Hónap: május 2012

A hónap kertje Mainau!

Posted on Updated on

Egy kínai közmondás szerint, ha egy hétre boldog akarsz lenni, akkor házasodj meg, ha egy hónapra akkor, ölj le egy disznót, ha pedig az egész életedre, akkor vegyél egy kertet!

Nos június az ígéret és a vajon learathatom-e a munkám gyümölcsét kérdésre a válasz- hónapja, mert a vadon termő pipacs, orgona, gyöngyvirág, harangvirág mellett ekkor veszi át a kertben az uralmat a rózsa, meg a rododendron. Nem véletlen, hogy nyár elején a nevesebb európai botanikus kerteket elözönlik a turisták. Tulipánnézőbe Hollandiába indulhatunk, majd Brüsszelben megtekinthetjük az egy évben egyszer, 3 napig nyitva tartott belga királyi kertet (Laekenben), de ha úgy tartja kedvünk elkalandozhatunk Meranóba (Olaszország), ahol a trauttsmandorfi botanikus kert virágait vehetjük lencsevégre, nos nemrégiben a Bódeni tó mellett járva egy titokzatos kis szigetre bukkantam.

A mainaui trópikus paradicsom és Eszterházy Miklós

Van egy sziget Dél-Németországban, ahol banán érik, narancs illatozik, és pálmafák  köszöntik az odatévedő turistákat. A mesébe illő sziget neve Mainau, mely a Bódeni-tó északi medencéjében található, Baden-Würtemberg tartományban. (A szigetet a München-Lindau autóúton lehet megközelíteni egy közepes hosszúságú híd köti össze a szárazfölddel, valamint menetrendszerű hajójárat indul áprilistól).

A sziget eredeti neve, a tulajdonosa után, Maginowe volt, (de az is lehet, hogy Magonak hívták), más források viszont esküsznek a Maienowe névre, amit az itt letelepedő germán törzsek Maien au-ra kereszteltek. Legkorábban (k.sz. 724-ben) rómaiak és alemánok éltek itt, majd 1272-ben, Langenstein lovag birtokába került, aki halála után a teuton rendre hagyta és a sziget irányítását a lovagrend egészen 1806-ig meg is tartotta. A történelem folyamán Mainaunak még sok tulajdonosa volt, de a legtöbb a szigetet feldúlva hagyta maga után. Amikor 1819-ben Konrad Sigmund Karl Freiher von Reichensteinbombach herceg elhunyt, a sziget a badeni hercegi családra szállt. 1853-ban I. Friedrich, badeni herceg lánya, Viktória, aki később V. Gusztáv svéd király felesége lett, nászajándékba kapta a birtokot. 1930-ban kezdődött el az ún. Bernadotte-korszak, mert Friedrich unokája, Lennart Bernadotte herceg és Szonja hercegnő varázsolták újjá az addigra rettenetesen elhanyagolt állapotban lévő kastélyt és a szigetet. Több mint 300 alkalmazott, fél évszázadig dolgozott, fáradozott azon, hogy a sziget a mai állapotába  kerüljön.

A történelmi kastélypark

A szigeten lévő legtöbb épületet a teuton rend építtette. Az első nagy vállalkozás a 18. században, Giovanni Gaspare Bagnato építőmester irányításával a Szent Marien templom építése volt. A vörös homokkőből faragott templomhajó, lekerekített sarkokkal, 2 galériával, 5 év alatt készült el (1734-39-ig épült). A főoltár, a szónoki emelvénnyel, a Szűz Mária kép, a stukkók Francesco Pozzi olasz mester remekművei. A barokk stílusú kastély 3 szárnyépületével csak 1746-ra lett kész.

1974-ben, a Bernadott család kezdeményezésére létrejött a „Blumeninsel Mainau” kereskedelmi társaság, ők rendezték meg az első kiállításokat, tárlatokat, és egyéb társadalmi eseményeket a kastélyban a nagyközönség számára. Nekik köszönhetően csodálhatják meg az odalátogató turisták a fehér színű aulát, a teuton rend idejéből épen megmaradt lovagtermet, a páncélokkal, vértekkel és egyéb fegyverekkel egyetemben. A kastély mellett lévő Comturey nevű borospince és vendéglő nemcsak a teuton nevét őrízte meg, de a régi ételrecepteket és borokat is (1272 óta megszakítás nélkül működik). A több mint 300 éves hordókban, 25,000 liter bor van, ezek eredetileg a kastély pincéjében voltak, de a Bernadott család később a vendéglő rendelkezésére bocsájtotta. Régi falai között hangulatos ünnepségeket rendeznek (200 férőhelyes).

Az ún. Vörösház teraszán ülve megkóstolhatjuk a fehérkolbászt vagy a vajban párolt karalábét, fehérborral és egy frissen sült borjúszelettel.

A botanikus kert

A sziget legnagyobb látványossága természetesen a botanikus kert, mely évente kétmillió látogatót vonz ide. A 45 hektárnyi terület egész évben több ezernyi virág özönében fürdik, mert a park virágai úgy vannak összeválogatva, hogy mindig nyílik valami. A színek egyeztetése, a virágok csoportosítása kitűnő ízlésről és szaktudásról tanúskodik. A botanikus kert szlogenje: Egy kert mindennek, mert van arboretuma, fagyűjteménye, egyedi az ún. teszt kertje is, ahol figyelemmel kísérhetjük azt, hogy a fenyőfélék hogyan aklimatizálódtak az itteni klímához, aztán a 4 évszak szerint tervezett flóra és fauna-sétány vadvirágokkal. Ha mindez nem elég, akkor a mediterrán teraszon agavék, kaktuszok között lehet gyönyörködni a természet szépségeiben.

