Month: október 2022
Bárányragu ropogós burgonyaágyon
Van ideje egy finom rakott étel elkészítésére? Akkor mindenképpen ki kell próbálnia ezt a bárányragu receptet. A hús hosszú ideig sütve vajpuhává válik, míg a burgonyaszeletek szép ropogósra sülnek.
Hozzávalók:
1 evőkanál köménymag, 1 evőkanál mustármag, 6 kardamom hüvely, növényi olaj, 2 hagyma, 900 g kicsontozott báránylapocka, 0,50 fokhagymagumó, 8 mogyoróhagyma, 4 sárgarépa, zeller, 1 teáskanál köménypor, 1 teáskanál gyömbérpor, 1 teáskanál fahéjpor, 0,50 teáskanál cayenne-i bors, 2 evőkanál liszt, durva tengeri só, bors, 500 ml bárányhúsleves, 700 g vörös burgonya, 50 g olvasztott vaj, 1 teáskanál szárított kakukkfű
Elkészítése:
Melegítsük elő a sütőt 170 °C-ra.
Enyhén törjük össze a kardamom hüvelyeket. Pirítsuk meg a köménymagot, a mustármagot és a kardamom hüvelyt egy serpenyőben körülbelül 2 percig, amíg az aromák felszabadulnak.
Vágjuk a hagymát vékony karikákra. A bárányhúst pedig 2 cm-es kockákra.
Zúzzuk össze a fokhagymagerezdeket. A sárgarépát hámozzuk meg és vágjuk kockákra, a zellert szintén.
Melegítsünk fel egy nagy öntöttvas serpenyőben bőséges olíva olajat. Süssük benne a hagymakarikákat, amíg üveges nem lesz. Gyakran keverjük meg, és adjuk hozzá a pirított köményt, a mustármagot és a kardamomot. Amint a hagyma elkezd üvegessé válni, adjuk hozzá a bárányhúst, és süssük kevergetve addig, amíg a hús minden oldalról szép színt kap. Ha túlságosan ég, adjunk hozzá még olíva olajat.
Adjuk hozzá a sárgarépát, a zellert, a mogyoróhagymát, a fokhagymagerezdeket, és kevergetve pirítsuk egy ideig. Ezután adjuk hozzá a köménymagport, a gyömbérport, a fahéjat, a cayenne-i borsot és a sót. Öntsük rá a (bárány)húslevest (üvegben lehet kapni készen).
A burgonyát hámozás nélkül, csak leöblítve, vágjuk vékony szeletekre, és tegyük a báránnyal megrakott tál tetejére, szórjuk meg kakukkfűvel és kanalazzunk rá egy kevés vajat. Tegyük rá a fedőt a főzőedényre, és toljuk be a sütőbe 1,5 órára.
Vegyük ki a sütőből a bárányragut és vegyük le a fedelet az edényről. Növeljük a sütő hőmérsékletét 220°C-ra. Helyezzük a sütőedényt vissza a sütőbe fedő nélkül, és süssük további 30 percig, amíg a burgonya aranybarna nem lesz. Azonnal tálaljuk.
Olasz árpakávés süti
Az árpa a hideg, mérsékelt égöv ma is legfontosabb gabonaféléje, mely a búza, kukorica, rozs után a 4. helyen áll. A hántolt árpát az ehetetlen, rostos, külső héj eltávolítása után fogyasztják. Ha eltávolították, hántolatlan árpának nevezik. A hántolatlan árpa teljes kiőrlésű gabonának számít, korpája és csírája megmarad, így általánosan fogyasztható élelmiszer.
A gyöngyárpa vagy gyöngyözött árpa gersli olyan hántolatlan árpa, amelyet a korpa eltávolítása érdekében gőzzel dolgozzák fel. A hántolatlan vagy gyöngyárpa különböző árpatermékekké, többek között lisztté, zabpehelyhez hasonló pelyhekké és darává dolgozható fel.
Az árpalisztet, amely a búzadaránál világosabb, de sötétebb színű, teljes kiőrlésű árpalisztként, zabból készült zabkásával ellentétben, zabkása készítésére használják. Az árpalisztből készült zabkása az arab világban sawīq néven ismert.
A Közel-Keleten régóta termesztik az árpát, amelyet számos hagyományos arab, asszír, izraelita, kurd és perzsa élelmiszerben, többek között a kashkak, kashk és murri ételekben használnak. Szaúd-Arábiában az árpalevest hagyományosan a ramadán idején fogyasztják.
A cholent vagy hamin (héberül) egy hagyományos zsidó pörkölt, amelyet gyakran fogyasztanak szombaton, számos recept szerint mind a mizrachi, mind az askenázi zsidók.
Kelet- és Közép-Európában az árpát levesekben és pörköltekben, például a ričet-ben is használják. Afrikában, ahol ez egy hagyományos élelmiszernövény, a táplálkozás javítása, az élelmezésbiztonság növelése, a vidékfejlesztés elősegítése és a fenntartható földművelés támogatása érdekében termesztik.
A hatsoros bere fajtát Orkney-szigeteken, Shetlanden, Caithnessben, a skót felföldön és a skót szigeteken található Western Isles-ben termesztik. A beremeal-ből őrölt búzát helyben kenyérhez, kekszhez és a hagyományos beremeal bannockhoz használják.
A japán és a koreai konyhában az árpát a párolt rizshez hasonlóan párolják. Japánban rizzsel keverik. Az árpás rizs, japánul mugimeshi, koreaiul bori-bap néven, sokáig a drága rizs megóvására szánt paraszti alapélelmiszer volt, de Takaki Kanehiro tengerész sebészorvos bevezette a hétköznapi konyhába, hogy az akkori fegyveres erőknél endémiásan előforduló beriberi ellen küzdjön. Japánban továbbra is alapétel, de sokkal nagyobb nyilvánosságot kapott, mint sztereotip börtönétel, olyannyira, hogy a “mugimeshi evést” a “börtönben ülni” eufemizmusaként használják.
Egészségügyi következmények
A Health Canada és az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal szerint napi legalább 3 gramm árpa béta-glükán vagy 0,75 gramm oldható rost adagonként történő fogyasztása csökkentheti a vér koleszterinszintjét, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője.
A teljes kiőrlésű árpa, valamint más magas rosttartalmú gabonafélék fogyasztása javítja a vércukorszint szabályozását (azaz csökkenti az étkezésre adott vércukorszint-választ). Az árpát tartalmazó reggeli gabonafélék heteken-hónapokon keresztül történő fogyasztása szintén javította a koleszterinszintet és a vércukorszint szabályozását.
A búzához, rozshoz, valamint ezek hibridjeihez és származékaihoz hasonlóan az árpa is tartalmaz glutént, ami miatt nem alkalmas a gluténnel kapcsolatos rendellenességekben szenvedők, például a cöliákia, a nem cöliákiás gluténérzékenység és a búzaallergiában szenvedők számára. Mindazonáltal néhány búzaallergiás beteg mégis meg tudja enni az árpát vagy a rozst.
Alkoholos és nem alkoholos italokhoz
Az árpa a sör és a whisky előállításának kulcsfontosságú összetevője. A német és angol sörökben hagyományosan a kétsoros árpát használják. A hatsoros árpát az amerikai sörökben használták, de ma már mindkét fajta elterjedt. A zöld sörből desztillált whisky Írországban és Skóciában elsősorban árpából készül, míg más országokban változatosabb alkoholforrásokat használnak, például az USA-ban elterjedtebb kukoricát, rozst és búzát. Az Egyesült Államokban egy gabonatípust akkor lehet feltüntetni a whisky címkéjén, ha az adott gabonatípus az összetevők legalább 51%-át teszi ki, és bizonyos egyéb feltételek is teljesülnek. Az Egyesült Államok árpatermelésének mintegy 25%-át malátázásra használják, amelyre az árpa a legalkalmasabb gabona.
Az árpabor az angol sörfőzési hagyományból származó erős sörök egyik típusa. Egy másik, ugyanezen a néven ismert, a 18. században kedvelt alkoholos italt úgy készítették, hogy az árpát vízben megfőzték, majd az árpavizet fehérborral és más összetevőkkel, például bórral, citrommal és cukorral keverték. A 19. században egy másik árpabort is kedveltek és forgalmaztak a skótok, amelyet ókori görög eredetű receptek alapján rekonstruáltak.
Alkoholmentes italok
Alkoholmentes italokat, például árpavizet és pörkölt árpateát úgy készítettek régen, hogy az árpát vízben megfőzték. Olaszországban viszont az árpát néha kávépótlóként is használják, caffè d’orzo (árpakávé) néven.
A Caffè d’orzo (rövidítve egyszerűen orzo) egyfajta forró ital Olaszországban, ahol az orzo egy koffeinmentes pörkölt, őrölt árpából készül. Ezt az eszpresszó jellegű italt, közvetlenül a pörkölt árpából készítik a tipikus, olasz eszpresszó kávéfőzőkkel. Olaszország-szerte széles körben elérhető a kávéautomatákban is. Bár hagyományosan az orzót gyermekek számára kávéhelyettesítőként tartják számon, Olaszországban és más helyeken egyre gyakrabban választják azok, akik egészségügyi okokból tartózkodnak a koffeintől.
Míg a vendéglőkben, kávézókban hagyományos kávéfőzőben készítik az orzót, az olasz családok inkább egy orzierában, azaz egy speciális, kifejezetten árpához gyártott mokkafőzőben.
