gyógyászat

A fenyőtoboz lekvár és a Romanovok

Posted on Updated on

A fenyőtoboz lekvár nagyon fontos azok számára, akinek gyenge a tüdeje és hajlamos légzőszervi megbetegedésre, de a rendszeres használata erősíti az immunrendszert is. Grúziában, Borjomi és Abastumani városában gyakran találkozik az ember a boltokban a tobozból készült lekvárral és a fenyőtoboz porított változatával, mert a belőle készült lekvár az egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben fogyasztott szer a grúz konyhában, főként gyógyító célokra.
A tobozokat májusban-júniusban kell gyűjteni. A legalkalmasabbak a puha tobozok, melyek hossza 1-3 cm. A belőlük készített lekvárt lehet adni gyerekeknek is. 1-2 teáskanálnyit minden reggel, 20-30 perccel reggeli előtt.

A lekvár tavasszal a fiatal, friss tobozokból készül, ami a grúzok szerint egy elixír a halhatatlansághoz, mert nem számít, hogy milyen szörnyű influenzában vagy torokbajban szenvedünk, a tobozlekvár kitisztítja az orrjáratokat és a tüdőt három nap alatt! És itt jönnek a képbe a Romanovok, akik nem éltek volna Borjomiban, ha nem fedezték volna fel a hely gyógyító-jótékony tulajdonságait. Ez pedig az itteni víz és a fenyőtoboz lekvár volt. A helyi lakók a fenyőgyantából még marshmallowt, rágógumit is készítettek, majd felolvasztották és úgy fogyasztották. Aki egyszer megkóstolta egyszerűen beleszeretett. Napjainkban a helyiek még a fenyő forgácsból is különböző finomságokat készítenek. Nos, tehát Grúziában, aki egy kicsit is törődik az egészségével, az készít vagy vesz toboz lekvárt. Amúgy Borjomiban a lekvár mindenhol kapható, amit a turisták leöblíthetnek a helyi ásványvízzel, mely 1500 méter mélyből tör fel a felszínre. Ez állítólag a másik grúz gyógyír a halhatatlansághoz.- A legenda szerint körülbelül 200 évvel ezelőtt az itteni víz mentette meg Golovin gróf lányának az életét. Ezt a históriát hallva aztán a Romanov királyi család nagy része is ide költözött. Ami Mihail Romanovot, a császár testvérét illette, annyira megragadta Borjomi szépsége,-erdejei, vizei,- hogy elhatározta, hogy épít itt egy várost, még pedig egy igazi pompás, cárhoz méltót. És Borjomiból hamarosan igazi oázist varázsolt az orosz uralkodóház számára, beleértve a saját két gyermekét Nyikolajt és a Szergejt is, akik minden nyáron autóbusszal jöttek Borjomiba szolgák hadával. Aztán itt tombolták ki magukat a vizekben és a nem kevésbé gazdag vadászterületeken.

Fenyőtoboz lekvár

Hozzávalók: 1 kg fenyőtoboz, 1.5 kg cukor, 1 liter víz

Nem nehéz elkészíteni: Mossuk meg alaposan a fenyőtobozokat, tisztítsuk meg a szennytől, öblítsük át többször folyóvíz alatt, majd tegyük fel főni egy fazékba. Öntsük fel 1 liter vízzel. Adjuk a tobozokhoz a cukrot, keverjük addig, amíg karamellizálódik, majd hagyjuk főni 15-20 percig magas hőfokon.

Ezután vegyük le a tűzről és hagyjuk kihűlni. Amikor a dzsem teljesen hideg, tegyük fel újra a tűzre és forraljuk még 30 percig (a szirup fokozatosan változtatni fogja a színét, átlátszó karamellhez hasonlóra). Vegyük le a tobozt a tűzről és hagyjuk kihűlni. Majd tegyük újra fel és forraljuk fel megint. Ezt a folyamatot addig csináljuk, amíg a víz a cukorral besűrűsödik. Ha úgy gondoljuk, hogy már elég sűrű, tegyünk próbát: tegyünk egy kanál lekvárt egy tányérra, várjuk meg, amíg megdermed. Ha a lekvár nem folyik szét a tányéron, akkor kész a tobozdzsem. Ezután adagoljuk a lekvárt a tégelyekbe és fedjük le.

Boszorkányujj, hottentotta füge, varjúháj és társai avagy ehető növények Halloween napra

Posted on Updated on

1.A boszorkányujj (a Carpobrotus edulis nemhez tartozik) egy szukkulens, kúszó növény, mely tagja a füge-körömvirág családnak (Aizoaceae). Dél-Afrikában őshonos, ahol hottentotta-füge vagy jégnövény, útszéli árvácska vagy disznó pofaként ismert, de hazájában savanyú fügének is nevezik.

A boszorkányujj összetéveszthető közeli rokonaival, beleértve a több, apró és kevésbé agresszív tengeri fügét (Carpobrotus chilensis), amellyel viszont könnyen keresztezhető. A boszorkányujjat azonban meg lehet különböztetni a mérete és a virágok színe alapján a többi fajtától. A nagyméretű, 64-152 mm átmérőjű és a virágai sárgák vagy világos rózsaszínűek, míg a kisebbek, 38-64 mm átmérőjűek.

A savanyú füge Namaqualand-ban (Namíbia) a parti és szárazföldi lejtőkön őshonos, de az egyenlítőtől északi, nyugati és a keleti szélességi fokban mindenhol megtalálható. A virágokat a magányos méhek, a mézelő méhek, az asztalos méhek és sok bogár faj porozza be, így az ő segítségükkel terjedt el. A boszorkányujj levelét eszik a teknősbékák, a virágokat az antilopok és a páviánok. Az utóbbi állatok a gyümölcsét is szeretik. A rágcsálók (és a sündisznók) a székletükben lévő magok útján terjesztik. Az állatok széklete menedéket nyújt a csigáknak, gyíkoknak és vakondnak. A pöffeteg kígyót és más kígyókat is, mint például a Kobrát és a kis rágcsálókat is, vonzza a gyümölcse. A boszorkányujj évelő növény, az egyéni szegmensek évente 1 méteresre is megnőhetnek. A virágok főleg késő tavasszal vagy ősszel (augusztus-október) nyílnak.

A boszorkányujj gyorsan átterjedt a Földközi-tenger partjára, mert az invazív fajok a tengerpart teljes hosszúságában megtalálhatóak, s mivel ez a növény képviseli a rágcsálók, -különösen a fekete patkányok számára- az élelmiszer forrást. A levelek, a gyümölcsök éppúgy ehetőek, mint néhány más tagja az Aizoaceae családnak. Dél-Afrikában, (xhosa nyelven igcukuma) a boszorkányujj érett gyümölcseit összegyűjtik, és vagy frissen fogyasztják, vagy a savanykásabb gyümölcsökből lekvárt, chutney-t készítenek. A boszorkányujj a gyógyászatban a HIV/AIDS-betegek kezelésére is jól bevált szer.

