Month: február 2020

Soproni darapuding málna öntettel

Posted on

Hozzávalók: 25 dkg tejbegrízpor, 4 db tojásfehérje, 5 dkg vaj, 8 dkg kristálycukor, 1 kk vaníliás cukor, málnaszirup

Elkészítése: Egy dl vízbe beletesszük a vajat, a vaníliáscukrot, belekeverjük a tejbegrízport, és megfőzzük közepes keménységűre. A még forró tejbegrízbe belekeverjük a cukorral keményre vert tojáshabot. Vizezett pudingformákba vagy mély üvegtálba rakjuk, jól lehűtjük és málnaöntettel vagy friss málnával tálaljuk.

Második elkészítési mód:

A tejben jó sűrűre megfőzzük a búzadarát a cukorral, a mazsolával, a vaníliás cukorral és a reszelt citromhéjjal.

A tűzről levéve még melegen hozzákeverjük a vajat, a tojások sárgáját, majd óvatosan a keményre felvert tojásfehérjehabot.

Vízzel kiöblített tálba öntjük, majd hideg vízbe állítjuk, amíg lehűl. Amikor kihűlt tányérra borítjuk és leöntjük áfonya/málna/barack stb. öntettel vagy lekvárral.

Túrós darapuding baracklekvárral

Hozzávalók: 1 liter tej, 15 dkg kristálycukor, 12 dkg búzadara (gríz), 3 dkg vaj, 15 dkg tehéntúró, 1 citrom, 5 tojásfehérje, 1 dl sárgabaracklekvár, 1 kávéskanál rum

Elkészítése: A tejbe beleöntjük a darát meg a cukrot, hozzáadjuk a vajat, majd állandóan kevergetve, takaréklángon sűrűre főzzük. Levesszük a tűzről, azután a forró
masszába belekeverjük a keményre felvert tojáshabot, az áttört túrót és a citrom reszelt héját. Kis tálkákat kiöblítünk hideg vízzel, majd megtöltjük a pudinggal. Amikor kihűlt, tányérokra borítjuk. Rummal elkevert, felforrósított baracklekvárral, gyümölcsszörppel vagy kompót kísérettel adjuk az asztalra.

Tavaszelő késő húsvéttal

Posted on

Bár a névadó Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március fogalmából, a Kos csillagképben uralkodó Böjtmás, vagy tavaszelő hava „duplán” kapcsolódik a legszebb évszakunkhoz. Elsején, Albin napján, a meteorológiai tavasz kezdetével pedig 21-én, Benedek névünnepén, a csillagászati napéjegyenlőséggel (amikor pontosan 12 órán át tart a nappal és az éjszaka, s amikor a napvilágot jobban hasznosítható óra-előreigazítás is esedékes). Persze azt sem szabad zokon vennünk, ha az ébredés és a fakadó rügy „böjti szeles” hónapjában, különösen eleinte, még vissza-visszavicsorít a tél, hiszen pl. március 12-én Gergely napja „ritka, ha jó, hideg szeles, sokszor van hó”. Viszont Sándor, József, Benedek, a három zsákos meleghozó, mindent jóvá tehet, hogy március 24-én kellemes legyen a Virágvasárnap! Amely a rákövetkező nagyhéttel-kiemelkedő nagypéntekkel (Jézus keresztre feszítésére való emlékezéssel) a reformátusok és az evangélikusok legnagyobb ünnepe. Közbeesik,-március 25-én a néphagyományokban gazdag Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Márciust, a holdtöltéhez igazodó változó ünnepünk: a Húsvét vasárnap zárja, ami idén április 12-ére esik.

