művészet

Fele cukor, fele méz, rózsával készült édességek

Posted on Updated on

Rózsaevő népek

A rózsa más gyógynövényekkel variálva általános ételízesítő, aromásító élelmiszer. Franciaországban a rózsaszirom kivonatból szörpöt készítenek. Az Egyesült Királyságban a rózsa, a cukrászat fontos alapanyaga, a kipréselt szirmokból krémet, pudingot készítenek, csokival bevonva, kristályosítva, kandírozva gyönyörű torta díszeket kreálnak belőle a cukrászok.d95a55c9e9b201433c735174c7e907e7

Az indiai szubkontinensen, Közel-Keleten, a Balkánon, Iránban stb. iszonyú méreteket ölt a rózsa fogyasztása. Szinte minden édességben jelen van, cukrozott, kandírozott, rózsavíz formájában. Ami számomra érdekes, hogy a recepteket olvasva ezek a keleti “rózsás” édességek majdnem minden esetben tej, tejszín vagy joghurt hozzáadásával készülnek.

Vegyük hát sorra: az indiaiak népszerű alkoholmentes itala a Rooh Afza, tulajdonképpen egy rózsaszörp, szódával higítva, hozzávalók: 1 pohár hideg tej, 2 evőkanál rózsaszörp, 2 db jégkocka, 1 ek cukor, és kb. 200 ml szóda

Aztán ott van a kulfi, a rózsafagyi (a kulfi, perzsa szó, csészét jelent). Rózsa, mangó, kardamon, sáfrányos és pisztáciás változatban is készül. A kulfiról annyit kell tudni, hogy abban különbözik a hagyományos, nyugati stílusú fagyiktól, hogy nem keverik fagylaltgépben, melynek következtében egy tömör, szorbé, parfé-szerű édesség lesz belőle, kb. a hagyományos, puding alapú fagylaltokhoz hasonló. Szerintem a kulfinak nyugodtan nyithatnánk egy külön kategóriát a fagyasztott, tejalapú desszertek között, mivel sűrűbb, mint a fagylalt, de krémesebb, mint a parfé. Napjainkban a kulfit gyakran sűrített tejből és tejszínből készítik, cukor hozzáadásával, úgy hogy az alapanyagokat felteszik főni, majd vízben elkevert keményítővel besűrítik. Amikor kész, még egyszer felforralják a keményítővel együtt, végül szárított, aszalt gyümölcsökkel, pisztáciával, kardamonnal megszórva formába öntik és lefagyasztják. Fogyasztás előtt 10-15 perccel kiveszik a hűtőből, hogy legyen ideje megolvadni (lsd a képen).kulfi

Az indiai barfi, szintén egy rózsa hozzáadásával készülő desszert: a rózsavízen és szörpön kívül, sűrített tej, kókusz, cukor kell hozzá, meg sáfrány, amitől szép sárga színt kap. Hagyományosan négyszög formában árusítják.

A szintén indiai gulab jamun golyócskát, édes rózsavízben áztatva fogyasztják Indiában a piros betűs ünnepeken. Ez is egy tej alapú édesség, Dél-Ázsiából került át Indiába, Myanmarba, Nepálba, Bangladesbe, Pakisztánba. A tejből/íróból készült édességet magokkal megszórva (mandulával) kínálják, így teszik az ízét még karakteresebbé. A gulab titka, hogy a tejet/írót hosszú ideig, lassú tűzön főzik, egészen addig, amíg a víz többsége el nem párolog belőle. Az így visszamaradt szilárd anyagot khoyának nevezik, amit egy csipetnyi liszt hozzáadásával tésztává gyúrnak, majd apró golyócskákat formálnak belőle, végül forró olajban kisütik (kb. 148 fokon), ezután a golyókat zöld kardamonnal, rózsavízzel és sáfránnyal ízesített, cukros szirupba áztatják. Vendéglőkben is gyakran ezt szolgálják fel desszertként (indiai barátaim rendszeresen ezzel kínálnak).

A baklava egy kiadós, édes rétes, számos közel-keleti és balkáni ország konyhájában megtalálható, a törökök, arabok, görögök, örmények, bolgárok, sőt még a szerbek is egyaránt saját édességeik között tartják számon. Tulajdonképpen ez az émelyítően édes keleti édesség, egy rétestészta alapú, apró sütemény, amit dióval, mandulával, mogyoróval vagy pisztáciával töltenek meg, mézzel vagy cukorral ízesítenek és rózsavízzel öntenek le. A méztől csöpögő baklava diétásabb változata az ún. pacsirta fészek, ami rózsa és narancsvirág vízzel leöntött, leheletvékony aprósütemény, sűrű, bivalytejjel “megkoronázva (a múlt héten ettem a Maharashtra napon).

A halva egy liszt, cukor és szezámolaj+magvakból összeállított édesség, olyan, mint az olasz fehér nugát. Indiából és Közép-Ázsiából származik, onnan terjedt át DNY-Ázsiába és K-Dél-Európába, a Közel-Keleten a Balkánon, de még a volt Szovjetunió egyes területein is népszerű.

Gumdrop: (szó szerint íny eldobó) egy arab eredetű, zselés cukor, mely már a 10. szd óta ismert.

A lokum, afyani specialitás, egy arab szakácskönyvben 1777-ben említették meg először, Európában viszont csak a 19. században terjedt el, szultán kenyér, rahát, vagy Turkish delight néven (a bolgárok, oroszok kedvence). A lokum, keményítőből és cukorból készül, van, ahol tejszínnel leöntve tálalják. A Balkánon családi ünnepek elmaradhatatlan tartozéka. Gyakran ízesítik citrommal vagy rózsavízzel, az utóbbitól szép rózsaszínű lesz. Állaga könnyű, zselészerű, átlátszó, kis kockákra vágva, mutatós dobozokba csomagolva árusítják, s hogy ne ragadjanak egymáshoz, porcukorral, kókuszreszelékkel szórják meg. Legnépszerűbbek a mogyorós, fahéjas, mentás, pisztáciás és mindenféle gyümölcs aromás lokumok. Elkészítésekor emulzió stabilizátorként szappanfüvet is hozzáadnak.knafeh

Végül a Kanafeh, egy krémsajttal töltött sült tészta. Úgy készül, hogy a tésztát, (ami kb. olyan, mint a kínai üvegtészta, vagy rizstészta) vajban vagy pálmaolajban kisütik, majd valamilyen krémsajttal (pl. Semneh, Nabulsi) megtöltik. Ezután egy másik réteg sült tésztával befedik. A sütés végső perceiben, cukor, rózsavíz és narancsvirágból készült sziruppal bőven meglocsolják. Törökországban divat a tészta felső rétegét ételszínezékkel vörösre festeni és az oldalát meg a tetejét apróra tördelt pisztáciával beszórva tálalni (lsd a képen).

Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék

A rózsa viharos múlttal dicsekedhet. Eredeti hazája az északi mérsékelt égöv, de a trópusi hegyvidékeken is előfordul. A görögök a szerelem, az életöröm jelképeként Aphroditének és Dionüszosznak ajánlották, templomaikat díszítették vele. A legrégebbi rózsáról készült festmény, úgy 3500 évvel ezelőtt készült és egy knosszoszi palota falát díszíti. Rodosz sziget virága is a rózsa, erről kapta a nevét. Az első rodoszi pénzérmén is rajta volt. Homérosz eposzában a halott Hektor testét Aphrodité rózsaolajjal kente be. Rómában a bátorság jelképe volt, később Augusztus császár idején a szerelem, vonzódás virága lett. Rózsaszirommal szórták fel a termeiket, boros kelyhükbe rózsaszirmot áztattak a gazdagok, párnáikat ezzel töltették meg. Állítólag Elagabalus császár (i.sz. 218-222), azzal lepte meg a vendégeit, hogy a terem mennyezetébe beépített szerkezet segítségével rózsaszirommal árasztotta a megjelenteket. Olyan tömegben hullott rájuk a rózsa, hogy néhányan meg is fulladtak.

A rózsát az ókorban melegvízzel töltött csövekkel fűtött üvegházban nevelték, hogy egész évben virítsanak. A Római Birodalomban annyira túlzásba vitték a termesztését, hogy még a gabonát is kiszorította, így azt Egyiptomból kellett behozatniuk.

A perzsa városok szintén évezredekkel ezelőtt kezdték termeszteni a rózsát. Tőlük került át Babilonba, ahol az államhatalom jelképe lett. Sargon király már ötezer évvel ezelőtt rózsafákat ültetett. Konfucius, pekingi rózsakertjéről is sokan hallottak, az indián rózsakertekről Kolumbusz hozta az első híreket. Mexikóban az azték kertek dísze volt. A mórok mindig híres rózsatermesztők voltak, Észak-Afrikában kultusza volt, de az arab, török kertekből sem hiányozhatott a rózsa, illatos olaja miatt. Feljegyezték, hogy a IX. század elején a bagdadi főpénztáros 300.000 korsó rózsavizet követelt adó fejében. Magyarországon a Rózsadombon eltemetett Rózsák atyjáról,-Gül Babáról szóló elbeszélésekből tudjuk, hogy aki a török háremkertek rózsáit megdézsmálta, halál fia lett.