2.Rungia klossii, a gombaízű növény

A runghia egy gombaízű növény, nagyon népszerű Pápua Új-Guineában, ahol gyorsan termelő, bokros gyógynövényként ismert. Azért nevezik “gomba növénynek”, mert a levelei különleges, gomba ízűek!

A Rungia gyönyörű, fényes zöld levelei nagy mennyiségű vasat-, C-vitamint és a béta-karbonátot tartalmaznak. A levelek ropogós textúrája hasonló a spenótéhoz. Lehet nyersen is fogyasztani, salátaként szendvicsekhez, vagy köretként.

A gomba íz a főzés (a levesek és pörköltek) közben felerősödik, de hogyha túl sokáig főzzük, akkor a levelek elveszítik élénk színüket. Ezért javasolt, hogy a növényt csak a főzés utolsó pillanatában adjuk hozzá. A gomba növény szereti a meleget, ilyen körülmények között bő termést hoz. Egész évben növekszik a kertben és a termőföldeken. Halloweenkor a gombaízű növény egyedülálló kulináris élményt nyújt.

3. Blut Ampher vagy lósóska

A lórom, lósóska vagy egyszerűen sóska (Rumex) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe és a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó nemzetség. A széles levelű lósóskát régen a levelei miatt csomagolásra használták, és a vaj megőrzésére/tartósítására. Az egyik fajtáját (a rumex hymenosepalust) az USA-ban termesztik a gyökerek tannin tartalma miatt (akár 25% is lehet), míg a levelekből és szárakból mustár színű festéket vonnak ki.

A lósóska ehető növény. A legtöbb faj levelei oxálsavat és a tannint tartalmaznak. Sokan szájösszehúzó és enyhén hashajtó hatása miatt nem kedvelik. Egyes, különösen magas oxálsavú fajok (beleértve a juhsósavat, Rumex acetosella, közönséges sóska, Rumex acetosa, és francia sóska, Rumex scutatus) közül néhányat leveles zöldségként termesztenek, vagy kerti fűszernövényként savanyú ízük miatt.

Nyugat-Európában egyes fajok leveleiből orvosság is készül, ami kiváló a csaláncsípéstől felhólyagosodott bőrre (mint például a széles levelű dokk R. obtusifolius vagy hullámos dokk R. crispus).

A hagyományos osztrák orvoslás esküszik az R. Alpinus fajra, melyek leveleiből és gyökereiből kivont tinktúrát vírusos fertőzések kezelésére használják. A Rumex Nepalensis viszont főként a Himalája környékén nő, beleértve É-K Indiát, ahol különböző gyógyászati célokra alkalmazzák.

4. A Tripmadam (sedum reflexum) vagy kövirózsa, Jenny rózsa, kék kövirózsa, nálunk varjúháj, vagy Prick nevű növény, az évelő, zamatos Sedum növény nemzetségbe tartozik. Észak-Közép-és Dél-Európában őshonos, de Petrosedum reflexumként is ismert.

A varjúháj Európában népszerű dísznövény, szobanövény. Sziklakertek, sekély talajrétegű napos felületek igénytelen gyeppótló, talajtakaró, illetve dísznövénye. A fajok többsége lágyszárú, levélszukkulens, pozsgás növény, vagyis jól tűri a szárazságot. Néhány faj fásuló szárú félcserje, mások epifiták; akadnak köztük örökzöldek, félörökzöldek és lombhullatók is. A trópusi-szubtrópusi fajok a Kárpát-medencében nem télállók. Levéldugványról kiválóan szaporítható, a szárról könnyen letörő levélkék spontán is könnyen meggyökeresednek (Crassulaceae).

A varjúhájfélék családjába tartozó nemzetség,- amelybe világszerte több mint 500 faj tartozik-tagjai közül, Magyarországon a borsos varjúháj és a hatsoros varjúháj meglehetősen gyakori. Ausztrália és az antarktikus flórabirodalom kivételével is mindenütt honos; (Ausztráliába néhány faját betelepítették); de a fajok többsége holarktikus. Gyökerei sekélyen a felszín alatt terülnek szét. A varjúháj növényt vegetatív klónozással szaporítják a dugványból. Magyarországon nem őshonos a gyógynövényként használt illatos rózsásvarjúháj. A koreai konyhában viszont különösen kedvelt salátanövény.

5. HegyibabkáposztaBergbohnenkraut satureja

A Satureja az ún. aromás növények nemzetségébe tartozik, (a Lamiaceae családba), így a rozmaring és a kakukkfű közvetlen rokona. Észak-Afrikában, Dél-és Délkelet-Európában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában honos. Több fajtáját pikáns íze miatt konyhai gyógynövényként termesztik, a vadon növő Satureja fajok viszont táplálék forrásként működnek a lárvák Lepidoptera (pillangók és lepkék) számára. A molylepkét (Coleophora bifrondella) kizárólag a sós, téli satuejával etetik (S. Montana). Ez a fajta termeszthető, díszítő célokra kiválóan alkalmas; igénytelen növény, melynek nem kell a nap és jó vízelvezetésű talaj sem.

A nyári Satureját (hortensis) és a téli sós Satureját (Montana) ételek ízesítésére is felhasználják. A profi szakácsok a nyári satureját részesítik előnyben, de ez csak nyáron áll a rendelkezésükre; mert csak a téli örökzöld, évelő.

A Satureja fontos szerepet játszik az örmény, grúz, bolgár és olasz konyhában, különösen, ha babbal, lencsével, káposztával és paradicsommal készült ételekről van szó. A hagyományos Acadian (Kanada, Quebec és környéke) francia konyha kedvence, ahol a Fricot, egy pörköltszerű étel fontos ízfokozója. Ezen kívül kulcsfontosságú összetevője a Sarmale nevű, töltött káposztás ételnek, a hagyományos román konyhában. A boltokban kapható Herbes de Provence fűszerkeverék egyik legfontosabb fűszere szintén a satureja. Azerbajdzsánban gyakran hozzáadják a fekete teához, ami a konyhanövénytől nyeri el különleges aromáját.

Happy Halloween!

Mák rendőrség, ópium háborúk és a mákos guba

Posted on Updated on

A kerti mák számunkra mindig fontos élelmiszernövény volt, gondoljunk a mákkal ízesített ételeinkre, mint pl. a pozsonyi kiflire, a mákos gubára, a mákos palacsintára, a zserbóra stb.

Mit profitálhat a szervezetünk a mákból?

