Hónap: szeptember 2012

A cigányok városa Dél-Franciaországban: Saintes-Maries-de-la-Mer

Posted on Updated on

A dél-franciaországi, Saintes-Maries-de-la-Mer, a Mediterrán tenger partján található hangulatos kis település már a 19. század óta a romák Mekkája. A városról először a 4. században, “Ra” néven tett említést a térképész Rufus Festus Avienus. Tekintélyét jelentősen megnövelte, amikor a 6. században az arles-i érsekség kezdeményezésére felépítették a Szent Mária monostort és a templomot. A 9. században a várost először a vikingek, később a szaracénok szemelték ki maguknak. A 10. században St Maries de la Mer-re keresztelt városra azonban csak a 15. században figyelt fel a keresztény világ, amikor felfedezték Mária Magdaléna, Mária Jacobé és Mária Salomé ereklyéit és földi maradványait. Mária-Jacobé és Mária-Salome, – az előbbi az ifjabb, az utóbbi az idősebb Jakab apostol édesanyja, – a Biblia szerint tanúi voltak Krisztus kereszthalálának és feltámadásának. Emiatt az első keresztényüldözés idején menekülniük kellett a Szentföldről. A Biblia szerint tengerre szálltak fekete szolgálóikkal, Lazarussal, Maximinnel és Sarah-val együtt és egy meglehetősen viharos tengeri utazás, majd egy csodás megmenekülés után a mai Provence-ban értek partot. 1838-ban az ő tiszteletükre kapta a település a Három Mária vagy Saintes-Maries-de-la-Mer nevet. A kommunikáció fejlődésével a 19. század végén megkezdődött a zarándokút a városba, a hívők számára 1892-ben megépítették az Arlesből kiinduló keskeny vasútvonalat, aminek a működését azonban fél évszázaddal később, 1953-ban meg is szüntettek.

A 20. század elején, a város legendája felkeltette az irodalmárok és művészek érdeklődését is (Ernest Hemingway, Picasso itt alkottak), a Három Máriát később a filmvilág is felfedezte magának. Ennek köszönhető, hogy a város lakossága a 20. század második felére megkétszereződött. Napjainkban már a turisták lassan kiszorítják a helyi halászokat, és kistermelőket (állandó lakóinak száma 2,478, nyáron viszont 50,000).

Szent Sára ünnepe

A város szenzációja a romák évente egyszer itt megrendezésre kerülő nagy ünnepe, Fekete Sára napja. St Maries de la Merben élt Kali Sara, magyarul Fekete Sára vagy Szent Sára a századok során ugyanis a romák védőszentje lett. A legenda egyik változata szerint Kali Sara állítólag a két Mária egyiptomi szolgálólánya volt. Az ún. apokrif evangélium szerint ő is tanúja volt a feltámadásnak, ezenkívül a legelső megtért keresztények közé tartozik. A legenda ezen változata szerint együtt érkezett a két Máriával Provence-ba. A másik változat szerint viszont Kali Sara egy szűz cigánylány volt, akinek a karavánja történetesen éppen itt táborozott. Amikor a két Mária hajója a part közelében elsüllyedt, ő mentette ki őket a vízből.

A két Mária és Kali Sára ünnepe mára már összefonódott, holott a Máriák tisztelete hosszabb időre nyúlik vissza, mint Fekete Sáráé, a templomban őrzik az ereklyéket, és a szobrukat, melyeket minden év május 24-én új ruhába öltöztetnek és ünnepélyes körmenetben a tengerpartig vonulnak vele. Erre a hagyományra épül Fekete Sára tisztelete is. Bár Fekete Sárát hivatalosan sem szentté, sem boldoggá nem avatták – (fel sem merült, hogy az eljárást megindítsák) -a római katolikus egyház engedélyezte, sőt mi több támogatta a kultuszát, mivel a cigánypasztoráció egyik hathatós eszközét látta benne.