A második világháború alatt és a háború utáni időkben a caffè d’orzo és a cikória voltak a legnépszerűbb italok Európában. Mindkettőt a drága és nehezen beszerezhető kávé helyettesítésére használták. Azokban az európai országokban, ahol a háború utáni időszak nagyon hosszú volt, mint pl. Spanyolországban, az árpáról, mint a kávé olcsó helyettesítőjéről kialakult kép a mai napig él a lakosság emlékezetében. Az 1950-es években még több tucat spanyol árpatermelő volt, mivel a spanyol Földközi-tenger partvidékén széles körben népszerű ital volt, mára azonban Spanyolországban mindössze két árpapörkölő van. Olaszországban ezzel szemben pörkölők tucatjaiban készítenek caffè d’orzo-t, mert még mindig egy nagyon népszerű ital. Olaszországon kívül azonban a caffè d’orzo, mint egészséges ital fogyasztása csak lassan terjed.
A latin-amerikai piacokon kapható a spanyolul café de cebada (“árpakávé”), portugálul pedig egyszerűen Cevada nevű fajta, bár ez gyakran inkább pörkölt árpatea, mint kávészerű ital. Az instant pörkölt árpaitalokat különböző márkanevek alatt árulják (bár a legtöbbjük nem csak árpából, hanem gabonafélék keverékéből készül), mint például a Caro (Európa, Új-Zéland), a Pero (Svájc, USA) és a Barleycup (Egyesült Királyság). Nemrégiben a Café Orzo az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba az D’ Orzo Coffee néven kezdett el valódi, olasz, őrölt, pörkölt árpát importálni.
Olasz árpakávés süti
Ehhez a klasszikus reggeli desszert elkészítéséhez kevés hozzávaló szükséges, és pillanatok alatt kész. Gyerekek számára is tökéletes, de a reggeli mellett ideális uzsonnára is. Aki nem szeretne árpát használni, használhat normál instant kávét is a süti elkészítéséhez. A díszítéshez mandulaszemeket, porcukrot vagy csoki darabkákat is “be lehet dobni”. Nagyon finom… és az illata is isteni.
Hozzávalók: 300 gr liszt, 200 gr cukor, 100 ml olaj, 3 tojás, 4 kiskanál caffè d’orzo, 1 pohár tej, 1 gramm sütőpor, csipet só, őrölt mandula
Elkészítése:
Egy nagy tálban elektromos habverővel keverjük össze a tojásokat a cukorral. Jól verjük fel, amíg a keverék könnyű és habos nem lesz.
Adjuk hozzá az árpakávét, az olajat és egy csipet sót. Keverjük össze az egészet.
Adjuk hozzá a sütőport a liszthez, és keverjük össze.
Adjuk hozzá a lisztet a sütőporral és a tejjel felváltva. Keverjük addig, amíg a keverék sima nem lesz.
Öntsük a keveréket egy vajjal kikent és lisztezett fánkformába.
Szórjuk meg apróra vágott mandulával, vagy ha úgy tetszik: cukorszemcsékkel vagy csokoládéforgáccsal.
Süssük 180 fokos forró sütőben kb. 25-30 percig.
Második, finomabb verzió
Hozzávalók: 1 db tojás + 1 csak tojássárgája, 90 g cukor, 130 ml friss tejszín, 130 g liszt, 1/2 tasak sütőpor, 4 evőkanál árpakávé
a díszítéshez: porcukor ízlés szerint
- Melegítsük elő a sütőt 180 °C-ra.
- Mérjünk ki 30 ml tejszínt az összesből, és melegítsük fel kissé egy lábasban, adjuk hozzá az árpakávét, és hagyjuk, hogy teljesen felolvadjon.
- Vegyük le a tűzről, és hagyjuk kihűlni.
- Egy külön tálban verjük fel a tojásokat és a cukrot elektromos habverővel, amíg a keverék könnyű és habos lesz, és körülbelül megháromszorozza eredeti térfogatát.
- Egy külön tálban verjük fel a tejszínt kemény habbá.
- A tejszínhabot keverjük össze a tojásokkal egy spatula segítségével, és próbáljuk meg nem szétválasztani a keveréket.
- Apránként és óvatosan adjuk hozzá az átszitált lisztet a sütőporral együtt ehhez a keverékhez.
- Végül keverjük bele a folyékony tejszínt a benne feloldott árpakávéval.
- Öntsük a keveréket egy előzőleg kivajazott és liszttel beszórt, 20 cm átmérőjű formába.
- Süssük 180 °C-on körülbelül 35-40 percig.
- Vegyük ki a sütőből, és hagyjuk teljesen kihűlni, mielőtt kivesszük a formából.
- Tálalás előtt porcukorral megszórva tálaljuk.
Almavaj
Ha szereted az almát, akkor az almavajat egyenesen neked találták ki! Ez az almasűrítmény elképesztően finom, kevés hozzávalót igényel, és könnyen elkészíthető. Olyan íze van, mint az almáspite tölteléknek, csak mártás formájában.
Mi az az almavaj?
Az almavaj nem tartalmaz vajat, de nagyon hasonlít az almaszószhoz, mivel az almát cukorral és fűszerekkel főzik meg. A további lépések, hogy az almát simára pürésítjük, majd újra megfőzzük, hogy karamellizálódjon, ezek miatt lesz a szósz sűrűbb és karakteresebb ízű, mert a kétszeres főzés során kapsz egy édes, bársonyos, koncentrált almakrémet, amit mindenre rá akarsz majd kenni. Mindössze néhány hozzávaló és egy kis türelem szükséges ennek a finom, lekvárszerű finomságnak az elkészítéséhez. Belgiumban, Hollandiában és Franciaországban a grill csirke elmaradhatatlan tartozéka!
Hozzávalók a legjobb almavajhoz:
– Alma: Az almát nem kell meghámozni. A héj megpuhul, ahogy az alma párolódik. Ha a héjával együtt főzzük, akkor ajánlom, hogy frissen szedett almával készítsük, mivel azon nincs viasz.
-Almabor vagy sima almalét használhatunk vagy a bor vízzel is helyettesíthető.
– Barna cukor: Ez édesebbé és mélyebb ízűvé teszi a vajat.
– Fahéj: Ez a fűszer szimplán finomabb ízt ad az almavajnak és tökéletesen harmonizál vele.
– Szerecsendió: Egy kevés is elég. Én egy csipet szegfűszeget, fahéjat, csillagánizst is hozzáadok.
– Só: Ez a kevés só nem teszi sósabbá az almavajat, csak erősíti a többi ízt.
– Vanília: Használjunk tiszta vanília kivonatot. Vagy az enyhén fanyar íz érdekében használhatunk helyette citromlevet.
Melyek a legjobb almák?
Azok az almák a legjobbak, amelyek könnyen lebomlanak. Én a Golden Delicious-t szeretem használni, de jó választás lehet még a Pink Lady is.
Hogyan tálaljuk vagy mihez az almavajat?
Az almavajat mindennel eheted, amire lekvárt tennél – pl. pirítósra, zsemlére, muffinra, bagelre… Húsokhoz pedig mártásként használhatod. Nagyszerű házi készítésű ajándék tipp lehet pl. karácsonyra, amelyet másoknak adhatsz az ünnepek alatt.
Hogyan készítsünk otthon almavajat?
Hozzávalók:
-1 1/2 kg alma negyedelve és magház nélkül
-3/4 csésze almabor vagy almalé
-1/2 csésze barna cukor
-1/2 evőkanál őrölt fahéj
-1/4 teáskanál só
-1/8 teáskanál szerecsendió
-1 teáskanál vanília kivonat
Tegyük az almát egy nagy fazékba az almaborral, a barna cukorral, a fahéjjal, a sóval és a szerecsendióval együtt.
Főzzük lefedve, közepesen vagy alacsony lángon 1 órán át, 10 percenként megkeverve, amíg nagyon puha nem lesz.
Pürésítsük az almát botmixerrel vagy nagy teljesítményű turmixgéppel simára. Keverjük bele a vaníliát.
Tegyük vissza a platnira és főzzük tovább, fedő alatt alacsony lángon kb. 1 órán át, időnként megkeverve (kb. 5 percenként), amíg sötét színt nem kap.
Tegyük üvegbe, és tároljuk a hűtőszekrényben max. 3 hétig.
Taquitos, lassan főzött (slow cooked) nyúllal és sajtmártással
Ez az étel senkit sem fog hidegen hagyni a parti asztalnál. A lassan főzött nyúl, sajtmártással, tortillákkal tálalva, szerintem egy zseniális fogás. Miután a családtagok megkóstolják, minden ünnepi alkalomra ezt kérik majd az asztalra.
Hozzávalók a lassan főzött nyúlhoz: 1 feldarabolt nyúl, 250 ml sör, 50 ml barbecue szósz, 1 kocka csirke alaplé, 250 ml víz, 1 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, 2 szál kakukkfű, 1 szál rozmaring, bors, só
A tortillákhoz: 40 g vaj, 40 g liszt, 250 ml tej, 200 ml baromfihúsleves, 150 g brugge-i sajt (zsíros sajt, reszelve) 8 tortilla wrap, szerecsendió, bors, só, petrezselyemlevél
Elkészítése
Készítsük elő a húst, mossuk meg a nyulat és távolítsuk el a faggyút róla. Vágjuk fel.
Tegyük a feldarabolt nyúlhúst a sörrel, a barbecue-szósszal, a csirkeleveskockával, a vízzel, a zúzott fokhagymagerezddel, a babérlevéllel, a kakukkfűvel, a rozmaringgal és egy csipetnyi sóval és borssal együtt egy lábasba, és forraljuk fel.