A mák gubója egy latex-szerű anyagot valamint különböző alkaloidákat tartalmaz, -ebből vonják ki a morfint, kodeint, papaverint stb.; a magasabb alkaloida-tartalmú mákfajták adják az ópiumgyártás alapanyagát. A mák magja, a mák olaja főzéshez és gyógyszerkészítésre egyaránt alkalmas, és ami érdekes, hogy a mákból készült kivonat röntgen sugárzás elleni kontraszt anyagként is jól bevált! A mákolaj magas foszfortartalma miatt elősegíti a kalcium felszívódását és a csontokba való beépülését. A mákban sok E-, C, és B-vitamin található. Emellett rengeteg cinket is tartalmaz, ami a növekedést és a fejlődést befolyásoló enzimek ko-faktora, illetve az immunrendszer támogatásában is nagy szerepe van. A pipacs is a mákfélék családjába tartozik, s mivel alkaloidot tartalmaz, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és anti-mikrobiális hatású. Elsősorban a torokgyulladás csillapítására alkalmazzák, pl. a Strepsils alapanyaga is a pipacsból származik.

Tehát a mák fontos élelmiszer- és gyógynövény. Magyarországon, akárcsak a világ többi részén a termesztése szigorúan szabályozott. Nálunk saját használatra 499 m²-ig termelhető alacsony ópium tartalmú mák, mely nem haladja meg a 0,06%-ot. 500 m² felett és 0,06%-ot meghaladó ópium tartalmú fajta esetén (ipari mák), mindenki köteles bejelenteni és engedélyt kérni a termesztéséhez a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer EÜ Intézettől (OGYÉI). Élelmezési és díszítő mák célú értékesítés esetén a NÉBIH-től is. A nemzetség több faját (pipacs, alpesi mák, keleti mák, izlandi mák) dísznövényként, kifejezetten kertészeti célokra nemesítették ki.

A mák története

A pipacsot dísznövényként már k.e. 5000 évvel kultiválták Mezopotámiában. Az egyiptomi sírokban is rengeteg falfestményen örökítették meg. A görög mitológiában a mákvirág Demeterrel állt kapcsolatban, aki a termékenység és a mezőgazdaság istennője volt. A kulturális szimbólum eredete valószínűleg Mínoszból származik, mert a mák istennő szobrát a krétai Mínosz szentélyben találták meg. Az emberek hozzá imádkoztak, mert azt hitték, ha pipacsok nőnek a földjükön (a kukorica elterjedése után innen származott a későbbi elnevezése “kukorica mák”) akkor bőséges termésre számíthatnak.

A görög mitológiában Hypnos, Nyx és Thanatos,-az Éjszaka, az Álom és a Halál istenei voltak,-mindig együtt ábrázolták őket, szimbólumuk a mák volt. Az ókori görög feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy a növényt egyes görög szigeteken a nők eutanáziára használták, hogy lerövidítsék az időt, amíg a természetes halál elragadja őket (mákfőzetet ittak). Hippokratész (460 –377) görög orvos, egyike volt azoknak, akik hangsúlyozták a mák gyógyító szerepét. Ő örökítette meg az utókor számára a különböző készítési módokat is. A mákból készült italt narkotikumként használta, kábító, hipnotikus, és katartikus fokozatait végig kísérletezte és lejegyezte. Azt is felismerte, hogy a növény főzésre, élelmiszer készítésre is alkalmas, különösen a magok.

Dioszkoridesz írta le elsőként, az 1. században a mák taxonómiáját. Ő különbséget tett a különböző mák fajták között, úgymint a “termesztett ” vagy “kerti” pipacsok között. Ezen a kategórián belül további két típust különböztetett meg, a fekete és a fehér magvúakat. Történészek, biológusok következtetései alapján ez a fajta lehetett a Papaver somniferum. Más fajok is ismertek voltak. Dioszkoridesz a “virágzó” mákot erős hipnotikus tulajdonságai miatt tartotta fontos növénynek. Ez volt valószínűleg a Papaver hybridum. Végül, a “vad mák”, ahogy ő nevezte, talán a Papaver Orientale lehetett.

Később az idősebb Plinius, római történész, egy újabb “köztes” máktípust fedezett fel, (a vadon élő és a termesztett mák között), ez volt a Papaver rhoeas. Az orvosi alkalmazásai során a leveleket kipréselte és a mák kapszulákat vízben felforralva egyfajta gyümölcslevet készített belőlük, ezután egy deszkán alaposan szétdörzsölte-morzsolta, majd kiszárította, végül labdacsokat készített belőle. Ezeket a termékeket használták régen, nagyjából ugyanolyan módon, mint ma, az alvászavarok, emésztési zavarok és a légzőszervi problémák enyhítésére.

Egy évszázaddal később Galen a különféle máktermékek különböző alkalmazásait még részletesebben elemezte. Azt írta, hogy a belőlük készült ópium a legerősebb butító szer, érzékeket tompító és alvást indukáló. De megállapította, hogy a mák ugyanakkor kiváló különböző betegségek kezelésére, beleértve a szembetegségeket-és a tüdőgyulladást is.

Harc a mákért

Az első (1839–1842) és a második Ópiumháborúk (1856 –1860) Kína és Nagy-Britannia között az egymást követő kínai császárok arra irányuló kísérletei miatt törtek ki, hogy megakadályozzák az ópium növekvő behozatalát az országban. A kábítószer kereskedelem ugyanis nem titokban, hanem az egyes államok közreműködésével, nyíltan zajlott. A kereskedelmi jogokat hatalmas társaságok birtokolták (pl. a Brit Kelet-indiai Társaság, vagy a holland és francia társaságok). A monopolhelyzetben lévő társulások hatalmas jövedelmet húztak, különösen a kábítószernek a brit Indiából Kínába irányuló exportjából. Kína ennek az exportnak a katasztrofális gazdasági és egészségügyi következményei miatt be akarta tiltani azt. Nagy-Britannia 1840-ben kirobbantotta az első ópiumháborút, amit később még egy követett. E háborúk következményei voltak azok az egyenlőtlen szerződések, amik Kínát félgyarmati státusba taszították.

Az 1. háború: Az európaiak, Angliával az élen a kábítószer nagy részét saját, ázsiai gyarmataikon termesztették. 1840-ben Tao-kuang, kínai császár betiltotta az ópium kereskedelmét, az országba bekerült ópiumot Lin Cö-hszü császári biztos elkoboztatta a kereskedőktől. Az angolok válaszként hadihajókkal felvonultak Kína partjainál és kirobbantották az első ópiumháborút. A kínai hadsereg hatalmas technikai hátrányban volt, legalább tízszeres létszámbeli fölénye ellenére (több mint 200 ezer harcosuk volt, szemben a britek 12-13 ezer angol és 7 ezer indiai katonáival).

