Hónap: augusztus 2012

Aloha fesztivál augusztusban Hawaii-ban

Posted on Updated on

A gyülekező hely, Oahu

2001 nyarán, amikor huzamosabb ideig San Franciscoban tartózkodtam, nyár végén hirtelen úgy döntöttem, hogy ellátogatok Hawaiiba. Az ún. package holiday (szervezett út) keretén belül 2 szigetre fizettem be, Oahura és Mauira. A show műsor már a repülőtéren megkezdődött, ahol kókuszmelltartós, fűszoknyás lányok hajladoztak az ukulele zene hangjaira, később a légi kisasszonyok guava itallal nyugtatgatták a repüléstől rettegő turistákat. 5 óra múlva megérkeztünk a főszigetre Oahura. Augusztus 31.-e volt, a hőmérséklet úgy 30 fok körül mozgott, de az óceán felöl fújó kellemes szellő miatt nem éreztük a levegő magas páratartalmát. A ránk váró taxis fél óra alatt a Waikiki Beach hotel elé repített minket, ahol a hivatalos regisztráció után hamarosan elfoglalhattuk a szobánkat a hotel 32. emeletén. Mindjárt az ablakhoz rohantam, hogy megcsodáljam a panorámát, a Gyémánt hegyet, meg a helyi állatkertben élő rózsaszín flamingókat. Majd egy egzotikus gyümölcstál elfogyasztása után felfedező körútra indultam. A hotel portáján rengeteg brossúra közül válogathattam, melyek hasznos információkkal láttak el. Megtudtam, hogy Oahut a Koolau Wainaei hegység és a fiatalabb krátergyűrűk tagolják. Ölükben ültetvények, erődök, kisebb települések fekszenek. A partokat széles korallpadok veszik körül pl. ilyenek védik Pearl Harbor kikötőjét is. A sziget déli részén a Koloau hegység esőárnyékába települt az állam fővárosa, s mint tapasztaltam, a mindig derűs időjárásáról híres Honolulu. A sziget őslakói, a legendásan szép asszonyaikról és leányairól ismert kanakák, napjainkra már jórészt összekeveredtek a bevándorlókkal (amerikai, japán, filippinó, kínai). Érdekes módon a legtöbb turista csak Oahu szigetére látogat el, mely a méreteit tekintve a 3. legnagyobb sziget. Később rájöttem, hogy valószínüleg azért, mert egyrészt itt van a főváros Honolulu, a filmekből ismert üdülőközpont, a fővároshoz csatolt Waikiki és az amerikai történelem legtragikusabb eseményének színhelye, Pearl Harbor hadikikötője is. A szigeteken mindenütt jelenlévő turizmus itt a legfejlettebb, a legtöbb szórakozási lehetőség is itt van, de a hegyek mégsem itt a legszebbek, a vulkánok már nem is működnek, az erdők sem olyan dúsak, mint a többi szigeten, és ráadásul ez a sziget épült be a legjobban. Egy biztos, hogy Oahu valóságos paradicsom a szörfözők számára, a fürdőzés azonban veszélyes, a rejtett áramlatok miatt, így csak a partok mentén szabad fürdeni.

Hononolulu-Waikiki: a szigetek lakosságának az egyharmada itt Honoluluban él a „védett öböl” mentén, (ezt jelenti az őslakosság nyelvén Honolulu), keleten Pearl Harbor kikötőjére láttam rá, nyugatra volt a strand, a szörfparadicsom, északon pedig a Gyémánt hegy és zárt katonai terepek közé szorult felhőkarcolók látványa fogadott. Először Hawaii kulturális életével akartam megismerkedni, ezért ellátogattam a Bishop múzeumba, ahol Hawaii népművészetének kimagasló alkotásaiból a világon egyedülálló gyűjteményt tekinthettem meg. Honolulu másik látványossága az Iolani palota volt, mely 1882-ben épült, Hawaii uralkodói számára és arról lett híres, hogy az egyedüli palota az Egyesült Államokban. A palotához közel a Kapiolani parkban kapott helyet az állatkert, az akváriummal és a díszkerttel együtt, ez a Hula táncosok kedvenc tartózkodási helye volt, itt lehetett lencsevégre kapni őket.

l A legnagyobb élmény azonban a Polinéziai kultúrális központ volt, ami egy egész napos program keretén belül, mindössze 50 dollárért, szórakoztató formában mutatta be a polinéziaiak életét, szokásait, mint a kókuszdió feltörését, a harci táncot, esküvői szertartást, a hawaii zene történetét, az esti show műsor, amibe nemcsak a forró parázson mezítlábbal való járás tartozott bele, de a hawaii vacsora is, tökéletes szórakozást nyújtott mindenki számára. Mellesleg nagy téveszme, hogy a hawaii ételek ananásszal készülnek!

Másnap részese lehettem az évente egyszer megrendezésre kerülő Aloha Fesztiválnak. Az auguszustól-októberig tartó, 6 szigeten (Kauai, Oahu, Maui, Molokai, Lanai,  Big Island of Hawaii) végigvonuló parádé szervezésében minden évben több mint 30 ezer ember vesz részt, mert az ünnepi hetek külön jelentősége, hogy ez a fesztivál a hawaii kultúra és örökség megőrzése érdekében 1946 óta a legnépszerűbb esemény nemcsak Hawaiiban, de Amerikában, Japánban és Ausztráliában is. A háború befejezése után ugyanis a hawaiiak rájöttek, hogy identitásuk érdekében az országnak szüksége van egy fórumra, ahol  megismertethetik kultúrájukat a világgal, egyúttal megörökíthetik, feléleszthetik a régi hagyományokat. Ennek a szép gondolatnak az első nagy eseménye az Aloha hetek lett, melyet idén immáron 66. éve a Maui Royal Court (A maui királyi udvar) szervez meg. A fesztivál egyik fénypontja a Honoluluban tartandó virágkarnevál, mely alkalomból virágköntösbe borul az Ala Moana Boulevard és a Kalakaua Avenue, Honolulu sugárútja, a Kakaako (a bevásárló utca), itt vonulnak fel a virággal feldíszített járművek, itt képviseltetik magukat a nagyobb cégek, pl a Kodak, majd tüzijáték és hajnalig tartó Csendes óceán hula tánc party követi.