Hét tél, hét nyár

Áprilisban,-mint a közmondás is tartja,-„hét tél, hét nyár!” Más szóval ilyenkor még, az igazi tavasz kibontakozásának szeszélyes időszakában, minden előfordulhat. Erre utal az elsejei bolondjárás szokása, amely még derűsebbé teszi a nálunk divatos húsvéthétfői locsolkodást. Mindenesetre a Bika jegyében kiteljesedő Szent György havában, ha gyakori megszakításokkal, de tovább tart a tavaszi felmelegedés és sokszor néhány órán belül is dramatikusan változhat a hőmérséklet. Kisebb havazás éppen úgy előfordulhat, mint a heves zivatarokból keletkező jégeső. A régi megfigyelések szerint, ha csapadékos április, jobb lesz a termés. 12-én Gyula napja a magvetőket serkenti, 14-én, Tibor a kakukkok megszólaltatója. Április 23-a Szent Adalbert püspök, 24-e a hónap névadója, Szent György vértanú emléke, 25-én Szent Márk evangélista névnapja, egyházi ünnep. Ősrégi hiedelmek, hagyományok társultak még a századunk elején is az állatok kihajtását megkezdő György napjához, amitől fogva már,-s ez ma is érvényes-„kalapáccsal sem lehet a kitavaszodott legelők füvét visszaverni.”

Tavaszi recept: Sült halfilé mustáros burgonyapürével

Hozzávalók: 600 g tetszés szerinti halfilé, 1 db hagyma, 800 g sárgarépa, 500 g burgonya, 1 babérlevél, 1 csomag kakukkfű, 80 gr vaj, 100 ml tejszín, só, bors, szerecsendió, 1 ek mustár, liszt, olaj, petrezselyemzöld

Elkészítése: Vágjuk apróra a hagymát, tisztítsuk meg a répát és vágjuk fel karikákra vagy hosszában reszeljük le.

Pucoljuk meg a burgonyát vágjuk kockákra és főzzük meg sós vízben. Olvasszunk 1 evőkanál vajat egy serpenyőben, pirítsuk meg benne a hagymát és a répát a babérlevél és a kakukkfű hozzáadásával. Tetővel lefedve pároljuk a zöldségeket puhára, ha szükséges adjunk hozzájuk egy kevés vizet.

Pürésítsük a burgonyát, a vajjal és a tejszínnel dúsítva. Adjuk hozzá a párolt sárgarépát és a hagymát, (a babért és a kakukkfüvet távolítsuk el) ízesítsük a mustárral. Sózzuk, borsozzuk és szórjuk meg szerecsendióval.

Mossuk meg a halfiléket, szárítsuk le róluk a vizet egy konyhai papírtörlővel. Forgassuk meg lisztben. Forrósítsunk vajat egy serpenyőben, helyezzük rá a halfiléket és mérsékelt lángon pirítsuk meg azokat, kb. 10 perc alatt. Sózzuk borsozzuk. Ezután tegyük be a halat még 10 percre a 180°C-ra előmelegített sütőbe.

A ropogós halfiléket a petrezselyemmel megszórt burgonyapürével tálaljuk.

Deák torta

Posted on

Hozzávalók a tortához: 12 dkg cukor, 7 dkg liszt, 7 dkg mandula, 1 dkg édes morzsa, 7 dkg vaj, 6 db tojás, citromhéj, 40 dkg kávékrém, csokoládés bevonó, édes morzsa szóráshoz

A kávé krémhez: 3 tojás sárgája, 2 evőkanál porcukor, fél vaníliarúd kikapart belseje, 1 evőkanál liszt, 25 ml tej, 50 ml erős kávé, 100 gramm vaj

A tortalap készítése: A tojásfehérjéket a cukorral kemény habbá verjük. A mandulát finomra daráljuk és elkeverjük a liszttel. A habhoz folyamatos keverés közben hozzáadjuk a liszttel elkevert mandulát, a morzsát és végül az olvasztott vajat. Az így kapott masszát tortaformába töltjük, és előmelegített sütőbe téve közepes lángon kisütjük.

A krém elkészítése: A tojás sárgájákat kikeverjük a porcukorral. Hozzáadjuk a vaníliát, a lisztet, a tejet és a kávét. Ezután a vízgőz felett egy mixerrel addig keverjük, amíg be nem sűrűsödik. Ha csomós lenne, akkor botmixerrel korrigálhatjuk. Mikor langyos a krém hozzáadjuk a vajat.

A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk, hozzáadunk egy kanál olajat.

