Nincs kategorizálva

Fehér csoki, mangó és áfonya mousse

Posted on

Hozzávalók

A fehér csoki mousse-hoz: 100 g fehér csokoládé, 2 lap zselatin + 0,5 dl tej, 2 tojás sárgája + ½ tk vanília paszta, 2 dl tejszín

Az áfonya mousse-hoz: 150 g áfonya (vagy erdei gyümölcs) püré + 3-4 ek porcukor, ízlés szerint, 2 lap zselatin + 0,5 dl tej, 2 tojás sárgája +, 2 dl tejszín

A mangó mousse-hoz: 100 g mangó + 50 g fehér csokoládé, 2 lap zselatin + 0,5 dl tej, 2 tojás sárgája +2 dl tejszín

Díszítés: kb. 20 g áfonya, 50 ml tejszínhab, 20-30 g darált mandula és pisztácia vegyesen, fehér csoki korongok

Elkészítése: A fehér csoki mousse-hoz a tejszínt verjük kemény habbá majd tegyük félre. Olvasszuk meg a csokit, habosítsuk fehéredésig a tojássárgáját, majd öntsük hozzá a meleg tejet, amiben előzetesen felolvasztottuk a zselatint és még 1-2 percig habosítsuk a tojást. Végül forgassuk össze a csokival és adjuk két részletben a felvert tejszínhabhoz. Tegyük a hűtőszekrénybe.

Készítsük el az áfonya mousse-t. Főzzünk az áfonyából egy kevés vízzel kis lángon áfonyapürét, majd pürésítsük botmixerrel és ízesítsük az ízlésünknek megfelelő mennyiségű cukorral. Ezután készítsük el az áfonya mousse-t a fehér csoki mousse-szal megegyező módon.

A mangó mousse elkészítése: Tegyük a zselatint egy főzőedénybe áztassuk bele 100 ml tejbe. Hámozzuk meg a mangót, a gyümölcs húsát vágjuk le a magjáról. Vágjuk kockákra a mangó 1/3 részét, és tegyük hideg helyre. Oldjuk fel a zselatint a langyos tejben (ne főzzük), majd hagyjuk kis idegi hűlni. Daraboljuk fel a maradék mangót majd turmixoljuk. Ha szükséges adjunk hozzá cukrot és keverjük össze kézi habverővel. Verjük fel a tejszínt kemény habbá és keverjük hozzá óvatosan a mangó péphez, majd szintén folyamatos keverés mellett adjuk hozzá a zselatint is. Keverjük össze.
Rétegezzük a krémeket egy desszert pohárban, alulra a fehér csoki mousse kerüljön, majd a mangó-mousse, végül az áfonya.

A desszertet legalább 2 órára hűtőszekrénybe tesszük.

A díszítő tejszínhabba szórjunk egy kevés habfixálót, vagy Zselatin Fix-et, hogy biztosan szép legyen a tartása. Tetszés szerint díszíthetjük kókusz reszelékkel, darált mandulával, pisztáciával, vagy áfonyával.

Karácsonyi programok: A hattyúk tava

Posted on Updated on

A jövő héten már meggyújthatjuk az első gyertyát az adventi koszorúnkon, a gyerekek megkezdhetik a visszaszámlálást az adventi naptáraikon. Sok család ilyenkor kezdi meg egyeztetni az ünnepnapokat, hogy Szentestén és az azt követő ünnep napokon kinél, hol gyűljenek össze. De remélhetőleg nem csak az ünnepi menü fontos, hanem a meghitt együttlét is, melyhez kiváló zenei aláfestés lehet a Diótörő vagy A hattyúk tava. Szerintem nincs olyan ország, város, amelyik ilyenkor a műsorára ne tűzné valamelyik Csajkovszkij művet. Az már más kérdés, hogy miért éppen a hattyú vagy a diótörő kerül karácsonykor rivaldafénybe. Járjunk utána együtt.

A hattyúk nagyra becsült madarak sok nép vallásában és kultúrájában. Az ókori Görögországban a hattyú, Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta világra szép Helénát. Orfeusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a Hattyú csillagkép, amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet. Egy másik mítosz szerint egy Küknosz nevű ifjú szerelmes volt Phaetonba, a Nap fiába. Phaeton a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az Eridanosz folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a folyó vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú latin Cygnus elnevezését is.