Maui szigeten viszont a két legszórakoztatóbb esemény a Falsetto Contest, azaz a hamis éneklés verseny, és a Ho’olaule. A fals kornyikálás versenyre a Wailea nevű övezetben kerül sor. Ez a mindössze 6.1 négyzetkm kiterjedésű terület a déli, szélvédett partokon található. A mesterségesen létrehozott rekreációs központ a Wailea 99 a legszebb Rekreációs & Privát övezete lett egész Amerikának. A természetes szépség megőrzésére törekedő telepen semmilyen közmű vagy modern épület nem rontja az összképet, még az utak is olyan gondosan tervezettek, mintha az őserdő részei lennének. Waileahoz közel, vendéglők, golf és tenisz pályák, boltok gondoskodnak a szórakozási és étkezési lehetőségekről. Viszont a Ho’olaule’a-t (a koncerteket, jelmezes felvonulásokat, utcabálokat, ügyességi versenyeket) Maui déli részén, Lahainában tartják, ahol a Banyan nevű ősfügefa alól indul a parádé.

Az Aloha Fesztivál 6 héten át tartó programjai, októberb 20-án érnek véget Ka’anapali-ban és a Hana öbölben, a legeredetibb, legautentikusabb, legromlatlanabb helyén a világnak. Az itt zajló Hana parádé néven ismert programok között a legnépszerűbbek az Aloha Wear verseny (divat), a horgászverseny, a Teen Night, a Poke Contest (gúnyolódás, nyelvnyújtogató harci tánc) az Ulu (kenyérfa evő verseny) a Cook-off, a Lei & Floral (virágfűzér és kötözés fonás), hula tánc bemutató és zenei koncert, melyben az egész város közreműködik. Piac, vintage autók, motorbiciklik, Hana’s AYSO futtball csapata és a Grand Marshal gondoskodik a sport programokról, a Hana Royal Court  hagyományos történelmi bemutatója pedig a hawaii népművészettel ismerteti meg a turistákat, a kókusz kosár készítéssel, a Hawaii Nut Lei-jel, a Lauhala szövéssel, Haku lei (hangszer) készítéssel, a gyerekek számára Makahiki ügyességi játékokkal. A hawaii ételspecialitásokról az Ono food láncolat gondoskodik. Az egész napos program  a “Tiny Malaikini” díjkiosztással zárul.

A Hawaii szigetcsoport együttes kiterjedése 16 700 négyzetkilométer, lakossága mindössze 1,2 millió. Hawaii 1959. augusztus 21. óta az Amerikai Egyesült Államok 50. tagállama. Földrajzilag teljesen elkülönül az amerikai kontinenstől és az ország törzsterületétől, mert lényegében egy Polinéziához tartozó szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Fővárosa és egyben legnagyobb települése Honolulu, Oahu szigetén. Változatos természeti környezete, meleg trópusi éghajlata, nyilvános strandjai és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok népszerű helye.

A Hawaii-szigeteken rengetegféle trópusi növény, zöldség, gyümölcs és virág él, a kókuszdió, a bambusz, valamint számos más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs között a banán, az ananász, a mangó a leghétköznapibbak, ezenkívül több száz fajta zöldségféle ismert. A szigeteken számos különböző virágfajta  természetes környezetben él, például a hibiszkusz, és az orchideafélék. Hawaii „hivatalos hala”, a Humuhumunukunukuapua’a a legismertebb hosszú nevű állat. Azt szokták viccesen mondani, hogy „A név hosszabb, mint a hal.”

 