A cigány karavánok az európai kontinens minden részéről már napokkal május 24-e előtt St Maries-de-la-Merbe érkeznek, mert a vallásos áhítat mellett Szent Sára ünnepe fontos társadalmi esemény is. Rég nem látott rokonok, ismerősök találkoznak ilyenkor egymással, alkalom nyílik üzletek kötésére, házasságok megkötésére, lánykérésre. Sokan gyermekeik keresztelését is erre az alkalomra tartogatják. Vannak akik kihasználva az alkalmat, a turisták szórakoztatásával, jellegzetesen „cigányos” emléktárgyak eladásával, (gyönyörű fülbevalókat láttam) zenével, tánccal, jóslással próbálnak jövedelmet szerezni. Mindezek mellett a táborhelyeken, az utcákon, kávéházakban folyamatosak a rögtönzött zenés-táncos mulatságok, napszaktól függetlenül.

A két napos Kali Sára szertartás két részből áll. Először az érkezők családonként, kisebb csoportokban vonulnak a kriptában elhelyezett szoborhoz. Ott gyertyát gyújtanak, ráterítik a szoborra az ajándékba hozott díszes palástot, ráhelyezik a fejdíszt. A szobornál imádkoznak, énekelnek, vagy csak zeneszóval tartanak áhítatot. Másnap kerül sor az ünnepi körmenetre. Ilyenkor a mise után a körmenet a tengerig vonul a két Mária, illetve Kali Sara szobrával. A provanszálok kisebb csoportja a Máriák szobrát követi, a romák népes tábora pedig Sáráét. Ezután Kali Sárát a tengerben megfürdetik (az európai vallások között ilyen ceremóniára nincs példa, viszont Indiában igen). Végül a szoborral együtt a romák is rituális fürdőt vesznek. Az esemény után a búcsú még néhány napig a szokásos mulatozással folytatódik.

Évente körülbelül tízezer roma zarándok érkezik kizárólag erre az eseményre.

Kali Sáráról még annyit érdemes megemlíteni, hogy kultusza áthatja a roma kultúra más területeit is. Imák, dalok, versek íródtak hozzá, festmények és más műalkotások készültek róla, legendáját több ízben színpadra vitték.

Kevesen tudják, hogy a cigányok terjesztették el Spanyolországban a flamenkót valamint, hogy Franciaországban született a leghíresebb “aranykezű” cigány gitárművész: Manitas de Plata.

Szent Sára 500. évfordulóját XXIII. János pápa jelenlétével ünnepelte meg a város.