A régi irodalomban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban persze egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az ókori görögök hiedelméről van szó.

Az ír legenda, a Lir gyermekei egy anyáról szól, aki gyermekeit hattyúvá változtatja 900 évre. Indiában a hindu vallásnak különösen kiemelt madara a hattyú, a Hamsa. Szanszkrit nyelven a hamsa vagy hansa (hanza városok!) jelentése jármű, a hindu ikonográfia szerint meg liba! Az ornitológusok viszont azt állítják, hogy több hattyúfaj létezik a világon, ezek közül egy Indiában él, társbérletben más, vándor madarakkal. Nos, talán éppen ezért lett a hattyú a kedvenc témája a Véda irodalomnak is, ahol a nagy szellemi képességű személyeket pl. Paramahamsa-nak nevezik (Nemes Hattyúnak). Ők azok, akik a különböző spirituális világok között jól tájékozódnak. A Védák szerint a hattyúk nyáron a Manasarovar tónál tartózkodnak, majd télen elvándorolnak az Indiai folyóhoz. Igazgyöngyöt esznek, és a tej és víz keverékét isszák.

Az alakjukat változtató hattyú lányok, -képesek női testből hattyú képében élni és fordítva,- világszerte ismert motívuma a népmeséknek. Az alapmese egy hattyú leányról szól, akit ideiglenesen megfosztanak a varázserejétől, ezért kénytelen feleségül menni, egy minimum királyfihoz vagy herceghez. Az “őrült” Ludwig, bajor király és Wagner, a híres zeneszerző is rajongott a hattyúért. Vörösmarty a Csongor és Tündében dolgozta fel ezt a témát. Csajkovszkijt szintén egy régi, orosz mese ihlette meg az első balettjének, –A hattyúk tavának a megkomponálásában, melyet a 19. századi klasszikus orosz balettek legkiválóbb alkotásaként tartják számon, annak ellenére, hogy a maga idejében megbukott.

Csajkovszkij egyébként mindhárom balettjéhez (A hattyúk tava, Csipkerózsika és A Diótörő) mesetémát választott, mert úgy vélte, hogy a mese, valóságos érzelmek és szenvedélyek zenei kifejezésére alkalmas. Az orosz népmese, (címe: A fehér hattyú) keretében megszólaltathatta az emberi tisztaságba, jóakaratba és bátorságba vetett hitét.

A hattyúk tava balett szövegkönyvét, a moszkvai Nagyszínház egykori műsor felügyelője, későbbi igazgatója, Vladimir Begicsev és egyik fiatal táncosa, Vaszilij Gelcer, a Théophile Gautier-féle romantikus balett szövegek mintájára dolgozta ki, a régi, orosz népmese alapján. Ősbemutatója 1877. március 4-én volt, (az ortodox naptár szerint febr 20-án) Moszkvában, a Bolsoj színházban.

A mű moszkvai bemutatója nem nyerte el sem a közönség, sem a kritikusok tetszését, sőt mi több maga a zeneszerző is elégedetlen volt Reisinger koreográfiájával. Sajnos Csajkovszkij mesteri partitúrája elveszett a megbukott produkció miatt és annak ellenére, hogy egyes kritikusok elismerték a mű erényeit, a legtöbben túl bonyolultnak tartották egy baletthez. A legtöbb kritikus inkább az epikus melodrámát emelte ki és nem a balettet vagy a zenét. Az utóbbit túl “hangosnak”, “wagnerinek, szimfonikusnak” tartották, mely elhomályosította a táncteljesítményt. Reisinger koreográfiáját ők is elítélték arra hivatkozva, hogy fantáziátlan és a balett lépések nehezen megjegyezhetők. Az előadás sikertelensége tehát több tényezőnek tulajdonítható. Egyik, hogy “A hattyúk tava” történetének német eredete miatt a közönség “gyanúsan” fogadta, a mesét ostobának tartották, kiejthetetlen családnevű karakterekkel”. Azt hangsúlyozták, hogy az Odettet alakító táncos (feltehetően Odile-t is ugyanaz a művésznő alakította, de ez sohasem volt bizonyítva) “nem volt különösebben meggyőző”. De azt mindenki észrevette, hogy a bagoly-szárnyú szörnyeteg rabságában vergődő hattyúleányok sorsában, Csajkovszkij,- II. Sándor cár, nyomasztó uralmának nagyon is reális képét mutatta be.