Reklámok

Julia Child augusztus 15-én lenne 100 éves

Posted on Updated on

A Julie & Julia című filmből ismert Julia Child, amerika első celeb szakácsa volt, aki idén augusztus 15.-én ünnepelte volna 100. születésnapját. Ha az amerikaiak bálványa megélte volna ezt a napot, bizonyára egy hatalmas fogadást rendeztek volna a tiszteletére. Nos a Julia Childról szóló nemrég megjelent könyv írója, Bob Spitz (a könyv címe: Dearie) kezdeményezésére 100 amerikai vendéglő tart Julia Child hetet augusztus 2. hetében, természetesen Julia Child legikonikusabbá vált 100 ételreceptje közül válogatva. Pillantsunk bele néhány vendéglő menü ajánlatába:
Emeril Lagasse Table 10
Az Amerikában óriási karriert befutott francia származású mesterszakács Emeril, személyesen is ismerte Julia Child-ot. 1993-ban találkoztak először a “Cooking with Master Chefs,”című TV műsorában és abban a percben barátságot kötöttek, nemcsak azért, mert Lagasse jóképű, francia férfi volt, hanem, mert Julia Child kedvenc tigrisrák étouffée-jét készítette el. Idén augusztus 15.-én Emeril Lagasse 9 vendéglője vesz részt a Julia Child emlékhét programban. Tehát New Orleanstól, Orlandoig, Charlotte-tól Las Vegasig mindenhol Julia Child kedvenc ételei gőzölögnek majd az asztalokon. A legkülönlegesebb menüt, a Table 10 vendéglő kínálja, Las Vegasban, melynek minden receptje Julia Child: Mastering the Art of French Cooking, „A francia konyhaművészet elsajátítása” című könyvéből való: a Vichyssoise-tól, (ami egy hideg, nyári leves, hagyma, újhagyma, burgonya, tejszín és csirke bouillon hozzáadásával), a burgundi marhaszeletig stb.
Clark Fraiser Arrows (Nyílvesszők) vendéglő, Ogunquit, Maine államban
Julia Child a 90-es évek elején járt a James Beard díjas vendéglőben. “Amikor megtudtuk, hogy ki foglalt nálunk asztalt, pánikba estünk, ugyanakkor fel voltunk dobva,” -nyilatkozta Julia Child látogatására visszaemlékezve Clark Frasier. “Julia Child nagyon kedves volt, a vacsora után mindenkivel elbeszélgetett, a konyhafőnökkel éppúgy, mint Mark Gaier cukrász mesterrel, aki Julia tiszteletére az Ile Flottante-ot, az Úszó sziget nevű desszertet készítette. Természetesen azóta is ott díszeleg az étlapon, nemcsak azért, mert ez volt Julia legelegánsabb desszertje, hanem mert mai napig vendégeink kedvence”.
Vertical Wine Bistro, Pasadena, Kalifornia
Mivel Pasadena, Julia Child szülővárosa, a Vertical Wine Bistro úgy döntött, hogy nem egy héten, hanem egy hónapon keresztül tart ételbemutatót. Laurent Quenioux séf, a nizzai salátát (salade Niçoise) és a boeuf Bourguignon-t ajánlja vendégeinek, nemcsak azért, mert mindkettő nagyon népszerű Kaliforniában, hanem, mert szerinte ezek Julia Child kultikussá vált receptjei. A Mousseline Au Chocolat csokikrém költemény viszont Laurent gyerekkori kedvence, aki Sologne-ban, Franciaországban édesanyjától tanulta. A kóstolókkal egybekötött rendezvényeken, többek között felidézik Julia Child szállóigévé vált mondatait is, mint pl a “Ha félsz vajat használni, akkor használj inkább tejszínt”.
Vincent on Camelback, Phoenix, Arizona
A különlegesen kifinomult konyhájáról ismert, ötletes elnevezésű Vince Teveháton vendéglőben, Séf Vincent Guerithault Julia Child francia klasszikus receptjei mellett napirendre tűzte a “Julie & Julia című filmet is. Vincent Guerithault, aki szintén francia származású, mindig nagy tisztelője volt Julia Childnak, mert szerinte legfőbb érdeme, hogy  megismertette a francia konyhaművészetet az amerikaiakkal, valamint sikerült eloszlatnia a félelmet és misztikumot, ami addig a francia konyhát körülvette. Child tiszteletére többek között a párolt provence-i tengeri kagylót (Sea Scallops à la Provençale-t) ajánlja.
The Pearl Cash Cafe, Missoula, Mont.
A Facebookon is rendkívül népszerűvé vált Gyöngy kávéház franciás jellegű konyhájáról ismert. Ezen a héten, aki ráklikkel, megnyerheti Julia Child “Mastering the Art of French Cooking,” című könyvét és a legújabb róla szóló “Dearie” című életrajzi regényt is. A Pearl Cash séfje 3 előételt ajánl a facebook olvasók figyelmébe, úgymint Julia francia kenyerét, a Roquefort sajtos golyócskáit és a görög módra készült gombát, főételként pedig a Paté de Campagne-t és a tavaszi bárányragut.
39 Rue de Jean Charleston, S.C.
A Charleston nevű francia vendéglő, ami a 39 John streeten található, tulajdonképpen egész évben a Julia-által ihletett ételeket főzi, a tiszteletére rendezett hét alkalmából azonban Aaron Lemieux főszakács újra végigböngészte Julia Child összes receptkönyvét, hogy valami különlegeset válasszon ki az évforduló alkalmából. Így talált rá a Canard à L’Orange (narancsos kacsára), a Boeuf à la Mode (több órán keresztül lassú tüzön párolt marhahúsra), de egyébként minden este más Child menüt tesz fel az étlapra. A jóllakott vendégek kifelé menet megvehetik Julia Child szakácskönyvét vagy az új életrajzi regény, a “Dearie” egy példányát.
Café Patachou és Petit Chou, Indianapolis
A francia konyha egyik nagy titka az omlettek százféle módon való elkészítése. Julia Childnak sikerült ezt is tökélyre fejlesztenie, leghíresebb volt az egyperces, tekercselt omlett technikája. Mindezt szem előtt tartva ezen a héten a Petite Chou és a Café Patachou elsősorban omletteket kínál francia módra, mint pl a svájci gruyère sajtost és a füstölt libafilést, bacon sonkával. Ezenkívül a Petite Chou serpenyős szivárvány lazaca Meunière szósszal és rakott zukkinivel ellenálhatatlan. A vendéglő érdekessége még, hogy Martha Hoover tulajdonos séf birtokában van egy fakanál, Julia Child autogrammjával. -“Természetesen sohasem használtam, de bárhova meghívnak főzni, mindig büszkén kiteszem az asztal közepére, legyen az családi, vagy üzleti party. Ezzel emlékezem a nagyszerű asszonyra, aki fiatal lányként olyan nagy hatással volt rám, hogy tulajdonképpen miatta választottam ezt a pályát.”
Ezt az étvágygerjesztő visszaemlékezést, stílusosan Julia Child utolsó könyvéből, az Életem Franciaországban egyik idézetével fejezném be: „…visszagondolva a franciaországi életemre az jut eszembe, hogy az asztal és az élet örömei végtelenek – toujours bon appétit!”
Én is „mindig jó étvágyat!” kívánok minden kedves olvasómnak!