Fedjük le, és főzzük kis lángon, 2 órán át.
Amikor a hús leválik a csontról, távolítsuk el a csontokat. “Húzzuk szét” (pulled rabbit) a húst, és tegyük vissza a húst a serpenyőbe. Vigyázzunk, hogy ne maradjanak a húsban apró és finom csontszilánkok.
A mártást sűrítsük be, és ízesítsük sóval és borssal. Tegyük félre.
Készítsük el a szószt
Olvasszuk fel a vajat egy serpenyőben, és adjuk hozzá a lisztet. Pirítsuk a lisztet 1 percig kevergetve. Fokozatosan öntsük fel a tejjel és a húslevessel, és hagyjuk, hogy a szósz besűrűsödjön, közben állandóan keverjük, hogy egyenletes mártást kapjunk.
Adjuk hozzá a reszelt sajtot, de egy keveset tegyünk félre a későbbi gratináláshoz. Jól keverjük össze a szószt, és fűszerezzük sóval és borssal. Vegyük le a serpenyőt a tűzről.
Töltsük meg a tortillákat
Melegítsük elő a sütőt 195°C-ra.
Tegyünk egy kis réteg sajtmártást egy tűzálló tálba. Tegyen 2-3 evőkanálnyi húst a nyúlból a tekercsekre, tekerjük fel őket, és tegyük a tepsibe. Fedjük be a maradék sajtmártással és a Brugge sajttal.
Tálalás előtt tegyük vissza a 195 °C-ra előmelegített sütőbe még 25 percre.
Kínos, tragikomikus halálnemek
Khrüszipposz
Khrüszipposz, a sztoikus filozófusok legelismertebb vezetője volt. Fontos szerepet tulajdonított a végzetnek, mert szerinte, ami véletlennek tűnik, annak is van mindig valami rejtett oka. Egy egész könyvet írt az érzelmek terápiájáról: „A szenvedélyekről” címen. -„A szenvedélyek olyanok, mint a betegségek, amelyek lehangolják és összezúzzák a lelket, ezért igyekezni kell kiirtani őket. Az ember nem remélheti, hogy ki tudja irtani az érzelmeket, amikor elönti a szerelem vagy a harag: ezt csak akkor lehet megtenni, amikor valaki nyugodt.” Mégis Khrüszipposz neve inkább különös halála miatt maradt fenn az utókorra, mert amikor Khrüszipposz látott egy szamarat, fügét enni, a jelenetet annyira mulatságosnak találta, hogy addig nevetett, amíg elvesztette az eszméletét, végül meghalt.
Li Po
A híres kínai költő halála kifejezetten költői volt. Egy szép estén Li Po éppen csónakázott egy közeli tavon, amikor megpillantotta a Holdat visszatükröződni a vízen. A költő annyira hatása alá került a látványnak, hogy túlcsorduló érzelmi rohamában megpróbálta megölelni a Holdat, de eközben kiesett a csónakból, és mivel nem tudott úszni, megfulladt. Szomorú halál, de legalább költői.
Clement Vallandigham
Clement Vallandigham amerikai politikusról és ügyvédről köztudott, hogy különös módon halt meg 1871-ben, 50 éves korában, Ohióban, miután véletlenül hasba lőtte magát egy pisztollyal. Az eset úgy történt, hogy Vallandigham egy vádlottat, Thomas McGeheant képviselte egy gyilkossági ügyben, aki egy kocsmai verekedés során megölt egy férfit az ohiói Hamiltonban. Vallandigham a bíráknak megpróbálta bebizonyítani, hogy az áldozat, Tom Myers valójában véletlenül lőtte meg önmagát, amikor térdelő helyzetből felállva előhúzta a pisztolyát a zsebéből. Miközben Vallandigham a Lebanon House, (később Golden Lamb Inn) szállodai szobájában tanácskozott védőügyvéd-társaival, megmutatta nekik, hogyan fogja ezt bizonyítani az esküdtszéknek. Kiválasztott egy pisztolyt, amelyről úgy gondolta, hogy nincs megtöltve és úgy játszotta el az eseményeket, ahogyan azok megtörténhettek volna. A töltött pisztolyt a zsebébe akasztotta, és amikor ki akarta rántani az valóban elsült, magától. Vallandigham halálosan megsebesült, de a bemutatója meggyőzte a bírákat az igazságról, és a vádlottat, Thomas McGeheant felmentették, és kiengedték az előzetesből (csakhogy négy évvel később a szalonjában agyonlőtték). Még aznap a sebészek megpróbálták kiszedni Vallandighamből a pisztolygolyót, amelyről úgy gondolták, hogy a férfi hólyagja közelében lehet, de nem tudták megtalálni, így Vallandigham másnap hashártyagyulladásban meghalt.
Tycho Brahe
Tycho Brahe dán csillagász, aki hírhedten goromba, fennhéjázó és rátarti ember volt. Arisztokrataként mélyen lenézte az alacsonyabb származásúakat (így pl. tudóstársát Keplert is) úgy tűnt, hogy udvariasságból halt meg. Először azt gyanították, hogy mivel egy bankett után távozott az élők sorából, megmérgezték. Egy 2010-es elemzés azonban mást mutatott ki. Brahe azért halt meg, mert a jelek szerint addig tartotta vissza a vizeletét, amíg a hólyagja ki nem pukkadt. Mert ugye udvariatlanság volt felállni az asztaltól és kimenni pisilni…
Az előzmények:
Tycho 1601. október 13-án megbetegedett. A rákövetkező tíz napban gyakran félrebeszélt és közel volt a halálhoz. Október 24-én azonban kitisztult az elméje. Halálos ágyán kisebbik fia és egy svéd nemes jelenlétében Keplerre ruházta a bolygóadatok óriási kincsestárának kezelését, és megbízta őt, hogy az adatokat ne a kopernikuszi, hanem a Tycho-féle világkép helyességének bizonyítására használja fel. Tycho tehát felismerte, hogy minden nézeteltérésük ellenére, mégiscsak Kepler volt egész környezetében a legtehetségesebb matematikus, aki a legnagyobb hasznát veheti az ő adatainak, biztosítva, hogy élete és munkássága ne bizonyuljon utólag hiábavalónak. Tudományos hagyatékát a nála lényegesen képzettebb matematikus Kepler dolgozta fel; ezekből alkotta meg a bolygómozgás három alaptörvényét
Halálának oka máig tisztázatlan. Egyes feljegyzések szerint egy féktelen tivornya eredményeként vizelési probléma lépett fel nála, és húgyhólyaggyulladásban halt meg. Más vélekedések szerint higannyal mérgezték meg (megmaradt bajszából vett minták százszoros higanykoncentrációt mutatnak). 2010 novemberében felnyitották a prágai Óváros téri Týn-templomban található sírját, hogy vizsgálatokkal tisztázhassák a halál okát.
Adolf Frigyes svéd király
Adolf Frigyes svéd király nagyon szeretett enni, borzasztóan nagy étvágyú volt. Állítólag köszvényben szenvedett, (cukorbetegség következménye) amin a túlzásba vitt zabálás nem segített. Egy este aztán igazán kitett magáért, kaviárt, homárt, rengeteg húst evett, és pezsgőt ivott rá. Ha ez nem lett volna elég, 14 hagyományos, édes, semlának nevezett süteményt is lecsúsztatta a torkán. (A semla egy kardamommal ízesített zsemle; marcipánnal és tejszínhabbal megtöltve, porcukorral meghintve). Adolf Frederick nem sokkal később súlyos emésztési problémái miatt agyvérzésbe halt bele.
Jean-Baptiste Lully
Jean-Baptiste Lully híres, olasz származású, francia zeneszerző volt, aki XIV. Lajos francia király udvarában dolgozott. Lully a munkáját végezve halt meg: karmesterként, úgy, hogy a karmesteri pálcájával lábon ütötte magát, éles sebet ejtve. A sebe elfertőződött, az orvosok hiába tanácsolták neki, hogy amputálni kellene. Lully visszautasította, mert azt akarta, hogy még mindig tudjon táncolni! Mondanom sem kell, hogy a fertőzés tovább terjedt, és helyette a Kaszással táncolt.
Attila, a hun
A nagy hun uralkodónk volt a rómaiak legrosszabb rémálma, nagy örömükre azonban 453 tavaszán váratlanul meghalt. Haláláról több verzió kelt lábra: a hagyomány szerint a nászéjszakáján eleredt az orra vére és mivel túl sokat ivott, álmában belefulladt a saját vérébe. Más feltételezések szerint Attila a rengeteg alkoholtól kialakuló májzsugor ellensúlyozására létrejövő, ún. nyelőcső visszérbetegségtől kapott belső vérzés miatt halt meg. Egy harmadik legenda úgy véli, hogy germán felesége, Ildikó (Krimhilda) ölte meg, fülébe cseppentett méreggel, vagy amikor csatlakozott hozzá a sátrában, állítólag megijedt tőle, és elszaladt, Atilla üldözőbe vette, és elesett vagy nekiment valaminek, eleredt az orra vére, és megfulladt a saját vérében.