Reklámok

Bodza a mondavilágban és a konyhában

Posted on Updated on

A bodza a gonosz lelkek fája vagy gyógyító erejű? Egy kicsit ez is meg az is, ugyanis a bodzát a néphit hol pozitív, hol negatív tulajdonságokkal ruházta fel. A virágjából főzött tea, a bodza héja, friss bimbója már régen ismert és elterjedt népi gyógyszer, a bodzában élő boszorkány rontása ellen viszont csak különböző varázsigék ismeretében lehetett megszabadulni. A palóc népi babonák szerint, ha a bodzára tapostak, meghajlítva földet hordtak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihullott a pondró. A Csereháton ezt a bodza letépett ágacskáitól és a megfelelő ráolvasástól remélték. Göcsejben is azt tartották, hogy a disznókat elkerüli a vész, ha az óljukba bodzaágat szórnak. Az alsó Őrségiek szerint viszont a bodzát nem volt szerencsés a ház mellé ültetni, mert akkor belecsapott a villám. Dániában, ha a bodzafa alatt állt valaki Szentivánéj alatt, megpillanthatta a Tündér (Elf) királyt és a szolgáját, fogfájás ellen pedig bodzaágat rágcsáltak. Hasonló történeteket olvashatunk a skót Samhain (gael nyelven november hónap neve) legendákban, melyek a termés betakarítással és a Mindenszentekkel hozták kapcsolatba a bodzát. Angliában, azt hitték, hogy a bodzafába sohasem csap bele a ménkő, azonkívül, a bodzaág zsebben tartása kiváló gyógymód volt a reuma ellen. A parasztok, földművelők körében kialakult szokás lett, hogy keresztet formáltak bodzaágból majd kifüggesztették az istálló falára, hogy elűzze a rontást az állataikról. A szlávoknál a bodzának szintén ördögűző ereje volt, Szicíliában viszont a kígyók ellen volt biztos talizmán. Néhány helyen, a bodzafát azért ültették a ház közelébe, hogy elűzze az ördögöket, boszorkányokat, miközben máshol a boszorkányok, éppen a bodzafa alatt gyűltek össze tanácskozni, különösen, amikor érett bogyókkal volt tele. Emiatt aztán néhány vallás gyorsan megtílotta, hogy bizonyos fákat tüzifaként használjanak, ezek közé tartozott a bodza is, mivel az egyház szerint a boszorkányok kedvenc fája nem lehet alkalmas boszorkányégetésre.
A mondavilágban
Mindenki ismeri Andersen: Bodza anyó című meséjét, ahol Bodza anyó (Hyldemoer az öreghölgy neve) meggyógyítja a beteg kisfiút. Nos érdekes módon az angol és a skandináv mondavilágban található a legtöbb bodzával kapcsolatos legenda, íme néhány:
Ha valaki ki akart vágni egy bodzafát, előtte Bodza anyótól kellett engedélyt kérnie rá, máskülönben szerencsétlenséget hozott a favágóra és annak családjára, de ha a favágó munka közben Bodza anyó dalát énekelte, akkor megmenekült a rontástól.
Az angol Somerset meséjében viszont Bodza anyó gonosz boszorka, aki rendszeresen megkárosítja a parasztokat, kilopja a tyúkok alól a tojásokat stb. A parasztok egy nap besokkalnak és elhatározzák, hogy elkapják Bodza anyót, hogy véget vessenek a gonoszságainak. Rajta is kapják, amint éppen az egyik gazda tehenét feji, üldözőbe veszik, s az anyó menekülés közben az egyik paraszt kunyhójába menekül. A paraszt meglátja, berohan utána, majd egy lapáttal kikap egy égő parazsat a tűzből, kirohan és az ablakon keresztül rádobja a háza előtt lévő bodzafára. Mire a fa leég, a banya is elpusztul.
Egy másik angol mese (Northamptonshire-ből) arról szól, hogy egy favágó egy nap, amikor levág egy ágat a bodzafáról, az abban a pillanatban vérezni kezd. Később hazafelé menet találkozik a helyi boszorkánnyal, és látja, hogy a keze be van kötve.
Végül a Rollright kövei című híres eredetmondában Bodza anyóból főhős lesz, aki megmenti Angliát a kegyetlen, észak-német hódítóktól. A történet szerint, amikor a német király és lovagjai Long Compton felé masíroznak, útközben egy boszorkával találkoznak, aki így szól a királyhoz:
“Ha még 7 mérföldet lovagolsz, s megpillantod Long Comptont, te leszel Anglia királya.”
Mire a király gőgősen azt feleli a boszorkánynak, hogy:
“Varázspálca, tenger vagy kő, mindegy nekem, nemsokára minden felett uralkodni fogok, mert Én leszek Anglia királya.”