Ice cream avagy a hideg gyönyör története

Posted on Updated on

A nyári forróságban, egy nap, amikor kedvenc olasz kávéházamban, az Il Moroban üldögéltem egy hatalmas áfonya és kávé fagyi (tejszínnel) “mögött”, hirtelen eszembe jutott, Franciaországban élő Ida nagynéném szenzációs parféja. Ennek kapcsán aztán beugrottak a fagylalttal kapcsolatos élményeim, az olasz gelatik, a horvát tengerparti ledo medok…az amerikai sundae-k és banán splittek…

A fagyasztott hó története

A fagylaltot kb. már ötezer éve ismeri az emberiség. Az első tejberizs fagylaltot i.e. 200-ban Kínában készítették, hóból, tejből és gyümölcsökből, de persze akkortájt csak a gazdagok kiváltsága volt. A kínaiakkal majdnem egy időben fedezték fel a perzsák is, ami perzsa módra úgy készült, hogy a friss hóra, sűrített szőlőlevet öntöttek, majd kelyhekből hörpölgették a meleg, nyári napokon. A havat a “yakhchal”-jakcsalként ismert agyagépületben őrízték, (ami úgy nézett ki, mintegy óriás méhkaptár) vagy amikor esett a hó a hegyekben, a friss, fehér havat onnan hozták, rózsavízzel leöntötték és szárított gyümölccsel ízesítve fogyasztották az uralkodók nyári rezidenciáikon Hagmatanában, Ecbatanaban (Alvand hegy közelében), Hamedanban (legősibb iráni város k.e 400-ban). A receptjét később tovább finomították, úgy, hogy a rizst a keményítőből készült vermicelli tésztával helyettesítették, amit forró vízben megfőztek, majd félig fagyasztott sziruppal, rózsavízzel és citromlével leöntve, őrölt pisztáciával megszórva fogyasztották.

Ennek ellenére mégsem a perzsák, hanem az arabok találták fel, a fagylalt tejjel való készítését és gyümölcs helyett mézzel való édesítését. A 10. századra már az arab világ minden jelentős városában ismerték a fagylaltot, éppúgy Bagdadban, Damaszkuszban, mint Kairóban. A végleges változata egy tejjel, tejszínnel vagy joghurttal, mézzel édesített rózsavízzel, szárított aszalt gyümölcsökkel és magokkal dúsított édesség volt. A recept mintájául a perzsa faloodeh szolgált, ami a mai napig kedvelt édesség Iránban, Pakisztánban és Indiában (faloodeh vagy falooza édességet jelent). A leghíresebbek a shirázi és a kermani faloodeh (ma Iránban található városok).

A fagylalt Európába valószínűleg egyiptomi közvetítéssel került át, elsőként a földközi-tengeri országokba. A történelem sok híres alakjáról jegyezték fel, hogy szerették a fagylaltot, így például Nagy Sándorról (ie. 37-68), aki a jeges édességet, üdítő, szomjat csillapító hatása miatt a katonáinak is felszolgáltatta. Hippokratész, görög orvos a betegeinek ajánlotta gyógyírként, Nero császár gyorsfutáraival, több száz kilométerről is képes volt jeget hozatni a különleges édesség elkészítéséhez. A Juan dinasztiából származó, Kublai Kán (13. század) is gyakran hódolt a fagylalt élvezetének. A receptjét valószínüleg Marco Polo vitte magával Kínából Olaszországba (13. szd), így terjedt el a középkori Rómában, persze csak a gazdagabbak számára. 1533-ban, amikor az olasz kereskedőcsaládból származó, dúsgazdag Medici Katalin férjhez ment az orleansi herceghez, (a későbbi I. Henrik francia királyhoz), magával vitte Párizsba Buontalentit, híres fagylalt és hűtőital készítő mesterét is, aki az esküvői vacsorán narancs, málna és citrom fagylalt remekeivel kápráztatta el a franciákat.

Annak ellenére, hogy a fagylalt, mint láthattuk, már a reneszánsz korában ismert volt, receptjét sokáig titok övezte. Állítólag XIV. Lajost egy Audiger nevű különös egyén ismertette meg a hideg gyönyörrel, aki világjáró katona, agronómus, limonádémester, szakácskönyvíró volt (Rendes ház). A receptjét azonban La Quintinie, a királyi kert főigazgatója, növénynemesítője tette közzé.

Hasonló eset történt, 100 évvel később, I. Károly angol király udvarában, aki egy nagy fogadáson, a “fagyasztott hó” megízlelése után, udvari limonádékészítőjének, De Mirco mesternek, ötszáz font évjáradékot ajánlott fel, amennyiben megőrzi a recept titkát, mert azt akarta, hogy a fagylalt csak az uralkodók kiváltsága maradjon. Az általa kreált krémfagylalt, mégis hamarosan ismertté vált, a szakács jövedelme azonban nem emiatt szűnt meg, hanem, mert Károly királyt 1649-ben lefejezték.