Tizenhat évvel később Marius Petipa és Lev Ivanov dolgozott ki új koreográfiát, de a zeneszerző még a bemutató előtt meghalt. 1894. február 17-én, a gyászünnepélyen előadták a félkészen koreografált művet. A teljes előadásra 1895. január 27-én került sor a szentpétervári Mariinszkij színházban. Napjainkban A hattyúk tavát a világ minden jelentős színpadán, új koreográfiákkal is előadták azóta, de ezt, az eredeti Petipa-Lev Ivanov-féle verziót mindenütt tiszteletben tartják. Íme a történet:

Első kép

A hercegi kastély parkjában nemes ifjak és -leányok vidáman ünneplik a herceg huszonegyedik születésnapját. Az udvari bolond rövid szólótáncával vonja magára a figyelmet. Megérkezik az ifjú herceg, a két barát és két barátnő kíséretében és egy keringőt táncolnak (Parasztkeringő). Tánc közben a bohóc mókázásaival igyekszik magára vonni a figyelmet, négy lány pedig virággal kedveskedik a hercegnek. Előkelő társaság élén megérkezik a hercegné és arra kíváncsi, hogy a fia talált-e már magához illő lányt, hiszen a rövidesen megtartandó ünnepségen a hercegnek döntenie kell, kit vesz feleségül. Az alkonyat beálltával a fiatalok távoznak, csak a herceg, az öreg nevelő, néhány barát és a bohóc marad a színen. A herceg ábrándjaiba merülve ül le egy padra. Majd hirtelen hattyúk csapata húz át az égen. A herceg nézi a hattyúcsapatot – erőt vesz rajta vadászszenvedélye, íjat ragad, és üldözőbe veszi a madarakat.

Második kép

Egy erdei tó melletti tisztáson megjelenik a herceg és vadászzsákmányát keresi és lenyűgözi a partot benépesítő hattyú-lányok látványa. A herceg meglepve engedi le megfeszített íját. A tisztás kiürül és feltűnik Odette bánatos alakja. Odette riadtan fogadja a megjelenő herceget. Előbb menekül előle. Azután elbeszéli neki a maga és barátnői szomorú történetét: hogy elvarázsolták őket, és szabadulásukat csupán egy ifjú, hűséges szerelme adhatja vissza. Addig csak éjszaka vehetik fel emberalakjukat. Megérkezik a többi hattyú lány is és egy keringőt táncolnak. A vidámságnak azonban hamar vége szakad, mert lassan véget ér az éjszaka és a lányoknak ismét vissza kell változniuk hattyúvá. Odette marad utoljára – fájdalmasan búcsúzik szerelmétől, aki örök hűséget fogad neki.

Második felvonás

A hercegi palota báltermébe megérkeznek a vendégek: magyarok, lengyelek, spanyolok, nápolyiak. Megérkezik a hercegné is és a négy menyasszony is. Egy-egy szólót táncolnak, majd a herceg keringőzik mindegyikkel pár lépést, aztán a négy menyasszonnyal táncol együtt, de közben csak Odette-re gondol, őt várja. Anyja kérdésére, hogy választott-e a négy menyasszonyjelölt közül, nemmel felel. Új vendég érkezik, egy feketébe öltözött lovag, kíséretében, lányával Odiliával. A herceg Odiliában, a szerelmét véli felismerni, hiszen Odilia/Odette arcvonásait viseli. A bál következik, amelyen mindenki részt vesz. A táncok után a fekete lovag – aki nem más, mint az álruhás varázsló – bevezeti lányát, Odiliát a terembe. A fekete hattyú tánca csillogó, hódító, de csak néhány gesztusa emlékeztet Odette-re. A lovag többször is ráparancsol a lányra, hogy csábítsa el a herceget. A herceg mindjobban Odilia bűvkörébe kerül. A herceg boldog, mert azt hiszi, hogy Odiliában szerelmét, Odette-et találta meg újra. Anyjához vezeti választottját, a lovag pedig esküjét veszi. Ekkor feltűnik a háttérben Odette bánatos alakja. A herceg ekkor rádöbben, hogy becsapták. A lovag és Odilia pedig diadalmaskodó gúny kacajjal hagyja el a termet. A hercegasszony udvaroncainak karjaiba ájul, a herceg kétségbeesve elrohan.