Az angolok rövidesen bevették Kuangcsout (1757-től az egyetlen törvényes külkereskedelmi kikötő Kínában Kanton volt), elfoglalták Sanghajt, Csencsiangot és Nankingot. Kína elvesztette a háborút, kénytelen volt engedélyezni a kereskedelmet, 1842-ben Hongkong brit fennhatóság alá került. Daoguang császár próbálta visszaszorítani az ópium terjedését, a mák termesztését, de nem sok sikerrel. A háborút az 1842. augusztus 29-én elfogadott egyenlőtlen szerződés, a nanjingi egyezmény zárta le, ebben azonban nem is utalnak az ópiumkereskedelemre. A szerződés főbb részei: Kínát 21 millió dollár jóvátétel fizetésére kötelezték, és 5 kikötőjét meg kellett nyitnia a külföldi kereskedők előtt.

A Csing-dinasztia 1912-es bukásának nyitánya a 2. ópium-háború volt. Kína végzetesen meggyengült, a Csingek bukása elkerülhetetlen volt, melyet csak az ország hatalmas mérete és az európai hatalmak érdekei akadályoztak meg. A kereskedelem tovább folytatódott, egyes ópiumkereskedők tetemes vagyonra tettek szert. Anglia haszna az ópium-kereskedelemből rövidesen évi több millió fontsterling lett. Egyes indokínai országok az állami bevételük nagy részét az ópium-kereskedelemből nyerték. A környező országok is kihasználták az ópium nyújtotta lehetőségeket, ahol nem termelték azt, ott óriási adóval sújtották a kereskedelmet, máshol a feldolgozás révén tettek szert hatalmas pénzösszegekre. Az ópium-háborúkat követően az európai nagyhatalmak sorra szereztek meg tengerparti kínai területeket, ahol kereskedelmi lerakatokat építettek ki. A birodalom méretének köszönhetően egy állam sem tudta az egész területet az uralma alá vonni, ehelyett ún. koncessziós területeket hoztak létre (ahonnan sértő szövegű táblákkal olykor ki is tiltották a kínaiakat, például Sanghajból). Ez volt az ún. félgyarmati státusz. A kínai hatóságok jogköre még saját területen is rendkívül korlátozott volt, így pl. ha európai követett el bűncselekményt, bármennyire is nyilvánvaló volt a bűntett, ha az európai hatóságoknak nem volt tudomásuk róla, illetve nem volt semmit bizonyítékuk, akkor a bűncselekmények büntetlenek maradtak.

A 19. század első felében a mák magolaj fontos élelmiszer-ipari növény lett, de a nagybani termelése nem kezdődött el Európában a 19. század közepéig. Az első gyár, ami mák gyógyszer feldolgozásra specializálódott 1928-ban épült. Ma több mák fajtából (morfin és kodein tartalma miatt) fontos gyógyszerek készülnek. Ausztrália, Törökország és India gyártja a legtöbb mákból készült gyógyszert, utána az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Ausztrália és Magyarország.

Az Egyesült Államokban az ópium gyártása jogellenes, mint maga a virág birtoklása vagy termesztése is, azonban, ha a pipacsot konyhai használatra vagy díszítő célból termesztik nem számít büntetendő cselekménynek. Az 1942-ben bevezetett ópium mák kontroll törvény vezetett a “Mák forradalomhoz”, melynek kapcsán kisebb háború tört ki a kaliforniai gazdák és a szövetségi kormány között. Ma a máktörvény és a végrehajtása továbbra is ellentmondásos, így még mindig napirenden vannak az összecsapások a kertészek és “a mák rendőrség” között.

Noha minden évben 800–1000 tonna indiai ópiumot dolgoznak fel, ez az egész világon csak az ópiumtermelés 5%-át jelenti; a többség továbbra is illegálisan keletkezik.

Ehető vadnövények: A kerek repkény

Posted on

A kerek repkény vagy földi repkény az ajakosvirágúak rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. Ázsiában és Európában honos, nálunk is elterjedt. Észak-Amerikába viszont betelepítették.

Népies nevei: Folyófű, földiborostyán, katonapetrezselyem, (mivel az angol és francia katonáktól lesték el a felhasználását) kerek nádrafű,

két iksz repkény, (azért nevezik 2X-repkénynek, mivel két porzószála hosszabb, és a porzacskók páronként egymáshoz hajolva, egy-egy “X”-et mutatnak)

macskagödölye, macskatök,

pokolvarfű, a pokolvarfű elnevezés a sebgyógyító tulajdonságára utal

a folyófű, ugor eredetű, ez tehát azt jelenti, hogy a magyarság már több mint ezer éve ismeri.

A kerek repkény a bársonyos árvacsalánnal könnyen összetéveszthető, de az egyéves növény nem indás, és a virágok színe kék, kékes ibolya vagy ritkán lilás piros. Közönséges és elterjedt az egész országban. Tölgyesekben, cserjésekben, ártéri nedves kaszálókon, legelőkön, parlagokon, szántókon, kertekben, gyümölcsösökben, utak mellett, sövények, árkok közelében, üde vagy nedves, inkább savanyú talajokon fordul elő (pl. Keszthely, Pilis, Vácrátót). Évelő növény. Kertekben az öntözés miatt gyorsan terjed, ahogy messzire kúszó szárai legyökereznek. A parkok, kertek árnyasabb részein jó talajtakaró; szárazabb kertekben a gyepet pótolják vele.

Írtásréteken, napsütötte helyeken csipkés szélű levelei kisebbek és kopaszok, sötétbíbor hajtásain sötétebbek a virágok. Az árnyasabb erdőkben a virágok halványabbak, levelei szőrösek. Kétajkú, általában halvány ibolyaszínű, ritkábban rózsaszínes vagy fehér virágai a felső levelek hónaljában csoportosulnak, akár hat virág is egy csomóban. A virágok pártái egy, másfél centiméter hosszúak. Kora tavasztól-júniusig virágzik. A fiatal hajtásokat és leveleket a legjobb virágzás előtt begyűjteni. Későbbi időpont az erős ízhatás miatt nem tanácsos.

Története

A kerek repkényt már az ókorban gyógyításra használták, például légúti problémákra, emésztési és lázas betegségekre.

A germán gyógyászatban mindig nagyra becsülték. Német nevének “Gundermann” szótöve, a “Gund” (genny), a sebkezelésnél való alkalmazására utal (élt egy ilyen nevű kelet-német énekes, akiről az idén egy nagyszerű film készült Gundermann címen, Andreas Dresen rendezte. Izgalmas kémfilm). Bingeni Szent Hildegard, a XII. századi gyógyító apáca “főfájásra” ajánlotta tea és pépes borogatás formájában. A középkori angol gyógyászat szemgyulladásra és fülzúgásra is alkalmazta, bőrkeményedésnél pedig borogatásnak használták a megfőzött, vagy forrázott leveleket.