Németországban 1750-től hódít a fagylalt. Állítólag a romantikus költészet nagy alakja, Goethe is rendszeres élvezője volt. A hűtött édességet akkoriban még üvegkelyhekben árulták, a színi előadások szüneteiben. Hozzánk, Magyarországra természetesen osztrák közvetítéssel került át a 18. században, és hamar kedvelt lett, mert az 1900-as évek elején már nem volt olyan magyar szakácskönyv, amely ne tartalmazott volna néhány kiváló fagylaltreceptet. Akkoriban még leginkább a gyerekeknek ajánlották, bár már léteztek olyan receptek is, amelyekben borral és pezsgővel készítették, ezzel valószínüleg a kevésbé édesszájú férfiakat akarták megnyerni.

Nagy Britanniában a fagylalt sokáig nagyon drága különlegességnek számított, a Viktória korban jegyezték fel, hogy a fagylalthoz való jeget Norvégiából kellett importálni. De amikor 1851-ben egy svájci-olasz származású üzletember, Carlo Gatti, megnyitotta első fagylalt boltját a londoni Charing Cross állomáson, 1 pennyért, mindenki számára elérhetővé tette, a gombóc formájú, kagyló alakú ostyában árusított hideg nyalánkságot. Mondanom sem kell, hogy Gatti milliárdos lett.

Az Újvilágban, az 1700-as évek végén az angol kvékerek (angol gyarmatosítók) terjesztették el a fagylaltot. 1774-ben a londoni Philip Lenzi már egy new yorki újságban hirdeti fagylaltozóját. 2 évvel később meg is nyitotta az első fagylalt szalonját. Benjámin Franklin, George Washington, és Thomas Jefferson elnökök rendszeres fagylalt fogyasztók voltak. Washington pl. évi 200 dollárt költött fagylaltra, sőt vett magának egy fagylaltkészítő masinát is. 1812-ben James Madison elnök felesége, az eskütételt követő bálon fagylalttal kényeztette az előkelő társaságot.

Fagylalt gépek

Az ipari forradalomnak köszönhetően a 19. század végére a legtöbb magára valamit is adó kávéházban lehetett már fagylaltot kapni. Az első, fagylaltot árusító kávéházat több mint valószínű, hogy Párizsban nyitották meg, ám a fagylalt addig nem terjedhetett el széles körben, amíg ki nem fejlesztették a technológiáját, hiszen a fagylalt előállítása, de főképpen a folyamatos hűtése nagy kihívás elé állította a készítőket, egyúttal drágává tette a terméket.

Pedig Indiában már a k.e. 4. században tudták, hogy a vizet, só hozzáadásával lehet hűteni. Más források viszont a kínaiaknak tulajdonítják a szorbé és fagylaltkészítő masina feltalálását (a Song dinasztia ideje alatt (960-1279). Egy biztos, hogy a fagylalt történetében akkor következett be nagy fordulat, amikor az 1500-as években egy cataniai cukrásznak zseniális ötlete támadt. Kitalálta, hogy a jeget és a havat nem közvetlenül az alapanyagokhoz adja, hanem csak hűtőeszközként használja. Az elv egyszerű volt, a hozzávalókat egy tégelybe tette, amit azután jégbe állított, s lassan forgatott, míg az edényben meg nem fagyott a massza (tulajdonképpen a mai napig így készül a fagylalt). Rómában 1555-ben egy spanyol orvos, Blasius Villafranca vízben salétromsavat oldott fel és ebben a hűtőkeverékben tartotta az italokat. Találmányáról könyvet is írt. 1650-ben Descartes is lejegyezte, hogy jég és salétromsav keverékével vizet lehet fagyasztani.

Érdekes, hogy mégis a 19. századig kellett várni az első fagylaltgép megalkotására. 1832-ben, Augustus Jackson, afro-amerikai cukrász nemcsak rengeteg különböző ízesítésű fagylalttal (37 féle) pezsdítette fel cukrászdája forgalmát, de megkezdte a gépesítését is. 1843-ban, Philadelphiában, egy Nancy Johnson nevű asszony, feltalálta a kézzel hajtható fagylaltgépet. A gépezet fogaskerekes áttétellel egy fémtartályt forgatott a fával burkolt dézsában, amelyben sós jég szolgált fagyasztásra. A tejszeparátor felfedezése, a répacukorgyártás elterjedése, a modern hűtőgépek megjelenése eredményezte a fagylalt végleges elterjedését.

Fagylalt fajták

zöld tea fagyi

Ma a fagylaltoknak ország- vagy tájspecifikus változatai vannak, ilyen például a ragacsos rizsből készült japán mocsi fagylalt, ankó sziruppal (szójabab szirup), vagy a macsa, (a zöld teás fagyi), és a különösen nyúlós és összetettebb állagú török maraş dondurması. Az Indiai-óceán környéki országokban viszont esküsznek a faloodára. A franciák kedvence a mai napig a parfé (glace parfait), ami tejszínhab, cukor és gyümölcsök vagy csokoládé keverékéből állt, amit 5-6 órára mélyhűtőbe helyeznek, majd tortaként szeletelik fel. Még III. Napóleon régenssége alatt (1852-1870) terjedtek el Párizsban.

Elérhetőség és népszerűség terén a 20. század Amerikája forradalmasította a fagylalt piacot. Állítólag napjainkra 1000-féle ízesítésű fagylalt van forgalomban. A fagylaltfajták listája tehát végtelen, a legnépszerűbbek a jégkrémek, fagylaltkelyhek, banán split, jégkása, sült fagylalt, mindegyiknek külön, érdekes története van. Pl. az ice cream sundae, magyarul fagylalt kehely kitalálását Robert Greennek tulajdonítják (1874), de végleg csak a 20. szd eleji nagy szesztilalom idején terjedt el, amikor vasárnap tilos volt a boltok és szórakozóhelyek nyitvatartása, alkohol, szóda, fröccs és egyéb italok árusítása. Nos a törvény kijátszásával először Buffaloban, Two Riversben, Ithacaban, és Evanstonban kezdték el árusítani az 1 gombóc fagyiból álló, juhar sziruppal leöntött, magokkal megszórt, tejszínnel és maraschino cseresznyével gazdagított mennyei krémet.