A kihűlt tésztát három lapba vágjuk, a kávékrémmel megtöltjük, az oldalát világos morzsával meghintjük, a tetejét meg csokival bevonjuk.

Díszíteni egyébként sokféleképpen lehet. Tehetünk a torta oldalára kekszmorzsa helyett mandulát, vagy csak bevonjuk a krémmel.

Kéjlakok és Drakula kórság a Wittelsbachok idején

Posted on Updated on

1399-ben Lajos, bajor herceg, Baierbrunn faluval együtt megvásárolta a forstenriedi erdőséget. A 14. századtól a 19. századig ez a hatalmas terület volt a Wittelsbachok kedvelt vadászterülete, nem hiába élvezett évszázadokon át különleges védelmet. 1687-ben II. Miksa Emánuel választófejedelem útjelző táblákat állíttatott fel és csillag irányú elágazásokra oszttatta fel az utakat a jobb tájékozódás érdekében.

Az erdő akkoriban messze túlnyúlt jelenlegi határain, egészen a fürstenriedi vadászkastélyig terjedt, a közepén egy Szarvasparkkal. Az egész komplexum modellje egyébként az anyai ágon francia származású II. Miksa Emánuel Brüsszel melletti Bouchefort kastélya volt. Az ő uralkodása idején a vadban bővelkedő, bajor erdőkben nagyszabású hajtóvadászatokra került sor, kivéve az 1640 és 1650 közötti nagy farkaspestis időszakát.

A fürstenriedi vadászmulatságokat a korabeli feljegyzések szerint 60 napos munka előzte meg. Az udvari vadászok az erdőben hálókat, csapdákat helyeztek el. A vadászatot éjszakai tüzek mellett is folytatták, amikor az urak egy közeli tribünről lőtték le az erdőből kihajtott vadakat. A túl sok költség miatt azonban ezeket a vadászpartikat,-amelyeken átlagosan mintegy 100 nemesvad, dámvad, 100 vaddisznó, őz, számtalan nyúl és róka esett áldozatul,-később maguk az uralkodók korlátozták. II. Miksa utódja, Károly Albrecht választófejedelem 1733–35-ben négy “vadászkunyhót” építtetett a parkban, az úgynevezett sárga, kék, piros és zöld házat. Mindegyik ház fából épült, és gondolom kitalálták, hogy a színeikről lettek elnevezve. A Sárga Ház, talán mind közt a legszebb, 1733-ban épült, ez volt az ún. Kéjlak (Lusthause, de már 1746-ban lebontották). A pompás kunyhókban a szolgák gondoskodtak az udvari társaság előkelő tagjai számára az élelmiszerről-és az éjszakai szállásról. A Sárga Ház alaprajza egyébként hasonló volt a müncheni Nymphenburg Parkban található Pagoda várhoz, melyet szintén nyolc pavilon vesz körül. A vadászházakból sajnos mára már semmi sem maradt, csupán pár észrevétlen kődarab jelzi régi dicsőségüket. 

A fürstenriedi erdő utóélete

A Forstenrieder erdőben 1806. január 6-án találkozott a bajor uralkodó Napóleonnal, akinek tiszteletére hajtóvadászatot rendezett. Ez volt talán az utolsó fejedelmi vadászat a Wittelsbachok idején. A 19. század elején ugyanis az erdő használata fokozatosan megváltozott. 1810-ben a régi vadászterületek helyére ösvényeket ültettek. 1850-ben kerítést emeltek a vadon élő állatok védelme érdekében. 1853-ban a pullachi magánerdőknél és Buchendorfnál kitérőt építettek. 1889 és 1892 között az apácalepkék elpusztították a fák jelentős részét, melynek eredményeként mintegy 550.000 fát kellett kivágni. Ezt a keleti területet később újra erdősítették. A park nyugati részét 1919-ben ismét elkerítették, mivel azonban a müncheni és starnbergi útelágazásnál gyakran történtek közlekedési balesetek (az állatok miatt), később új kerítést emeltek az út mindkét oldalán.