A kezdet

A legendák szerint a 3. keresztes hadjárat idején, amikor a Szentföldről hazatérő skandináv kereszteslovagok Mainau szigetén pihentek meg, ajándékként keleti virágmagvakat hoztak. Ezek voltak az első virágmagok. Azonkívül kevesen tudják, hogy 1827-ben Esterházy Miklós herceg ritka növények sokaságát, délszaki fákat, cserjét bokrokat hozatott ide mediterrán országokból. A gróf tervét Ludwig Eberling I. Frigyes kertésze valósította meg, aki egzotikus országokba utazott különleges növények felvásárlása céljából. Ennek köszönhető, hogy 80 évvel később, amikor a Bernadott család birtokába kerül a sziget, dzsungellé változott. Ma az arborétum a szíve a szigetnek, 500-féle ősfával, a mammutfenyőktől, a kaliforniai cédrusig, az Atlasz hegységen és a Himaláján honos tulipánfával, tiszafával, zsebkendőfával egyetemben. A toboztermők, Kelet-Ázsiából érkeztek ide, a ciklámenszínű murvafürtök (a bougainville) pedig Brazíliából. De matuzsálemi korú a hársfa is, amely állítólag 1770 óta honos, a ciprusok, ginkók 1872-től élnek itt, a Kanári szigetekről hozott datolya pálmák 1888 óta, a magnólia, chilei araukária, vagy majomfa pedig 1905 óta.

A tavaszi virágszőnyeg életrekeltésének előkészületei már ősszel elkezdődnek, amikor 600 ezer virághagymát készítenek elő tavaszra. Tavasszal virágfakadáskor 1 millió 200 ezer virág pompázik egydzerre, ezek közül 550 különböző tulipán, 200-féle nárcisz és több mint 80 színkombinációban tündöklik a jácint, nem beszélve a 280 fajta rododendronról. A csodakert növény- és fagazdagsága egészen más világot varázsol elénk. Az óriási méretű fák mellett vannak itt tulipán és liliomfák, ezek között megcsodálhatjuk az Eszterházy herceg által 1830-ban ültetett fát, amely ma eléri a 43 méteres magasságot.

A citrusfélék családjába tartozó gyümölcsök közül 50-féle citrom, narancs, tangerine és bergamot fa virágzik, a barokk divatot követő mázascserepekben. A 20-féle, pálma, nyáron kint a kertben, októbertől viszont a melegházban kap helyet, ahol kávézás közben gyönyörködhetünk az orchidea szigetben. A melegházban a világon ismert 25 ezer fajta orchideából itt 1200-féle orchidea bódítja el illatával a látogatókat. Az év egyébként mindig az orchidea show-val indul, ezt áprilisban követi a tavaszi kertparádé, a nárcisz, tulipánok, jácintok, májusban a rododendron, és az azalea virít, a rózsa királynő választásra júniusban kerül sor, (20.000 rózsafajtából, 1200 virágzik itt Mainauban). Augusztusban a 12 ezer dáliafajta közül, 250-féle van itt, ekkor adja át a koronát a rózsa királynő a dália királynőnek. Ősszel virágzik a büdöske vagy szebb nevén a bársonyvirág (Tagetes), őszirózsa rokonaival egyetemben, a zinnia, a csípős sárkányvirág az utóbbi az olasz vizilépcső mellett található. Októberben a tök, krizantén és így tovább. Mainau másik csodavilága a lepkeház. Az üvegház ezer négyzetméteres, páradús levegője a lepkék otthona, többszáz féle repdes szabadon. 20 egzotikus típus, 26 fokban 80 %-os nedvességtartalom mellett éli “lepkeéletét” (Michael Boppre freiburgi egyetemi tanár útmutatásai alapján rendezték be).

Kulturális központ

Gyerekparadicsom, állatfarm, pónilovaglás, Lilliput falu, energia pavilon, borpince, svéd torony, így lehetne röviden összefoglalni a szolgáltató házakat. A sziget biogáz energiát használ, a 3 vendéglő az itt termő gyümölcsökből-zöldségekből főz, a svéd sarokban skandináv specialitásokat kóstolhat az éhes turista.

Mielőtt végleg búcsut mondunk a szigetnek, még egy utolsó fotót készíthetünk a 400 éves svéd bronzkeresztről, amit a 30 éves háború idején loptak el a svédek (1635-48), de mivel túl nehéz volt, menekülés közben a tóba dobták. Múlt, jelen, jövő, történelem, művészet és természet így fonódik össze ezen a mesebeli szigeten.

Csak tudnám, hogy miért az angol szakácsok tanítják főzni a világot?

Posted on Updated on

Délia Smith, az angol no nonsence, azaz kicsit ostoba, naív főzőstílus képviselője, fodrászból lett főzőguru, 40 éves pályafutása alatt 21 millió könyvet adott el világszerte.

Karrierjét, 1972-ben, az Evening Standard újságnál kezdte, de dolgozott a Singing chef  (Éneklő szakács) vendéglőben is. Nemzetközileg akkor figyeltek fel rá, amikor 1998-ban a -How to cook? Hogyan főzzünk?- című műsorát sugározta a BBC. Amikor bejelentette a nézőknek, hogy most bemutatja, hogy hogyan kell keménytojást főzni, a studióban megállt a levegő. Maga a rendező sem hitte el, hogy a képernyő előtt marad valaki. Pedig így történt. És hívei 40 éven keresztül kitartottak mellette. Igaz, 2003-ban hivatalosan visszavonult, de a Délia effekt azóta is tart, mert a piackutatók felmérése szerint, bármit reklámoz, legyen az edény, vagy élelmiszercikk, a következő héten 10%-kal nő a termék iránti kereslet.