Harmadik felvonás

A tó melletti tisztáson a hattyúlányok Odette-et várják, aki elbeszéli nekik, hogy a herceg hűtlenné vált: nincs többé remény a kiszabadulásukra. Váratlanul azonban felbukkan a herceg és bevallja Odette-nek, hogy nem lett hozzá hűtlen, mert Odiliának – aki megtévesztette őt – tett esküje neki, Odette-nek szólt. A herceg magával akarja vinni szerelmét, amikor megjelenik a varázsló. Ádáz dühre gerjedve fölkelti a természet erőit a herceg ellen, hogy megakadályozza Odette és a hattyúlányok szabadulását. A herceg azonban nagy küzdelemben legyőzi a gonoszt, leszakítja bagolyszárnyát, s ezzel megfosztja az erejétől – megtörik a varázslat: Odette és társnői végre szabadok. Öröm és béke önti el mindenki szívét! Hát ez a mondanivalója A hattyúk tava balettnek, mint ahogy a karácsonyi ünnepeknek is!

Spenótos gombóc paradicsom raguval

Posted on

Hozzávalók a gombóchoz: 1 csomag spenót (500 g), 1 db szikkadt fehér vekni (450 g), 6 dkg parmezán, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 12 dkg vaj, 2 dl tej, só, bors, szerecsendió, 2 db tojás

A paradicsomraguhoz: 1 doboz hámozott konzervparadicsom (400 gr)
1 kis fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 mokkáskanál szárított rozmaring, oregano, 1 teáskanál olívaolaj, só, bors, egy csipet cukor
 
Elkészítése: A mártáshoz a hagymát egészen finomra aprítjuk. A paradicsomkonzervet villával összenyomkodjuk. A hagymát az olívaolajon üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk a fokhagymát, majd a paradicsomot. Megszórjuk a fűszerekkel, majd 6-8 percig pároljuk.

A spenótot felengedjük. A sütőt előmelegítjük 100 fokra. A kenyér héját vékonyan levágjuk, a belét éles késsel hosszában 1 cm vastagon felszeleteljük. A szeleteket 1 cm-es csíkokra, ezeket pedig kockákra daraboljuk. Tepsiben eloszlatjuk, az előmelegített sütőben szárítjuk 15 percig, majd hűlni hagyjuk kb. 30 percig.

A sajtot finomra reszeljük. A spenótot alaposan kinyomkodjuk, és finomra vágjuk. A megtisztított hagymát és fokhagymát apróra kockázzuk, majd 2 dkg felhevített vajon pároljuk 3-4 percig. Hozzáadjuk a spenótot, és tovább pároljuk egy rövid ideig. Felöntjük a tejjel, felforrósítjuk, és sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval fűszerezzük. 30 dkg kenyérkockát nagy tálba szórunk, és leöntjük a spenótos tejjel. Fakanállal hozzákeverjük a tojásokat, kézzel belegyúrunk 3 dkg sajtot, majd állni hagyjuk 10 percig.

Egy nagy fazékban vizet forralunk. Közben a spenótos masszából vizes kézzel 12 db gombócot kerekítünk. A vizet megsózzuk. Beleengedjük a gombócokat, és közepes lángon megfőzzük az újraforrástól számított 12-15 perc alatt.

A maradék vajat serpenyőben felolvasztjuk. A gombócokat habszedőkanállal kiemeljük, és tiszta konyharuhán lecsepegtetjük. A maradék reszelt sajttal megszórva, az olvasztott vajjal fogyasztjuk.