A kereszténység a rózsát eleinte bűnös virágnak tartotta, később Szűz Mária virága lett. A fehér rózsa, Mária öröme, az arany rózsa a megdicsőülés jele a mai napig. Szent Domonkos imafűzére szorosra préselt, ragasztott rózsaszirmokból készült, ezért lett rózsafűzér a neve. Úrnapi körmeneteken rózsaszőnyegen lépkednek a hívek. VI. Adorján, az utolsó német származású pápa (1521-23) amikor megalapította az Erény Arany Rózsája rendet, a titoktartás jeleként a gyóntatószékére rózsát vésetett. A sub rosa alatt vallott dolgok a 16. század óta titoktartást jelentettek,-ez a szokás egyesek szerint onnan ered, hogy Cupido, (Ámor, Erosz) a szerelem istene rózsát ajándékozott Harpokratésznak, a hallgatás istenének, megvesztegetésül, hogy ne árulja el Vénusz szerelmi ügyeit, mások szerint viszont a görögök a Xerxész, perzsa király elleni döntő ütközet tervét egy rózsalugasban készítették elő. Tény, hogy még századokon át szokás volt a terem mennyezetére rózsát függeszteni. A sárospataki várban ma is Sub Rosa teremnek nevezik azt a szobát, ahol az 1666-1671-es Habsburg ellenes, Wesselényi összeesküvés titkos megbeszélései folytak. Az egykori Rózsanap, május 11-e, később beleolvadt Pünkösdbe. A lovagkorban a rózsa a csipkebokorral befuttatott várkastélyok világának, a lovagi történeteknek a virága lett. A Grimm testvérek Csipkerózsika meséjében állítottak emléket ennek a kornak. Pedig a francia kertekbe és szokásokba már a XIII. században bevonult, és máig sem lankadt a kultusza. Mesélik, hogy Marie Antoinette 1770-ben XVI. Lajoshoz utazván, egy éjszaka Provence-ban szállt meg, és a helyiek a virág illatos szirmaival ágyaztak meg neki. A XIX. század elején 2000 rózsafajta bontotta ki virágait a Luxemburg parkban. III. Napóleon fontainebleu-i kastélya elképzelhetetlen lett volna nélküle….

A rózsa hosszú életű lehet, de persze 1000 évig nem élhet, mégis ezt terjesztik róla a németországi Hildesheim papjai, ahol a katedrális oltárfülkéjében növő rózsáról azt állítják, hogy többezer éves, és ezt egy mondával támasztják alá. “815-ben, Jámbor Lajos (Ludwig) egy vadászat alkalmával elszakadt a kísérőitől, és az erdőben töltötte az éjszakát. Amikor másnap visszatért a kastélyába, észrevette, hogy elvesztette az ereklyetartóját. Visszament hát az erdőbe, és nem messze attól a helytől, ahol aludt megtalálta a keresett tárgyat, egy vadrózsabokor védelmében, ami olyan szorosan tartotta, hogy nem tudták lefejteni róla. A király ezt égi jelnek vélte és egy kápolnát emeltetett fölé. Később a hely püspöki székhely lett, majd felépült a Hildesheim katedrális”.

A rózsakultusz Európában a 19. század közepén tetőződött. A leghíresebb rózsakertek Belgiumban, Ausztriában és Németországban ekkor létesültek. A rózsa szépsége miatt kedvelt témája lett a művészeti alkotásoknak, festményeknek, portréknak, a különleges fajtákról bélyegeket bocsájtottak ki stb. A leghíresebb rózsás könyv illusztráció, az 1305 és 1340 között írt Mannesse kódex, (Zürich), egy ismeretlen széplélek, németül, szerelmes költeményeket írt bele. A luxembourgi születésű, belga botanikus Pierre-Joseph Redouté vízfestményeiről, akvarell rózsáiról híresült el. Henri Fantin-Latour csendéletfestőről egy rózsafajtát neveztek el hálából (a fantin latour-t), az impresszionisták, Claude Monet, Paul Cézanne és Pierre-Auguste Renoir is rajongtak érte.

Magyarországon Jókai Mór két romantikus regényében is népszerűsítette a rózsát, az 1854-ben keletkezett: A fehér rózsa címűben, (ami részben Törökországban játszódik), és az 1892-ben írt: Sárga Rózsa kisregényében, amiben egy Belgiumból származó, sárga rózsa bokor okoz bonyodalmakat, főleg, amikor egy szép, falusi lány a hajába tűzi.

 

 

 

Rollo a viking

Posted on Updated on

 

 

471f9bad9c415c44c924a27b12e648ec

A 35 éves, jóképű, brit színészt, Clive Standent (született 1981. július 22-én a British Army bázison, Holywoodban, County Down, Észak-Írországban, de Angliában nőtt fel East Midlands-on), legtöbben az HBO, Vikingek sorozat Rollo szerepéből ismerik,-de játszik a Camelot-ban, a Robin Hoodban, a Doctor Who-ban és most forgatja a Taken-t, -a szerepei és kisportolt külseje alapján (190 cm magas, csupa erő, csupa izom) azt gondolnánk, hogy a főként akció hősöket alakító színész az életben is ilyen nagy macsó. Nos, a közelmúltban, Monsban (a francia határ mentén) találkoztam vele a Trollok & Legendák fesztiválon, ahol öt meglepő dolgot sikerült megtudnom a valóban “macsó”, de fantasztikusan karizmatikus színészről, íme:

1. Még jobban megbecsüli a nőket, amióta hosszú hajat kellett hordania a Vikingekben:
A Vikingek szerep kedvéért fél évig bozontos szakállt és hosszú hajat kellett hordanom, azonkívül tetoválásokat és hegeket festettek a testemre, a ruháim is itt-ott különböző herkentyűkkel voltak kibélelve, amelyek sok kényelmetlenséget okoztak. A legszörnyűbb mind közt mégis az volt, amikor minden reggel arra ébredtem, hogy a hajam az arcomba lóg és legalább fél órát töltöttem el azzal, hogy a gubancokat kifésüljem belőle. Ez az új tapasztalat viszont arra volt jó, hogy jobban megértsem a nőket, azóta nem sürgetem a feleségemet, ha megyünk valahova, hogy mikor lesz már kész a toalettjével.

2. Romantikus gesztusok

Clive, felesége Francesca Standen (13 évvel idősebb nála, és 3 gyerekének anyja) a zeneiparban dolgozik:- “Évekig együtt voltunk, mielőtt összeházasodtunk.-mondja Clive.- Nagyon szerencsés vagyok, hogy korán megtaláltam álmaim asszonyát, és egyáltalán nem bántam meg, hogy ilyen korán kezdtem a házas életet.

Mivel Clive menedzserétől hallottam, hogy milyen romantikus volt az eljegyzésük, így rákérdeztem, hogy hogy történt a “proposal”:

“Egy egész napos udvarlás előzte meg a lánykérést, amely tartalmazta a graffitit. Nos, az utcában, ahol Francesca lakott minden kapura spray-vel ráfújtam, hogy I Love You Francesca, plusz óriás plakátokat tettem ki, melyeken az iránta érzett szerelmemet hoztam nyilvánosságra. Aztán, mivel Francesca bálványa Elvis Presley, így beöltöztem a Kingnek, letérdepeltem elé és úgy énekeltem el neki a “Fools Rush In” (Ész nélkül) dalát. Mivel nem volt elég pénzem egy drága, gyémánt gyűrűre (ami Marilyn Monroe szerint a nők legjobb barátja), így ezzel az egész napos szórakoztatással próbáltam az anyagiakat pótolni. És bejött, mert Francesca igent mondott!”.

Persze azóta, amióta Clive Standen felkapott színész lett, gyertyafényes vacsorával kedveskedik a feleségének. Amikor mindhárom gyermekük alszik, vacsorát főz csak kettejüknek, iszogatnak, nosztalgiáznak a kertjükben (most éppen Kanadában élnek).

3. Három gyermekük nevelésében aktívan részt vesz

“Hayden 14, Edi, 10 és Rafferty, 6 évesek lesznek az idén-mondja. -“Kis szerelmeim!” -teszi hozzá Clive elérzékenyülve, amikor róluk beszél. -“Megpróbálom maximálisan kiélvezni az apaság minden pillanatát!-No nemcsak kötelességből, hogy az emberek azt mondják, hogy hm, de jó apa ez a Clive, hanem, mert tényleg szeretek otthon lenni velük. Amikor csak tudok, rohanok haza. Pl. hogy együtt nézzük a Doctor Who-t. -mondja a színész nevetve.-“Fontosnak tartom, hogy mindegyikre külön-külön is időt szakítsak, és megtegyek mindent, ami örömet okoz nekik, ha kell a szőnyegen autózunk, vagy űrhajóst játszunk a fürdőszobában stb”.

4. Amikor Clive éppen nem filmez Londonban, vagy forgat Írországban, Kanadában, akkor a mélytengeri úszást gyakorolja a feleségével.

Az egész úgy kezdődött, hogy Francesca kiváló úszó volt, így az ő hatására kezdtem el a búvárkodást, ami hála neki szenvedélyemmé vált az évek során. Ennek következtében amikor csak tehetjük tengerre szállunk, imádjuk a tengeri medve életmódot, mellesleg már úsztam cápák elől is. Most épp arra készülök, hogy a Sarkkörig végig tudjak búvárkodni. Még a jég alá úszást is ki akarom próbálni!