Nos, egy nap a különböző angol csatornákon zappolgatva, véletlenül egy 2010-es up-datelt Délia show műsorra bukkantam. Kíváncsi voltam, hogy mit művel a főzőprofi, nos elnézést a hasonlatért, de miközben néztem, úgy éreztem, mintha a 80-as évek James Bond szexéből kapnék ízelítőt, csak a könnyed frivolitás nélkül. Pedig isten bizony, Délia mindent jól csinált, de mégis, az egész műsor olyan volt, mintegy rég megunt szerető. Nem akarok senkit sem untatni a TV show részletes elemzésével, mert a műsor totál elavult, ahogy az angol mondja, so passé volt, és nemcsak azért, mert Délia vontatott beszédjétől majd elaludt az ember, de a bugyuta (no nonsence) megjegyzései határozottan bosszantottak. Többször tudtunkra adta, hogy a 35 %-os tejszín az bizony nagyon zsíros, ezért csak kivételes esetekben használjuk, a kihűlt húst pedig hidegen vágjuk! Természetesen Déliának igaza volt, a dupla zsírtartalmú tejszín hízlal, a hűtőből kivett hús pedig hideg, de amikor Délia kukoricalisztet használt a madártejhez majdnem átkapcsoltam egy másik csatornára. A mellette álló híres chef sem bírta tovább és megkérdezte tőle, hogy Ön mindig kukoricalisztet használ a madártejhez? Aztán a háttér zene, Jesszusom! Bob Marley ismert száma a Stir It Up, miközben Délia bordóra rúzsozott, cérnavékony szájjal kutyulja a mártást! Az egész műsor úgy ahogy volt, egy nagy flop volt.

Halál a porlevesekre!

Következő „áldozatom“ egy másik, népszerű, mindenki által szeretett, sztár, Jamie Olivier: alias a meztelen szakács (így ismerte meg a világ). A ma 39 éves Jamie könyveit, újságjait a világ minden táján árusítják. Mint tudjuk Jamie specialitása az olasz konyha, rendkívül büszke eredeti, rusztikus receptjeire, melyek valóban mind ízletes, letesztelt ételek, csak egyet nem értek, hogy miért egy angol szakácstól kell megtanulnia a világnak a klasszikus olasz ételek készítését? Miért nem Batallitól, Giorgio Locatellitől, a csodaszép Giada de Laurentiistől, vagy az öreg Carlucciotól (akinek a jól megkomponált, hangulatos sorozatát mindenkinek a figyelmébe ajánlom)? Jamie-nek rengeteg főzőshowját láttam már, a Jamie at home-ot, (2007) amiben Jamie lazán mutatja be a vidéki élet szépségeit, hogyan főzzünk gyorsan és egyszerűen otthoni alapanyagokból, egészséges és finom ételeket. Aztán a Jamie’s food revolution-t, (2009-ben) amikor Jamie Amerikában sziszifuszi munkával próbálta megreformálni az ottani közétkeztetési rendszert. Nos nem sikerült neki. Ezenkívül még mindig megy Jamie 30 perces kajái sorozata (Jamie’s 30-minute meals, 2010-ben vették fel). „Fél óra, nem is gondolná az ember, hogy mennyi mindenre elég, -állítsuk sarokba félelmeinket, és lazítsunk azt üvöltve, hogy “Halál a porlevesekre!”stb…

Nos szemtanúja voltam, amikor Jamie egy hipszter new yorki lakásban amerikai közönség előtt készítette el a jól bevált angol klasszikust a: Fish and chips-et, sült krumplit (újságpapírba csomagolva) rántott hallal, mentás borsópürével. Szerinte nagyon király volt, a nézőközönségét azonban, nem sikerült lenyűgöznie. Szemmel láthatóan unták, még a képébe is ásítottak! Sajnáltam Jamie-t, mert olyan lelkesen csinált mindent.

Aztán Jamie vendége volt a Martha Stewart show-nak. Az amerikai háziasszonyok koronázatlan királynője meghívta műsorába, ahol természetesen olasz pasztát készített, jó sok parmezán sajttal, (nagy igyekezetében fél kg-t reszelt a tésztára). Jamie a műsorban elmondta, hogy az olasz ételek népszerűsítésével arra törekszik, hogy megmutassa, hogy az olasz fogások igenis, az utca emberének lettek kitalálva. Ez eddig rendben van, csak egy a probléma, hogy az egyszerűnek mondott ételei, egy hétköznapi ember pénztárcájához képest túl sokba kerülnek. Hozzá kell tennem, hogy semmi bajom Jamie-vel, mert nagyon szimpatikus amit csinál, sok vegetáriánus ismerősöm lapozgatja buzgón a szakácskönyveit, de eddig amiket kipróbáltam a receptjei közül, egyik sem váltotta ki azt a bizonyos wow! effektet, mintahogy a 2008-ban indított kampánya sem, amit a diákok egészségesebb étkezése érdekében csinált. Miközben a kampány egyesek szerint sikeres volt, (mert az újságok főoldalán olvashattuk a hírt) a szülők fellázadtak Jamie ellen (1,100 tanuló 2 adag gyümölcs vagy 3 féle zöldség között választhatott, heti 3 alkalommal) és a kerítés fölött adogatták be éhes gyermekeiknek a hamburgereket, szendvicseket. Amikor egy szemfüles riporternek sikerült elcsípnie néhány szülőt és megkérdezte tőlük, hogy miért csinálják ezt, hiszen Jamie a gyermekeik egészsége érdekében találta ki a kampányt, harcol az elhízás ellen, erre az egyik anyuka éktelen dühbe gurult, Jamie Oliver ételeit, menüajánlatát “undorító szemétnek nevezte” és hozzátette, hogy „túl drága, a helyi árusoknál vásárolt ételekhez képest, amelyek nemcsak olcsóbbak, de finomabbak is ”.