Meghívás egy szárd vacsorára

Posted on Updated on

Nemrég a sors (munka) összehozott egy nagyon bájos, szardíniai lánnyal, Angela Mariával, aki Cagliáriból érkezett hozzánk az egyetemre. Amikor kiderült, hogy mindketten imádunk fotózni és persze főzni, már csak idő kérdése volt, hogy mikor jöjjünk össze egy eszmecserére. Az erdő szélén kerítettünk sort egy rögtönzött sörkerti bútor segítségével, ott tálalta Angela Maria a képen látható cukkini göngyöleget, lazaccal töltve, balzsamecet pöttyökkel díszítve. Miután jól laktunk Angi belekezdett a szárd konyha történetébe,

Angela Maria: A szárd konyha egyedülálló, de mégis olasz, mert keverednek benne a szárd hagyományok és a szomszédos országokból (arab) átvett ízek. A sziget lakói nagy húsfogyasztók, elsősorban a tengerparttól távolabb eső belső területeken. A gasztronómiát természetesen nagymértékben befolyásolta a pásztorkodó életmód. Kedvelt ételeink a nyárson sült a bárány és a kismalac. Érdekes, pillekönnyű textúrájú a szárd kenyér, (a pásztorok könnyen magukkal tudták vinni), a juhsajtokat is azért érlelték sokáig, hogy tovább elálljanak. A sziget szegénységéből fakadóan régen minden emberi táplálkozásra alkalmas nyersanyagot felhasználtak, így készült nálunk szamárkolbász, lóhús, pacalos szendvics, vér,- ezek mind-mind beletartoznak a hagyományos szárd konyhába. Azért természetesen akadnak kiváló halételeink is, mint például a tonhal San Pietro szigetén.

Előételek: a hagyományos szárd konyhára nem jellemző az előétel, ebben a többi olasz régió befolyásolta a helyi gasztronómiát. Első fogásként általában kemencében sült kenyeret szoktak felszolgálni különböző felvágottakkal, sajtokkal, olívabogyóval.

Kenyér: Több száz fajta durumlisztből készült kenyeret fogyasztanak, amelyek falvanként változnak. A legismertebb a pane carasau, amelyet az arabok honosítottak itt meg a 9. században. Nagyon vékony, ennek köszönhetően sokáig eláll. Ismert még a civracxiu, amely kerek alakú, kb. egy kilós kenyér, a héja ropogós, a belseje puha. A helyiek szeretik a roston sült malac vagy bárány szaftjába mártogatni.

Levesek: Egyéb, olasz regionális konyháktól eltérően Szardínián kedveltek a levesek, amelyek gyakran olyan tartalmasak, hogy egytálételként is megállják helyüket. Ilyen például a zuppa cuata, ami húsleves, levesbetétként kenyér- és sajtdarabok vannak benne, és sütőben készítik el.

Tészták: Legjellegzetesebb tésztafajtánk a malloreddus, más néven gnocchetti sardi, vastag, kagyló alakú tészta sáfránnyal ízesítve, amelyet általában kolbászos, paradicsomos szósszal tálalnak.

Húsételek: A porceddu (kismalac) a legnépszerűbb húsétel, második helyen a bárány és a kecskegida áll. A porceddut anyukám úgy készíti, hogy először lassú tűzön megsüti, majd mirtuszlevelekre fektetve pihenteti, lehetőleg parafatálcán. Meg kell említeni azt az ősi roston sütési módszert (“mallori de su sabatteri”), amelyet elsősorban Nuoro környékén alkalmaznak. A sütnivaló állatokat a nagyobbtól a kisebb felé haladva egymásba helyezik. A borjúba egy kecskét, a kecskébe egy kismalacot stb., aztán az egészet egyszerre sütik meg.

Sajtok: A szárd sajt kultúra legismertebb terméke, az eredet védett juhsajt, a pecorino sardo. Szardínián a juhtenyésztésnek nagy hagyománya van, és a római hódítás óta Szardínia Szicíliával és az afrikai provinciákkal együtt fontos sajttermelő zónává vált. A pecorino sardo két változatban kerül forgalomba, az egyik a fiatal, a másik az érett. Különlegességét a szárd juhnak köszönheti, amely kitűnő minőségű tejet ad.

Édességek: A szigeten az édességeink igen változatos képet mutatnak. A legismertebb szardíniai desszertek a sebada, amely egy kerek, sajttal töltött tészta olajban kisütve és mézzel ízesítve; az ancini, ami ánizzsal ízesített linzertészta. Külön említést érdemel a méz, amelyet az egész szigeten termelnek, különösen Gallura és Barbagia területén, valamint a déli részeken, ahol az enyhe klíma, és az ebből következő hosszabb virágzási idő elősegíti a termelést. A szárd édességek jelentős része mézzel gazdagított.