Temetéséről Priscus nyomán Iordanes írt. Az ázsiai jellegű, a későbbi türk nagyfejedelmek temetéséhez hasonló temetési szertartás szerint ott, ahol a Tisza kétfelé ágazott, a folyó egyik ágát elzárták, hogy a víz mind a másik ágba folyjon. A hagyomány szerint hármas, arany, ezüst és vas koporsóba (ferculum) temették el, valójában azonban valószínűleg hármas szemfedőt (coperculum) tettek a halott arcára, és egyetlen koporsóban temették el.
Hans Steininger
Az osztrák határ mentén fekvő Braunau Am Inn városát Adolf Hitler diktátor szülőhelyeként tartják számon. Nyilvánvaló, hogy a városvezetés jobban szerette volna, ha a festői falut valami kevésbé hátborzongató dolog miatt tartják nevezetesnek. És találtak is egy érdekes históriát Hans Steiningerról, a 16. században élt polgármesterről, akit a “saját szakálla ölt meg”. Az 1567-ben élt Hans Steininger a város polgármestere volt. Bár életéről és munkásságáról nem sok mindent jegyeztek fel, azon kívül, hogy az emberek nagyon kedvelték, egy tény maradt fenn róla majdnem fél évezred alatt: fenséges arcszőrzete. Steininger legjellegzetesebb fizikai tulajdonsága ugyanis a szakálla volt, egy 2 méter hosszú, egybefüggő, az arcán végigvonuló hajzuhatag, amelyet villás véggel egészített ki.
Hans általában szépen feltekerve és zsebében tárolva tartotta arcszőrzetét. Bár biztosan évekig tartott, amíg a szakállát ilyen hosszúra növesztette meg, azt is megérthetjük, hogy időnként mennyire bonyolult lehetett egy ilyen szemet gyönyörködtető szakállt viselni. Végül is a szakálla olyan hosszú volt, hogy a földön húzta, és igazi szerencsétlenség lett volna, ha egy gyanútlan ember megbotlik benne. Sajnos pontosan ez történt meg vele egy végzetes, 1567-es őszi éjszakán. Az év szeptember 28-án Braunau am Inn városában tűz ütött ki, és mint akkoriban gyakran, a tűzvész széles körű pánikot okozott. Mivel Steininger volt a város polgármestere, miközben megpróbálta lecsillapítani a tömeget, a szakálla kicsúszott a zsebéből. Halálának egyik verziója szerint a szakálla kigyulladt és emiatt halálra égett. Egy másik verzió szerint a tűz elől menekült, megbotlott a szakállában, elesett és meghalt. Akárhogy is történt, a saját szakálla végzett vele. Steininger 450 éves szakállát ma is a branaui Herzogsburgi Körzeti Múzeumban őrzik, bárki megtekintheti.
I. Márton aragóniai király (1356. július 29. –1410. május 31.)
És akkor itt van ez a spanyol király, aki a túl sok étel és a túl sok nevetés miatt halt meg. Szóval, mit csinálsz, miután egyedül megettél egy egész, sült libát? Természetesen lefekszel. De aztán a király bolondja, Borra besétált a szobába, és állítólag mondott a királynak egy viccet. A király ezt olyan nevetségesnek találta, hogy nagy bruhahájában leesett az ágyról, és meghalt. S hogy mi volt a vicc?- “A szomszéd szőlőjében, láttam egy fiatal szarvast a farkánál fogva lógni egy fán, mintha valaki így büntette volna meg, amiért fügét lopott.”-Ennyi! Még egy ember, aki a füge és a nevetés áldozata lett!
François Félix Faure (Párizs 1841. január 30. – Párizs, 1899. február 16. ) francia politikus, 1895 és 1899 között köztársasági elnök.
Franciaország egykori elnöke szokatlan, zavarba ejtő körülmények között halt meg, pontosan, egy Marguerite Steinheil nevű fiatal nővel folytatott szexuális aktust követően. Faure állítólag rohamot kapott, miközben a nő orális szexet folytatott az elnöki irodában. La petite mort-ot, a kis halált, ahogy a franciák nevezik ezt a halálnemet, az újságok a következőképpen tálalták a hírt: “1897-ben Faure elnök Chamonix-Mont-Blanc-ban megismerkedett, Marguerite Steinheillel, Adolphe Stenheil festő feleségével. Faure 1899. február 16-án váratlanul halt meg, a Marguerite Steinheillel való légyottja közben.”– A francia közvélemény még sokáig, széles körben kommentálta az esetet. Eléggé égő!
George Plantagenet, Clarence hercege
A herceget árulásért 1478-ban a londoni Towerben kivégezték. Hogyan? Belefullasztották a borba!
John Sedgewick (1813. szeptember 13. –1864. május 9.)
John Sedgewick az uniós hadsereg tábornoka volt az amerikai polgárháború idején, aki a Spotsylvania Court House-i csatában esett el. Katona ember, és csatában esett el, ugye ebben nincs semmi szokatlan. Kivéve, hogy állítólagos túlzott magabiztossága/arroganciája miatt halt meg. Sedgewick ugyanis a csata előtt úgy buzdította a csapatait, hogy ne hátráljanak meg, mert az ellenség “egy elefántot sem tudna eltalálni ilyen távolságból”. De mégis sikerült nekik, mert valaki pontosan a tábornok fejét találta el még a csata elején.
James Betts
A 17. században élt James Betts diák megfulladt, miután szerelme, Elizabeth Spencer (1654. december 17-1734) megpróbálta elrejteni őt egy szekrényben az angliai Cambridge-ben, a Corpus Christi College-ban. A lány Dr. James Spencernek, a Corpus Christi College mesterének egyetlen gyermeke volt, és az apja ellenezte a románcot. Elizabeth Spencer állítólag nem sokkal később öngyilkos lett (de mégsem). A pár állítólag a mai napig kísért a kollégium területén.
Gareth Jones
Gareth Jones brit színész 1958-ban szívrohamban halt meg egy színdarab közben, amelyet élőben közvetített a televízió. Bizarr módon az általa játszott karakter is szívrohamot kapott.
Semmi csoki, no fokhagyma, előmelegített kekszek: III. Károly különleges étkezési szokásai
Ha valaki királyi családba születik, az élete sok szempontból különbözik az átlagemberétől, bár III. Károly király az étkezések terén sokban hasonlít hozzánk, hétköznapi emberekhez, mert vannak olyan ételek, amelyeket szinte naponta fogyaszt, és vannak olyanok, amelyeket egyszerűen nem hajlandó megenni. Szerencséjére nincs rákényszerítve, hogy bármit is megegyen, mert ahogy mondani szokták, királynak lenni kiváltságos. A brit történelem során a különböző uralkodóknak megvoltak a maguk furcsaságai, gasztronómiai vagy egyéb szempontból. Míg pl. VIII. Henrik király házasságokat érvénytelenített, vagy a hóhéra azzal volt elfoglalva, hogy levágja a feleségei fejét, addig az uralkodó egy kakasos előétel szeletelésével, a cockentrice-szel foglalatoskodott. A South China Morning Post úgy írja le ezt a kulináris furcsaságot, mint “egy “mitikus állatot”, amely egy sertésből és egy kakasból álló étel volt, “a két állat összeforrasztva”, és megjegyzi, hogy a pénteki halpörköltek alapanyaga Henrik asztalán gyakran bálnából vagy a különleges disznófejű halból származott. A 18. században II. György király a lundákat, pacsirtákat és különböző, csak néhány napos énekesmadarakat kedvelte. Ezeket a tényeket figyelembe véve Károly különös étkezési szokásai és az ételek, amelyeket nem hajlandó fogyasztani, valójában nem extrémek, de….
Charles nem szereti a csokoládét
A néhai II. Erzsébet királynő annyira szerette a csokoládét, hogy volt egy londoni csokoládéműhelye, amely exkluzív csokoládékat szállított a királyi családnak. A legidősebb fia viszont láthatóan nem rajong ezért az édes élvezetért.
Talán még megdöbbentőbb az a tény, hogy az angliai Charbonnel et Walker nevű királyi csokoládékészítő cég gyökerei a 19. századi Franciaországig nyúlnak vissza. Amikor VII. Edward király a brit trónon ült, kedvenc csokoládéja a párizsi Madam Charbonnel-től származott. A 19. században élt uralkodó meggyőzte a csokoládékészítő asszonyt, hogy nyisson üzletet London jómódú, Bond Street-i bevásárló negyedében. Ennyi a sikersztori. Ma is vásárolhat bárki egy doboznyi finomságot ettől a királyi csokoládékészítőtől, 25 dkg 280 fontba kerül!!!
Az, hogy a jelenlegi uralkodó nem szereti a csokoládét, általában megfelel a brit érzelmeknek, ami határozottan ellentétes az amerikaiak édesség iránti rajongással. Bár nem ők a legtöbb csokoládét fogyasztó nemzet (az amerikaiak 2020-ban több mint 1,5 millió tonna csokoládét fogyasztottak, míg az Egyesült Királyság csak 760 000 tonnát).
A királyi kötelességek és a fokhagymás lehelet egyszerűen nem férnek össze
Nem világos, hogy Károly király szereti-e a fokhagyma ízét, de a találkozóinak a szemtől-szembe jellege miatt a legjobb, ha elkerüli a “sárkány leheletet” (Amikor a MasterChef Australia 2018-ban megkérdezte a királyi eseményeken nem található ételekről, hogy miért nincs közöttük fokhagyma, Camilla Parker Bowles királynő azt mondta: “Utálom ezt mondani, de a fokhagyma egy nagy no-no.“)
Ha az ember államfőként dolgozik, az szoros kapcsolatot jelent befolyásos emberekkel, így a fokhagyma kerülése ésszerű áldozatnak tűnik. A királynak nem csak a fokhagymás lehelet miatt kell aggódnia. Amikor ételt eszünk, az emésztőrendszerünk apró molekulákra bontja azt. Ezek nemcsak a normál emésztési folyamatokon mennek keresztül, hanem a leheletünkből és a bőrünkből is távoznak. Nos, a fokhagyma szaga erősebb, mint sok más ételé, így még egy adag mentolos cukorka és egy N95-ös maszk sem akadályozná meg, hogy Charles bőréből is kipárologjon a szag, miután azt megette.