 A következő angol szakács, a káromkodás világbajnoka Gordon Ramsay. De mivel szerencsére nem a szájával főz, vendéglője megkapta a 3 Michelin csillagot, ezzel ő a 4. angol szakács, akinek a vendéglője ajtaján ott vírit a Michelin csillag (a másik 3, Heston Blumenthal, Alain Ducasse és Alain Roux). De úgy látszik, hogy a Michelin is olyan mint az Oscar díj, tehát van aki egyetért az odaítélésével, van aki nem. Szintén személyes tapasztalataimra hagyatkozva, annyit tudok mondani, hogy egyszer kipróbáltam Gordon Ramsay töltött pulyka receptjét. Pontról-pontra követtem a használati utasítást, de még életemben nem szúrtam így el egy ételt! A pulyka a kukában landolt. De a büszkeségemen esett csorba nem hagyott nyugodni, így aznap este ellenőríztem a you tube-on, hogy hogyan is csinálta a nagy Gordon Ramsay, és meglepődve láttam a kommentárok között, hogy rengetegen szidták-mocskolták, és ugyanazon a véleményen voltak mint én. Nos, lehet, hogy igaza volt a nagypofájú Mario Batali, olasz chef-nek, aki Ramsay receptjeit “unalmasnak és elavultnak nevezte” és azt is hozzátette, hogy nem véletlen, hogy Ramsaynek nem sikerült meghódítania New York-ot, és Melbourne-t!

Heston Blumenthal: na ő egy igazán érdekes fazon, egy „nagy arc”, aki az első műsorában, 2004-ben, az édes-fűszeres baconos tojás fagylaltjával forradalmat csinált! (lehet, hogy olvasta a Harry Pottert?) A szokatlan párosítás híre pár nap múlva futótűzként terjedt el az angol gasztronómia világában. Vendéglője, a “Kövér Kacsa” később a Füstölt Szalonna Felbújtó Mániákus jelzőt kapta. Mert Heston műsorai egyediek és szenzációsak, de az amit a konyhájában művel, az már alkímia. Heston hiába tiltakozik ellene, de ő igenis újító, feltaláló, a molekuláris gasztronómia atyja, annak ellenére, hogy gyűlöli, ha így nevezik, mert szerinte, amikor az emberek meghallják a molekuláris biológia szót, azt hiszik, hogy ez valami túl bonyolult “elitista” főzéstechnikát jelent.

Heston egyik névjegye a vákum technika, amikor szifon patronos termoszban készíti el pl. a csokoládé szufflét, tej-tojás hozzáadása helyett csak vízzel. Egyszer ezt is kipróbáltam, nos a csokikrém “espuma” teljesen vízízű lett, na és egy kicsit igen csokiízű is. A gyerekei is csak fintorogtak a műsorban, amikor eléjük tette.

A Tökély keresése sorozata egyébként szuper, de nézése közben úgy érzi az ember, mintha Gallileo Gallilei fizika vagy kémia óráján ülne. Rengeteget tanulhatunk az ultra–lassú főzés technikáról, amikor a hús egy légmentesen szigetelt nejlonzsákban egy vízzel teli lábosban 24 órán keresztül párolódik. A Search of Perfection-ból pl. végig kísértem a Bresse csirke készítését: nos az ultra lassú (slow cooking) főzéstechnika következtében, 60 fokos átlaghőmérsékletet tartva, a csirkéből nem olvadt ki semmiféle zsír, mert ez az eljárás megakadályozta, hogy levet eresszen, de Blumenthal szerint a szaft nem is szükséges, mert egy hús lehet isteni, omlós, szaft nélkül is. Viszont a bifsztekhez az ún. sous-vide-eljárást alkalmazta, ami azt jelentette, hogy a húst 60° Celsius fokon legalább 30 percig, légmentesen elzárva párolta. Utána kivette a zacskóból és egy nagyon forró serpenyőbe tette és ott szárította, aszalta tovább, mindenféle zsíradék hozzáadása nélkül. Elmagyarázta, hogy azzal, hogy teljesen kiszárítja a húst, nemcsak jobb ízű lesz, de megöli a káros baktériumokat is, amelyek netán túlélték a vízfürdőt. Hozzá kell tennem, hogy a sorozata nagyon klassz, szórakoztató, csak egy a probléma, nem hiszem, hogy egy hétköznapi ember meg tudja venni azokat a méregdrága műszereket, amelyek az általa bemutatott főzési eljárásokhoz szükségesek.

Zárszó: Jamie Oliver már 2 éve deficittel zárja az évet, mert a vendéglői csak negyed házzal működnek. A legutóbbi pletyka szerint miközben Jamie az elhízás ellen harcol, őmaga jó pár kg-t magára pakolt. Amikor egy ausztrál riporternő ezt észrevételezte, és azt mondta neki, hogy így nehéz harcolni az elhízás ellen, Jamie a nyilvánosság előtt lekurvázta.

Gordon Ramsay Maze nevű vendéglőit Prágában és az Amerikai Egyesült Államokban is bezáratták.

Heston Blumenthal: Kövér Kacsa nevű vendéglőjét az angol egészségügyi hivatal záratta be, oka 400 ember fertőződött meg szalmonella bacilusban! Úgy tűnik, hogy az ultra-vide technika még nem teljesen tökéletes, legalábbis ami a higiéniát illeti!