Fekete szezámmagos fagyi

A jégkrém és a krémfagylalt, banán split 

Az európaiak már a 18. szd óta fagyitölcsérben ették a fagylaltot, más kontinenseken és országokban azonban üvegfindzsákban tálalták. Amerikában, csak miután 1904-ben, amikor Charles E. Miches feltalálta a tölcsért, vált a fagylalt hordozhatóvá, mely jelentősen megnövelte a népszerűségét. 1923-ban Harry Burt szabadalmaztatta a „jégkrém pálcikán” elnevezéssel forgalomba kerülő, papírba csomagolt “Magnumját”. Dairy Queen, Tom Carvel (1934), és Tastee-Freez voltak az úttörői a jégkrém készítésnek, ők már mind jószimatú üzletemberek voltak, akik nemcsak üzlethálózatot nyitottak, de a szegényebbek számára is elérhetővé tették, utcai bodegákban árusított olcsó fagylaltjukat. Ezt követően újabb vívmány volt a gluténmentes fagylalt piacra dobása is, amikor egy eljárással lehetőség nyílt a cukor stabilizálására.

A banán split (kettéhasított banán, fagylalttal, tejszínnel és málna vagy csokiszósszal leöntve) a 20. szd elején jött divatba, állítólag az 1904-es St. Louis-i világvásár után Missouriban.

A fagylalt története az 1980-as években megjelent  ún.”töményebb fagyi”, “premium” és”szuper premium” változatú Ben & Jerry és Häagen-Dazs fagylaltokkal zárul.

Kis fagylalt szótár:

Sörbet vagy szörbet: kizárólag gyümölcspüréből, cukorból és esetleg kevés alkoholból áll, amit hűtve, vagy jégkockákkal szervíroznak.

sült fagylalt: a fagylaltot kemény habbá vert tojásfehérjével kell beborítani, és pár percre sütőbe tenni

jeges joghurt: fagyasztott joghurt gyümölcsökkel

jégkása: jégdarát gyümölcslével vagy fagylalttal kevernek össze, szívószállal iható

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Az első fagylalt recept franciául jelent meg, 1674-ben, Nicholas Lemery: Különlegességek és új ritkaságok gyűjteménye és a természet csodái című könyvében.  François Massialot: Új felhasználása a lekvároknak, likőröknek, gyümölcsöknek 1692-ben, című könyvében is több fagylalt recept van. A leírás szerint a fagylalt akkor még kidolgozatlan massza volt. A szorbetekről egy olasz író Antonio Latini számol be elsőként 1694-ben ( I sorbetti).

1900-ban a nagy párizsi világkiállításon Auguste Escoffier találta ki a peche melba fagyit, Nelli Melba, ausztrál énekesnő tiszteletére, vaniliafagyi, őszibarack, vanilialikőr, tejszín és mandula hozzáadásával készítette.

A fagylaltot Delaware-ban USA-ban, egy néger szakácsnő, Sallie Shadd anyó ismertette meg Madison amerikai elnök feleségével. 

Az 1950-es években, Nagy Britanniában egy kémikusokból álló csapat, melynek Margaret Thatcher is tagja volt, felfedezett egy eljárást, mellyel a fagylaltban duplájára tudták növelni a levegőt, ami nemcsak kevesebb mennyiségű hozzávalót kívánt, de a krém egy csapból egyenesen a tölcsérbe folyt lsd olasz krémfagyi.

Egres variációk

Posted on Updated on

A köszméte vagy egres története

Annak ellenére, hogy manapság az egres már bőségesen terem egész Európában, nem volt mindig így. Igaz, hogy a vadontermő változatát Angliában már régóta ismerik, de hűsítő és lázcsillapító hatása miatt a kora középkorban kizárólag orvosi célokra használták, valószínüleg ezért volt az angol neve, Fea-bogyó, tündér bogyó vagy selymes bogyó (tájszólásban a mai napig így nevezik). Pontosan nem lehet tudni, hogy mikor lett az egres a gyümölcsös kertek kedvence, mindenestre VIII. Henrik idejében (1491-1547) már nagy becsben tartották. Mindezt William Turner, természettudós, botanikus New Herball című könyvében olvastam, aki a 16. század közepén elsőnek jegyezte fel, hogy az egres a hidegebb, nedves, angliai klimán (még Londonban is) az almafák árnyékában kitűnően megél (de azt is hozzátette, hogy azért szüksége van a napfényre). Thomas Tusser: A jó mezőgazdász 500 pontja című, gazdálkodóknak szánt könyvében pedig azt írja, hogy – “A borbolya bokrot, és az egrest egy időben ültesd el”.