5. Clive és a küzdősportok

“A Vikingekben hatalmas állóképességre volt szükségem, nemcsak azért, mert a társaim mind képzett harcosok voltak és kilógtam volna a sorból, ha csak imitáltam volna a küzdelmet az akció jelenetekben, hanem mert csak edzetten lehetett bírni a gigantikus fizikai igénybevételt. Mellesleg a Vikingek stábja egy őrült, eklektikus, de nagyszerű csapat! Maximálisan támogatjuk egymást és megbízunk egymásban. Ami jó, hogy nincsenek beképzelt, nagy egoval megáldott sztárok közöttünk. De visszatérve a sportokra, Rolló megformálásban sokat segített a múltam”.

Clive Standen már 12 éves kora óta versenyszerűen űz sokféle sportot. Mielőtt nemzeti Muay Thai boksz bajnok lett, mivel a sherwoodi erdő közelében nőtt fel, minden nyáron részt vett Notthinghamben a több hétig tartó lovagi torna bemutatókon. -“A Viking szerepben kiélhetem minden sport szenvedélyemet!- mondja befejezésül.- A hadviselést, a közelharcot, a lovaglást, és a hajózást egyaránt.”

Búcsúzáskor, miután elmondtam neki, hogy a DNS-em alapján, apai ágon a Sigurd viking törzsbe tartozom, szélesre tárta a karját, szorosan magához ölelt majd dalra fakadt (mellesleg fantasztikusan jó hangja van). Elénekelte nekem a Gary Puckett & Union Gap-től a “Young girl, get out of my mind”-című slágert!

Clive Standen a Trolls & Legends fesztivál meghívott vendége volt 2017. április 14-17-ig, Belgium Mons városában, ahol az idei téma a Vikingek volt!

P1110662

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hej Mr DJ! Electro zene és Barbel anyó rebarbarás sütije Münchenben

Posted on Updated on

München, a bajor metropolisz, Németország egyik legfontosabb gazdasági, közlekedési és kulturális központja. Alpha-world city, mely meghatározó befolyást gyakorol az egész világra. A legmodernebb technológiák, pénzügyi és kereskedelmi központok, egyetemek, művészetek és a zenei élet fellegvára. 1.5 millió lakosával, Németország 3. legnagyobb városa (Berlin és Hamburg után) és az EU 12. legnagyobb városa (de München a környékével együtt 5.8 millió lakost számlál). Nyugodt, kiegyensúlyozott hangulatával azonban semmilyen más világvároshoz sem hasonlítható.P1110224

Ahol minden nap ünnepnap

A legjobb klubok a városközpontban vannak, úgymint: Altstadt-Lehel, Maxvorstadt, Ludwigsvorstadt-Isarvorstadt, Au-Haidhausen és a Schwabing város negyedekben. A bulinegyed felfedezését legtanácsosabb a Feierbanana-azaz Parti Banán zónán kezdeni, ami a Sendlinger Tor (Sendlinger kapu) és a Maximiliansplatz közötti rész  helyi elnevezése. A Parti Banán különben egy nagyjából banán alakú, hivatalos, parti negyed, kb. 1,3 kilométer hosszú rész a Sonnenstraße-n. Az elmúlt években ez a városrész lett a müncheni éjszakai élet mainstreamje, ezért meglehetősen zsúfolt, különösen a hétvégeken.

Aki viszont a “régi,” burzsoá Münchenre kíváncsi, az a bulizós körútját legjobb, ha a Lehel negyedben folytatja, ami az Óvárostól keletre található, az Odeon platztól nem messze. Számtalan jól megőrzött, vagy tökéletesen restaurált, patinás városi lakóházzal, palotával, előkelő kávézóval. A Viktoelien marktot, a piacot elhagyva a Ludwigsvorstadt-Isarvorstadt felé vezető kerületben található a müncheniek kedvelt találka helye a Gärtnerplatz. Sörözőiben díszes kupákban szolgálják fel a sört. A kalandosabb éjszakára vágyókat viszont a Niederlassung bárjai várják, ahol München legmenőbb klubjaiból árad a zene. Itt alakultak ki a bajor főváros közvetlenül csatlakoztatott meleg negyedei: hip és melegbárjaival, éjszakai hotspotjaival. A Gärtnerplatzviertel (Kertvárosnegyed) környékén Freddie Mercurynak (The Queen együttes vezéralakja) is volt egy apartmanja, és a holland transzszexuál ikon, Romy Haag is itt nyitott egy klubot, amit évekig működtetett.

Az egyetemhez közel van a Maxvorstadt legendás negyede: Schwabing. Ez a ma már fogalommá vált városrész volt München első bulizós paradicsoma, sok kis bárral, stand-up színházakkal. Akármerre kalandozunk ebben a körzetben, ne hagyjuk ki Schwabing szimbólumát, az igazi bajor életérzést képviselő Freiheit kávézót, mely süteményeivel és tejszínes forró csokijával még mindig a toplista első helyén áll München vendéglátó egységei között. Schwabingot egyébként kevésbé viselte meg a városfejlesztés, mert valószínűleg nosztalgiából, óriási zöldterületeket hagytak meg itt érintetlenül. Igaz, hogy az elmúlt évtizedekben Schwabing elnéptelenedett, elsősorban a rendkívül magas bérleti díjak, másrészt a dzsentrifikáció miatt, ennek ellenére továbbra is a város leginkább áhított, legdrágább kerülete. Excentrikus, néhány legendás helyszíne továbbra is felkapott, mint a földalatti Schwabinger 7 live klub, ahol az egyetemisták szórakoznak, meg a Schwabinger Podium, az utóbbinak a múltőrző szerep jutott. Schwabing sokszínűségére jellemző, hogy a Francia negyed gyönyörű épületei között kiváló gasztronómiai élményekben részesíthetjük magunkat. A Sváb kávézóban, a Butterbrotban  (Vajaskenyérben) viszont igazi bajor specialitásokat próbálhatunk ki, mint a fehér kolbászt, a müncheni Weißwurst-öt, amit 1857-ben találtak fel. A hagyomány szerint a hűtőszekrények előtti időkben délelőtt ették, édes mustárral, frissen sült pereccel. Emellett kedvelt étek még a Leberkäs, amely a sült párizsihoz hasonlít és leginkább, az óriás vagy normál méretű sóspereccel, és a müncheni sörrel együtt ízletes (Augustiner, Löwenbrau, Andechsi sör). Szintén itt Schwabingban nyitottak nemrég egy új, olasz koktél bárt, a Barroom-ot, ahol kiváló Martinit kevernek.f9adbb275ff31ab154bc7deaace15fcf_XL

A Haidhausen Ostbahnhof (Keleti pályaudvar) kerület München zenei fellegvára, melynek klubjai és koktélbárjai, fiatal értelmiségiek és diákok kedvelt törzshelye. Közel van a Glockenbach (Harangpatak) negyedhez. Egy korábbi ipari komplexumból hozták létre itt a Kunstpark Ost-ot (Keleti Művészeti park), és a Kultfabrik-ot (Művészgyárat). Az utóbbi létesítményt 2015 végén bezárták, mert lakásoknak és irodáknak kellett a hely. Az egyik unokatestvérét az Optimolwerke-t viszont meghagyták. Általánosságban jellemző egyébként, hogy München éjszakai élete drasztikusan változik, szórakozóhelyek nyitnak, zárnak, némelyik tiszavirág életű, míg mások évekig tartják magukat. A közelmúltban, München pár zenés mulatóhelye nemzetközi hírnévre tett szert, mint például a Big Apple, a PN, Tanzlokal Größenwahn, Atomic Cafe, Ultraschall, KW –Das Heizkraftwerk, Natraj Temple vagy a Babalu Bar, hogy csak egy néhány nevet említsek meg a legjobbakból. 1995-től 2001-ig Münchenben rendezték meg rendszeresen az Union Move-t, Németország egyik legnagyobb technoparádéját.

München, több mint 100 éjszakai mulatója, 1000 bár és vendéglője közül a legfigyelemreméltóbb létesítmények a következők:

Bárok, kocsmák: Schumann’s – Charles Schumann’s, Cocktail Bar, Havana Club, Sehnsucht klub (Vágyakozás, sóvárgás). A kedvencem a Marienplatzhoz közeleső, olasz bár a Bar Centrale, (a legjobb tiramiszut itt készítik) aztán a Holy Home (világos sör, szuper zene), Eat the Rich (Zabáld fel a gazdagokat! egy kicsi, szűk bár, nem kedvenc), a Pimpernel (szigorúan szingliknek ajánlott, szex orientált hely). A Negroni, olasz jazz bár, Mauro Mahjoub koktélmester klubja. 1998-2009-ig Mauro Negroni Club volt a neve. Napjainkban szó szerint világbajnok koktélokat lehet mind a 2 helységében hörpölgetni (az egyik helység több, mint 100 éves), mint a Cucunchit, Green Tabascot, Jenevert, Brockers gint, Coca likőrt. A falfesmények, Mauro édesapjának a munkái. A bártulaj egyébként nem akárki, mert koktél szemináriumokat tart a világ minden táján. Ezután következik a Die Goldene Bár, amiről mindig úgy beszélnek, hogy történelme van, mert már 1937-től megszakítás nélkül működik. Az Englisch Gartenhez,-az Angol kerthez közel lévő vendéglő a 70-es évek báját idézi, térképek a falon, hatalmas csillárok az ember feje fölött, a menü viszont modern, gasztró remekekből áll, mint a céklaleves, bárány polentával, meg fantáziadús süteményekből. Végül a Bei Otto,-az Ottónál, egy eredeti bajor kocsma, wurlitzerrel, shramlival, hagyományos bajor ételekkel és kiváló sörökkel.