Az erdei állatok mellett,-mint a róka, borz, nyest, gímszarvas, dámszarvas, görény, vaddisznó, nyulak és mókusok, (de nincs muflon) a Vadaspark otthont ad kb. 56 madárfajnak is. Legalábbis eddig ennyit észleltek a Forstenrieder Park ornitológusai, köztük szürke harkályt, zöld harkályt, tövisszúró gébicset, de néhány olyan fajt is, amelyek szerepelnek az ún. vörös listán, azaz a kihalástól fenyegetett példányok listáján: ilyen például a sólyom, a karvaly, a kakukk, a bagoly, a szürkeküllő, a zöldküllő, a mezei poszáta, a tövisszúró gébics, a mezei veréb, héja, karvaly, törpekuvik, gatyás kuvik, citrom sármány, süvöltő. A kétéltűek közül,- a leggyakoribb a barna varangy és a rézsikló,-mellett rengeteg lepkefaj és bogár is él itt. A különleges rovarfajok: a szemölcsevő szöcske, gyászkabát, nagy és kicsi fürgeszöcske, zöld lombszöcske, remetebogár, közönséges boglárka lepke (kék), nagy gyöngyházlepke, nagy és fakó gyöngyházlepke, kéményseprő lepke, nagy és közönséges ökörszemlepke, a kis szénalepke, a kockás lepke vagy sakktábla lepke, a pókhálóslepke, a bogáncslepke, a nappali pávaszem, a rókalepke, az erdei busalepke, a nagy és kis színjátszólepke, a tarkalepke, a lápi szénalepke. Míg a 18. században a Forstenrieder parkban főként lombhullató fák éltek, és a bükk, a tölgy, a nyír és a rózsabükk,- 1810-től a parkot szilfákkal, juharokkal és kőrissel ültették be, végül 1837-től lucfenyővel és erdei fenyőkkel. Napjainkban a lucfenyő, a vörösfenyő és a Weymouth fenyő dominál, de ritka növényeket is felfedezhetünk, mint az orvosi vérfű, a fürtös homokliliom, a Szent Bernát lilioma és az arnika. A park egyik nevezetessége egy 400-500 éves tölgyfa a Römerstraße-n, 4,5 méteres törzskerülettel. Ezen kívül van egy ősbükk, melynek kerülete 4 méter.  

A fürstenriedi vadászkastély története

A fürstenriedi erdőhöz tartozó vadászkastély, ami ma az egyház tulajdona, egy háromszintes főépületből és két kisebb pavilonból áll, valamint több szomszédos épületből. A kastély már a 18. században elhíresült kertjéről, ahol a közönséges gyümölcsök és zöldségek termesztése mellett, spárgát, articsókát, birsalmát és őszibarackot is kultiváltak. Az akkoriban népszerű bab és borsó a hideg klímában is szinte egész évben megtermett. Ez a hagyomány Ottó király (az őrült Lajos öccsének) idejében is folytatódott. Ottó előtt, 1715-1717-es évek között II. Miksa Emánuel, Joseph Effner főépítészt bízta meg a már meglévő ún. Férfiház és Szarvaspark, a vadászat, s az Örömpalota mellett a kastély felépítésével, valamint egy barokk kert létrehozásával. 1727-ben, II. Miksa Emánuel, a kastélyt feleségének, ausztriai Mária Amália hercegnőnek ajándékozta, fiúgyermekük születése alkalmából. A kastély ekkor élte fénykorát egészen a század végéig. A palotát később 1777-től-1797-ig, haláláig, III. Miksa József, Maria Anna Sophia von Sachsen nevű felesége lakta. A kastély hanyatlása már a választó fejedelem halála előtt megkezdődött. 1796 szeptemberében Münchent lerohanta a francia Köztársasági Hadsereg. A fürstenriedi kastélyt megszállták, majd egy részét felégették, de ez nem akadályozta meg Napóleont, hogy 1806-ban visszatérjen ide.