Angliában a komló megismerése előtt (XVI. század) a kerekrepkény, latin nevén Glechoma adta a világos sörök (angolul: ale) keserű ízét, valamint tartósította is azokat. Ebből ered a kereklevelű repkény egyik angol neve, az ale-hoof (Hutchings és Price, 1999). VIII. Henrik koráig ugyanis a sörfőzés során használt fűszernövény a kerek repkény volt, ami nemcsak finom ízt kölcsönzött a világos söröknek, de megtisztította és tartósította is azokat. A Glechoma a sajtkészítésnél is nélkülözhetetlen volt, mert a rennet, azaz a tejoltó enzim (ami normálisan a borjú gyomrában található) helyett használták.

A portugáliai Trás-os-Montes e Alto Douro tartományra jellemző tradicionális konyha egyik legnépszerűbb fűszernövénye a kerek repkény, a kakukkfű és szurokfű mellett.

Hatóanyagai

A virágzó hajtás keserű anyagot, csersavat, szaponint, illóolajokat, gyantát, viaszt, egy glechomin nevű keserűanyagot, és kolint tartalmaz.

Gyógyászati felhasználása

Teáját teakeverékekben légcsőhurut, emésztési zavarok ellen, a népgyógyászatban epe-, vese-, gyomor- és légzőszervi megbetegedések ellen, valamint száj- és garatüreg gyulladásnál gargalizálásra használják. Enyhe nyugtató hatása igazolt. A drogja erős az állatokra mérgező hatású! A kerek repkényt elfogyasztó állat (ló, ritkábban szarvasmarha) mérgezést kaphat, ennek a tünete a súlyos légzési nehézség. Emberekre azonban teljesen veszélytelen a növény, bár a drog erős hatású, ezért önmagában ritkán és rövid ideig alkalmazzák. Teakeverékek részeként inkább használatos.

Illóolajának illata hasonlít az ánizs és a citrom keverékéhez. Nagyon finom, zamatos tea készíthető belőle. Csillapítja a köhögést, gyökerének áztatott leve csillapítja a sebek vérzését. Klasszikus alkalmazási területe a tüdőasztma, de hatásos lehet a benne található szaponin miatt hurutoldó és köhögéscsillapítóként is.

A kerek repkény gyógyító ereje külsőleg alkalmazva is számos kellemetlen betegségre jó. Nehezen gyógyuló sebekre és bőrbántalmakra készíthetünk belőle lemosószert (orbáncfűolajjal kombinálva csodaszerű gyógyulásokat tapasztalhatunk), a népi gyógyászat száj-, és sebgyulladásra, bőr- és mirigybajokra, kankóra (más néven tripper-re, vagy gonorrhoea-ra) illetve fehérfolyásra is a kerek repkényt javasolja. Fogyasztása mértékkel javasolt, mert kevés toxikus anyagot és kámfort. tartalmaz

Konyhai használata 

Fűszeres, jellegzetes íze miatt leveleit és fiatal hajtásait gyakran használják nyers ételek, saláták, vegyes levesek, vegyes főzelékek, burgonyás ételek alkotórészeként. Ha a növény fanyar vagy savanykás ízű, ajánlatos a növényt jól megmosni és néhány percre forró vízben megmosni.

Receptek

Kerek repkényes leves. Kerek repkény levelet (10 g), fehér libatop levelet (100 g), százszorszéplevelet (20 g), útifűlevelet (20 g), esetleg ízlésünk szerinti más növényt, apróra vágott hagymával (kis fej) kevés zsírban megpárolunk, sózunk, és húsleveskockából készült, 1 l lével felöntjük, felforraljuk. Melegen tálaljuk.

Kerek repkényes körözött I. Csipetnyi kerek repkény levelet finomra vágunk, juhtúróval (150 g) összekeverünk, keverés közben vajat (75 g), sót, apróra vágott hagymát (kis fej), petrezselyemét (kis csomó) és pár szem kapribogyót vagy receptünk szerinti hamis kaprit keverünk hozzá. Ropogós, friss kenyérrel fogyasztjuk.

Kerek repkényes körözött II. Fiatal leveleit (5-6 db) pásztortáskával (20 g), cickafarkkal (4-5 levél) vegyítve apróra vágjuk, kis csomó metélőhagymát és petrezselymet (1-2 levél) adunk hozzá, tehéntúróval (500 g) és vajjal (100 g) keverjük össze. 1 napig érni hagyjuk, fogyasztás előtt sózzuk.

Bundás repkény. 80 g lisztből, két tojásból, 1/4 l tejből és 1,5 dl vízből só hozzáadásával tésztát keverünk. Ebbe finomra vágott, nyersen összekevert petrezselymet (kis csomó), turbolyát (kis csomó), metélőhagymát (kis csomó), bazsalikomot (késhegynyi), kerek repkényt (10 levél) adunk. Adagonként palacsintasütőben, forró zsíron sütjük ki. Semleges ízű ételekhez (húsokhoz) fogyaszthatjuk köretként.

Virágaival bólékat lehet színezni..

A növény nagyon érzékeny a boraxra (nátrium tetraborát), s annak vízzel hígított formájával könnyen irtható.

P1120512

 

 

 

Gingkó a memórianövelő

Posted on Updated on

A gingkó a világ egyik legérdekesebb fája, ami akár 1000 évig is elélhet. Emiatt élő kövületnek is nevezik, mivel a paleontológiai leletek bizonyítják, hogy a fa az évmilliók során alig változott. Már 270-200 millió évvel ezelőtt számos ginkgo-faj élt a Földön, és pl. Kínában nagy erdőségeket alkottak. A fa 120 méter magasra is megnő és jórészt Koreában, Kínában és Franciaországban, valamint az Egyesült Államok keleti és déli részén 2500-3000 éves példányok is élnek.

Japánban a szerzetesek évszázadok óta előszeretettel ültetik a gingkót a templom kertekbe, mert szent faként tisztelik, de népszerű bonsai dekorációként is, mert könnyű termeszteni, és a fa kicsi marad akár több száz éven keresztül is. Jól tűri a kén-dioxidot és egyéb városi szennyeződéseket, s hogy milyen ellenálló azt egy extrém példa bizonyítja: Hiroshimában az atombomba ledobása után (1945-ben) 6 gingkó fa nemcsak túlélte a pusztítást, de elsőként hajtottak ki a hibakujumoku nevű másik fával együtt (ezek a fák még mindig élnek). Az Európába telepített összes gingkó fa kelet-ázsiai templomkertekből származik. Pl. a 18. században Japánból szállítottak egy gingkó fát az utrechti (Hollandia) botanikus kertbe (a példány még mindig él). Az angliai, legnagyobb gingkó fák kb. 250 évesek. Németországban parkokba, fasorokba ültetik.