Klubok: a P1 –kedvenc találkahelye München gazdag, sznob társadalmi rétegének, a Schickeria, ami a legendás Schwabingban van, szintén ebbe a kategóriába tartozik. Az elnevezés az olasz sciccheria-sikkes szóból származik, de utal a német Schickimicki jelzőre is, ahogyan a bulvársajtó nevezi Münchenben a celebeket, mert ez a hely a 70-es évek óta a VIP-k találkahelye. Színészek, énekesek, sportolók, mint pl. az FC Bayern focistái és menedzserei látogatják rendszeresen.

A Harry Klein (Gay dance club) viszont a melegek, és transzvesztiták táncklubja. A Rote Sonne-a Vörös Nap, egy kultfilmről kapta a nevét, melyben a német szex és pornó ikon, alias a hippik koronázatlan királynője, Uschi Obermeyer játszotta a főszerepet (a klub számomra nem volt több, mintegy szexi disco). Érdemes körbejárni a Grinsekatze-t (a Vigyorgó Macska), a Bullittot, és az MMA Club-ot: Mixed Münich Art klubot, ahol az elektro-szolár-zenéhez, Barbel anyó sütijei dukálnak. Utolsó állomásként megfelel a Cord, meg a Call me Drella (Szólíts Drellának): ebben az egyedülálló éjszakai klubban extrém jelmezekbe öltözött, erősen kifestett személyzet fogadja a vendégeket. A táncparkett mellett számtalan meglepetés, például “gyógyszertár” és “gyóntató szoba” várja a bulizókat. A zene: diszkó, funk, soul, hip-hop, electro és rock egyvelege.Pimpernel

 

.

 

 

Dürer és egy eperhabos iringó torta

Posted on Updated on

Albrecht_duerer_iringóvalNemrég állat illusztrációkat keresve újra felfedeztem Albrecht Dürert, aki nemcsak a reneszánsz és német reformáció legnagyobb művésze volt, de egyúttal grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti művek szerzője, valamint számos rézkarc, fametszet, könyvillusztráció, portré és önarckép készítője. Az egyházi tárgyú művei mondjuk nem tartoznak a nagy kedvencek közé, annál inkább az Önarckép iringóval című festménye, amit Bázelben festett a menyasszonya számára. Ami érdekes, hogy ez a személyes jellegű remekmű egy csapásra a nyugati művészet első igazi önarcképeként vált világhírűvé. Mivel a reneszánsz korban a tudósok, művészek polihisztorok voltak, a tudásukra legtöbbször úgy tettek szert, hogy állandóan tanulmányozták az őket körülvevő természetet, élővilágot. Így találták meg a növényvilágban első orvosságukat, ételízesítőiket. Az utókor számára fennmaradt műalkotásokon minden apró részletnek fontos jelentése lehet, ez, ami izgalmassá teszi Dürer mestert is, aki nem véletlenül tart egy iringót a kezében, hiszen a 15. századi Németországban ez a növény a házastársi hűség jelképe volt. A szó etimológiáját kutatva azonban egy érdekes tényre derítettem fényt, mégpedig arra, hogy az iringó németül egyrészt valóban férfihűséget jelent, másrészt viszont az ördögszekér néven is ismert növény (Dürer a kezében tartja) ide-oda sodródó-guruló terméses hajtása éppen hogy a hűtlenség allegóriája volt. Dürer azonban az első jelentést követve élete végéig hű maradt a feleségéhez, Agnes Freyhez, akit 1494. július 7-én, Nürnbergben vett feleségül.

A másik meglepetés Dürerrel kapcsolatban akkor ért, amikor megtudtam, hogy az édesapja, a Gyula melletti Ajtósról (Eytas) származott, később a falu nevét, mint nemesi előnevet használta („ajtós” németül Türer) büszkén. Mivel Dürer fiatal kora óta mindent lejegyzett, így szinte napról-napra nyomon követhetjük a családja és az ő életét. Például azt, hogy a nagyapjának jólmenő nyomdája volt, aztán, hogy az édesapja, az idősebb Albrecht Dürer 28 évesen (1455. március 11-én) érkezett Magyarországról Nürnbergbe, ahol 12 évvel később, 1467-ben, házasságot kötött Barbara Holperrel. 18 gyermekük született, de csak 3 fiuk érte meg a felnőttkort. Ifj. Albrecht Dürer harmadik gyermekként, 1471. május 21-én látta meg a napvilágot. Apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, a tanítómestere az édesapja volt. Ebben szerzett jártassága aztán 56 éves korában bekövetkezett haláláig az egész életére kihatott. iringo

Iringó te édes!

De térjünk vissza a mezei iringóra vagy ördögszekérre, ami Magyarországon is jól ismert gyomnövény (lsd. Hortobágyon). Az iringó, ami egyben egy gyönyörű női név is, érdekes módon nem a bogáncs, hanem a zellerfélék családjához tartozik. Szárazabb talajokon tömegesen előforduló, szúrós virágú és levelű növény. Virágzási ideje júliustól-szeptember végéig tart. Ősszel, a tőről leszakadt bokrát a szél messzire görgeti, ezért nevezték el „ördögszekérnek”, de a bogáncshoz való hasonlatossága miatt futóbogáncsként is ismert. Mélyre hatoló gyökerei (akár 2 méterre is lenyúlnak) 20-30 cm hosszúak, hüvelykujjnyi vastagságúak, húsosak, a petrezselyemhez hasonló ízűek és illatúak. Az iringó egyes fajait dísznövényként tartják a kertekben. Több, nemesített fajtáját viszont a bátrabb, bevállalós nyugat-európai népek étkezéshez vagy gyógynövényként használják. Törökországban, Jordániában skorpió csípés ellen bevált antidótum. Argentínában, Latin-Amerikában, Dél-Kelet Ázsiában kígyómarás ellen alkalmazzák. Az iringónak azonban az amerikai indiánok ismerik a legtöbb fajtáját, melyeket már évszázadok óta különböző célokra használnak fel. Napjainkban kivonatából gyulladáscsökkentő cseppeket készítenek. Esszenciás olaja terpenoidokat, szaponint flavonoidokat, kumarint és szteroidokat tartalmaz. A gyökere viszont szaponint, egy alkaloidát, kevés illóolajat és cseranyagot. Az iringó főzetét vese és hólyagbántalmak esetén vizelethajtóként, epekő ellen használják. A kék iringó vastag, bőrszerű levelét pedig hörghurut és bronchitisz ellen, valamint szívnyugtatóként.

Az étkezésben leginkább az iringó gyökerét hasznosítják, ami érdekes, hogy a legkiválóbb természetes édesítőszer a cukrászatban (az eperhabos piskóta tekercsnek fantasztikus ízt adott az iringó esszencia). Amerikában és Ázsiában kedvelt konyhanövény, ahol a fiatal leveleket és hajtásokat a spárgához hasonlóan készítik el. Mivel a levele nagyon hasonlít a korianderhez, így gyakran össze is tévesztik vele. p1090138

 

 

(forrás Wikipédia)

 

 

 

A kecske éve lassan végetér!

Posted on Updated on

Braised pork 009Nem tudom, hogy ki átkozott meg az idén, de a kecske éve sok kellemetlen pillanatot-hónapot szerzett nekem és a családomnak. A sorscsapások ellenére azonban megpróbáltunk pozitívan hozzáállni a dolgokhoz.

Januárban a morsbronne-i hotel-spa-ban (Franciaország, közel Strassburghoz) eltöltött fantasztikus nap és éjszaka után, Bajorországba érkezve félméteres hó fogadott minket, pár nap múlva a mosógépünk felmondta a szolgálatot, pedig valószínüleg semmi köze sem volt a hóeséshez.