Ezt követően kb. 200 év alatt az egres bogyó nagysága és felhasználása semmit sem változott, amiről az angol király tengerészeti minisztere, Samuel Pepys (1633- 1703) csodálkozva jegyezte fel, hogy nem nagyobb, mint a szerecsendió, és teljesen ízetlen (Európa déli részén; a mai napig  megtalálható ez a „kistermetű” vadegres). Nagyobb változatát legkorábban a hollandok nemesítették ki, (a holland neve, Kruisbezie, ami az angol népi elnevezésével azonos), melynek következtében a 18. század közepére már az egyik legkedveltebb bogyótermése lett az angol vidéki hortikultúrának is, különösen Lancashire-ben, ahol a nemesítés során sikerült a bogyó nagyságát duplájára lehet növelni. A 18. szd végére már tucatnyi egresfajtát ismertek, köztük volt egy érdekes, kékszínű egres fajta is (sajnos mára kipusztult). Nagy Britanniában nemcsak a Brit szigetek és Skócia (ahol “grozet” a neve) északi lejtői voltak alkalmasak az egres bokrok telepítésére, de Norvégián keresztül az Északi sark felé haladva, (ahol  “stikkelsbær” vagy “prickly berry”, tüskés bogyó a neve) egyre dúsabban termő egres bokrokkal találkozunk, s amikor elérünk a 63° északi szélességi fokig (Északi sarkhoz közel) biztosak lehetünk benne, hogy a legfinomabb, legédesebb vadegresre bukkanunk.

Ez az eredetileg száraz égövi gyümölcs, érdekes módon Franciaországban és Németországban egészen a 20. századig nem volt honos, annak ellenére, hogy a kultiválása igen egyszerű. Az egres ugyanis igénytelen növény, mindenféle talajban megél, legyen az agyagos vagy fekete hordalékos. Nagy-Britannián kívül a Cseh Köztársaságban volt még népszerű, de nálunk Magyarországon is mindig kedvelték, ahol vadegres, brüszke, piszke, pöszméte, köszméte vagy egres néven volt ismert, úgyis, mint a legjobb C vitamin forrást tartalmazó gyümölcs. Levest, krémet lehet készíteni belőle, de kiváló kiegészítője a vadhúsoknak, nyersen fogyasztva pedig hűsítő, nyári gyümölcs. Karakteres íze miatt a saláták egyik kedvelt hozzávalója. Ha almával és gyömbérrel, meg egy kis cukor és víz hozzáadásával 1-2 percig főzzük, különösen finom krémet készíthetünk belőle. Franciaországban hagyományos kísérője a makréla ráknak.

Gyerekkoromban nagyanyám kertjében rengeteg köszméte termett, az édesebb piros és a zöldes-sárgás változata, mégsem rajongtam érte, talán, mert nagyanyám túl sokszor készített pöszméte levest belőle. De mostanában, amikor a boltban felfedeztem az új-zélandi kiwit, íze eszembe juttatta a savanykás, aromás egrest. Tavaly Londonban felfedeztem egy kiváló édességet, amit az angolok gooseberry fool-nak neveznek (szó szerinti fordítása: őrült egres, de a fool gyümölcspépet is jelent).

Receptek

Egrespüré

Az éretlen, és hibátlan egresszemek szárát, meg virágát kis ollóval levágjuk, a gyümölcsöt leturmixoljuk, majd egy fél citrom levével, kevés vízzel és cukorral felforraljuk (minden 100 gramm gyümölcshöz 1 evőkanál cukrot kell hozzátenni). Addig pároljuk, amíg a szemek szét nem pattannak (kb. 10-15 percig fedő alatt). Amikor kész, kóstoljuk meg, s ha kell adjunk hozzá még cukrot, de csak akkor, amikor a gyümölcs már megfőtt. Ha nem akarunk desszertet készíteni belőle, akkor csirkéhez, vadhúsokhoz adhatjuk körítésként.

Köszméte és bodza fagylalt

Hozzávalók: 450 gr egres, 3-4 púpozott evőkanál cukor, 300 ml tejszín, 150 ml bodzalikőr

Tisztítsuk meg az egrest az előbb leírt módon. Ha nincs otthon bodzalikőrünk, akkor áztassuk be a friss bodzavirágot tearumba vagy édeslikőrbe. Ezután 3 vagy 4 púpozott evőkanál cukor és 1 vagy 2 evőkanál víz hozzáadásával addig főzzük az egrest a bodzavirággal együtt, amíg a szemek szét nem pattannak. Amikor kihűlt a gyümölcs, távolítsuk el a bodzavirágot, az egres szemeket pedig nyomjuk szét egy villával vagy krumplinyomóval. Verjük fel a 300 ml tejszínt kemény habbá. Keverjük össze a tejszínt és az egres-bodza krémet. Tegyük mélyhűtőbe.

 Néhány jó tanács: Tegyük a gyümölcspürét 30 percre a hűtőbe, mielőtt a tejszínt hozzátesszük. Jobb, ha lassan verjük fel a tejszínt, kézi habverővel. Csak akkor hajtogassuk bele a tejszínt a gyümölcsbe, amikor kihűlt a cukrozott egres.

Egres-bodza fagyi 2. változat

Hozzávalók: 2 tojás sárgája, 150 ml tej, 30 gr cukor, 150 ml tejszín, friss bodza a dekoráláshoz

Tisztítsuk meg az egrest. Öntsük rá a bodzalikőrt. Forraljuk fel, csak addig pároljuk, amíg pépszerűvé válik. Hagyjuk kihűlni.

Közben készítsük el a krémet-sodót a szokásos módon, úgy hogy forraljuk fel a tejet egy lábosban, majd adjuk hozzá a tojások sárgáját és a cukrot együtt. Ezután öntsük egy kancsóba, adjuk hozzá a forró tejet is.  Rázzuk jól össze, majd öntsük vissza a lábosba. Ezután mérsékelt lángon addig főzzük, amíg krémmé nem sűrűsödik, (ne forraljuk, mert odakozmál). Szűrjük át egy szitán. Verjük fel a tejszínt kemény habbá. Először a köszmétét keverjük össze a tejszínnel, majd a sodót adjuk hozzá. Öntsük a krémet egy hosszúkás paté formába és tegyük be a mélyhűtőbe minimum 2 órára. Bodzavirággal díszítve tálaljuk.