Szentivánéj Svédországban

Posted on Updated on

Június 21.-e a nyári időszámítás kezdetének a napja világszerte. A napfordulónak, az éves ciklusban, már a kőkorszak óta kiemelt szerepe volt az emberiség történetében. A pogányság korában ezen a napon hatalmas tüzet gyújtottak és áldozatot mutattak be a jobb termés-termékenység reményében. Később a kereszténység elterjedésével, június 21.-e Keresztelő Szent János napja lett, de a vallásos szertartások bevezetése mellett érdekes módon az egyház nem tíltotta be a termékenységgel kapcsolatos pogány szokásokat sem, mert a megtermékenyítés nemcsak logikusan kapcsolódott az évszakhoz, (a fiatalok különösen szenvedélyes ünneplői lettek szentivánéjnek), de a szabad párválasztás és termékenységgel kapcsolatos szertartások eredményeként, a következő év márciusában több gyermek született, mint az év többi hónapjaiban.

Az érzékek ünnepe

Svédországban Szentivánéj az év fénypontja, mely megünneplésében túlszárnyal minden más országot. A Midsommarafton és Midsommardagen 1953 óta olyan fontos esemény lett, mint karácsony (több mint egy hétig tart, június 19 és 26-ig) mely után megáll az élet és augusztus közepéig nem lehet semmiféle hivatalos ügyet elintézni.

A szentivánéj svédül “midsommarstång”, magyarra fordítva szentiván oszlop. Lett is egy kis kavarodás emiatt, mert júniusban májusfát állítani, legalább annyira logikus, mint az Október sörfesztivált szeptemberben tartani, de mivel írásos emlékek nem maradtak fenn a májusfa állítás eredetéről, így nehéz megállapítani, hogy vajon a Svédországban tartózkodó német kereskedők terjesztették-e el, (júniusban), vagy a németek vették át a svédektől. A skandináv néprajzkutatók mindenestre azzal érvelnek, hogy a szentivánéji májusfa készítés szokása a svédeknél már létezett a kereszténység elterjedése előtt is, (igaz akkor még csak mini májusfákat állítottak fel a kertekben). Másik dolog, hogy a zöld ágakkal, virágokkal dekorálás neve svédül „att maja”, ami magyarra fordítva kb. annyit tesz, hogy„bármi történhet”, ezt pedig csakis a szentivánéji bolondozásra-varázslatra érthették ! A majstång– májusfa, maja-május szó viszont magát a május hónapot jelenti…DSC_7827

Nos végül is ma már teljesen mindegy, hogy mit jelent maga a szó, egy bizonyos, hogy a svéd emberek már egy héttel az ünnep előtt megkezdik a készülődést. Új krumplinak, heringnek minden háznál lennie kell. Következő fontos dolog, megkeresni, hogy hol virágzik a margaréta és a harangvirág, majd kijelölni, hogy melyik fának jut idén az a megtiszteltető szerep, hogy májusfa legyen belőle. Pénteken kerül sor a májusfa állításra és a körtáncra a fa alatt, de még mielőtt felállítanák a fát, virágokkal terítik be az egész mezőt, és csak utána díszítik fel tetőtől-talpig zöld ágakkal, vadvirágokkal a keresztformájúra ácsolt oszlopot. A virággal áldás, virággyűjtés egyébként fontos eleme az ünneplésnek, ugyanis azon a néphiten alapul, mely szerint a varázslat, a bűbáj a napforduló éjszakáján a leghatékonyabb, és minden virágnak, ami aranysárga színű, és a nyár elején vagy közepén virágzik, mint pl. a kalendula, a Szt. János virága (más néven orbáncfű) varázsereje, gyógyító hatása van, de csak akkor, ha sötétedés után szürkületkor szedik le. Így alakult ki az a szokás, hogy a fiatal lányoknak szürkületkor az erdőbe kellett menniük, ahol 7 vagy 9 különböző-féle vadvirágot kellett összegyűjteniük, majd éjfélkor a párnájuk alá kellett helyezniük, abban a reményben, hogy aznap éjjel megálmodják a jövendőbelijüket.

Ezt a hagyományt ma is tartják, mert június 21.-én vadvirágokból, ágakból font koszorúkat helyeznek el minden ház ajtajára, valamint a háztáji kerítésére is, hogy szerencse, egészség köszöntsön a ház minden élőlényére, a ház lakóira az állatállományig bezárólag.

Ezután kerül sor a vidám, családi és nem családi eseményekre, mint pl. az első frissen szedett eper versenyre, (mégpedig a svéd eperére) a zenei fesztiválokra, körtáncra, (még a 80-90 évesek is hajnali négyig ropják) a béka ugrálás versenyre, a viking sakkra, végül a bordal versenyre, mindezt hagyományos népi viseletben művelik, a nők vadvirágokból font koszorúval a fejükön.

Az eperszedő verseny után az ügyességi játékok következnek, pl. a lányoknak, legényeknek át kell ugraniuk egy 7-féle ágból font kerítést, (a szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata volt) aztán reggelig tart a bordal verseny a Snapsvisor, mely a középkori diákhagyományok vidám megőrzése. Mielőtt koccintanának, vagy tósztot mondanának, egy személy az asztal társaságból, egy rövid, sikamlós (disznó) dalt énekel el ; a téma az ivászat és a bor nagyszerűségének a dícsérete, a refrén pedig, hogy mekkora szomjúság gyötri az illetőt, amit csak egy slukk snapsz enyhíthet. A snapszos dalok, rövidek, velősek, fülbemászóak, hogy könnyű legyen megtanulni.mixed 2015 June 027

Szentivánéji trakta

Nincs szebb látvány mintegy vadvirágokkal feldíszített, ízlésesen megterített svéd asztal, -a koszorú formájú szentiván kenyér áll a főhelyen, kék masnival és fehér margarétával díszítve, vagy egy ropogósra sült burgonyatorta, kaporral, tejföllel, és heringgel,- mert a svédeknél a szentiván napi étkezésnek éppenúgy megvan a hagyománya, mint nálunk a karácsonynak pl. a chowder, a svéd halászlé főzésének, a Soused (marinádozott) hering készítésének, (almaecet, bor, tea, cukor, babér, szerecsendió, hagyma hozzáadásával páclében áll egy éjszakán át), a füstölt hering, savanyú-édes-kapros uborkával vagy a híres hollandoktól átvett étel, a tengeri sóval tálalt hering. Mindegyik ételnek egytől-egyig az asztalon a helye. Sört, lingonberry puncsot, akvavitet, vodkát isznak hozzá és végül mindenféle Skandináviában fellelhető bogyós gyümölcsből készült tortával, süteménnyel zárják, ilyen pl. a lingonberry (magyarul mocsári szeder, a cranberryhez hasonló tőzegáfonya féle) a málna, szamóca és hasonló erdei gyümölcsök. Külön élvezet, hogy az ételeket a szabadban sütik-főzik, grillezik.