Februárban, először a rossz hírrel kezdem: az autónk aksija lemerült, de egy fantasztikus napot töltöttünk, a Fußbergi kastélyban, mely a nevét egy 12. századi nemesi családról kapta, akik Fuß, vagy Fuoz-Vuozként váltak ismertté Bajorországban (a nevük a latin “Peso-Peseta” németesített változata). A Fuozokról még annyit, hogy a Wittelsbach ház hűbéresei voltak. A Gautingban található kastélyuk, eredetileg a Würm folyó kanyarulatában, sáncárokkal volt körülvéve. Nyolcszögű tornyáról először 1342-ben tettek említést a korabeli források, a gazdasági épületeket valószínüleg a 16. században építették hozzá, de csak 1701-ben, a Michael Wenning (Historico-Topographica descriptio Bavariae) által készített Bajorország térképen tüntették fel először. A vár végleges formáját, kegyes adományoknak köszönhetően, 1721-ben nyerte el. A barokk épület, ettől kezdve nyári lakként szolgált az andechsi kolostorból érkező zarándokok számára, valamint tranzit állomása lett a Münchenbe igyekvő kereskedőknek. 1819-ben egy excentrikus gróf, Karl-Theodor Maria Hubert Isidor Freiherr von Hallberg-Broich (1768-1862 Landshut) vette meg. Theodor Hallberg-Broich egy nádor fia volt (az édesanyja Anna Rosa Quadt Wickrath), akinek a legtöbb rokona híres emberként írta be nevét a történelembe, voltak köztük ezredesek, altábornokok, bécsi követek. Theodor, nagyon korán érő típus volt. 10 éves korában megszökött otthonról, majd Kölnben, a Rajna folyón beállt révésznek. 1 év múlva Angliában kocsisként kereste a kenyerét. Nyugtalan természete később Triesztbe sodorta, majd Bécsbe, ahol felvették a kadétiskolába. 15 évesen hadnagy lett belőle Jülichben (Németo). Többéves metzi (Franciao) katonai szolgálatáért 20 évesen kitüntetést kapott.

1793-ban, Theodor apja halálhírére hazatért, Birkeneckbe a családi birtokukra. Nyugtalan vére miatt azonban nem sokáig maradt otthon, épp hogy rendezte ügyeit, s ismét útra kelt. Először Angliában nézett körül, majd Skandináviában, Oroszországban, Konstantinápolyban, Szíriában, aztán Görögországban utazgatott, bejárta Szicíliát, Tuniszt és Spanyolországot, innen eljutott Perzsiába és Indiába is. 1810-ben parancsnokká nevezték ki. 1811-ben, 43 évesen, feleségül vette a 15 éves Caroline Freie-t. A házasságból, két gyermek született. A zoológus és természettudós Franz Gistel, Hallberg-Broich első életrajzírója szerint Theodor furcsaságai és hóbortjai a feleségét őrületbe kergették, olyannyira, hogy az asszonyka 1819-ben a birkenecki kastély első emeleti ablakából kiugrott.

A gróf, felesége halála után Hallberg-Broichba költözött. Ekkor vette meg a fußbergi kastélyt is, ahol 1826-ig lakott. Excentrikus viselkedése és öltözködése miatt a helyi lakók ráragasztották a gautingi remete nevet, életét ettől kezdve az írásnak szentelte. Hallberg-Broich álnéven kb. 30 könyvet írt, útleírásokat, politikailag ellentmondásos, alkotmányellenes műveket, (a “Bajor népbarátok”, “A nemzeti kapcsolattartókról” “Az utazó ördög”, vagy “A bajor nagykövet”), meg szakácskönyvet, imakönyvet, Hallbergmoos település történetét, ezeken kívül számtalan újságcikke és kommentárja jelent meg müncheni és augsburgi újságokban. 1837-ben ismét útra kelt. Kostantinápolyban találkozott 2. feleségével, Jolantával, egy örmény kereskedő lányával, aki azonban az esküvő után nem sokkal egy furcsa betegségben elhunyt. A gróf hazatérve jótékonykodásba kezdett. A birkenecki várba költözött (Freisingba), részt vett az erdingeri mocsár lecsapolásában, ezért a vízelvezető rendszer, valamint a település később az ő tiszteletére felvette a Hallbergmoos (moos-jelentése mocsár) nevet. Ekkor már I. Lajos király közeli barátja volt, akivel együtt nagylelkűen támogatta Hallsberg fejlesztését, később a gautingi mocsár lecsapolásának munkálataiban szintén fontos szerepet vállalt. Nemcsak érdemei, de feltűnő külseje (hosszú, fehér szakáll, aszkéta külső, érdemérmekkel teleaggatott egyenruha, egy fezzel kiegészítve) miatt is népszerű “celebje” volt korának. Idős korára megvakult, 94. évesen halt meg, Hermannsdorfban, Alsó-Bajorországban. Ott temették el. 2013-ban egy almafajtát neveztek el róla.

A Fußbergi kastélyt, a gautingi közösség 1981-ben vette meg. Azóta az angol stílusú Belvedere parkkal együtt állandóan nyitva áll a nagyközönség előtt. Míg a legtöbb épületet magánvállalatok bérlik, addig az egykori kocsiszín, (aminek nyeregtetős, kontyos a teteje, és csodaszép, szecessziós stílusúak a tetőablakai) a művészeti és kulturális rendezvényeknek ad otthont, ahol színházi előadásokat, koncerteket, kiállításokat és fesztiválokat rendeznek. Befogadó képessége 175 fő.

Március: Karnevál Nizzában

Nizzában állítólag évente 2800 órán át süt a nap, és január végén már virágzik a mimóza, de mégsem ezekről híresült el a város, hanem a karneváljáról, mi sem bizonyítja jobban, mint az évente több, mint egymillió turista, akik csak azért látogatnak el a Cote d’Azur egyik legszebb városába, hogy megcsodálhassák a karnevált. A nizzai karnevál születéséről annyit tudunk, hogy az ún. karnevál király először 1873. február 23-án érkezett a városba. Az érkezése egyúttal a nyitánya volt a február végén kezdődő, kéthetes tavaszt üdvözlő ünnepségnek. Az első virágcsatát-a Bataille de Fleurs-t, 1876-ban tartották az Angol sétányon, később ez az esemény virágparádévá nőtte ki magát. Minden évben csodálatos látvány a belvároson keresztül végig vonuló úszó sziget, mely egyenként 4-5 ezer virágtőből áll, 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter magas építmény. Ez egyben a crescendoja a karneválnak, mely később gigantikus ünnepségekbe torkol a város központjában, a Masséna téren. A karnevál másik érdekessége, hogy minden évben más témát választanak, amit a 15-20 kocsiból és 150 óriás bábból álló menet képvisel. 2014-ben a gasztronómia volt a nizzai karnevál fő témaköre, az idén, 2015-ben pedig a zene. (A TV csatornáink eltűntek)

Április: rokokókert Veitshöchheimben

A veitshöchheimi palotakomplexum, a hozzátartozó rokokó kerttel, valaha a würzburgi hercegérsekek, püspökök és bajor királyok nyári rezidenciája volt. De nemcsak a kastély ér meg egy látogatást, hanem a rokokó egyik gyönygyszemeként számontartott kastély kertje is, a mesterséges romokkal, szökőkutakkal, szenzációs mennyiségű (300 db) homokkő szobraival, (Johann Wolfgang van der Auvera szobrász, Ferdinand Tietz és Johann Peter Wagner restaurátoroknak köszönhetően maradtak az utókor számára) napjainkban Németország egyik leglátogatottabb kastélya, ugyanis Veitshöchheim francia stílusú, rokokó kertje valóban egyedülálló a világon. Mesterséges barlangrendszere, a firenzei Boboli kertjéhez hasonló. Pedig a 19. században a kert és a park majdnem a városrendezés áldozata lett, de a Bajor Minisztérium időben közbelépett, így sikerült 1990-ben a történelmi konyhakertet is megmenteni, ekkor kezdődött meg az ún. régen elfeledett gyümölcsök és zöldségek újrakultiválása is, melyek a “zöld árkádban” kaptak helyet. A 17. században (1683), még állatkertként működő területet a püspöki vadászat céljából fenntartott fácánossal együtt, 1702-ben Greifenhaus bíboros-, Antonio Petrini kertépítész segítségével, -a gyönyörök kertjévé varázsolta. Húsz évvel (1721-ben) később Balthasar Neumann püspök feltöltette a mocsarat, a kertet kettéosztotta, az északi részét barokk stílusúra alakíttatta, a délit meghagyta vadregényes romantikusnak.

A barokk stílusú kert napjainkban 3 régióra van felosztva. Elsőként a görög mitológia ismerős alakjaival találkozunk, majd utunkat folytatva az erdei zónába érkezünk, itt található az indákkal, és borostyán indákkal befedett kőszínház, a kínai pavilon és a konyhakert, ahol a fűszer és-gyógynövények mellett megcsodálhatjuk a szabadon burjánzó haszon növényeket is, mint az articsókát, a padlizsánt, a dinnyét, a mákot, nem beszélve a téli porcsinról, izsópról és olyan ritka gyümölcsökről, mint a Goldparmäne (téli alma), Gewürzluiken, Champagnerrenette (francia “pezsgő” almafajta) és a sárga Bellefleur. A gyümölcsös kert 3. régiójáról is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A különös formájúra nyírt gyümölcsfák (barack, birs, körte) Johann Prokop Mayer (1737-1804) udvari és királyi kertész szakértelmét dicsérik. (Ebben a hónapban ment tönkre a mosogatógépünk)

Az Érzékek vására a Múzeum szigeten

München leghíresebb múzeuma a Deutsches Museum (Német Múzeum), amely évente több, mint egymillió fős forgalmával Európa leglátogatottabb múzeumai közé tartozik. Mellesleg nem túlzás, de itt található a világ legnagyobb technikai-természettudományi gyűjteménye. A Múzeum-szigeten barangolva azonban más érdekességeket is felfedezhetünk, úgymint az Apátok szigetét (Prater Insel) és az Alpesi múzeumot. Az előbbiben évente kétszer kerül sor az ún. Érzékek vásárára (Markt der Sinne), 1 hónappal karácsony és 1 hónappal húsvét előtt, ahol 90 zsürizett árus állítja ki portékáit, ezenkívül live music, show műsorok, gyerek programok, kreatív work shopok között válogathat az érdeklődő. Az ínyencek számára kötelező megkóstolni a híres elzászi tortát, az afrikai, indiai konyha szerelmesei sem csalódnak soha. Magyar feelingről a lángos és a kürtős kalácsos bódék gondoskodnak (pech széria folytatódott, mert a mobilunk 3 hétig nem működött a Vodafone miatt).