Borok: Itt kibújt Angélából a genetikus, amikor a következőket mondta: Szardínia bortermelése a legarchaikusabb Olaszországban, és különösen érezhető rajta a spanyol hatás. Leghíresebb borszőlői a Cannonau és a Carignano, amelyek a közelmúltig elfogadott tudományos vélemény szerint az Ibériai-félszigetről származnak. A legutóbbi genetikai és régészeti kutatások azonban ezt a véleményt a Cannonau szőlőfajta esetében megcáfolni látszanak, mivel a felfedezett kb. 3200 éves ültetvények nyomai, valamint DNS-vizsgálatok alapján igazolódni látszik, hogy ez a szőlőfajta nem ibériai fajták leszármazottja, hanem helyi nemesítés eredménye, és ilyenformán a Cannonau szőlő és bora a Mediterráneum legidősebb ma is termelt fajtájának tekinthető. Az itt termelt borok nagy részét a szigeten fogyasztják el. Minőségi borai a Cannonau, a Vermentino di Gallura, a Vernaccia és a Carignano del Sulcis.

Likőreink: Szardínia szőlőinek jelentős része alkalmas likőrök előállítására. A leghíresebb likőr a Mirto, de emellett folyik pálinkagyártás is. A Mirto sötétvörös színű likőr, amelyet a mirtusznövény (Myrtus communis) bogyóinak (és egyes változataiban leveleinek) alkoholos kivonatából állítanak elő.

Az Aquavite szintén népszerű, átlátszó, alkoholos ital, amelyet az egész szigeten gyártanak, „Filu ‘e ferru”, „abba ardente” és „Filu ‘e ferru” neveken ismert.

A Limoncello: szárd citromból készült likőr, amit étkezés után fogyasztanak általában.

Mirabelle szilva-móra bóra

Posted on Updated on

A Mirabelle szilva, más néven Mirabelle aszalt szilva vagy cseresznye szilva, a Prunus szilva nemzetségbe tartozik. Ez a szilvafajta valószínűleg Anatóliából terjedt el, ahol a vadon termő gyümölcsöt elsőként nemesítették. A Mirabelle-t a kis, ovális alakú, sima szerkezetű húsáról, és különösen a vörös, vagy sötét sárga, pettyezett külsejéről lehet felismerni. A Mirabelle júliusra érik be, de júliustól-szeptember közepéig tart a betakarítása Európa északi féltekén. A hagyományos módszer mellett gépesített megoldást is alkalmaznak, ahol az elv ugyanaz: az érett gyümölcsöket lerázzák, majd a fa alatt elhelyezett hálóból összegyűjtik.

A Mirabelle, magyarul móra-bóra tehát nem valami egzotikus gyümölcs, hanem egy apró szilvafajta. Egyéb magyar nevei: cseresznyeszilva, mirabolán szilva, potyóka, paradicsomszilva, lotyó-vagy fosószilva (nem azért nevezik fosó szilvának, mert hasmenést kapunk tőle, hanem, mert a földön erjedve hasonlít a…). A Sárközben Bátaszék környékén viasz szilva néven termesztik. Másutt szúrós gallyai miatt élő sövénynek telepítik. Mivel mézédes és zamatos ezért elsősorban gyümölcskonzervek és desszertpiték készítésére használják, a levéből általában bort készítenek vagy szilva pálinkát/brandyt-főznek, de a szilva frissen is élvezetes.

A móra-bórának magas a cukortartalma, így eleve kevesebb hozzáadott cukrot igényel akár lekvárnak, akár szörpnek főzzük meg, valamint nagyon jóízű pálinka készülhet belőle. A pálinkakészítés során sokan attól félnek, hogy mivel nem magvaváló nem lehet kimagozni, ami viszont hatással lehet a pálinka minőségére, de egy pár napos állás/erjedés után magától megválik a magoktól, amik leülepszenek a hordó aljára és szépen le lehet szűrni. A gyümölcs sok A-,C-, és B2-vitamint tartalmaz, valamint élelmi rostban gazdag. Ásványi anyagai közül a legfontosabb a kálium, a kalcium, illetve a vas. Fenntartja a sav-lúg egyensúlyt, szabályozza a keringési rendszert. A fogyasztása csökkenti a szív- és rákbetegségek kockázatát. Tisztítja a vért, véd a szembetegségek ellen. Antioxidáns fenoljai semlegesítik a szabadgyököket, védik a sejtfalat. Hatásukra felgyorsul az anyagcsere, fokozódik a zsírsejtek lebontása, vagyis kiváló fogyókúrás étel.