1881. től-1916. október 11-ig (a haláláig), a kastély tulajdonosa Ottó, az őrült Lajos öccse volt. Ő a földszinten lakott, a személyzet meg az első emeleten. Ekkor került sor a kastély mögött lévő barokk kert felújítására is. Ez Carl von Effners érdeme volt, aki a kastély kertben meghagyta a 110 hársfát, valamint a fákkal szegélyezett utakat. Ezen kívül a korszellemnek megfelelően egy téli kertet, egy rózsakertet, valamint egy örökzöld kertet létesített. A kertépítészethez hozzátartoznak a kutak, és a szobrok is. “A négy évszak” című szobor kompozíció, Bruno Fischer keze munkáját dicséri. A hatalmas szökőkút szobrai, mint pl. a Pán szobra, a kert közepére került. A déli oldalon fekvő barokk kertet és a konyha kertet Effner később angolkertté varázsolta, különös figyelmet fordított a cserjékre, magnóliafákra, ritka rododendron fajtákra és az orgonabokrokra. A kertet részben Ottó őrülete miatt mindig magas fal vette körül, de úgy, hogy mégis gyönyörű kilátás nyíljon az erdőre, és a távoli hegyekre. Effner mesterművére az ún. Svájci ház, egy kis faház tette fel a koronát. Ma egy kápolna áll a helyén. A kert keleti részén lévő Szarvas szökőkutat és medencét, a Von Parzham testvérek szobra díszíti.

II. Miksa és Mária Friderika porosz királyi hercegnő gyermeke, az őrült Lajos testvére, Ottó, nem tudjuk, hogy mennyire élvezte kastélyát. Egy biztos, hogy a palota központi helyen állt, közel a Starnbergi tóhoz (ebbe fulladt bele bátyja, Lajos), a Sissi által kedvelt Possenhofenhez, a Wittelsbachok nyári rezidenciájához is, na meg a nymphenburgi kastélyhoz is.

Napjainkra kiderült, hogy szegény Ottó őrületét valószínűleg a porfíria okozta, habár apja szigorú nevelése is könnyen kiválthatta, aki mélyen hitt a spártai nevelésben. A régi feljegyzések szerint mindkét testvérnek hajnalban kellett kelnie, mértékkel kaptak enni és keményen dolgoztatta őket, mindemellett hideg vízben kellett fürdeniük. A fiúk olyan keveset kaptak enni, hogy sokszor a szolgáktól kértek. Amikor a két fiú beszámolt apjának arról, hogy hangokat hallanak, apjuk úgy gondolta erre a legmegfelelőbb megoldás egy darab fekete kenyér és a jéghideg Starnbergi tó átúszása. Miksa szívesen verte a fiait. (Gondolom nagy megváltás volt a számukra, amikor az apjuk 52 évesen vérmérgezésben meghalt). Ottó 1863-tól a bajor hadseregben szolgált, részt vett az 1870-1871-es porosz-francia háborúban.

Ottón 1872-ben lett úrrá az elmebaj, emiatt, bátyja halála után, 1875-ben uralkodásra alkalmatlannak nyilvánították. 1880-tól már szigorú háziőrizet alatt tartották a magas falakkal körbevett Fürstenried kastélyban. Ottónak ez mindegy volt, ugyanis nem volt tudatában annak, hogy ki is ő valójában. A bátyja Lajos így jellemezte: „Az öcsém gyakran 48 órán át le sem hunyja a szemét. Csizmáját nyolc héten át nem vetette le, úgy viselkedik, mint egy őrült, borzasztó grimaszokat vág, ugat, mint egy kutya, és olykor szörnyű illetlen dolgokat beszél.” Ottó 1916. október 11-én, 68 éves korában halt meg. A halála után 2 évvel, 1918. február 7-én a kastélyt a kerttel, szökőkutakkal, szobrokkal, a Svájci házzal, és a 14 558 növénnyel elárverezték.

A Drakula kór vagy porphyria: A középkori tudomány és orvoslás sem tudta megmagyarázni a porfíria betegség egyik formájának, az eritropoetikus porfíria (EP) típus tüneteit, az emberek túlvilági magyarázatokat, hiedelmeket szőttek az ezzel a betegséggel sújtott emberek köré. Leggyakrabban vámpíroknak kiáltották ki őket. Sok ártatlan embert közösítettek ki, öltek meg, vagy háborgatták meg sírhelyüket.