Goethe és a gingkófa 

A gingkófa elegáns, erezett levelei rengeteg költőt, művészt ihlettek meg. Többek között a nagy német romantikust, Goethét is, aki rajnai utazásai (1814-15) előtt fedezte fel Háfiz (1320-89) perzsa költő verseit, melyek akkoriban jelentek meg német fordításban. A keleti képek annyira megragadták, hogy ő is ilyen költői formában írta meg rajnai utazásai élményeit. Legszebb szerelmes verseit ihlette meg az a költői és lelki kapcsolat, mely közte és Marianne Willemer (1784-1860) között szövődött. Goethe “Hatem” álarcában szólal meg, míg Marianne “Zulejka” néven lett a versek hősnője. Marianne néhány versével részese is lett Goethe “West-östlicher Diwan” (Nyugat-keleti Divan) címen kiadott versgyűjteményének. (Dívány eredeti jelentése: tanács, gyülekezet, átvitt értelemben versgyűjtemény, antológia.) A távol keleti fa kétkaréjos levelei és tűszerű erezete a költő szemében a barátság szimbóluma:

Napkeletről jött a fája,
és most itt kertemben él.
Sejtelemmel nézek rája,
titkot kérd e falevél. Egyetlenegy teremtmény-e
mely megosztá önmagát?
Vagy egy választott pár lénye
lett eggyé e lombon át?Verseimben leltem választ
erre, mélyet és nagyot.
Érezhetted bennük már azt:
egy s mégis kettős vagyok.

Harsányi Zsolt fordítása

E keletről gondjaimra
bízott fának levele
a tanult főt okosítja,
titkát fejtvén vele. Egyetlen élő levélkét
látunk kettéválva mi?
Vagy kettőt, mik eltökélték:
egynek fognak látszani? E kérdésre, mit megoldott
elmém, választ így adok:
nem sejteti-e dalom, hogy
egy s mégis kettős vagyok.

Kálnoky László fordítása

A költeményt és a hozzá csatolt faleveleket elküldte Marianne-nek Weimarba, aki a szép gondolatokat megértve, versben válaszolt Goethének:

Távol-Keletről érkezett
a fa és a levél.
Két égtáj kertjére bízva,
virulva jól megél. Titkos értelmét sejtem,
megértem, mit jelent,
boldogságra segíti
a szerelmeseket.Révay Ágnes fordítása

Gingkó, mint életelixír?

Az ázsiai országokban az orvoslásban már több, mint 5000 éve használják a gingkót. Nálunk a nevével, ami páfrányfenyő néven is ismert, már biztosan találkozott mindenki bizonyos agyserkentő italok címkéjén, vagy a levelek kivonatából készült egyfajta memória növelő szerként szokták ajánlani a gyógyszertárakban. Nos, bár a ginkgo biloba közvetlenül nem fokozza az agy teljesítményét, viszont a levelek kivonata által az agy több oxigént képes felvenni, így jótékonyan hat a véráramlásra. Viszont, hogy a ginkgo biloba segítségével hatékonyan kezelhető-e az Alzheimer-kór, a glaukóma és az életkorral járó kognitív hanyatlás, ezeket még csak vizsgálják a Michigani és a Marylandi Egyetem Orvosi Központjaiban. A réz mellett, fontos ásványi sókat is tartalmaz, ami szerepet játszik a neuronok szállításában, gyorsítja a metabolizmust, és segít a vörös vérsejtek szintézisében. A ginkgo magja kevés mennyiségű B-complex vitamint, riboflavint, niacint, thiamint, pantothenic savat, vitamin B-6-ot, és folsavat tartalmaz. Ez minden eddig, amit tudunk róla.

Kínában a gingkó leveleiből nyerik ki a hatóanyagot, de vannak olyan esetek is, amikor a magját használják fel, bár ennél gyakrabban jelentkeznek mellékhatások.
A ginkgo gyümölcséről és magjáról ugyanis kimutatták, hogy toxikus, éppen ezért a növénynek ezek a részei nem alkalmazhatóak. A gyümölcs héjának az érintése hólyagokat, viszkető foltokat és duzzanatokat eredményezhet, a terhes és szoptató nőknél még vérzést is okozhat. Fogyasztásával tehát óvatosan kell bánni, mert ráadásul görcsoldókkal és antidepresszánsokkal is kölcsönhatásba léphet. Kerülni kell az alkalmazását, ha vérhígítókat vagy cukorcsökkentő gyógyszereket szedünk. A túlérzékenyeknél az allergiás reakciók mellett gyomorpanaszokat, szédülést vagy fejfájást is kiválthat. A Ginkgo biloba levélből készült kivonatnak is lehetnek nem kívánatos mellékhatásai különösen vérképzési zavarok esetén veszélyesek, pl. ha valaki aszpirint vagy warfarint szed, vérzést, hányingert, hányást, hasmenést, szédülést, fejfájást és, szívpanaszokat okozhat. A gingkót különös óvatossággal kell használni más fűszerekkel, növényekkel kombinálva, -mint a gyömbér, ginseng és fokhagyma-, mert a mangóhoz, és a kesudióhoz hasonlóan növeli a vérzékenységet.

Konyhai használata

A gingkót először a 15. században említették meg Kínában; Európában csak 1965-ben forgalmazták Németországban, ott próbálták ki elsőként orvosi célokra is (és egyáltalán nem találták hatékonynak). Ázsiában azonban a magszerű részét még mindig nagyra becsülik, különösen Kína egyes részein a magjából készítik a congee nevű ételt, melyet különleges alkalmakkor fogyasztanak pl. a kínai újév alkalmával, vagy házasság kötések során (egy vegetáriánus étel neve Buddha’s delight). A kínai kultúrában, rengeteg jó tulajdonságot tulajdonítanak neki; pl afrodiziákumként tartják számon. A japánok ginkgo magokat (a neve ginnan) használnak a chawanmushi nevű ételükhöz, de a főtt magokat más ételekhez is fogyasztják. Azonban, ha nagy mennyiségben eszi valaki és hosszú ideig, akkor a gametophyte nevű anyag felhalmozódik a szervezetben és emiatt a maghús mérgezési tüneteket produkál, mert ez az alkotórész főzéskor sem távozik belőle. A jó hír, hogy a túladagolás B6 vitamin szedéssel megelőzhető. Vannak emberek, akik érzékenyek a külső húsos rétegre, a benne lévő sarcotesta miatt. Ezért legjobb, ha a gyümölcsök, bogyók tisztításakor gumikesztyűt használunk. Aki nem allergiás rá, annak nem okoz panaszt.

Pörkölt és sózott ginko magok A gingkó, bizonyos mennyiségben, főzve ehető a felnőttek max. 8/nap, a gyerekek 3 db-ot ehetnek belőle 14 éves kor alatt A gingkó kedvelő országokban hideg sörhöz vagy borhoz fogyasztják.

Elkészítése: Húzzunk bambusz pálcikára egy pár gingkó bogyót, enyhén sózzuk meg és tegyük 2-3 percre a sütőbe. De emlékezzünk arra, hogy csak napi 8 szemet ehetünk belőle!P1160847

Asszony palástja-ezüstös palástfű

Posted on

A képen látható sárga vadvirágot a német szomszédomtól kaptam. Amikor a kezembe nyomta a következőket mondta: “A feleségem szerint, aki ápolónő, kiváló nőgyógyászati problémákra, nehezen gyógyuló sebek kezelésére, és vízhajtásra is alkalmas”. “De mi a neve?”- kérdeztem az ismeretlen vadvirággal a kezemben. “Mi, népiesen csak asszony palástjának nevezzük”.-mondta.