Szenivánéji menü

Amiket végigettem-kóstoltam: Karjalan krumplitorta, almaecetes füstölt lazac, kaviáros blini és kapros uborkával, barna kenyeres hering, kapros vajjal, lingonberry torta

Receptek: Lingonberry puncs

Amiket elkészítettem: fél kg lingonberry, 1 liter vodka, 2 doboz lingonberry lé

Pürésítsük egy turmixgépben a friss gyümölcsöt, önstük hozzá az 1 liter vodkát, meg az eper szörpöt. Jégkockával kínáljuk.

Hering

1 tojás, 4 ek vaj, 4 szelet kenyér, 4 szelet hering filé, hagyma, kapor

Főzzük 5 percig a tojást, közben vajazzuk meg a barna kenyereket, helyezzük rá a sprotnit. Villával nyomkodjuk szét a tojást, adjuk hozzá a lereszelt hagymát és szórjuk meg bőven kaporral (só nem kell hozzá, mert a hal már sós)

Uborkasaláta

2 uborka, 250 gr majonéz, 250 gr tejföl vagy joghurt, 1 fokhagyma, friss kapor, bors, borecet

Ugyanúgy készül mint a magyar tejfölös uborkasaláta, csak a joghurtot vegyítsük a majonézzel, és ecet helyett borecetet adjunk hozzá, végül szórjuk meg friss kaporral.

Krumplitorta

12 db burgonya, 1 nagy hagyma, 3 ek vaj, só, bors, 3 dl tejszín, 1 kg rozsliszt, 750 gr normál liszt, 7 és fél dl hideg víz (a mennyiségeket lehet felezni, mert az itt megadott, kb 20-30 emberre elegendő)

Melegítsük elő a sütőt 200 fokra, készítsünk krumplipürét a szokásos módon, tehát főzzük meg a héjában a burgonyát, majd pucoljuk meg. Közben vágjuk apróra a hagymát, készítsük el a pürét, a vajjal, tejszínnel, keverjük jól ki, végül adjuk hozzá a hagymát (el is hagyhatjuk). Sózzuk, borsozzuk és szórjuk meg kaporral.

Készítsük el a tésztát: a liszthez adjuk hozzá a 4 teáskanál sót. Önstük hozzá a hideg vizet és nyújtsuk ki. Ezután pogácsaszaggatóval vágjunk ki kerek alakú korongokat, majd mindegyik tészta közepére kanalazzunk egy adagot a burgonyapüréből. Formáljuk a korongokat hajó alakúra. Helyezzük be a sütőbe a tepsit és süssük ki 220 fokon 25 percig. Amikor kész, vegyük ki a sütőből és még azon melegében kenjük meg mindegyik “csónakot” a vajjal. A kemény tojást keverjük ki a petrezselyemmel ízesített vajjal.

Szeder, málna, áfonya vagy epertorta

Hozzávalók: vaj a tepsi kikenéséhez, 3-4 csésze liszt (750 gramm), 1 teáskanál sütőpor, 6 tojás, 1 csésze cukor (250 gr), 3 csésze tejszín (7 és fél dl), 4 evőkanál cukor, 2 teáskanál vanília kivonat, egy csipet só, 3 csésze (750 gramm) szederlekvár, díszítésül friss málna, áfonya

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Keverjük bele a lisztbe a sütőport, verjük fel a tojásfehérjét kemény habbá, a sárgáját pedig keverjük ki a fél csésze cukorral, (ne felejtsük el hozzáadni a fehérjéhez a cukrot).

Krémbevonat: a tejszínt ízesítsük a cukor és a vanília kivonattal, majd verjük fel kemény habbá. Vágjuk ketté a tortát és kenjük meg a közepét, meg a tetejét is gazdagon a lekvárral, végül vonjuk be a maradék tejszínhabbal. Díszíthetjük ehető  virágokkal!

Trevlig Midsommar! Kellemes Szentivánéjt!

Walpurgis éjszakáján vacsora Drakulával!

Posted on Updated on

Április 30.-a Közép és Észak-Európában Walpurgis éjszakája-ként ismert, a kétnapos ünnep május 2.-ára virradóra ér véget.