Az ártatlan áldozatok külseje betegségük előre haladtával egyre riasztóbbá vált. A porfirin-lerakódás az arc és a kezek súlyos deformációját okozhatta. A nap elől el kellett bújniuk, csak éjszaka közlekedhettek, mivel bőrüket a fény hatására hólyagok borították el, szemük is erősen fényérzékeny volt, az arcbőr szemkörnyéki zsugorodása miatt karikás farkasszem alakult ki. Arcuk beesett, bőrük hófehér volt, az ínysorvadás miatt szájuk torzult, a szemfogak agyaraknak tűntek, barnásvörösre elszíneződtek, „vért” vizeltek, amiből természetesen arra következtettek, hogy vért is isznak. A magas kéntartalmú ételekre, így a fokhagymára is érzékenyek voltak. A népi orvoslás vérivással próbálta enyhíteni a tüneteket, ami eredményes is volt, így minden adva volt, hogy vámpírnak kiáltsák ki őket. Valószínűleg a porfíria volt az oka a vámpírlegendák létrejöttének is.

Csibés szendvicstorta

Posted on

Hozzávalók a tortához: 350 ml tej, 50 g vaj, 250 g liszt, 250 g tönköly búzaliszt, 1 zacskó dr. Oetker kovász (dr. Oetker Germ), 1 ek cukor, 2 kk só („Dr. Oetker Germ” egy ideális édes és fűszeres kovászpor. Tökéletes szellős tésztát biztosít).

Lazac krémhez: 100 gr füstölt lazac, 1 főtt tojás, 60 gr savanyú uborka, 200 g Philadelphia sajt (vagy ricotta vagy egyéb kenősajt), 75 gr créme fraiche, 1 ek mustár, 1 ek méz, bors, kapor, só

Sonka krémhez: 1 db főtt tojás, 50 g sárga paprika, 200 g Philadelphia, 75 g créme fraiche, 100 gr speck, vagy gépsonka ledarálva, 50 gr Gouda

Retek krémhez: 100 g retek, 1 csokor apróra vágott metélő hagyma, 400 g dupla tejszínes friss sajt (pl. Philadelphia®) 150 g créme fraiche, só, bors

A tojáscsibékhez: 6 keménytojás, 2-3 ek majonéz, mustár, esetleg torma, paprika, 12 db szegfűszeg

A kovászos tészta elkészítése:

Keverjük össze a lisztet, szitáljuk mindkettőt egy keverőtálba, és vegyítsük jól össze a Dr. Oetker kovásszal. Adjuk hozzá a vajat és gyúrjunk belőle egy sima tésztát, kézi turmixgéppel (vagy dagasszuk egy kenyérdagasztó gépben). Ezután fedjük le és tartsuk meleg helyen, amíg kétszer olyan magasra nem nő.

Tegyük a tésztát egy enyhén lisztezett munkafelületre és nyújtsuk ki kerekre, majd helyezzük egy kikent kerek tortaformába (26 cm). Nyomkodjuk a tészta tetejét egyenletesre. Fedjük le, és tartsuk meleg helyen körülbelül 20 percig. Sütés előtt, szurkáljuk meg a tésztát többször villával, hogy levegős legyen. Ezután csúsztassuk rá a sütőrácsra a tortaformát és süssük ki az előmelegített sütő alsó felében, 25-30 perc alatt. Készítsük el a krémeket, s amikor a szendvicstortánk kész, vágjuk négy részre. Kenjük meg az alsót a lazackrémmel, a középsőt a retekkrémmel és a felsőt a sonkakrémmel. Majd a tetejére vonjunk egy vékony kenősajt réteget.