Május: Nápoly-Capri-Amalfi (lsd. erre vonatkozó blogok)

Június: Ansbach rokokó történelmi fesztivál

Az idei év valahogy a rokokó jegyében telt, nem szándékosan, de így sikeredett. A legpompőzebb mind közt az ansbachi rokokó fesztivál volt, melyet Carl Wilhelm Friedrich von Brandenburg-Ansbach emlékére rendeznek meg minden évben Ansbachban (A város, a bajorországi Mittelfranken megyében található, korábban a Német-római Birodalom egyik fejedelemségének a székhelye volt, Münchentől 140 kilométerre).

A rokokó fesztiválhoz a hátteret a helyszínek adják, a korhű táncjátékok, az őrgróf lakóhelyén és az egykori Szent Gumbertus templom kertjében zajlanak. A vad őrgróf, Charles William Frederick ((1729-1757) pompaszeretetében túlszárnyalta még Nagy Frigyes császárt is (törvényes örökösére, Charles Alexanderre 2.3 millió tallér adósságot hagyott). A korabeli adatok szerint az állami kincstár bevételének 10%-át költötte (1730 és 1748 között félmillió guldent költött) vadászatra, emellett 56 templomot, számos kastélyt is építtetett, többek között Triesdorfban, imádott sólymainak. Vadász szenvedélye miatt ragadt rá a Vad őrgróf elnevezés (Wild Margrave). A brandenburgi herceg 45 éves korában agyvérzésben halt meg (1757. august 2).

A rokokó fesztivál ötletét “A vad őrgróf” című színdarab adta, amit a helyi költő, Konrad Friedrich írt. A nagyközönség előtt először 1894. június 10-én mutatták be. Később a gróf színes egyénisége és a színdarab megihlette a város vezetőit a Rokokó Fesztivál megrendezésére. Az elsőre 1932-ben került sor, ami az évtizedek során fantasztikus történelmi fesztivállá nőtte ki magát. A rokokó fesztivál szereplői napjainkban az Ansbachi Hagyományőrző Egyesület tagjai, valamint hivatásos színészek, akik eredeti, történelmi jelmezekben adják elő a gróf életéről szóló táncjátékot. A rokokó tánccsoport egész évben gyakorol a 18. századi táncshow-ra (gavotte, menüett, allemande).Trauschitz 2014 090

Július: Rosenheim, Münchentől mindössze 65 kilométernyire található, így mindenképp érdemes átruccani egy napra. A város már a római korban is lakott volt, napjainkban pedig Délkelet-Bajorország egyik fontos gazdasági-ipari központja; az utóbbi pár évben Rosenheim tavaszi és őszi vásárairól híresült el, melyet az Alte Spinnerei (Régi fonoda)-ben rendeznek meg. A város másik turista attrakciója a Lockschuppen múzeum, ahol minden évben izgalmas témát dolgoznak fel: 2014-ben az Inkák történetét, az idén az Esőerdőket mutatták be, jövőre meg a vikingekről lesz szó (elkezdődött a házunk 8 hónapig tartó tatarozása)

Augusztus: Belgium (lsd cikkek) Az ősz hihetetlen aktívan telt, nem volt olyan hétvége, hogy ne mentünk volna valahova, hegyet másztunk, várost néztünk, kiállításokra, fesztiválokra jártunk.

Szeptember: Mittenwald-Almabtrieb-az állatok levezetése az Alpokból. (lsd cikk- 2 néger menekült kirabolt, miközben a biciklimmel a jelzőlámpa előtt várakoztam.  A jogosítványom, egészségbiztosítási kártyám, bankkártyáim, és 100 euró volt a kis táskámban)10_Almabtrieb03

Október: Wasserschloss Sisi kastély, Bernried, Őskövületek, encián likőr és Ferró a hegyilakó (a cikket lsd. később)

November: Wolfratshausen-Buchendorf, Partnachklamm, Bregenz-Lindau, Constanz tó, Neuschweinstein-FüssenNeuschweinstein 008Neuschweinstein 018

December: Starnberg, Landshuti advent, december 20-án irány Belgium!

Kandinszkij saláta Kék országban

Posted on Updated on

1278146_621711521216831_240413934_oAz első világháború kitörése miatt 1914 augusztus 4.-én, pontosan 100 évvel ezelőtt oszlott fel a Kék lovas elnevezésű expresszionista csoport. A kerek évforduló alkalmából Bajorországban az expresszionista művészek emlékére, Kandinszkij, Franz Marc, Macke stb. kiállításokat rendeznek, pl a Gabriele Münter házban, Murnauban, a Franz Marc múzeumban, Kochelben, a Walchensee múzeumban, a Kaulbach villában, Ohlstadtban, és a starnbergi tó partján lévő Buchheim múzeumban. A Murnau központjában található vármúzeumban tekinthető meg az orosz-porosz származású művész házaspár (Wassilij Kandinszkij és Gabriele Münter) világhírű gyűjteménye, ahol az expresszionista tájképek mellett rengeteg mulatságos történetet olvashatunk róluk, hogy pl. Kandinszkijt nem érdekelte a pénz, képeit akár egy meleg ebédért is odaadta cserébe (de nem azért, mert szegény volt). Így történhetett, hogy néhány bútor elkészítéséért egy Kufer nevű asztalos, Klohausler nevű házát Kandinszkij képekkel aggatta tele, amelyeket azonban az első világháború alatt és után széthordtak.
A kék lovasok országában
A Staffel see mellett fekvő csendes kisvárost, Murnaut az Európában páratlannak számító mocsár rezervátuma és Kandinszkij: Kék lovas című festménye tette világhírűvé, ugyanis innen, az expresszionista művészek által Kék országnak nevezett városból indult ki a legendás Kék lovas mozgalom. A Müncheni Iskola utolsó, egyben leghíresebb nemzedéke, -Gabriele Münter, Vassilij Kandinszkij, Franc és Maria Marc, Marianne Werefkin és Alexej Jawlensky, hogy csak a legnevesebb művészduókat említsük,- 1904-ben akkor fedezték fel Murnaut, amikor a Giesbau hotel és sörfőzdében egy hétre szállást foglaltak maguknak. Már érkezésük másnapján az érdeklődés központjába kerültek. 1911-re annyira megszerették a környező falvakat és a murnaui mocsárvidéket, hogy Kandinszkij és barátja, Marc úgy döntöttek, hogy Felső-Bajorországba költöznek. A Kandinszkij házaspár Murnauban, Franz Marc pedig a közeli Ried-ben, Felső-Bajorországban vett egy kertes házat. Marc-ék háztartása hamarosan egy szibériai kutyával (Russi) és egy szelíd őzzel is gyarapodott. A Die Brücke vagy a Phalanx művészeti csoportok egyikébe vagy másikába tartozó avantgarde művészek híre hamarosan messze földre eljutott, így lett rövid idő múlva kozmopolita művészparadicsom Münchenből és a környékéből. 1911-ben a 2 csoport szétesett, de a Kandinszkij köré csoportosuló művészek Kék lovas néven („Der Blaue Reiter”) az expresszionizmus előfutárai lettek, az irányzat szinte az összes művészeti ágban elterjedt. -„Az elnevezést a kávéházi asztalunknál találtuk ki Marc-kal (Franz Marc), mert mindketten szerettük a kék színt, Marc a lovakat, én meg a lovasokat. Így szinte magától adódott a név”. -A kék lovasok hamarosan kapcsolatba kerültek a francia kubistákkal és “fauve”-okkal, a szörnyetegeknek nevezett Henri Matisse köré csoportosult művészek kolorista irányzatával. A Stefan George-féle szimbolikus költők társasága viszont Kandinszkij festészetét a színek között fennálló kapcsolatok felé irányította. A Kék lovasok ugyanis azt tűzték ki céljukul, hogy a művészeteket a járulékos elemektől megtisztítva a naturalizmus irányába terelik, valamint az érzelmek közvetlen kifejezésére fogják helyezni a hangsúlyt (expresszió). A nagy áttörésre az 1911. december elejétől- 1912 január végéig tartó Moderne Galerie Tannhäuserben megtartott kiállítás után került sor, ahol 14 művész 43 festményét állították ki. Ezt követően 1912-ben Franz Marc és Kandinszkij kiadták a híres Kék Lovas Almanachjukat. A  művészeti csoport művészeti kiteljesedésének sajnos az 1914-ben kirobbant I. világháború vetett véget. Kandinszkijnak vissza kellett térnie Oroszországba, Marc és Macke pedig 1914 augusztusában, önkéntesen bevonultak a német hadseregbe. Két hónappal az első világháború kitörése után August Macke elesett a fronton, Marc 2 évvel később, az 1916-os verduni csatában halt hősi halált. 36 éves volt.