A mirabelle-t a rómaiak honosították meg Európa területén, azonban őshazája a Kaukázus és Anatólia (a mai Törökország) környékére tehető.
Sokféle csonthéjas gyümölcsfát, díszfát és díszcserjét szemeznek rá. Termése frissen is fogyasztható, de dzsem és pálinka készítésére is alkalmas, a Kaukázus vidékén legnagyobb mennyiségben húsételek mellé tálalt savanyú fűszeres mártás (tqemali) készítésére használják.

Mi magyarok sokféleképpen hasznosítjuk. Vidéken kitűnő lekvárt készítenek belőle. A hullott szilvából lesz a hungarikumnak számító szilvapálinka, és ez a fajta szilva adja a legjobb aszalványt. Fogyaszthatjuk nyersen gyümölcsként, gyümölcs salátákban, kedvelt főzve, gyümölcslevesekben is. Az aszalt szilva kitűnő desszert, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadakhoz (az aszalt szilvában is megvan a sok vitamin, ami a friss gyümölcsben, ráadásul töményebben). Főzött gombóc töltelékként közkedvelt mód, hogy fahéjas cukorral ízesítve hajtogatják a krumplis-vajas gyúrt tésztát. A gombócokat gyakran pirított zsemlemorzsába hengergetik.

Mirabelle fesztivál

Franciaországban nagy becsben tartott gyümölcs a mirabelle, tradicionális lekvárfőző alapanyag. A Lorraine-Lotharingia nevű francia régió egyik különlegessége, ahol az ideális klíma és a talaj összetétele különösen kedvez ennek a gyümölcsnek a termesztéséhez. Ez a régió 15 000 tonna Mirabelle szilvát termel évente, ami 80%-a világ globális termelésének. A franciák a Mirabelle szilva 90%-át kereskedelmi célból termesztik. 70%-ából lekvár készül, 20%-ából pedig az Eau de vie (Az élet vize) nevű, színtelen, gyümölcsízű brandy.

A gyümölcstermesztés két fő területe, Nancy és Metz. Az utóbbiban termesztett fajta a cseresznye szilva. Ez a Mirabelle kicsi, nem olyan kemény, mint a másik fajta, nincsenek rajta pöttyök, kevésbé édes, ezért inkább lekvárnak jó, míg a Nancy típusúak édesebbek, így jobb friss gyümölcsként fogyasztani.

1996 óta a Mirabelle de Lorraine-t az EU kiváló minőségű regionális termékként ismerte el és a területet védettnek nyilvánította. Ez a cím garantálja a minimális gyümölcs méretet (22 mm) és a cukortartalmat, és a termelése csak ebben a meghatározott földrajzi zónában engedélyezett.

A város két hetet szentel a Mirabelle szilva dicsőítésének, az augusztusban tartott népszerű Mirabelle fesztiválon. A fesztivál ideje alatt, piacok gondoskodnak a friss és aszalt szilváról, meg lehet kóstolni a Mirabelle-lel készült süteményeket, továbbá a Mirabelle likőrt, van élő zene, tűzijáték, művészeti kiállítások, virágfelvonulás, úszóverseny, az esti gálán helyezik a koronát a Mirabelle királynő fejére és hajnalig tart az ünneplése.

Csirkerolád savanyú-édes Mirabelle szilvával

A Mirabelle szilva Németországban is népszerű (elsősorban a dél-és dél-nyugati régiókban), ahol vadon is nőnek meg ültetvényeken is. A németek a Mirabelle szilvát frissen élvezik vagy süteményekben, likőrökben és konzerv gyümölcs formában.

Spanyolországban, Galíciában, a Pontevedra tartomány déli részének jellegzetes gyümölcse a Mirabelle. Xosé Sánchez García-ban viszont csak a 20. század közepén terjedt el, ahol tökéletesen aklimatizálódott. Galíciában frissen fogyasztják, de konzervek és likőrök gyártására is használják. Az Ebro-völgyben Zaragoza, Teruel, Lleida és Tarragonában is megtalálható, azon kívül a folyók közelében, öntözési csatornák és az országutak mentén. Az aragon Mirabelle szilvát cascasbeles-nek hívják.