Joghurtos köszméte krém (Gooseberry fool)

A megtisztított egrest egy kevés vízzel és cukorral tegyük fel főni. Mérsékelt lángon addig főzzük, amíg a szemek szétpattannak. Akkor vegyük le a tűzről és nyomjuk szét villával vagy krumplinyomóval.

Öntsük a joghurtot egy tálba, keverjük össze a porcukorral meg a vaniliás cukorral. Adjuk hozzá óvatosan a felvert tejszínt. Paszírozzuk át a köszméte pépet, egy keveset tegyünk félre a díszítéshez, a többit keverjük hozzá a joghurtos-tejszínes krémhez.

Egres muffin, 12 db

Hozzávalók: 225 gr liszt, 1 ek sütőpor, 200 gr cukor, 3 tojás, 150 gr natur joghurt, 4 ek bodzalikőr, 50 gr vaj

A krémhez: 330 gr egres, 50 gr cukor, 1 ek likőr, 200 gr tejszín, cukor a bevonathoz

Melegítsük elő a sütőt 200 fokra. Verjük fel a tojásokat, adjuk hozzá a joghurtot, a bodzalikőrt, az olvasztott vajat, egy csipet sót. Keverjük bele a sütőport a lisztbe. Adjuk hozzá a joghurtos krémet. Öntsük a tésztát a muffin formákba, és süssük 18-20 percig, amíg aranybarnára sül.

Az egrest úgyanúgy készítjük el, mint az előző receptekben, majd hozzáadjuk a kemény habbá vert tejszínt, tortazsákba töltjük és a muffinok tetejére nyomjuk. Mentával díszítjük.

Egres pite meringgel

Hozzávalók: 375 gr tészta, 50 gr cukor, 400 gr egres, 2 ek bodzaszirup-likőr, 2 ek kukoricaliszt, 3 tojás sárgája. 75 gr vaj,

A meringue-hez: 3 tojás fehérje, 175 gr porcukor

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Béleljük ki a tésztával a kerek tortát, süssük 20 percig, addig amíg aranybarna színt kap.

Tegyük a lábosba a cukrot az egrest, öntsük rá a bodzalikőrt és 275ml vízet. 5 percig főzzük, amíg szétpattannak a szemek. Szűrjük le a levet alóla és egy másik kis lábosban ezt a levet sűrítsük be 2 evőkanál kukoricaliszttel, majd öntsük vissza az egrespüréhez. Forraljuk együtt mégegyszer, hogy besűrűsödjön. A tojássárgáját válasszuk külön a fehérjétől, adjuk hozzá a vajat és keverjük össze az egreskrémmel. Öntsük rá a sült tésztára.

Verjük fel a tojások fehérjét kemény habbá, egy kis citromlé és cukor hozzáadásával. Kanalazzuk rá a krémre a meringet és süssük lassú tüzön, 40 percig, amíg ropogósra nem lesz.

Holi fesztivál Berlinben

Posted on Updated on

A világ tele van csodákkal. Emberek és kultúrák inspirálnak minket. Az indiai Holi ötletét pl. július 29-én exportálták a német fővárosba, Berlinbe. Az időzítés tökéletes volt, mert egybeesett a nyári szabadtéri parti feelinggel!

Szemerkélt az eső, őrült nagy volt a sár, mégis masszív tömeg verődött össze Berlinben, a legőrültebb emberekből álló, akikkel valaha is összehozott a véletlen, talán tavaly Londonban a Camden piacon találkoztam hasonló fazonokkal, szóval abszolút 5 csillagos party volt!

Igen, az első berlini Holi fesztiválról beszélek. Hogy milyen volt színes púder-porfelhőben fürödni együtt a tömeggel? Nehéz szavakba önteni, először is nagyon “színes” volt, aztán feldobó, mert az indiai tánczene, a színpadi látvány, minden nagyon együtt volt. Talán úgy tudnám mégis leírni az érzést, hogy egy hosszantartó eufórikus állapot, amelybe egyszerre került többezer ember, egyformán mocskos-piszkos állapotban, mégis felemelő, mint amikor tudja valaki, hogy most senki és semmi sem képes megállítani. Az ide nekem az oroszlánt érzés. Pillanatokon belül eggyé olvadtunk, egyszerre ugráltunk a hindu zene ritmusára és ráadásul artikulátlan hangon üvöltöttünk, hatalmas vigyorral az arcunkon. Kitörő jókedvünket még az eső se tudta elmosni.

Ma hétfő van és az eufórikus állapot még mindig tart, mert attól sincs rossz kedvem, hogy azóta se sikerült a kamerámat, a trikómat és a szandálomat rendbehozni, (mindennek halvány rózsaszín árnyalata van), de no para, s ha valaki egy hét múlva felhívna és megkérdezné, hogy milyen volt a hétvége Berlinben, akkor is azt mondanám, hogy FRENETIKUS, és NAGYON MEGÉRTE!

A hinduk a tavaszt minden évben a színek fesztiváljával ünneplik. Az ünnep neve a színek gejzírje azaz hindi nyelven a Holi. A hinduk Indiaszerte imával, speciális ételekkel, és egymás megviccelésével ünneplik meg, a fő attrakció az egymás lelocsolása festékes vízzel..