A művészbarátok közül egyedül Kandinszkij élte túl a háborút. 1919-ben visszaköltözött Murnauba, ahol stílust váltott, úgy, hogy korábbi temperával festett mese illusztrációit fametszetekre “ültette át” vagy olajjal festett tájképtanulmányaira. A murnaui képeit, nagy, tömör felületekből komponált tablóit a világos-sötét, hideg-meleg kontraszt jellemezte, a változást a színek erős életteli áradata jelentette. Kandinszkijról elterjedt, hogy ún. fotografikus memóriával rendelkezett, ami azt jelentette, hogy bizonyos színeket barátságosnak, másokat barátságtalannak talált, és a színekhez folyamatosan hangokat kapcsolt. Erősen kötődött a festékanyagokhoz is, úgy kezelte “őket”, mintha élőlények lennének: „Néha hallom a színek sóhaját.”-mondogatta. Felesége, Gabriele Münter férje halála után így nyilatkozott Kandinszkijról:- „Wassilij élete végéig (1940) megőrízte kíváncsiságát, élénk fantáziáját. Ha belépett egy orosz templomba vagy valamelyik bajorországi kápolnába, mindig úgy érezte magát, mintha egy festmény szereplője lenne”. A színek pszichológiai hatásáról tanulmányt is írt, melyben kifejtette, hogy a színek egy mélyebb tudás hordozói. Lélektani szimbolikája viszont Goethe-re emlékeztető, mert Kandinszkijnál a színek szolgálnak hús-vér karakterek gyanánt, az alakok és a tárgyak helyett, “a festészet színpadán”, ahol Kandinszkij életet lehel beléjük: „A határtalanul meleg vörösből hiányzik a sárga felelőtlen vonzereje, mert a sárga önmagában is kiforrottan lángol és energiáját nem pazarolja céltalanul. Azonkívül a sárga: jellegzetesen föld szín, de egyben éteri is, határok szétrúgása, beteges őrültség. A fekete: félelem, ellenszenv, halál utáni űr, lehetőségek nélküli, a kék jellegzetesen égi szín, nyugalom és meditáció, a zöld: egy önmagával elégedett, öntelt tehén, a fehér: végtelen, lehetőségekkel teli, zenei szünet”. Kandinszkij később nemcsak a színeket, de a formákat is részletes elemzés alá vette.

1933-ban Adolf Hitler hatalomra jutásakor Kandinszkij Párizsba költözött, ahol a francia művészekkel ő ismertette meg az absztrakt festészetet, mely valahol az impresszionizmus és a kubizmus közötti stílusintervallumban kapott helyet, pedig a francia fővárosban a geometrikus képzőművészet nem volt túl népszerű, csak néhány művész, köztük Piet Mondrian, Hans Arp és Georges Vantongerloo képviselte, de ők sem arattak vele számottevő sikereket.

1932475_759908014020569_1807359016_nKandinszkij saláta

Kandinszkij egyedülálló, expresszív színvilágára az utóbbi időben a gasztró világ is felfigyelt és Charles Michel, az Oxfordi Crossmodal Research Labor pszichológia professzora is, aki nemrég egy kísérlet során arra keresett választ, hogy vajon milyen hatással van az emberekre egy művészeti alkotás után lemásolt étel. 60 ember vett részt a kísérletben, ahol háromféle módon tálaltak fel salátákat, melyek öntete, hozzávalója, fűszerezése azonos volt. Az elsőt Wassily Kandinszkij, Numero 201 című festménye alapján dizájnolták, a másodikat a francia módi szerint, szénabogyla alakzatban a tányér közepére halmozták, végül a harmadik “salátát” csak egymás mellé/alá sorokba rendezték. Az önkéntes személyek legtöbbje a Kandinszkij-festményre hasonlító verziót találta a legfinomabbnak, és bármelyik vendéglőben akár kétszer annyit is fizettek volna érte, mint a másik kettőért.

Charles Michel, tapasztalatait a-Taste of Kandinsky -Kandinszkij kóstoló címen a Flavour nevű újságban jelentette meg, idén augusztusban. A kísérleti alanyoknak nem mondták meg előzetesen, hogy az egyik saláta Kandinszkij festménye alapján lett dizájnolva, ennek ellenére a 3-féle módon tálalt saláták közül az emberek többsége a Kandinszkij félét sokkal vonzóbbnak találta a színek, formák, és a művészi elrendezése miatt. Nemcsak finomabbnak, drágábbnak, jobb minőségűnek ítélték meg, de valószínüleg értékelték a saláta elkészítésére fordított pepecselést is. Tehát megintcsak beigazolódott az a jól ismert teória, mely szerint először a szemünkkel eszünk. (Ha pl. az eper csodálatos piros úgy érezzük, hogy édesebb de ha egy csirkét kékre festenénk, valószínüleg mindenki undorral tolná el a tányérját, mert a kék a romlott ételre emlékeztet mindenkit). “A Kandinszkij saláta sikere arról győzött meg”-írja Michel a cikkében, -“hogy a színek, és formák mellett az elrendezés is nagyon fontos szerepet játszik. Nem véletlen, hogy ennek jelentőségét a sztárszakácsok már régen felfedezték”.

Aki el szeretné készíteni a Kandinszkij salátát, íme a 17 komponense és 30 hozzávalója. A 3 fő eleme: a zöldségek, szószok és fűszerek. Az elkészítés módja: a szárított zöldségeket vékonyra kell vágni, a Portobello és Shimeji gombát 3 percig főzni, majd az édes japán borecetben, a Mirinben marinádozni. A friss zöldségeket, mint a brokkolit, az endíviát, a piros és sárga spanyol paprikát, nagyon vékonyra kell vágni (3 mm), 1 piros paprikát, fél db sárga paprikát, a karfiolt, juliennezve, az 5 db cukorborsót pedig pár perc párolás után egészben tegyük a tányérra. A szószokhoz szükségünk van 2 db előfőzött céklára, ízesítsük köménymaggal, sóval, cukorral és tárkonnyal, majd egy kevés málnás-mustáros borecettel együtt pürésítsük. A főtt répát szintén pürésítsük, a főtt karfiolt citromfűvel ízesítve egy szitán paszírozzuk át, a barnás-fekete színű “ecsetvonás-pacni” a salátás tányéron gomba esszencia, tintahallal és pepperoncino olajjal ízesítve. Végül a spanyol oliva olajjal locsoljuk meg a salátát és mindent ízesítsünk a Maldon nevű tengeri sóval.

A képeket összehasonlítva véleményem szerint egyáltalán nem volt meglepő a végeredmény, ugyanis a 3. képen az egymás mellé helyezett zöldségek egyáltalán nem keltik egy salátás tál képzetét, a középső franciás megoldásnál, a tányér közepére zsúfolt saláta láttán a tányér üresnek tűnik, mert csak a gombát meg a frizé salátát fedezzük fel rajta!

kandinsky-3x4_wide-c8b0f57d8c456d9f546a4eded2451ca48c5ad648_t1200

 

1936-ban Kandinszkij volt az egyik aláírója Tamkó Sirató Károly Dimenzionista manifesztumának. A nagybányai iskola festői mind a Müncheni Művészeti Akadémián tanultak. 2044-7248-3-7-1

 

 

