-45 perc alatt). Hagyjuk a rácson kihűlni. 5. Melegítsük fel a kókusz glazúrt és öntsük rá a tortára, majd egy spatula segítségével kenjük szét egyenletesen a tetején és az oldalán, végül szórjuk be a tortát a kókuszreszelékkel és díszítsük fel az angyal nyalókákkal.

Kókusz glazur: 1 1/2 csésze cukor, 1/4 csésze + 1 ek kókusztej konzerv, cukor

A kókusztejet keverjük össze a cukorral, addig amíg sűrű, ragasztószerű nem lesz.

Az angyal nyalóka házilag is elkészíthető: 150 gr porcukorból, 150 gr kristály cukorból, fél csésze plusz 2 ek vízből, 2 ek juhar vagy bodza szirup hozzáadásával, de az angyal figurákat papírból is elkészírhetjük és azzal díszíthetjük a torta tetejét.

Betlehemezés, bor. Decemberben beköszönt a hideg, megkezdődik a forralt bor szezonja. Fogyasztása már advent első hétvégéjén rekordot ér el Németországban. Lehet fehér vagy vörös borból készíteni, cukor vagy méz hozzáadásával, szegfűszeggel, fahéjjal, korianderrel, gyömbérrel, borssal ízesíteni. Nemcsak a hideg ellen véd, de megfázás és influenza ellen is kiváló, bár magas cukor tartalma miatt vigyázni kell vele, mert hamar az ember fejébe száll.

A Cukormázzal bevont gyümölcsökkel teli tál gyönyörű és olcsó asztali dísz, elkészítése egyszerű:

Hozzávalók a cukormáz készítéshez: 50 gr cukor, 10 evőkanál + 2 teáskanál víz + 2 ek porrá tört meringue

Mérjük ki a cukrot, a vizet, a meringet és egy mixerben forgassuk magas fordulatszámon kb. 7 percig, a máz akkor jó, amikor sűrű, ragasztószerűvé válik. Vonjuk be a gyümölcsök tetejét a képen látható módon. A gyümölcsök mellett leveleket is bevonhatunk a mázzal, ha besűrűsödne a krém, adjunk hozzá még egy kis vizet.bd0607_summer1.jpg

(3 módon készíthetünk cukormázat:1. porcukor+citromlé, vagy rum sziruposításával, turmixgépben, főzés nélkül. 2. Szintén főzés nélkül 1 tojásfehérjéből és 125 gr cukorból. 3. Főzve: 25 dkg cukrot másfél dl vízben sziruppá főzünk. Ezt használják a mézeskalácsok bevonásához, díszítéséhez is)

Csengő cseng, itt van már a szép advent..  csillagszórók szikráznak, amikor megjön az angyal, az angolok viszont durranó cukorral lepik meg egymást december 25-én. A karácsonyi cracker-vagy durranó cukor feltalálása egy londoni cukrászmester Tom Smith nevéhez fűződik, aki az 1880-as években eleinte papírba csomagolt cukrozott mandulát árusított, szeretetteljes mondásokkal díszítve. Később kitalálta, hogy a cukrot hogy lehet úgy kibontani a papírból, hogy durranjon. Akkora sikere lett, hogy az előállításához külön gyárat kellett alapítania.

Diótörő és Egérkirály

Csajkovszkij Diótörő című balettjét mindenki ismeri. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséjét ifj. Alexandre Dumas dramatizálta, Marius Petipa koreográfus és díszlettervező mester pedig színre vitte. Két képre osztotta a balettet. Az első képben megtartotta a karácsonyesti jelenetet, de a másodikban a történetet –Cukorországba- helyezte. Csajkovszkij kevés lelkesedéssel állt neki a mű megzenésítésének, ugyanis úgy érezte, a pazar díszletek és jelmezek, amiket a főigazgató és a balettmester elképzelt, veszélyeztetik a zene érzelmi tartalmának átélését. A mesetéma érdekessége miatt azonban mégis elfogadta a kihívást és 1892 elejére elkészült a zenével. A hangszerelés érdekessége, hogy a cselesztát is alkalmazta. A balettből egy kivonatot, az ún. Diótörő szvitet már március 7-én előadták egy szentpétervári koncerten. A nagy sikerű bemutatóra azonban csak 1892. december 18-án került sor a Marinszkij Színházban. Készítsük el Cukorországot a gyerekeknek karácsonyra az Egérkirállyal és hadseregével együtt. (képek a slide showban láthatók)