Angliában, a Mirabelle szilva vadon élő és termesztett változata, sárga, narancs és piros színben található főként Essexben, Maylandsea-n és Alresford Hampshire-ben. Az Oulton Broad közelében található metzi fajtát az angolok a Leathes-i sonkába teszik. Észak-Nyugat-Angliában, Liverpool, Buckinghamshire városok környékén a közelmúltban vörös és sárga fajtákat is találtak egy ősi fedezeti sorban, Northampton peremén. Ezen kívül egy magányos móra-bóra fa található Hucknallban, Nottinghamshire-természetvédelmi területén, ami 2015-ben hatalmas termést hozott.

A Cseh Köztársaságban, Bosznia-Hercegovinában, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt megtalálhatóak a móra-bóra vadon élő és termesztett fajtái, gyakran árkok mentén.

Az Egyesült Államokban, az 1940-es években telepítették be a Mirabelle szilvát, de napjainkban csak a Tamalpais völgyben, San Francisco-tól északra termelik. A Mirabelle szilva bevitele az Egyesült Államokba korlátozott, és az amerikai üzlethálózatok csak kizárólag Franciaországból hajlandóak importálni.

Mirabelle torta

Túrógombóc forró eperszósszal

Posted on Updated on

Hozzávalók (4 személyre): a gombócokhoz: 50 dkg tehéntúró, 2 tojás, 2 ek cukor, 1 tasak vaníliás cukor, 6-8 ek zsemlemorzsa

a szószhoz: 25 dkg eper, ízlés szerint cukor, 1 tasak vaníliás cukor, 1 evőkanál étkezési keményítő, 1-2 ek tearum

Elkészítése: Egy tálban összedolgozzuk a gombóc valamennyi hozzávalóját. Körülbelül 25 percre félretesszük, pihentetjük. Kis golyókat formázunk belőle, és forró, enyhén lobogó vízben kifőzzük (A gombócok masszája egy kicsit lágy, így csak vizes kézzel lehet megformálni).

Közben a szószhoz az epret a többi hozzávalóval rövid idő alatt összefőzzük, majd pürésítjük. Tálaláskor a gombócokat megszórjuk porcukorral, majd ráöntjük az eperszószt, de friss epret is kínálhatunk hozzá.

Túrógombóc forró eperszósszal

Bárány sztifádó

Posted on Updated on


Hozzávalók: 70 dkg bárányhús, 2 fej hagyma, 4 gerezd fokhagyma, 2 db egész fahéj, 1 csipet őrölt szegfűszeg, 2 db babérlevél, 1 narancs reszelt héja (nem fontos), bors, só, 3 ek olaj, 12-14 db gyöngyhagyma, 3 ek paradicsompüré, vörös bor, feta sajt

Elkészítése: Feldaraboljuk a húst, a szeleteket lisztbe forgatjuk és négy evőkanál olajon mindkét oldalán megbarnítjuk, aztán lerakjuk egy cserép- vagy öntöttvas-lábosba. A gyöngyhagymát rádobjuk. Ráöntünk egy kis ecetes levet a gyöngyhagyma alól, összeforraljuk, közben falapáttal felkapargatjuk, ami az edény aljára vagy oldalára sült, hozzáadjuk a paradicsomot, fokhagymát, fahéjat, szegfűszeget, szegfűborsot, babérlevelet, egy percig forraljuk, aztán ráöntjük a vörös bort és a maradék olajat, sózzuk és borsozzuk, majd a húsra öntjük. Lefedjük az edényt és betesszük a száznyolcvan fokos sütőbe. Húsz perc múlva a hőmérsékletet lecsökkentjük százötven fokra, és további másfél óráig sütjük, illetve amíg a bárány teljesen meg nem puhul. A görög tavernákban ehhez is, mint minden máshoz burgonyapürét vagy sült krumplit adnak, néha paradicsom szószos rizst, pedig tulajdonképpen nem kell hozzá más, mint egy kis vörös bor meg egy finom, ropogós kenyér.