Hazatérve először egy kis üvegbe vizet öntöttem és az értékes vadvirágot beletettem. Ezután következett a googlizás, asszony kabátja-palástja ügyben. Végül a német elnevezést lefordítva nagy nehezen kiderítettem, hogy a gyógynövény magyar neve ezüstös palástfű. Aztán meg még a következőket tudtam meg róla:

A növény lényege és jelképszerű feladata a védelem a beburkolás. A finom virágot úgy fogják körül a levelek, mint egy kabát. Nem csoda, hogy a palástfű a rejtett női ivarszerveket is jelképezi. Segít menstruációs zavarok, fehérfolyás, alhasi panaszok és a klimaxos rosszullétek esetén. A kezdődő pubertás időszakában cickafarkkal együtt kedvezően hat a női szervezetre.
Hogyha fiatal lányoknál a menstruáció orvosi gyógyszerelésre sem áll be a havi rendszerességre, cickafarkkal keverve a palástfű (egyforma mennyiséget véve mindkettőből) rendbe hozza.
Szülés utáni sérülések, nehezen szülő nőknél alhasi petyhüdtség esetén, koraszülésre hajlamos nőknél terhesség megtartásában, a méh szalagok megerősítésében igen sokat segít. A terhesség harmadik hónapjától palástfűteát kellene fogyasztania minden olyan nőnek, akiknek ilyesfajta problémái vannak. Egyetemes gyógyír az összes női bajokra, betegségekre, a pásztortáskával együtt.

Elődeink, ezt a növényt sebgyógyításra is használták, külsőleg és belsőleg, valamint törések és epilepszia ellen.
A mai népi orvoslásban ismét a megérdemelt helyet foglalja el. Különösen a svájci Künzle tisztelendő hangsúlyozza: “A nőgyógyászati műtétek kétharmada teljesen feleslegessé válna, ha idejében vagy hosszabban alkalmaznák ezt a gyógyfüvet, ugyanis gyógyít minden altesti gyulladást, lázat, égést, gennyedést, fekélyt és törést.”
Külsőleg, összezúzva és borogatásként a palástfű gyógyít sebeket, szúrást, vágást. Ennek a teának a folyamatos fogyasztásától azok a gyerekek is megerősödnek, akiknek a jó táplálkozás ellenére fejletlenek az izmaik.  A palástfűnek összehúzó hatása van, igen gyorsan gyógyít, ugyanakkor használják vízhajtóként és szíverősítő szerként is, sebláz, gennyező sebek és elhanyagolt fekélyek esetén is.
Végül az ezüstös palástfű elhízás ellen különösen hatékony. Naponta két-három csészével elég meginni, hogy kedvező hatását kifejtse.

Felhasználási módok: teáját menstruációs vérzések csillapítására, gyomor és bélhurut ellen fogyasszuk. Főzetével gyulladásos testrészeket borogassunk illetve tegyük fürdővízbe.

Tea: 1 púpozott teáskanálnyi füvet adunk 1/4 liter vízhez. Csak forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.

Pakolás: a friss növényből megfelelő mennyiséget megmosunk, egy deszkán össze­zúzzuk és felrakjuk.

Fürdőadalék: egy teljes fürdőhöz 200 gramm szárított vagy néhány marék friss füvet adunk, egy vödör hideg vízben éjszakára beáztatjuk, másnap az egésze.P1150953

 

Grillezett brokkoli, sárga mustármaggal és görög köménnyel

Posted on

Broccoli_010.tif

Hozzávalók: 1 fej brokkoli, 100 gr bacon szalonna, 1 ek olíva olaj, balzsamecet, fehér bor 1 kk görög széna-kömény (fenugreek), 1 kk sárga mustármag, 1 kk mustár, 1 csokor petrezselyemzöld, 2 ek olíva olaj, só, frissen őrölt feketebors, 10 dkg papírvékonyra szeletelt speck, frissen reszelt parmezán vagy cheddar sajt

A brokkolit alaposan megmossuk, rózsáira szedjük, majd 2-3 cm-es darabokra vágjuk és a felhevített olíva olajban megpirítjuk. Jól átforgatjuk, meglocsoljuk a fehérborral, balzsamecettel, megvárjuk, amíg a nagy része elpárolog, sózzuk, borsozzuk, szerecsendióval, görög köménnyel, meg az apróra vágott petrezselyemzölddel megszórjuk, és az egészet még néhány percig együtt pároljuk.

Egy másik serpenyőben kipirítjuk a vékonyra vágott speck csíkokat, sárga mustármaggal, meg egy kiskanál mustárral ízesítjük.

A tésztát, sós vízben kifőzzük, “al dente,” leszűrjük, összekeverjük a brokkolis szósszal, gazdagon megpakoljuk a csíkokra vágott bacon-füstölt sonkával, és azonnal tálaljuk. A tetejére frissen reszelt parmezán is kerülhet. Bármilyen olasz tésztával kitűnő.

De mi az a görögszéna vagy fenugreek?

A görögszéna más néven: görög lepkeszeg, vagy görög kömény a legrégebbi korok óta ( i. e. 2000–3000) ismert gyógy és fűszernövények egyike. A magok illata erős, aromás, ízük enyhén keserű, szájösszehúzó hatású, leginkább az ánizsra emlékeztető, amiatt az ókori Egyiptomban a füstöléshez és balzsamozáshoz használták. A görögök thliz vagy boukeraz, a rómaiak siligua, silicula vagy silicia néven ismerték. A törökök a középkorban çemen otu-nak hívták; náluk ma salátafűszer, pörkölt-őrölt magját pedig a török kávéhoz keverik. .

Tartalmaz alkaloidokat, nikotinsavat, poliszacharidot, szaponint, rutint, 6-10% zsíros olajat, 27–30% fehérjét, cserzőanyagot, flavonoidokat, ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor); mikro tápelemeket (szerves vas, szelén, szilícium; ezek közül Magyarországon a szelén kiemelten fontos) A-, B-, C- és D-vitamint, pantoténsavat, lecitint, gyantát.

Gyógyhatását elsősorban a szteroid jellegű szaponinoknak és a nyálkás rostoknak tulajdonítják. A szaponinok gátolják a koleszterin felszívódását és szintézisét, a rostok a vércukorszint csökkentését segíthetik. Embereken végzett kutatások kimutatták, hogy mérsékelt érelmeszesedésben és nem inzulinfüggő cukorbetegségben szenvedő pácienseknél a görögszéna lejjebb vitte a vércukor-és a koleszterinszintet.