 

 

 

Édességek Franciaországban: A Les Treize avagy a 13 francia karácsonyi desszert eredete a középkorba nyúlik vissza, és Provansz tartományból indult hódító útjára. A szokásból később hagyomány lett, amit a mai napig megtartanak a franciák, azaz minden évben Szentestén és az azt követő napon 13 desszertet hordanak fel az asztalra (A nagy Virrasztás napjának is nevezik a hosszú reggelibe nyúló étkezés miatt). A 13-as szám Krisztust és a 12 apostolt szimbolizálja.

A 13 sütemény minden megyében másféle, de a legtöbb friss vagy aszalt gyümölcsökből készül, olyanokból, amiket a november végi szüret után hűvös helyen tárolnak egészen karácsonyig. (alma, téli körte, mandarin, narancs, dinnye, szőlő, szilva).

A “Mendiants” nevű desszert áll az első helyen, melynek jelentése kolduló barát, a desszertek “színe”, a római katolikus szerzetesrendek csuháját szimbolizálja, a mandula a karmelita, a mogyoró az augusztinusz, a füge a franciszkánus, a mazsola a dominikánusok öltözékének a jelképe. Az ishlerszerű, tallér alakú édesség, kandírozott gyümölcsök és magok hozzáadásával készül forró csokoládéba mártva.

Mandulás nugát: füge, datolya, mazsola, dió és nugát hozzáadásával készül, eredete a 18. századi hagyományokra megy vissza (cukorral, mézzel, magokkal, kandírozott gyümölcsökkel)

Fekete csokis nugátos sütemény: egy változata az előző keksznek, csak nugátkrémmel, mézzel, birsalmasajttal készül

Casse dents Allauch- egy “fogtapadós” száraz kekszféle, az olasz cantuccinihoz hasonlóan borba áztatva fogyasztják.

Calisson of Aix-en-Provence: mandula alakú cukorka, aszalt dinnyéből és narancsból készül, de olyan puha mint a marcipán és a teteje cukormázzal van bevonva. Olyan formás dobozkákban árusítják mint a pasztillákat.

Fougasse: a fahéjjal, ánizzsal ízesített, édes provanszi kenyér, január 6-áig a 3 királyok napjáig eláll. Van édes és sós változata is, olyan mint az olaszoknál a foccaccia-pogácsa..

Francia édes briós: oliva olajjal, ánizzsal, és rózsa vagy narancsvízzel készül. A hagyományok szerint ezt a süteményt nem szabad szeletelni, csak törni, hogy gazdag termés legyen a következő évben.

Galette de Noël: palacsintához hasonló tésztaféle, cukorral megszórva és forró mézbe mártogatva fogyasztják, érdekessége, hogy hajdina lisztből készül.

Panado: almával töltött karácsonyi torta

Almás fánk

Tarte de la Veille-olyan mint a Tarte Tatin-almából, körtéből készített tortaféle

Fenyőfa: jegenye fenyő, lucfenyő, vörösfenyő, aranyfenyő, cédrus, a világ minden táján december 24-én vagy már december elején felállítják a karácsonyfát, a fajtája függ az adott ország fenyőkínálatától. Kevesen tudják, hogy a karácsonyfa-állítás szokása azonban Skandináviából terjedt el, a 17. században, a harmincéves háború (1618-1648) idején, amikor a svédek európai hadjáratuk során eljutottak Németországba. Onnan aztán hamarosan Európa többi országába is elterjedt a híre, mintahogy Magyarországra is német közvetítéssel került át. A középkorban a karácsonyfa kivágásnak még rituális szerepe volt, a fiatal fa kivágása egy ifjú élet feláldozását jelképezte, azaz Jézusét, aki fiatalon meghalt az emberiségért (állítólag Luther Márton állította fel az első karácsonyfát Németországban a gyermekeinek). 