Romkocsmák művészkávézók, csak azokat a rossz söröket tudnám feledni

Posted on Updated on

Hungary 2014 102Az idén júniusban végre eljutottam a pesti romkocsma negyedbe, előkelőbb kifejezéssel az Art kávézók paradicsomába, oda, ahol a kultúrát és az alkoholt együtt hörpölheti magába az ember. Az egykori zsidónegyedben, a VII. kerületben kezdtem meg körsétámat, ahol elképesztő bőségtárával találkoztam az éppen nyitásra készülő, nemrég bezárt, vagy romkocsmának álcázott trendi vendéglőknek. Elsőként a Szimpla kertet vettem célba, amire úgy tekintenek, mint a pesti romkocsmák úttörőjére, mivel a történelmi jelentőségű bárt 2001-ben huszonéves srácok indították el, először a Liszt Ferenc tér mellett, majd később a Kazinczy utcába helyezték át a rezidenciájukat, ahol a külsőt és a foszladozó belső udvart meghagyták olyannak, amilyen volt. A bútorokat meg szimplán összehordták. Először a kerület lakói fedezték fel, majd egyik napról a másikra a külföldiek. A 12 év alatt aztán nemcsak kikupálódott, de budapesti látványossággá is vált. Ami érdekes, hogy nemcsak fiatalokat, de középkorúakat sőt hetveneseket is láttam ide besétálni, volt aki csak kíváncsian körülnézett, rendelt egy csapolt sört majd továbbment. A Szimpla kert állítólag még arról is elhíresült, hogy a fesztivál után, itt kezdtek el először kézműves sört árulni – ez volt az a bizonyos Keserű méz. A tulajdonosok ugyanis hittek abban, hogy a házi sörök megjelenése és elterjedése a másik nagy dobás lesz a romkocsma kultuszt illetően – (a tulaj Berlinben az október feszt mintájára csinált egy Főzde fesztet). Úgy látszik, hogy bejött a dolog, mert 2012-ben a Lonely Planet közönségszavazása alapján a Szimpla kert a világ harmadik legjobb bárja lett. Az egyik szempont a programkínálat volt, amely a műsorfüzetük alapján valóban éppoly sokszínű és egyedi, mint este a hangulat; a saját forgalmazású filmekkel működő kertmozi, nem beszélve a filmfesztiválokról és kiállításokról, háztáji kisboltról, dizájnshopról, biciklis vásárokról. Akinek a Kazinczy utcai Szimpla kert bejön, annak figyelmébe ajánlom a Szimpla-hálózat többi tagját is: a Kertész utcai Szimpla kávézót vagy Berlinben a Szimpla kávézót és a Badehaus Szimpla Musiksalont. Eddig tartott a Szimpla kert fényezése, mert most jön a lehúzása, ugyanis kézműves sör ide, vagy oda az italok nem okoztak különösebb meglepetést, az ételek pedig legjobb esetben a csapnivaló kategóriába tartoztak, szerencsénk volt, hogy nem kaptunk gyomorrontást, (a higiéniáról nem beszélve) egy biztos, hogy kulináris élvezetekben egyáltalán nem volt részünk. A fővárosi kormányzatot azonban úgy látszik nem érdekli a magyar konyha egyre rosszabb híre, ők megelégszenek az itteni turizmusból befolyó tetemes pénzösszeggel. Gondolom büszke kebellel járkálnak, hogy a CNN, meg a Huffington Post is hírt adott a budapesti csodáról, ami egyrészt nem is az ő érdemük, másrészt pedig a médiára ma már lassan nincs is szükség, mert az art kávézók híre jóformán szájhagyomány útján terjed. Egy holland barátnőm pl. tavaly a Szigeten járva ide is beugrott és azt mondta, hogy neki a bulinegyedben a legnagyobb móka az egész éjszakai pop in pop out-ozás volt. Egy amerikai kollegám, Dennis pedig, mint Woody Allen a kb. 20 évvel ezelőtti Amerika feelingjét fedezte fel. Különösen jópofának találta az utcán karikázó, guruló sörpadot, mindezt 11 ezer forintért.Hungary 2014 099

A Szimpla után a Fogasház japánozása következett, -ami a homlokzaton függő fogsorról kapta a nevét,- az első benyomásom az volt, hogy klassz a kerthelység, a tánctér, szóval olyan ereszd el magad stílusú szórakozóhely. Továbblépve aztán megláttam a mostanában divatos téma vendéglő bárt, az Iskolát, ami úgy hirdeti magát, hogy énekórák helyett karaoké, tesi helyett pedig féktelen bulizás vár mindenkire a tornateremben. A Gozsdu udvar melletti új vendéglátó egységek között (volt vagy 200) találtam még pár, japán mintát lekoppintó, szabaduló szobás bárt, ahol mintegy számítógépes játékban, különböző feladatokat kell megoldani 1 óra alatt. Ha nem sikerül, ideggáz helyett (elég durva!) szárazjég felhőben retteghetünk, amíg a személyzet végül kiszabadít. Hungary 2014 086

400

Szintén a Kazinczy utcában fedeztem fel a romkocsmák között mára már klasszikusnak számító (a Szimpla kert és a nemrég felújított Gozsdu udvar között) 400-at. Ennek az új építésű háztömb aljában megnyitott Art kávézónak az az érdekessége, hogy a nevéhez hűen négyszáz négyzetméteren terül el és befogadó épületéhez hasonlóan átmenetet képez a romkocsmák és a Gozsdu udvar elegáns kávézói között.
Aztán a Szatyor bár következett, melynek történetéről a portáljukon azt olvastam,- hogy tulképp ez a Hadik kávéházból kialakított bár, névadója Karinthy Frigyes volt, aki amikor belépett a Hadik bárjába, a gyékényborítást megpillantva így kiáltott fel: de hiszen ez olyan, mintegy szatyor! Miként az elnevezés, a hely ars poetikája sem változott 90 év alatt: bohém, fiatalos, elég nagy tér áll rendelkezésre irodalmi estek megrendezésére. A bútorok viszont sokkal inkább egy 70-es években virágzó, nagyvállalatok leselejtezett darabjainak raktáráruházához hasonlóak, ami még mindig jobb, mintha a Kádár korszakbeli relikviákkal, szocreál-népi ötvözettel kevert tárgyakkal lennének agyonzsúfolva. A falon, ez viszont egy nagy kérdőjel volt számomra, a vak zenész, Stevie Wonder üldözi, a Zsigulival száguldozó Adyt és Csinszkát. Úgy látszik a közönségnek tetszhet, – mert a Szatyor Bár tulaja azt állította, hogy szombat este mindig oltári nagy itt a pörgés, vasárnap délután meg teltház van.

Gimnazista élményeim éledtek újra, amikor rátaláltam az impozáns Spinoza Házra (bölcsészeknek melegen ajánlott) és a kevésbé vonzó “szex turkáló” között a Lámpásra: a csupasz téglafalak láttán, ha még mindig irodalom tanár lennék, József Attila verseit itt tanítanám, mert a mindenféle csövek, égők, lámpák, ócska piacról beszerzett bútorok inkább egy nyomor telepi hajlékra emlékeztettek, az árnyékos, kis zúgok – a kocsmaszag, csocsó viszont az egyetemi időket, a hajnalig tartó dumálásokat hívták elő az agyam egy rejtett zúgából (aki programot keres, az hétfőn, szerdán, péntek-szombaton szinte biztosan talál-ráadásul ingyen).

Csendes és Táskarádió

A túrkált lomelemekből összedobott, szűrreális dizájnú romkocsma prototípusa volt a Csendes. Véletlenül botlottam bele, amikor éppen a közelében akadt intéznivalóm. Az ajtónál a programkínálatfüzetbe beleolvasva úgy láttam, hogy a Csendes is a klasszikus romkocsma vonalat viszi tovább. A dizájnja nem igazán tetszett, mert a falra applikált montázsok, próbababák és a romkocsmák ma már elengedhetetlen szimbólumai, az ócska fotelok egy sötét sikátor és zsibvásár benyomását keltették. Pedig láttam, hogy a galéria-szobában és másutt is a hét minden napján más és más program várja az érdeklődőket (zene-film-irodalom függőket), gondolom esti megvilágításban az interiőr jobb hangulatba ringatja az embert. A Csendes borválasztékát böngészve viszont rájöttem, hogy a kulturális tér és a romkocsma funkció megintcsak jól megfért egymás mellett, (nagyjából háromszáz palackot számláltam), a menü ajánlatban is főként egyszerűbb fogásokat és borkísérő falatokat találtam. De délután lévén a férjemmel csak egy kis bort kóstoltunk meg a Károly kert bejárata melletti asztalnál ülve, s mivel romkocsma körutam során időközben szakértővé váltam, elhatároztam, hogy az Akácfa utcai Bangla büfében fogunk vacsorázni. Két óra múlva aztán ott toporogtunk Magyarország első bangladesi kifőzdéje előtt, ami olyan kicsi volt, mintegy telefonfülke, szerintem kisebb kifőzde nem is létezik a világon. Meglehetősen szórakoztató volt viszont- a félig angolul és félig magyarul megírt honlapjuk, Say no more, mert az ételei úgy a közepes kategóriát súrolták.Mo2012Husvet 037

Romkocsma körutam utolsó állomása a Táskarádió lett, ahova szintén csak ad hoc tértünk be, amikor séta közben megpillantottuk a presszó bejáratánál lévő nagy történelmi pillanat képet, amint Kádár csókolózik Brezsnyevvel, aztán bent ott volt még Böbe baba, Vitray Tamás, Fabulon a bőre őre és társai, meg az úttörők 12 pontja a rengeteg jópofa retró játék és szocialista relikviák társaságában. Egy 60-as évekbeli opart mintás fotelben, egy fodrászüzletből leselejtezett bura alatt ülve költöttem el szörnyű bablevesemet. De a férjem töltött káposztája se volt gyomorvidítóbb élmény, nem csoda, hogy rajtunk kívül mindössze 1 holland házaspár ücsörgött bánatosan a vendéglőben. Kár, hogy nem kérdeztem meg tőlük, hogy ők milyennek találták itt az ételt, az udvariatlan-közönyös kiszolgálást, nyomott hangulatot mindezt a mi pénzünkön?Mo2012Husvet 029

Summa summárum, a rom és művészkocsmák életrehívását nagyon díjaztam, szerintem totál időszerű volt, hogy ezek a vendéglői egységek átvegyék a régi irodalmi-művész kávézók szerepét, egyúttal sokat segítettek már eddig is abban, hogy megszabadítsák Magyarországot a puszta, gulyás és paprikás népies imázsától (vagy mégse? mert a belvárosi kütyük boltjaiban ott díszelegnek a kalocsai mintás tornacipők, babák, táskák, és egyáltalán bármi, amire rá lehet festeni, hímezni, szitázni, ragasztani, nyomtatni a magyaros mintát, a törülközőtől a fogkeféig, a busztól a szemüvegkeretig) De végülis milyen az igazi mai magyar stílus ebben a globalizálódott világban?-tettem fel magamnak a költői kérdést a választott hazám felé vezető visszaúton,- ahol csak akkor vagy király, ha követed a meghatározott trendeket?

Saját élményeim mellett forrásanyagként felhasználtam néhány romkocsma portálját is.