Készítsük el a tojáscsibéket a következő módon:

Tojáscsibék

Vágjuk le a főtt, keménytojások felső harmadát. Óvatosan távolítsuk el a sárgáját, tegyük azokat egy mély tálba. Reszeljük le, sózzuk, borsozzuk, ízesítsük majonézzel és mustárral, meg egy kiskanál cukorral. Mikor elég krémesre kevertük, (adhatunk hozzá egy kevés vajat is) kanalazzuk bele egy 8 mm-es szórózsákba, és töltsük meg a krémmel a tojásokat.

Vágjuk a paprikát 6 kis háromszögre, ebből lesz a csibe csőre, a szegfűszegből meg a szemük. Végül a megtöltött tojásokra tegyük rá a tojás másik felét.

Díszítsük fel a szendvicstortánkat a tojáscsibékkel. Fű imitációként az oldalát vonjuk be snidlinggel!

Farsangi kedvenc: Bukta vanília szósszal

Posted on

Hozzávalók: 300 ml tej, ½ élesztő, 75 gr cukor, 1 tojás, 1 tojássárgája a kenéshez, só, 500 gr liszt, 75 gr vaj, porcukor, 120 gr lekvár (móra-bóra, baracklekvár)

a szószhoz: 1 db vaníliarúd, 250 ml tejszín, 250 ml tej, 4 tojássárgája, 50 gr cukor

Elkészítése: Langyosítsuk meg a tejet, adjunk hozzá egy teáskanál cukrot, majd keverjük bele az élesztőt. Amikor szépen megkelt, öntsük rá az átszitált liszthez, keverjük hozzá a sót, a maradék cukrot és a tojást. Az olvasztott vajat csak a végén csorgassuk hozzá. Gyúrjuk össze a tésztához valókat (akkor jó, ha hólyagos tésztát kapunk). Rakjuk a tésztát egy mély tálba, takarjuk le, és kelesszük meleg helyen kb. 1 óra hosszat.

Amikor a tészta a duplájára emelkedett, borítsuk ki egy lisztezett felületre, és nyújtsuk ki ujjnyi vastagra. Vágjunk a tésztából kb. 8×8 centis négyzeteket, és mindegyikre adagoljuk rá a lekvárt. Ne sajnáljuk, de vigyázzunk, hogy ne folyjon ki sütés közben. Tekerjük fel a buktákat egyesével. Kenjünk ki egy tepsit vajjal, és rakjuk sorba a tekercseket. Nyugodtan közel rakhatjuk a buktákat egymáshoz, mert nem probléma, ha összesülnek. Takarjuk le ismét egy konyharuhával, és kelesszük még 30 percig (ez alatt ismét szépen megemelkednek).

A megkelt tekercseket kenjük meg egy db felvert tojással. Helyezzük be a tepsit egy 180 fokra előmelegített sütőbe, és süssük kb. 25 percig. Ha a bukták teteje szép piros, kivehetjük a sütőből. Hagyjuk szobahőmérsékleten kihűlni. Ha szükséges, hidegen tépkedjük szét.

A szósz elkészítése: válasszuk szét a tojásokat. A sárgáját tegyük egy mély tálba és 1 evőkanál tej hozzáadásával keverjük habosra. Ízesítsük egy csipet sóval.

Tegyük fel a tej és tejszín keveréket egy lábosban főni. Adjuk hozzá a vaníliarúdból kikapart vaníliahúst, meg a cukrot. Főzzük mérsékelt lángon 10 percig. Öntsük hozzá a felvert tojássárgáját és állandó keverés mellett sűrítsük be a szószt. Adagoljuk ki a vaníliaszószt még langyosan a desszertes tányérokra, helyezzük rájuk a buktákat és szórjuk be a tetejüket bőven porcukorral.

Liwanzen, bécsi szilvás vagy túrós palacsinta

Posted on

A Liwanzen egy szilva vagy túró ízesítésű, élesztős palacsinta. Népszerű bécsi desszert. A teljes neve “Powidl-Liwanzen palacsinta“, melyben a Powidl cseh szó jelentése: szilva lekvár. Ha tökéletes palacsintákat akarunk kapni, akkor egy kerek alakú ún. Liwanzen serpenyőre van szükségünk, de ennek hiányában nyugodtan használhatunk normál serpenyőt és a palacsinták formálásához fém pogácsa szaggatót.