Ha történetesen fokhagymabarát vagy, és aggódsz a fokhagymaszag miatt, bizonyos ételek fogyasztása semlegesítheti a fokhagyma szagvegyületeit. A Journal of Food Science 2017-es kiadványa szerint az alma, a menta és a fejes saláta mind nagyon hatékonyak a “fokhagymaillat” elleni küzdelemben.
Természetesen Charles teát iszik és nem kávét
Brit gyarmatosítóként az amerikaiak a kávénál jobban kedvelték a teát. De egy kis esemény a bostoni kikötőben még 1773-ban elindította Amerika kávé iránti szerelmét (az Arany Hold teán keresztül), és Nagy-Britannia jelenlegi uralkodója még nem követte a példáját (A „bostoni teadélután” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon. -„Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” – mondták. A helyzet ezután mérgesedett el, mert a Lord North által vezetett kormány a lázadást erőszakkal akarta leverni. A bostoni események is hozzájárultak az amerikai függetlenségi háború 1775. évi kitöréséhez. A függetlenségi háború a gyarmatoknak Angliától való elszakadásához és az USA megalakulásához vezetett).
III. Károly király nem szereti az erős kávét, és ez csak egy a számos diétás szempont közül, amelyet a királyi konyhai csapatoknak figyelembe kell venniük.
Bár a britek világhírűek a teafogyasztásukról, egyre inkább a kávéivók nemzetévé válnak. A Centre for Economics and Business Research adatai szerint a napi kávéfogyasztás az Egyesült Királyságban 10 év alatt közel 35%-kal nőtt, a 2008-as 70 millióról 2018-ra 95 millióra. Ez még mindig messze elmarad az amerikaiakétól. A Roast and Pound kutatása megjegyzi, hogy az átlagos brit naponta két csésze kávét iszik, míg a tipikus amerikai hármat.
III. Károly király számára a teát külön kell elkészíteni
A britek nagyon komolyan veszik, ha teáról van szó, így érthető, hogy a király is nagyon kényes a saját teájára. A teakészítésre vonatkozó szabályok vonatkoznak az egyes teafajtákra, a különböző édesítőszerekre, sőt még a teáscsésze nyelének és a kanálnak az elhelyezésére is.
A British Heritage-nek adott interjújában Evan Samson, a királyi vendéglátásért felelős menedzser elmondta, hogy III. Károly király teaszervizének legfontosabb része a laza levelű tea használata. A király számára minden teáskannában teáscsészénként egy teáskanálnyi tealevelet főznek, és a több íz érdekében egy plusz teáskanálnyit adnak hozzá. A zöld teát három percig kell főzni 70 C-on (158 F) felmelegített vízben, míg az Earl Grey és az angol reggeli teát öt percig kell főzni 100 C-os (212 F) vízben. A tea fajtájától függetlenül mindig használjunk hőmérőt a víz hőmérsékletének ellenőrzésére!
Charles édesanyja, a néhai II. Erzsébet királynő is arról volt híres, hogy sajátos módon szerette a teáját. Grant Harold egykori királyi komornyik elmesélte a British Heritage-nek, milyen pontos utasításokat kapott az anyakirálynőtől: “Öntse a teát a csészébe a teáskannából, a teafüvet a teavíz után és sohasem előtte tegye a csészébe, keverje előre-hátra, soha ne használjon körkörös mozdulatokat, és soha ne érintse meg a teáscsésze oldalát”.
A király nem hajlandó megenni a nem előmelegített kekszes sütiket
Ön is eszik kekszet anélkül, hogy előbb felmelegítené? Ha nem, akkor III. Károly király szerint rosszul csinálja. Az új király annyira rajong az Angliában “keksznek” nevezett ropogós sütikért, hogy tulajdonképpen saját márkája van: Waitrose Duchy Organic néven. A Waitrose brit szupermarketlánccal 2009-ben egyesült Duchy Originals márkát 1990-ben alapította az akkori Károly herceg, és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatására tervezték.
A Waitrose & Partners szerint a kezdeti Duchy termékek a királyi Cotswolds birtokról származó burgonyából, vajból és gabonából készültek. A márka eredeti zabos kekszének receptjét több mint egy évig fejlesztették, valószínűleg a mostani király közreműködésével. Az NPR szerint “a süti sokkal kifinomultabb, mint amilyennek hangzik, és amikor kipróbáltuk, a tea és a sajt mellé nagyon bejött”. Akár a királyi márkát választja valaki, akár nem, ha Nagy-Britanniába utazik, a keksz az egyik legjobb étel, amit Londonban érdemes beszerezni.
Nyilvánvaló, hogy a keksz nagy dolog III. Károly király számára. A MyLondon szerint étkezések után gyakran kedveli a sajtot és a meleg kekszet. A hideg kekszek egyszerűen nem jöhetnek szóba, ezért a személyzete egy melegítő serpenyőt tart mindig készenlétben, csak hogy biztos legyen benne, hogy elég melegek az őfelsége ízlésének megfelelően.
Charles minden nap kihagyja az ebédet
Akár azért, hogy fitt maradjon, akár azért, hogy minél több mindent elvégezzen a nap folyamán, III. Károly király egyszerűen nem ebédel. A Mirror beszámolója szerint Károly király szezonális gyümölcsökből, magvakból és teából álló reggelivel kezdi a napját, aztán a királyi család különböző jótékonysági törekvésein dolgozik. Bár ebédelni nem áll meg, de délben szünetet tart, ekkor sétál egyet, és friss levegőt szív. Délután 5 órai teázásig nem eszik, ilyenkor általában szendvicseket, gyümölcstortát és teát fogyaszt. A király a napi étkezést este fél kilenckor vacsorával fejezi be, és általában csak éjfél után fekszik le.
Tekintettel az időszakos böjt növekvő népszerűségére, mint személyes egészségügyi választás (a Philadelphia Magazine szerint), úgy tűnhet, hogy az ebéd kihagyása jó módszer Károly számára, hogy formában maradjon. Ez azonban nem biztos, hogy jótékony hatással van az egészségére. A Public Health Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az étkezések kihagyása ugyan kevesebb kalóriabevitelt eredményez, de egyben az étrend minőségének romlásához is vezet, mivel csökkenti a kiegyensúlyozott étrendhez szükséges ételek változatosságát.
A király hetente tartózkodik a hústól és a tejtermékektől is
III. Károly király a fenntarthatóság támogatása mellett kötelezte el magát, és ennek részeként hetente tartózkodik a hús- és tejtermékektől. A BBC Breakfastnek 2021-ben nyilatkozva Károly azt mondta, hogy “a hét két napján nem eszik húst és halat, és a hét egy napján nem eszik tejtermékeket”. “Ha több ember tenné ugyanezt”-mondta Charles, az “nagyban csökkentené a környezetre nehezedő nyomást”. A vegán étrendnek számos egészségügyi előnye is van.
Tehát az állati termékek kerülése (gyakran veganizmusnak nevezik) jót tesz a környezetnek? Az ENSZ szerint a hús- és tejipar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 14%-áért. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett 2016-os tanulmány szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátás 2050-re 70%-kal csökkenne, ha mindannyian vegánok lennénk.
A növényi alapú étrend azonban még mindig kevésbé lehet ideális a környezet számára, attól függően, hogy mi szerepel az ember étrendjében. A mandulatej pl. környezetbarátabb, mint a normál tej, de még mindig 74 liter vízre van szükség egyetlen pohár előállításához, míg az avokádó iránti növekvő kereslet illegális erdőirtáshoz vezetett Mexikóban. Ezeket a tényeket szem előtt tartva, ha Károly valóban a királyi kertekből szerzi be növényi alapú ételeit, akkor a vegán ételei valószínűleg sokkal fenntarthatóbbak, mint a hús- és tejtermékek.
A szezonon kívüli élelmiszer nem jöhet szóba
Károly a Diana hercegnővel kötött házassága óta a farmtól-az asztalig mentalitás szerint étkezik, és ha az embernek sok különböző vidéki birtoka van, a farmtól az asztalig azt jelenti, hogy a farmtól az ő asztaláig. A The Sunday Timesban Carolyn Robb volt királyi séffel készült interjú szerint Károly megköveteli, hogy ételei szezonális alapanyagokból készüljenek, ideális esetben a saját kertjeiből. Robb a Timesnak elmondta: “Spárgaszezonban hetente háromszor-négyszer is felszolgálhatok spárgát. Decemberben viszont nem mernék spárgát vagy epret tálalni őfelségének”.
A szezonális étkezés szép és jó a meleg hónapokban, de mi a helyzet télen? Számos növényt lehet hideg időben is termeszteni, például paszternákot, tököt, kelkáposztát és kelbimbót. A konzerválás, erjesztés, pácolás és tartósítás szintén alkalmas arra, hogy meghosszabbítsuk a melegebb időjárás termékeinek elérhetőségét. Nem kell Anglia királyának lennie ahhoz, hogy élvezze valaki a konzerválás előnyeit. A tartósítás módszere jó módja annak, hogy önellátóbbá váljon valaki, spóroljon egy kis pénzt, csökkentse az élelmiszerpazarlást, és egy értelmes hobbit űzzön.