Gránátalma

A régi görögöknél a gránátalma a termékenység szimbóluma volt, valószínüleg a benne lévő sok mag miatt. Az egyiptomiak viszont  csillogó szemfestéket készítettek belőle a szivárvány minden színében kb 4000 évvel kr.e., amit egy foszforeszkáló bogárfajta kitinpáncéljának összetöréséből és festékanyagok hozzáadásával nyertek.

Louis Prang volt az első mestere az offszet nyomásnak, első karácsonyi képeslapja egy gránátalmát ábrázolt.

Kevesen tudják, hogy a gránátalma magja nemcsak vérvörös lehet, hanem kékesszürke, ami az amerikai konyha kedvence, a barna viszont a török és közép- ázsiai konyhákban népszerű, míg Indiában a fehérmagú gránátalmát termesztik.

A gránátalma több antioxidánst tartalmaz mint a zöld tea vagy a többi gyümölcs, azonkívül gyulladáscsökkentő, szíverősítő, ráadásul a rák rizikóját is csökkenti. Szezonja szeptembertől januárig tart.

A gránátalma szorbé receptje egy másik blogomban található!

Karácsonyi kalácsok a világ körül

Posted on Updated on

Németországban a pékségekben és a boltokban már november elején megjelenik a hagyományos karácsonyi kalács a stollen, Olaszországban a panettone, a görögöknél a christopsomo, nálunk meg a bejgli. Ez is azt bizonyítja, hogy van valami univerzális a karácsonyi kalács készítésben!

Stollen

A német stollen, egy élesztővel kelesztett, fűszeres sütemény, ami különleges helyet foglal el nemcsak Németországban, de az összes európai ország karácsonyi és újévi hagyományaiban. Ez a joviális külsejű, házikészítésű karácsonyi “kalács”, (püspökkenyér), a németek számára nemcsak a jólét, de egyben a remény megtestesítője is, az öröm és boldogság szimbóluma. Az örömé, hogy megoszthatjuk szeretteinkkel, legalább egyszer egy évben, amikor együtt az egész család. Nem véletlen, hogy receptje egyik generációról a másikra száll. A stollent igaz, hogy nem nehéz elkészíteni, de mégis nagy türelmet igényel, ezért csak úgy érdemes belekezdeni, ha rászánjuk az időt, és miközben arra várunk, hogy a tészta megkeljen, listát készíthetünk a karácsony előtti teendőinkről.

A stollen mai változata egy aszalt gyümölcsökkel gazdagított sütemény, amit mandulával, fahéjjal, kardamonnal, szegfűszeggel és marcipánnal ízesítenek. Hagyományos formája hosszúkás, téglalap alakú, mely a pólyában lévő újszülöttet szimbolizálja. Németországban Szentestén vagy karácsony első napján kerül asztalra, de egyébként végig jelen van az ünnepek alatt, hol csak asztali díszként, hol délutáni teához süteményként, mert nagy előnye, hogy sokáig eláll, ezért már hetekkel karácsony előtt elkészíthető.

Állítólag az első stollent a 15. században Drezdában készítették el, ahol az első német karácsonyi vásárt is megrendezték (a mai napig minden évben megrendezik). Receptje természtesen az eltelt 600 év alatt sokat változott, egyre gazdagabb, dúsabb és édesebb lett.

Christopsomo

A görögöknél a karácsony előtti 40 napos böjt, pontosan Szenteste napján ér véget, ekkor kerül asztalra Krisztus kenyere a Christopsomo. Ez a briósszerű kalács, borba áztatott füge, ánizs és narancs, néhány vidéken dió, mogyoró mazsola, szerecsendió, szegfűszeg, pisztácia, gyanta-mézga hozzáadásával készül. Egyes vidékeken fogyasztás előtt mézzel öntik le, s amikor a család befejezi az étkezést egy szelet christopsomot az asztalon hagy, abban a hitben, hogy karácsony éjjelén Krisztus meglátogatja őket és eszik belőle.