A recept:

Hozzávalók: 20 g olvasztott vaj, 15 g élesztő, 20 g cukor, 180 ml langyos tej, 130 g liszt, 2 tojássárgája, 2 tojásfehérje, 100 g vaj, 100 g szilva lekvár, 100 g cukor, karamellizálva, 1/2 vanília rúd, 1/2 citrom,  héjastul, lereszelve, porcukor, 1 csipet só

Elkészítése: Kelesszük meg az élesztőt a langyos tejben a 20 gr cukor hozzáadásával. Amikor megkelt, adjuk hozzá a lisztet, a tojássárgáját, a vanília rúdból kikapart húst, a citrom lereszelt héját és az olvasztott vajat. Ezután fedjük le és hagyjuk kelni legalább egy órán keresztül szobahőmérsékleten.

Közben verjük kemény habbá a tojásfehérjét és hajtogassuk bele a megkelt tésztába. Forrósítsuk meg a vajat, adagoljunk minden mélyedésbe egy keveset és merjük rá a kelt palacsinta tésztát (ha nincs “Liwanzen” serpenyőnk megteszi a pogácsaszaggató forma is). Rázogassuk meg a serpenyőt, hogy a tészta egyenlő arányban oszoljon el a serpenyőben. Süssük a kis palacsintákat kb. 5 percig, mindkét oldalukon.
Adagoljunk mindegyikre szilvalekvárt. Karamellizájuk a cukrot, és édesítsük meg a kis palacsintákat. Tálaláskor szervírozhatjuk külön, vagy egymásra rakva. Porcukorral megszórva tálaljuk.

Ha túróval szeretnénk elkészíteni, akkor 400 gr túróhoz adjunk hozzá egy citrom levét, 4 evőkanál cukrot és 1 dl tejszínt. Ezután keverjük jól össze és kenjük meg vele a palacsintákat.

Mustáros szelet kétféle pürével

Posted on

Hozzávalók: személyenként 1-2 szelet sertéskaraj, mustár, zsemlemorzsa, sóaz első püréhez: 1 fej karalábé, 1 kis gumó cékla, só, bors, 1-2 ek mirin, 1 kk barnacukora második püréhez: 4 db közepes nagyságú burgonya, 2 paszternák, 2 db fehérrépa, vaj, tejszín, 1 db zöldség leveskocka, 1 kk curry, 1 kk szegfűszeg 

Első püré elkészítése: Hámozzuk meg a burgonyát, a fehérrépát és a paszternákot, majd daraboljuk fel. Tegyünk fel vizet egy lábosban, dobjuk bele a zöldségeket és a leveskockát. Szórjuk meg curryvel és szegfűszeggel. Főzzük puhára. Amikor kész, szűrjük le, úgy, hogy egy kis levet tegyünk félre. Adjuk hozzá a zöldségekhez a tejszínt és a vajat, majd egy botturmixszal vagy krumplinyomóval pürésítsük. Ha szükséges öntsünk rá egy kis levet a főzőléből.

Második püré: Pucoljuk meg a karalábét és a céklát, majd vágjuk fel apró kockákra mindkettőt. Olvasszunk vajat egy serpenyőben, dobjuk bele a zöldségeket. Sózzuk, borsozzuk és egy kiskanál barna cukor hozzáadásával jól megpirítjuk. Amikor a karalábé barnulni kezd, felöntjük egy kevés vízzel és mindkét zöldséget puhára pároljuk (önthetünk rá 1 dl tejszínt is). A főzés befejezése előtt ízesítsük egy evőkanál japán borecettel (mirinnel). Amikor kész pürésítjük.

Süssük ki a húst, amihez klopfoljunk jól ki minden szeletet, sózzuk meg és kenjük be mindkét oldalukat mustárral. Ezután hempergessük meg a zsemlemorzsában, végül mindegyik szeletet süssük ropogósra forró olajban. A húst a pürékkel körítve tálaljuk ( A húsnak szenzációs íze lesz a mustártól!)