A gyökerek

Walpurgis éj a 7.-8. században még pogány ünnep volt, amikor az emberek a városok főterén hatalmas tüzet gyújtottak, annak érdekében, hogy a gonosz szellemekkel együtt kifüstöljék a telet és a hideget. A keresztény ünnep névadója egy angolszász királylány lett, (apja Wessex, Anglia királya volt), akit történetesen Walpurgának vagy Walburgának hívtak. Miután a lány 26 évet a wimborne-i apátságban tevékenykedett, 2 bátyjával (Willibalddal és Winibalddal) hittérítő körútra indult, Franciaországba és Németországba. Nagybátyjuk, Szent Bonifác, a 600-as évek végén a heidenheimi (Württembergben) kolostor főpapja volt, Walburga nála telepedett le és a hittérítés mellett feljegyzéseket készített, ugyanis tudott írni és olvasni, ami a 8. században még ritkaságszámba ment. Walpurga 701-ben, Willibald bátyja halála után, a Heidenheim kolostor apátnője lett. Ő is ott halt meg 710-ben. Kultusza csak szentté avatása után kezdődött, 870 május elsején, amikor szent ereklyéjét éppen Eichenstattba szállították. Walpurga szobra egyszercsak illatos olajat kezdett izzadni. Így lett Eichenstattból csodatévő zarándokhely, és 870 május elseje óta Walpurga napja. Walpurga kultusza azonban érdekes módon csak Észak és Közép-Európában (Svédországban, Finn, Észt, Lett és Németországban), terjedt el. Megünneplése nemcsak abban hasonlít az amerikai Halloween ünnephez, hogy fontos szerepet tulajdonítanak a természetfeletti lényeknek, a boszorkányoknak, kísérteteknek és egyéb szellemeknek, de éppen fél év választja el Mindenszentektől.

Németország

Németországban először 1668-ban, Johannes Praetorius krónikaíró említi meg a  Saint Walpurgis Nacht-ot vagy Saint Walpurgis Abend-et. Az akkori szokásokról olvasva megállapíthatjuk, hogy a ceremónia nagy része a reneszánsz korban népszerű boszorkányszombathoz hasonló lehetett. Pl. május elseje előtt 9 nappal harangozásba kezdtek, így próbáltak védekezni a boszorkányok praktikái ellen. Később, a 17. századi Németországban, a babonás emberek azt hitték, hogy április 30-án este, a négy égtáj felől megérkeznek az ördögök és boszorkányok, (Hexen und Teufel) hogy megtartsák éves nagy találkozójukat egy magas hegy tetején.

Jacob Grimm egyik meséjéből megtudhatjuk, hogy a boszorkányok kedvenc találka helye a Harz hegység legmagasabb csúcsa, a Blocksberg (1142-méter magas) volt. Az általában ködbe és sűrű felhőbe burkolózó hegycsúcs tökéletes helynek bizonyult a boszorkányok éves nagygyűlésének megtartására, amit egy itt található különleges természeti tünemény az ún. Brocken Spectre (magyarra fordítva: Hegyi kísértet, szellem) még sejtelmesebbé, titokzatosabbá tett. Ez a fenomén tulajdonképpen egy optikai csalódáson alapszik, ha valaki a hegy tetején a nappal szemben áll, akkor saját felnagyított árnyékát látja meg, ami egy szivárvánnyal körülvett sávban-körben tükröződik vissza. A magas hegyeken leggyakrabban akkor lehetünk részesei ennek a természeti csodának, amikor a nap alacsonyan jár (lsd Délibáb Hortobágyon). A boszorkányok tehát ide vagy más magas hegyre repültek, hogy bűbájos táncaikkal és ráolvasással elűzzék a tél szellemeit, még egy utolsó télvégi dáridón. A titkos, alvilági összejövetelek később az ördögökkel való orgiába torkolltak, ami nem volt más, mint a házasság megszentségtelenítése. Ma Németország tengerparti részein május elsejét, tánccal, zenével és örömtűz gyújtással köszöntik. Dél-Németország falvaiban viszont a fiatalok Halloweenszerű tréfákat űznek, a szomszéd kertjében furcsa dolgokat művelnek, tárgyak tűnnek el, vagy máshova kerülnek, bekenik festékkel a házak ajtaját stb. Berlinben a baloldali pártok Walpurgis éjszakáján ún. májusnapi riadót tartanak, azaz hatalmas szirénázásba kezdenek a Mauerparkban és a Prenzlauer hegyen.

Skandináv szokások

Finnországban, Walpurgis napja, finnül Vappu, olyan nagy ünnep, mint Szilveszter vagy Szentivánéj (Juhannus), az emberek örömmámorban úsznak, jelmezt öltenek magukra és kivonulnak az utcára, táncolnak, énekelnek. A Vappu ünnep eredete egy 19. századvégi iskolai szokásban keresendő. Helszinkiben a végzős gimnazista diákok, minden évben hivatalos ceremónián váltak meg a vastag, téli, fekete sapkáiktól. A sapkacserét, egy házi készítésű mézsörrel, a simával (rebarbarából készült alacsony alkohol tartalmú ital) valamint egy funnel nevű süteménnyel ünnepelték meg.

A 20. század elején az egyetemista diákok kitalálták, hogy Vappu napján, még a sapkacsere előtt, azaz április 30.–án este 6 órakor gyűlést tartanak a Kaartinkaupunki nevű piactéren a város szimbólumává vált Havis Amanda szobránál. A szobrot Ville Vallgren (1855-1940) készítette 1906-ban Párizsban. Egy sellőlányt ábrázolt, akinek a lábaira 4 hal vízköpő figura és 4 oroszlánfóka fröcsköli a vizet. A szobrász eredetileg Helszinki újjászületését akarta szimbolizálni a meztelen sellőlány szobrával (egy 19-éves párizsi lány volt a modellje, névszerint Marcelle Delquini), de míg a szép, meztelen test látványa Párizsban nem keltett feltűnést, Helszinkiben annál inkább. A szobrot 1908-ban merték először felállítani a piactéren, ami azonnal heves érzelmeket váltott ki a 20. század eleji szufrazsettekből. Eleinte csak a francia kurva-kéntemlegették, de kritika érte az emberi nyelvvel ellátott oroszlánfókákat is, akik a férfiak szexuális perverzitásának a szimbólumai lettek. Aztán változtak az idők, változott az álszent prüdéria és egy évszázad alatt Amanda, a férfi potencia védőszentjévé dicsőült. A diákok ugyanis azt találták ki, hogyha egy férfi megmossa az arcát a Havis Amanda kút vizével és azt kiáltja háromszor, hogy “Rakastaa!” (finnül szerelem “love”) az növeli a szexuális potenciját. Ezért gyűlnek össze a diákok minden április 30-án ezelőtt a meztelen női szobor előtt tanáraikkal együtt és trágár, szexuális célzatú, disznó verseket olvasnak fel, amelyeket ki is nyomtatnak egy képes magazinban a Julkku-ban. Minden arrajáró kezébe nyomnak egy Äpy-t, ami egy WC papírra vagy lepedőre nyomtatott pamflettet tartalmaz, a diákok fantáziájától függően, minden évben új csomagolásban kerülnek forgalomba pl. szardíniás dobozban, vagy tejesdobozba rejtve. Aztán ünnepélyesen megtörténik a sapkacsere. A buli másnap a május elsejei piknikben éri el tetőpontját, Helszinki Kaivopuisto és a Kaisaniemi nevű parkjaiban, a mézsör, a rebarbara ital, szalagtánc, lufballon eregetés mind-mind fontos részei az ünnepelésnek. Az előkelő sznobok körében is egyre népszerűbb a Vappu ünnep, de ők fehér terítős, ezüstgyertyatartós vacsorával köszöntik május első napját, klasszikus zenét hallgatnak és extravagáns ételeket esznek, főként Helszinki Ullanlinnanmäki—és Kaisaniemi svéd negyedeiben.