A  karácsonyi christopsomo elkészítésére a görög ortodox vallású emberek minden évben rituálészerűen készülnek fel, mert a hitük szerint csak akkor köszönt jólét, gazdagság, egészség a házra, ha betartják a vallás által előírt szabályokat. A régi időkben a görögök rengeteg mennyiséget készítettek belőle, 10-15 napra elegendőt. Az utolsó 2 christopsomo kalács elkészítésére azonban, csak közvetlenül a szenteste előtti éjszakán került sor, aminek régen különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak, a legendák szerint a pékek nagy buzgalmukban buzgón hányták-vetették magukra a kereszteket.

Amikor először ízleltem meg ezt a kerek alakú, briósszerű kalácsot, már az első falat után megállapítottam, hogy teljesen más az ízvilága, mint az addig kóstolt kalácsoknak, csak később tudtam meg, hogy az oka, hogy a görög kalács domináns ízét az olvasztott medvecukor adja meg, amelyet egyes vidékeken a mediterrán vadcseresznyefa gyantájából nyerik, másutt viszont a pisztácia fa mézgájából. Ma úgy készítik, hogy miután a tészta megkel, csiga formájúra tekerik,  szezámmaggal megszórják, és a sütőbe helyezik. 25 perc múlva készen van a dóm formájú briós. Díszítése aztán családonként különbözik, van ahol tésztából keresztet formálnak a tetejére és úgy sütik ki, míg máshol egy X betű van a tetején, ami nem más mint a görög Krisztus szó kezdőbetűje a Khi vagy X, és a görögök az első karácsony megünneplése óta így rövidítették le a Krisztus szót.

A Panettone viszont az Amerikába emigrált olaszok karácsonyi specialitása, ami aztán hamarosan elterjedt világszerte, pedig valójában a panettone milánói eredetű. A név jelentése a pane és tonio szó összetételéből származik. A pane előtag a kenyér olasz neve, a Tonio viszont a legenda szerint egy valaha élt szegény milánói pék volt, aki állítólag beleszeretett egy fiatal hölgybe, az ő szívét akarta megnyerni ezzel a kaláccsal. Egy másik történet szerint viszont Tonio a lánya hozományára gyűjtött. Hogy melyik történet volt az eredeti végeredményben mindegy, a lényeg az, hogy ez a rendkívül könnyű dió, mogyoró, kandírozott gyümölcs, csokoládé, citromkrém és más korabeli fűszerek hozzáadásával készült kalács ma már milliók kedvence.

És végül ne felejtkezzünk meg a magyar karácsonyi mákos és diós bejglinkről sem, aminek készítése Magyarországon néphagyomány. Diós vagy mákos patkó változatban is ismert, mert a népi hiedelem szerint a diót rontás ellen kell enni, a mák viszont bőséget hoz a házhoz.

A bejgli egyébként eredetileg Szilézia vidékéről származik, a 14. század óta ismert Európában. Neve német eredetű, jelentése beugen = meghajlít, (mohnbeugel = mákos kifli/bejgli), osztrák közvetítéssel érkezett hazánkba és csak a 19. század második felében terjedt el. Magyarországon ugyanis csak ekkortól kezdték német divat szerint ünnepelni a karácsonyt. Kezdetben családi ünnepek kedvelt süteménye volt, majd a reformkortól kezdve fokozatosan felváltotta a hagyományos karácsonyi kalácsot. A híres cukrászmester, Magyar Elek Pozsonyban kóstolta meg először a “pejgli”-t: „Nekem például a béke éveiben karácsonynál sokkal jobban ízlett a dióspatkó április végén, amikor tudniillik rendszerint Pozsonyba utaztam a lóversenyekre és soha el nem mulasztottam, hogy jókora csomag diós süteményt ne hozzak magammal Wendlertől, a nagyhírű pejglisütőmestertől…”