Károly király egy gombasznob
Károly király köztudottan nagyon szereti a gombákat. Valójában, amikor a New York magazin megkérdezte Tony Blair volt miniszterelnököt, hogy milyen szót társít a jelenlegi uralkodóhoz, a válasza a “gomba” volt. Blair elmondta, hogy amikor még miniszterelnök volt, Károly egyszer elvitte őt egy körútra balmorali birtokára, és megmutatta neki, hogy melyik gomba ehető, és melyik nem.
Kiderült, hogy nem Blair volt az egyetlen, aki gombás túrán vehetett részt Balmoralban. Egy Delish videóban Darren McGrady, a korábbi királyi séf elmeséli, hogy Károly meghívott egy gombaszakértőt, aki körbevezette a séfjeit a skót kastély területén, és megmutatta nekik, hol találják a legjobb, vadon élő, ehető gombákat. A Delish szerint McGrady azt mondta: “Elhoztuk a szedett gombákat a Buckingham-palotába, és a legcsodálatosabb porcini gombák voltak”.
Károly fenntartható táplálkozás iránti vágyának megfelelően McGrady és séfjei vajban párolva, tárkonnyal ízesítve főzték meg a gombákat, majd lefagyasztották őket, hogy egész évben felhasználhassák. Ezekből a fantasztikus gombákból készül a király egyik kedvenc étele, a bárányhús vadgombás rizottóval.
A libamájat kitiltották a királyi konyhából
Míg elődje, VIII. Henrik király péntek esti vacsorakülönlegességként bálna- és disznóbálna-belsőségeket lakmározott, III. Károly király etikai aggályok miatt nem hajlandó libamájat enni. A kacsa vagy liba tömésével készült libamáj így lett ellentmondásos élelmiszer, amelyet számos országban betiltottak. A PETA állatvédő szervezet az egyik legnagyobb kritikusa a libamájnak, azzal érvelve, hogy az előállítási folyamat egészségtelen, és a madarak a túlevés miatt letargikusak lesznek.
Nehéz elhinni, hogy bárki is érvelne egy állat kényszertáplálása mellett. A libamáj védelmezői szerint azonban a libamáj előállítása nem sokban különbözik a gyári farmokon történő túltáplálástól, amit mi, mint társadalom általában elfogadunk. Valójában a libamájat gyakran kis gazdaságokban, szabadon tartott madarakból állítják elő. J. Kenji Lopez-Alt neves élelmiszeripari szakértő azt állítja, hogy a libamáj némelyike olyan kacsákból származik, amelyekkel jobban bánnak, mint a vágóhídra szánt átlagos jószágokkal.
Almáspite pohárban
Almáspite pohárban, ez az almás pite finom íze mini formátumban, ideális, ha nincs sok időd!
Hozzávalók:
- 2 db narancs
- 1 db alma (Jonagold)
- 1 fahéjrúd
- 5 dkg cukor
- 40 g mogyoró
- 40 g pisztácia
- 40 g mandulapehely
- 4 db datolya
- 8 evőkanál túró vagy krémsajt mint a Philadelphia vagy a mascarpone
- 20 g pirított mandulapehely
- 1 csipet fahéjpor
Elkészítése
A narancsokat kifacsarjuk, de a levével együtt tesszük bele a lábosba.
Fúrjuk ki az alma magházát, és hámozzuk meg.
Tegyük az almát a narancslével együtt a lábosba. Tegyük a fahéjrudat az alma üregébe.
Pároljuk az almát kb. 10 percig fedő alatt, alacsony hőfokon, amíg megpuhul. Csepegtessük le az almát.
Közben pirítsuk meg a diót egy serpenyőben zsiradék nélkül kevés cukor hozzáadásával. A diót a datolyával együtt vágjuk apróra.
Töltsük meg a poharakat a pirított diós keverékkel és egy réteg sima krémsajttal, melyet tetszés szerint lehet 1 zacskó vaníliás cukorral és tearummal ízesíteni.
Vágjuk az almát 8 darabra, és óvatosan helyezzük a poharakba. Pirított mandulapehellyel és fahéjporral megszórva fejezzük be a pohár pitét.
Almarózsa torta
Almarózsa torta
Vendégeket fogadsz? Kápráztasd el őket ezzel a gyönyörű és finom almás rózsatortával.
Hozzávalók a tésztához:
– 250 g liszt
– 125 g vaj
– 100 g cukor
– 1 tojás
A töltelékhez
– 60 g eper vagy sárgabarack
– 200 ml tej
– 4 tojássárgája
– 40 g cukor finomított
– 15 g kukoricakeményítő
– 100 ml friss tejszín
– 1 vaníliarúd (velő)
Az almavirágokhoz
– 6 db alma (Jonagold)
– 125 ml narancslé
– 100 g cukor
– 110 g vaj
Elkészítése
Melegítsük elő a sütőt 180°C-ra.
A tészta készítése:
Hagyjuk, hogy a vaj szobahőmérsékleten megpuhuljon.
Kézzel gyúrjuk össze a vajat a liszttel, a cukorral és a tojással kemény tésztává.
Nyújtsuk ki a tésztát lisztezett munkafelületen 2 mm vastagra.
Tegyük a tésztát egy sütőpapírral bélelt tortaformába, és jól nyomkodjuk bele az aljába. A széleken lévő felesleges tésztát vágjuk le késsel.
Villával szúrjunk lyukakat a tészta aljába, tegyünk sütőpapírt a tészta tetejére, töltsük meg sütőbabbal vagy rizzsel, és süssük a tortaalapot 175°C-on ±20 percig.
Távolítsuk el a rizst vagy a babot a sütőpapírral együtt, és süssük még további 20 percig. Hagyjuk kihűlni.
Melegítsük fel a lekvárt 1 evőkanál vízzel a mikrohullámú sütőben, és kenjük meg vele a tortaalapot.
Töltelék készítése
Keverjük habosra a tojássárgájákat a cukorral
Keverjük össze a kukoricakeményítőt egy kis tejjel egy csészében. Adjuk hozzá a tojásos keverékhez. Keverjük jól össze.
A maradék tejet a vaníliarúddal és a cukorral együtt forraljuk fel a forráspont közelébe. Vegyük ki a vanília rudat a tejből.
Keverés közben vékony sugárban öntsük a tejet a tojásos keverékhez, és hagyjuk, hogy besűrűsödjön. Hagyjuk kihűlni, de rendszeresen keverjük meg.
Keverjük bele a tejszínhabot, mindezt öntsük rá és osszuk el egyenletesen a tortalapon.
Almavirágok
Az almákat mossuk meg, vágjuk félbe, és távolítsuk el a magházukat.
Vágjunk vékony szeleteket az almából. Ehhez használhatunk ún. „mandolint”. Minél vékonyabb szeleteket tudunk vágni, annál jobb, mert akkor könnyebben fel tudjuk tekerni a virágokat.
Az almaszeleteket enyhén locsoljuk meg lime- vagy citromlével, hogy ne színeződjenek el, és helyezzük egy mély tányérba.
Vegyünk egy lábost, és adjuk hozzá a cukrot, a vajat és a narancslevet. Melegítsük, amíg minden hozzávaló felolvad, és öntsük rá az almaszeletekre. Legalább 10 percig hagyjuk ázni, majd szűrőben csepegtessük le az almát.
Befejezés
Az almarózsák formázásához vegyünk egy szeletet az ujjunk közé, és tekerjük fel. Majd lazán tekerjük körbe egy másik almaszelettel, és így folytassuk tovább, amíg az egész tortát meg nem töltjük almarózsákkal.
Kapcsoljuk be a sütőt, és tegyük rá a rácsra a tortát, és süssük még kb. 10 percig.
Hagyjuk kihűlni és kész a pompás almarózsa torta.
Zola, Yves Montand és a cseresznyék ideje
Émile Zola, a naturalista irodalom megteremtője majdnem biztos, hogy merénylet áldozata lett, a Dreyfus perre reagáló írásai miatt. A tömeghisztériát és antiszemita pogromhangulatot kiváltó per a 19. század legnagyobb politikai válságát okozta Franciaországban, egy évtizedre két táborra osztva társadalmát.
Dreyfus a hazaáruló
Alfred Dreyfust, a zsidó származású francia katonatisztet 1894. október 15-én hazaárulás vádjával letartóztatták. 1895. január 5-én megalázó módon megfosztották katonai rangjától, majd január 15-én az Ördög-szigeten (Cayene Francia Guyana) letöltendő életfogytiglani börtönre ítélték. Később bebizonyosodott az ártatlansága, mert egy szélhámos, Ferdinánd Walsin-Esterhazy, aki Eszterházy grófnak adta ki magát, adósságai miatt, pénzért francia katonai terveket, titkokat adott el a német hadvezetésnek. Miután 1894-ben Alfred Dreyfust perbe fogták és kémkedés miatt elítélték, Georges Picquart alezredes, a francia hadsereg kémelhárítási részlegének vezetője gyanút fogott, mert a Dreyfusnak tulajdonított dokumentumokon felismerte Eszterházy kézírását. 1897-ben Esterházyt hadbíróság elé állították, ám felmentették a kémkedés vádja alól…
Antiszemitizmus
Egyes jogi szakvélemények szerint Dreyfus elítélésében egészen nyilvánvaló, hogy az antiszemitizmus játszott közre. A Dreyfust tisztázni akaró Picquart-t olyan érvekkel próbálták például egyesek leszerelni, miszerint ne zavartassa magát azért, mert egy zsidót elítéltek. A vádak némelyike kiemelte Dreyfus zsidó származását is, amit már egyfajta nyilvánvaló „indíték”-ként hoztak fel az árulás magyarázásra. Miután Dreyfust megvádolták, Franciaország több vidékén antiszemita pogromok indultak, és több antiszemita hangvételű újság behatóan foglalkozott az üggyel, sőt némelyikük közreműködött a hamis bizonyítékok gyártásában, tovább szítva ezzel az indulatokat.