Svédországban, a Walpurgis éjnek Valborg a neve és hivatalos szünnap. Míg megünneplése városonként különbözik, egy dologban ugyanaz, április 30-án este országszerte kovakővel, tűzkővel tüzet csiholnak, és hatalmas örömtüzet gyújtanak. Csodálatos látvány, ahogy a hegyeken és dombtetőkön lobog a tűz, megvilágítva az egész környéket. A tűzgyújtás eredete valószínüleg egy 18. századi szokásra vezethető vissza, amikor Upplandban, Walpurgis (Valborg) éjszakáján az állatokat szabadon engedték, s azért gyújtottak nagy tüzeket, hogy a békésen legelő nyájtól távol tartsák a ragadozó vadakat. Svédország déli részén viszont a fiatalok szürkületkor az erdőbe mentek, ahol különleges ágakat kerestek, amelyekkel aztán kidíszítették a házak ajtaját, a legszebb dekoráció készítőjének jutalma egy szakajtó friss tojás volt.

Az egyetemi városok közül Uppszala és Lundban a legérdekesebb a Valborg ünnep április 30.-án, svédül sista april (“április utolsó napja”) kezdődik, amikor kora reggeltől késő estig érkeznek, az ország/világ minden tájáról az öregdiákok. Másnap különböző mókás versenyek szórakoztatják a közönséget, a fő attrakció, hogy az egyetem végzős diákjai, saját készítésű, ócska tutajokon lecsorognak a Fyrisån folyón (az 1970-es évek közepétől), a közönség nagy tapssal jutalmazza a roncs tutajok ötletes díszítését, formatervezését, dekorálását. Május elsején a parkokban grill partik és Pezsgő ivó és Pezsgő locsoló versenyek (a 70-es években még futóverseny volt) gondoskodnak a jó hangulatról.

Linköpingben, a Linköping kastélyban május elsején férfikórusok lépnek fel, diákok, tanárok beszédeket tartanak.

Gothenburgban, a Cortège-ben, 1909 óta rendeznek parádét a diákok, a Chalmers University of Technology egyetemen évente, átlagosan 250,000 ember gyűlik össze. Trädgårdsföreningen-ben szintén hagyomány a diákkórusok és diák zenekarok fellépése. Végül fontos része a ceremóniának, a diáksapka csere.

Walpurgis éji receptek

A Funnel nevű finn sütemény úgy készül, hogy egy nem kelő élesztőt adnak hozzá a liszthez és a többi tészta alapanyaghoz, a folyékony állagú tésztát aztán forró olajban, körbe-körbecsorgatva sütik ki. A finnek legtöbbször csak porcukorral ízesítik, de újabban lekvárral, fahéjjal, nutellával és friss gyümölccsel gazdagítják. Állítólag a funnel kevesebb, mint 300 kalóriát tartalmaz, de ha megkenjük nutellával vagy lekvárral, akkor az bőségesen pótolja a hiányzó zsírokat, szénhidrátokat… Ausztriában ugyanennek a süteménynek strauben a neve, a szlovén konyhában flancati, angolul “Fennel Funnel Pie”.  Indiában is van egy hasonló édesség a jalebi (liszt, sáfrány, vaj és cukor), ami a cukormáz bevonat miatt eléggé ragacsos aprósütemény; Iránban pedig zulbia a neve.

Irodalom

Bram Stoker, a vámpír irodalom ír származású atyja, 1897-es novellájának a címe, “Drakula vendége”. A könyv számunkra azért érdekes, mert egy elképzelés szerint Bram Stoker, Vámbéry Árminnal folytatott beszélgetések – aki barátja is volt a szerzőnek , ihlette meg a könyv megírására. Az is lehetséges, hogy a “vempaire” kifejezés is Vámbéry vezetéknevéből ered

Walpurgis éjszakája egyébként rengeteg művészt ihletett meg, Jacob Grimmtől- Thomas Mannig.

Goethe: Faust első részének a címe “Walpurgisz éj”, “A Broken hegyre repülnek a banyák..” (“Die Hexen zu dem Brocken ziehn…”). A 2. rész címe “Klasszikus Walpurgisz éj”.

Az utolsó 5 fejezete Thomas Mann: Varázshegyének szintén azt a címet kapta, hogy “Walpurgisz éj”.

Edward Albee, 1962-ben írt Nem félünk a farkastól című színművének 2. fejezete is azt a címet viseli, hogy “Walpurgisz éj”.Ella boszorkány