Étvágygerjesztő hatása miatt étvágytalanság és gyengeség kezelésére is kiváló. Nemcsak hizlal, de növeli a vörös vértestek számát is, visszaadja a fizikailag lemerült szervezet erejét. Tulajdonságai a csukamájolajéhoz hasonlóak, és egyes tudósok szerint az izlandi zuzmóval egyenértékűek.

A magjából készült kenőcsöt már az ókori egyiptomiak is égés ellen használták. Fájdalomcsillapító hatása is ismert volt; belsőleg alkalmazva csillapította a köhögést. Jelentős eredményeket értek el vele a TBC és a csontvelőgyulladás gyógyításában, valamint az epehólyag kezelésénél.

Gyomorfekély, krónikus gyomor- és bélhurut esetén is jó hatású, aranyér és végbélgyulladás esetén gyógyszerként szedhető. Gyulladás csökkentő hatása miatt szájbetegségeknél is bevált szer. Forrázott magja használható gargalizáló szerként, mandulagyulladásra és torokfájásra, de még diftéria ellen is.

Meleg, pépes borogatásként szemgyulladás ellen kiváló; lemosó szerként szájsérüléseket és szemölcsöket kezelnek vele.

Pépes borogatása csökkenti az anyaméh fájdalmait, mézzel és vízzel keverve köszvény és reuma ellen ajánlott. Méhösszehúzó hatása miatt viszont terhes nőknek nem javasolt! A görög szénamag javítja a szoptató kismamák tejelválasztását. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Enyhítik a pre-menstruációs tüneteket, csökkentik a változó kor (menopauza) panaszait, mérsékelik a depressziót. Ásványi anyagai és egyéb összetevői segítik a csontritkulás (osteoporosis) megelőzését.

A klasszikus afrodiziákumok közé sorolják. Egyedi, édes, bódító illatáért a Sotolon nevű kagyló a felelős: a fenugreek állítólag nemcsak a nemi vágyat fokozza, de fogamzásgátló is. Emellett serkenti a férfiak hajának növekedését és erősíti a nők méhét (terhes nőknél viszont vetélést idézhet elő).

Görög szénával készült ételek a világban

És most térjünk rá a főzőcskére: az édes, görög kömény magja, frissen vagy szárítva fűszerként, levelei, csírája zöldfőzeléknek való. Mikrózöld növényeit úgy lehet használni, mint a vízitormát. Egyiptomban és Etiópiában a kenyeret fűszerezik vele, Görögországban pedig a nyers, vagy főzött magvakat mézzel fogyasztják (a görögszéna magja nagyon kemény, ezért őrlés előtt áthevítik). Sok vasat tartalmazó csíráit salátába keverik. Nagyobb, zsenge leveleit apróra vágják és frissen, vagy párolva tálalják. Egyiptomban kedvelt étel a tejbe áztatott görög szénamag, de teaként is népszerű (aish merahrah a neve).

Indiai, a közel-keleti konyha elképzelhetetlen lenne görögszéna nélkül. Összetört levelét és a kocka alakú, sárga-borostyán színű magokat pirítva, hol egészben, hol por formában alkalmazzák. Az indiai chutney-lepény ízesítésére vagy ételek besűrítésére is alkalmas. Indiában szinte minden curry fűszerben megtalálható; emellett jelen van a sambar és az etiópiai berbere fűszerkeverékben is. Mivel enyhén kesernyés íze a juharcukorra hasonlít, ezért az USA-ban a valódi juharcukrot pótolják vele.

De térjünk vissza Indiába, ahol a saláták, főzelékek sütemények és fűszer keverékek alkotó eleme, mint pl. a panorofforé és sambaré. Gyakran használat előtt a magokat megpörkölik, hogy a keserű íz távozzon belőle, azonkívül a szétnyílt magok íze jóval erősebb, intenzívebb. A friss görögszéna levelei szintén egyes indiai fűszerekkel összekeverve érvényesülnek a legjobban, mint pl. a savanyúságok készítésében, főzelékek, zöldségek elkészítésénél (daal, panch phoron). A csírázott magvakat és mikró leveleket a salátákra szórják rá. A görögszéna maharashtra nyelven samudra. Mumbaiban (Bombay), az indiai fővárosban és környékén vadon teremnek, a homokos utak mentén, a tenger közelében, a kiszáradt folyómedrekben, ezenkívül a Gangesz síkságain, mindenütt megtalálhatók. Innen származik a neve is Samudra, ami szanszkrit nyelven óceánt jelent. Indiában a piacon kis cserepekben árulják, (gyökerestül), a háziasszonyok otthon a maradék talajt nem mossák le a növényről, így hosszabbítják meg az élettartamát.

Törökországban a görögszéna magokat egy olyan paszta készítéséhez használják fel, amit cemennek neveznek. Kömény, fekete bors és egyéb fűszerek hozzáadásával a nemzeti ételük készül belőle, a pastírma.

A perzsa konyhában a görögszéna levelei a kedveltek, shanbalile a neve egy finom görögszénával készült ételnek. Ezenkívül a ghormeh sabzi és az eshkeneh nevű egytál ételek fontos fűszere. Mindkettő nemzeti étel Iránban.

A görög köményt az eritreai és etióp konyha is sűrűn használja. Amharai nyelven abesh vagy abish a neve. Etiópiában a magja természetes gyógyszer a cukorbetegség kezelésében (rubia a neve).

A jemeni zsidóság, hilbeh, hilba, helba vagy halbának nevezi a görögszénát. Őrlés után vízbe áztatják, hogy megduzzadjon. Csípős fűszereket, kurkumát és citromlevet adnak hozzá, ettől olyan lesz, mintegy pesztó, melynek az íze egy kicsit a curryhez hasonlítható, a sop nevű ételhez fogyasztják. Nagy ünnepeken, mint pl. a zsidó újév, első, második éjszakáján, a Rosh Hashanán fogyasztása kötelező.

Magyarországon a görög széna kevésbé ismert; államilag minősített Óvári-4 fajtáit szabadalmaztatták. Fő felhasználási területe az állatgyógyászat: főzete szünteti a bélgörcsöt, szélhajtó és húgykőoldó hatású. Lovak takonykórját és hasmenését kezelik vele; az őrleményéből készített péppel a feldagadt testrészeket borogatják. Újabban a humán gyógyászatban is használják a vércukorszint csökkentésére. Színezőanyagként sajtokhoz és egyéb élelmiszerekhez adják hozzá.

A magjából kivont aroma anyagokat a likőr- és élelmiszeripar hasznosítja, dió- és kávé aromákhoz. Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi (arab), görög, kínai, népi és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják; ezen országokban általánosan fogyasztják. Közvetlen feldolgozásával számos szabadalmaztatott gyógyszer készül.

Svájcban és Ausztriában a görög kömény magja hivatalos drog.