Émile Zola erre reagálva tette közzé J’accuse (Vádolom) című nyílt levelét, melyet Félix Faure köztársasági elnökhöz címzett. A L’Aurore lap címoldalán megjelent írásban Zola azzal vádolta a bírákat, hogy a hadügyminisztérium utasításait követve mentették fel Eszterházyt. Zolát rágalmazásért bíróság elé állították és elítélték, ami elől az író Angliába menekült. Ettől kezdve azonban Franciaország kettészakadt, egy részük a hadsereget védelmezte, amely nem zárta ki, hogy Dreyfus ártatlan, a másik viszont határozottan Dreyfus bűnössége mellett foglalt állást, így újból lángra kaptak a zsidógyűlölő érzelmek. 1898-ban öngyilkosságot követett el az a Henry ezredes, akiről kiderült, hogy a Dreyfus elleni bizonyítékokat ő hamisította, Eszterházy pedig Angliába szökött.
Ekkorra azonban már „az ügy” a „l’Affaire”, ahogyan a korabeli francia sajtó és a történetírás azóta is utal a Dreyfus-perre az egész társadalmat megosztó, központi politikai kérdéssé vált. Dreyfus százados ügye a royalista, nacionalista jobboldal (az „antidreyfusard”-ok) és a köztársaságpárti, szocialista, antiklerikális baloldal (a „dreyfusard”-ok) küzdelmének ütközőpontja lett, végeredményében pedig a köztársaság és a politikai baloldal megerősödését, a hadsereg és a katolikus egyház befolyásának gyengülését idézte elő Franciaországban. Dreyfus ellen foglalt állást többek között Édouard Drumont, Paul Dérouléde, Maurice Barrés és Charles Maurras. Kiállt mellette többek között George Clemenceau, Jean Jaurés és az író Anatole France. A következő években kiderült, hogy nem bírói tévedésről van szó, hanem jogi botrányról, mivel a bizonyítékokat meghamisították, hogy az igazi bűnöst fedezzék
Nos, Zola éppen a halála előtt fejezte be a Dreyfus perről szóló regényét, a ‘Vérité’-Igazság címűt és tervbe vett egy folytatást, ‘Justice-‘ Igazságszolgáltatás címen, de 1902. szeptember 29-én a váratlan hideg miatt Zola befűttetett párizsi lakásában (Rue de Bruxelles) és éjjel szén-monoxid mérgezésben meghalt. Gyilkosság gyanúja miatt vizsgálat indult, de eredménytelenül zárult.
Zola haláláért az ellenségeit okolták, mivel azok korábban többször megpróbálták megölni, a Dreyfus perben tanúsított magatartása miatt, de az akkori rendőrnyomozói eszközök fejletlensége és a forrongó politikai helyzet miatt nem tudták ezt bizonyítani. A temetés napjától kezdve Zola házának előcsarnoka egy héten át tele volt neves írókkal, tudósokkal, művészekkel és politikusokkal, akik mind le akarták róni a tiszteletüket a nagy író előtt. Zola ellenségei viszont rosszindulatú örömünnepségre használták fel az alkalmat. A L’Intransigeant című lapban Henri Rochefort azt állította, hogy Zola öngyilkosságot követett el, miután felfedezte Dreyfus bűnösségét.
Zolát a párizsi Cimetière de Montmartre-ban temették el. Anatole France búcsúztatta, aki az írót „az emberiség lelkiismeretének” nevezte és elhangzott a híres, A cseresznyék ideje című sanzon, egy 1866-ban keletkezett, Jean-Baptiste Clément szövegével és Antoine Renard zenéjével készült dal. A sanzon később a párizsi kommün forradalmi dalává vált, amelynek során lázító versszakokkal egészítették ki a szöveget. A “Cseresznyék ideje” Zola temetése után egy metafora lett, arra vonatkozóan, hogy milyen lesz az élet, amikor a forradalom megváltoztatja a társadalmi és gazdasági viszonyokat. Úgy tartják, hogy Clément egy ápolónőnek ajánlotta, aki harcolt a Semaine Sanglante (“Véres hét”) során, amikor a francia kormánycsapatok megdöntötték a kommünt. Az eredeti dalszövegnek azóta számos változata létezik a francia nyelvű országokban, de szerintem az Yves Montand (1921-1991) által népszerűsített verzió a legszebb (A párizsi Saint-Denis külvárosban található városháza órája óránként két különböző dallamot váltogat: “Le roi Dagobert a mis sa culotte à l’envers” és a “Le temps des cerises- A cseresznyék ideje”. Ez a dal inspirálta a Cseh- és Morvaországi Kommunista Pártot, hogy két cseresznyét fogadjon el logójának részeként a Francia Kommunista Pártot pedig arra, hogy 2018-ban új logót fogadjon el).
És itt még nincs vége a történetnek, mert 1908. június 4-én, mindössze öt évvel és kilenc hónappal Zola halála után, újabb botrány tört ki, amikor az író földi maradványait a Panthéonba helyezték át, ahol Victor Hugóval és Alexandre Dumas-val közös kriptába helyezték. A szertartást megzavarta egy Louis Grégori nevű újságíró és Edouard Drumont antiszemita író, akik azért jöttek, hogy megöljék Dreyfust, aki mint díszvendég vett részt a szertartáson. Grégori, aki nem szerzett magának különösebb hírnevet a Dreyfus per kapcsán, az ún. “Affaire” Az Ügy vitái során viszonylag mérsékelt maradt a hozzászólásaiban, de mint kiderült nem értett egyet Dreyfus felmentésével. Tudta, hogy a díszvendégek között foglal helyet Alfred Dreyfus, akit a Francia Semmisítőszék 1906-ban teljes mértékben rehabilitált, majd a Becsületlégióval tüntettek ki és őrnagyi rangra emeltek, egyúttal katonai parádét is tartottak a tiszteletére. Szóval június 4-én Grégori egy sajtóigazolvánnyal, amely feljogosította a Panthéon lépcsőjére, és egy 8 mm-es, öt golyóval töltött revolverrel felfegyverkezve érkezett. Két lövést adott le Dreyfus őrnagyra, megsebesítve a karján és az alkarján. A tömeg Grégorit azonnal lefogta, majd letartóztatták, előre kitervelt emberölés kísérletével vádolták meg. Grégorit végül felmentette a párizsi bíróság, amely elfogadta védekezését, miszerint nem akarta megölni Dreyfust, csupán figyelmeztetni akarta. A zsidógyűlölő szélsőjobboldal egyenesen üdvözölte Grégori “nagyon francia” gesztusát.
De térjünk vissza Zolára: Jean Bedel újságíró 1953-as vizsgálata, amelyet a Libération című újságban “Meggyilkolták-e Zolát?” címmel tett közzé, felvetette azt a gondolatot, hogy Zola halála nem baleset, hanem gyilkosság volt. A vizsgálat Pierre Hacquin normandiai gyógyszerész felfedezésén alapult, akinek a kéményseprő Henri Buronfosse elmondta, hogy szándékosan elzárta Zola párizsi lakásának kéményét. Alain Pagès irodalomtörténész szerint ez valószínűleg igaz volt, és Zola dédunokái, Brigitte Émile-Zola és Martine Le Blond-Zola megerősítették Zola szén-monoxid-mérgezésének ezt a magyarázatát. A L’Orient-Le Jour című lapban megjelent beszámoló szerint Brigitte Émile-Zola elmesélte, hogy nagyapja, Jacques -Émile Zola, Émile Zola fia, nyolcéves korában elmondta neki, hogy 1952-ben egy férfi eljött a házához, hogy információt adjon neki az apja haláláról. A férfi egy haldokló barátjával volt, aki bevallotta, hogy pénzt kapott azért, hogy betömje Émile Zola kéményét!
Jim Morrison, pszichedelikus drogok, spiritiszta szeánszok a párizsi temetőben
Párizs XX. kerületében járok, a híres Pére Lachaise temetőt keresem, mert elhatároztam, hogy elzarándokolok Jim Morrison, a The Doors énekesének a sírjához. Árnyékos sétányok, kanyargós utcák, ligetek, terek, elegáns és szegény negyedek, romok mellett haladok el, így akaratlanul megismerkedem a Pére Lachaise-i temető környékével, történelmével, folklórjával, rejtélyeivel és törvényen kívüli csavargóival. A GPS szerint a temető avagy a Halottak városa az Élők városának a közepén, a hajdani Champ-L’Évéque dombon található. Erre a dombra építette egy gazdag kereskedő a palotáját még 1430-ban. Az épületet a 17. században a jezsuiták rendtagjainak számára menhellyé alakították át, majd XIV. Lajos gyóntatója, Francois La Chaise atyának köszönhetően a gazdagok felkapták a helyet és gyakran megfordultak itt egy kellemes sétára. Amikor Chaise atya (1624–1709) meghalt XIV. Lajos király a gyóntatópapja emlékére egy kápolnát építtetett itt. A napkirály nem gondolta, hogy száz évvel később, 1804-ben, I. Napóleon francia császár egy temetőt hoz itt létre. Pedig ezt tette. 1830-ra már több mint 30 ezer embert temettek ide. A temető többszöri bővítés eredményeként érte el a mai méretét, ami jelenleg több mint egymillió ember nyughelye.
Hát így lett a Père-Lachaise temető (La Chaise atya temetője) Párizs legnagyobb és a világ egyik leghíresebb temetője. És tegyük hozzá, hogy a leglátogatottabb is; mert évente több százezren zarándokolnak el csak emiatt Párizsba, ahol a sok híresség kriptája, síremléke mellett öt nagy, háborús emlékmű is helyet kapott.
Megérkezem a temetőhöz. A bejáratát az 1895-ben készült Halottak emlékműve díszíti. Alkotója Bartolomé szobrász, aki az élők fájdalmát örökítette meg. Itt van a csontkamra. A gótikus síremlékek mellett bóklászva hirtelen olyan érzésem támad, mintha nem egy temetőben, hanem egy kiállításon lennék, a szabad ég alatt.
Hamarosan a kolumbáriumhoz és a krematóriumhoz érek, melyek a temető közepén találhatók. A 19. század végén épített krematórium mór stílusú épületét hosszú galéria veszi körbe. Mindkettőt Formigé építész tervezte. A kolumbárium apró fülkéiben az elhunytak hamvait helyezték el.
Rock, drog, gyilkosságok és spiritizmus
Amikor végre megtalálom Jim Morrison sírját (6-os parcella), a rengeteg virág és egyéb kegytárgyról megállapítom, hogy nagyobb népszerűségnek örvend, mint Héloise és Abelard (a 11.-12. században élt híres szerelmesek, a 7-es parcellában találhatók), akik 1817 óta nyugszanak itt a neogótikus baldachin alatt.
Jim Morrison 27 évesen, 1971. július 3-án halt meg Párizsban, a fürdőkádjában találtak rá; rajongók és biográfusok azóta is találgatnak, hogy a halálát kábítószer-túladagolás vagy az amerikai kormány által megrendezett merénylet okozta-e. Ez a teória onnan kapott szárnyra, hogy Morrison halála előtt többször megjegyezte, hogy ő lesz a harmadik (Jimi Hendrix és Janis Joplin után ő lett a harmadik fiatalon, egyes konteók szerint rejtélyes körülmények közt elhunyt zenész). A hivatalos orvosi jelentés szívinfarktust állapított meg a halál okaként. Egy biztos, hogy Jim a fürdőkádba hajolva halt meg, legalábbis egyetlen szemtanúja, utolsó szerelme, Pamela Courson ezt állította, viszont akkor nem úgy halt meg, ahogy a heroinisták szoktak, mert azok jeges vízfürdőt vesznek, abban a reményben, hogy a sokkhatás visszarántja őket az életbe. De Pamela azt ismételgette, hogy Jim a halála előtti délutánon is járt Párizs egyik hírhedt drog negyedében, hogy heroint vegyen. Éjjel a Szajna parti Rock’n Roll cirkuszban buliztak, majd hajnalban hazatértek. Az egyetlen személy, aki el tudta volna mondani, hogy mi történt, az a halotti bizonyítványt kiállító orvos lett volna, de mire a The Doors ügynöke megérkezett, nyomtalanul eltűnt. A The Doors menedzsere a koporsót csak lezárva látta, Pamela meg később sem nyilatkozott Jim halálával kapcsolatban. A lány mindössze 3 évvel élte túl szerelmét, 1974-ben vele is végzett a drog. Nos, Morrisont itt temették el, rajongói sok kellemetlenséget okoznak azóta a temetőnek, mert összefirkálják a sírkövét. A legújabb infó szerint Morrisonnak új nyugvóhelyet keresnek. Búcsút mondok Jimnek és tovább haladva megállapítom, hogy a The Doors együttes énekesének kultusza egyedül a spiritiszta Allan Kardec népszerűségéhez hasonlítható (44-es parcella). Kardec követői ugyanis a halálának napján, minden évben nagy ceremóniát szerveznek a sírjánál, ahol – egyesek állítása szerint – még csodák is történtek.
A Hippolyte Léon Denizard Rivail, közismert írói álnevén Allan Kardec (Lyon, 1804. okt 3–Párizs, 1869. márc 31.) francia filozófus, pedagógus, az okkultizmus atyjaként vált híressé.
Amikor az asztaltáncoltatás divatja, úgy 1850 körül elterjedt, Kardec szkeptikusnak mutatkozott, de miután rendszeresen részt vett a szeánszokon és a történteket feljegyezte, új természeti törvények elemeit látta a megnyilatkozásokban, melyek a látható és a láthatatlan világ egymáshoz való vonatkozásait uralják.
Ráadásul az egyik szellem tanácsára úgy döntött, hogy felveszi a Kardec nevet. E név alatt vált aztán mint spiritiszta író híressé. Az irányzat a nevét is Kardectől kapta, aki elvégezte a különböző jelenségek és médiumi képességek osztályozását, rendszerezését és megalkotta a szükséges kategóriákat. Ennek eredménye az 1857-ben megjelent “Szellemek könyve”, mely Kardec okkult tapasztalatait foglalta össze, azóta is ez a spiritiszta filozófia tankönyve. Számos nyelvre lefordították, óriási hatást gyakorolt a brazilokra is. Kardec 1858-ban megalapította Párizsban a „Societé Parisienne des Etudes Spirits” név alatt az első rendes spiritiszta egyletet, és ez évtől kiadta a „Revue Spirite” cím alatt az első spiritiszta szaklapot. Végül 1869-ben Párizsban agyi aneurizmában (agyvérzés) halt meg.
Tovább haladva a temetőben egy újabb, érdekes sírt fedezek fel, a Pierre Bonaparte által revolverrel meggyilkolt újságíró Victor Noir (92-es parcella) sírját. Érdekessége, hogy a fekvő alakban ábrázolt, zöld bronzszobornak termékenységet növelő hatást tulajdonítanak. Valójában Victor Noir életéről nagyon keveset tudunk, a nőcsábász hírében álló fiatalember elsősorban halálának körülményei miatt vált híressé. A korabeli krónika szerint Yvan Salmon néven született egy zsidó családban; az apja suszter volt. Victor Párizsba ment, ahol a szélsőbaloldali, a császárságot rendszeresen támadó La Marseillaise című lap újságírója lett. Itt dolgozott 22 éves korában, 1870. január 10-én bekövetkezett haláláig. A legenda szerint másnap lett volna az esküvője.
A gyilkosság
1869-ben vita tört ki két korzikai újság között I. Napóleon francia császár megítéléséről. A Paschal Grousset által szerkesztett La Marseillaise a köztársaságpárti radikális lap mellé állt. A vitába belekeveredett I. Napóleon öccsének, Luciennek Pierre nevű fia is, az uralkodó, III. Napóleon unokatestvére, akit Paschal Grousset párbajra hívott ki. Victor Noir és egy kollégája, Ulric de Fonvielle 1870. január 10-én felkereste a herceget párizsi házában, a rue d’Auteuil 59-ben, hogy átadja Grousset párbajkihívását. Mindkét újságírónál fegyver volt. A Pierre Napoléon Bonaparténál történt események ettől kezdve nem rekonstruálhatók pontosan. Egy biztos, hogy a két újságíró valamilyen okból nem a herceg segédeivel, hanem magával az arisztokratával találkozott. Vita kerekedett közöttük, amelynek hevében Pierre Napoléon Bonaparte agyonlőtte Victor Noirt.
A történtekről később két verzió született. A herceg azt állította, hogy Victor Noir megütötte őt, ezért lőtte le, míg Ulric de Fonvielle ezt tagadta: szerinte a gyilkos lövés előtt nem érte fizikai inzultus az uralkodó unokatestvérét. A bíróság elfogadta a herceg védekezését, és 1870. március 21-én felmentette.
A gyilkosság következményei
Victor Noir halála, majd a felmentő ítélet hatalmas felzúdulást váltott ki Franciaországban. 1870. január 12-én, az újságíró temetésén, Neuillyben százezer ember vett részt. A szertartás dühödt politikai demonstrációvá vált, amelyet számos forrongó tüntetés követett. Az elkeseredett tiltakozások végigkísérték a haldokló monarchia utolsó hónapjait. 1891-ben, a Harmadik Köztársaság korában Victor Noir holttestét áthozták ide, a sokkal divatosabb Pére-Lachaise temetőbe, ahol a francia történelem és művészet sok kiemelkedő alakja alussza örök álmát. Az újságírót a 92-es parcellában temették el. A sír a halott újságírót fekvő pózban ábrázolja, amelynek sok nő mágikus, a termékenységet elősegítő hatást tulajdonít. A szobor fényesre csókolt ajka és csillogóra simogatott nemi szerve mind ezt bizonyítják.
A temető északkeleti sarkán, nem messze a faltól, ahol sok kommünárt kivégeztek, sok síremlék a náci barbarizmusnak állít emléket. Az 1956-os magyar forradalom mártírjainak is itt, a 14. parcellában állítottak emléket 1986-ban, a forradalom 30. évfordulóján.
- 1
- 2
- Következő →
Xilvia 