Ezután a király megsarkanytúzza a lovát és elvágtat Long Campton irányába. De amikor a hetedik mérföldkőhöz ér, hirtelen egy óriási hegy torlaszolja el az útját, egy akkora, hogy nem látja tőle Long Compton tornyait. A boszorka ekkor ismét megjelenik a következő varázsigét mormolva: “Mivel nem látod Long Comptont, nem lehetsz Anglia királya. Varázsbotom változtasd kővé a királyt és seregét, Én pedig változzak bodzafává.” És így is lesz: A király és lovagjai a hetedik mérföldkőnél, Oxfordshire és Warwickshire-t határán kővé válnak, a boszorkányból meg bodzafa lesz. A mai napig ott áll a szikla és a bodzafa.
Az angol irodalomban és művészetben továbbra is jelentős szerepet tölt be a bodza pl. a Monty Python és a Szent Grál lovag című filmben a francia kastély védői kigúnyolják Arthur királyt és a kerekasztal lovagjait, amikor azok a bodzafa illatáról beszélnek.
Elton John 1973-ban komponált dalának a címe Bodzabor.
A Rolling Stones, 1974 -es “Till the Next Goodbye” és az “Its Only Rock n Roll” albumjának két dala is a bodzáról szól,
“Meggyógyítasz engem New Orleansból jövet. Almaecettel és bodzaborral, ami minden betegségre gyógyír, kivéve az enyémre.”
Az arzén és a vénlányok (Arsenic and the Old Lace) című film két vénlányról szól, akik ciános, arzénes, sztrichnines bodzaborral férfiakat gyilkolnak.
Harry Potter varázsbotja a szambucus is bodzából készült.
Bodzából készült ételek és italok
Sambucus nigra a neve egy bodzaitalnak, mely cukor, víz és bodzavirág hozzáadásával készül. A 19. században elsősorban Észak-Nyugat Európában volt népszerű, különösen Viktória királynő uralkodása idején, bár valójában a bodzalikőr receptje már a római kor óta ismert volt és a Római Birodalom összes országában megtalálták a receptjét. Különösen Közép-Európában, Németországban, Ausztriában, Romániában és Magyarországon volt népszerű, ahol az emberek egy-egy sajátos eljárást találtak ki a bodzabor, szörp készítésére, (a mai napig így készítik), ha nem alkohollal, akkor aromás szörpként fogyasztják, szódával, vagy csapvízzel higítva.
Rántott bodzavirág
Hozzávalók: 80 g mazsola, 180 ml rum, 1 tojás, 1 1/2 ek cukor, 1/2 kk élesztőpor, 1 kk narancshéj, 1/2 kk fahéj, 4 ek víz, 125 g liszt, 10 db bodzavirág
1. Áztassuk be a a mazsolát egy éjszakára a rumba.
2. A következő napon egy üvegtálban keverjünk össze mindent alaposan, a rumos mazsolával együtt, amíg palacsintatésztához hasonló alapot kapunk. Hagyjuk állni 30 percet.
3. Mossuk meg a bodzavirágokat, vágjuk le a szárukat, majd mártsuk bele a palacsinta tésztába és süssük ki forró olajban. Szórjuk meg fahéjjal. Hidegen vagy melegen egyaránt kiváló.
Bodzaszirupos almatorta
Hozzávalók:
A tésztához: 2 nagy tojás, 50 g cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 50 gr liszt, 20 g élesztő, 1 kk sütőpor, 30 gr mák
 A töltelékhez: 500 g alma, 1 citrom leve, 3 cs vaníliás cukor, 200 ml almalé, 200 ml bodzaszirup, 1 cs puddingpor
A krémhez: 4 zselatin lap, 250 g mascarpone, 250 g túró, 50 g cukor, 1 kk. szegfűszeg, 250 ml bodzaszirup
A díszítéshez: 200 ml tejszín, 1 cs vaniliás cukor, 1 cs tejszínfixáló, 1 ek mák
A tészta készítése: Verjük fel a tojásokat, külön a fehérjét és a sárgáját. A cukrot vegyítsük össze a vaniliás cukorral és keverjük hozzá a tojássárgájához. A liszthez adjuk hozzá az élesztőt, a sütőport és a mákot. Végül óvatosan keverjük bele a kemény habbá vert fehérjét is.
Öntsük a tésztaalapot egy 26 cm sütőformába és süssük ki 180°C-on 20 percig. Várjuk meg míg kihűl.
A töltelék elkészítése:
Meghámozzuk az almát és szeletekre várgjuk. Rácsavarjuk a citromlevet hozzáadjuk a vaníliáscukrot, valamint a 100 ml almalevet meg a bodzaszirupot és feltesszük főni. Közben a puddingport a maradék almalével összekeverjük, majd a fővő almához adjuk és 1 percig együtt főzzük. Ezután ezt az almamasszát a tortaalapra kenjük.
 A krém készítése:
A zselatinlapokat a használati utasítás szerint langyos vízbe áztatjuk. A mascarponét a túróval jól összekeverjük, és a szegfűszeggel ízesítjük. A bodzaszirupot kanalanként hozzáadjuk. Amikor jól kidolgoztuk, ezt a bodza ízesítésű krémet az almakrémre kenjük. Tálalás előtt legalább 5 órát állni hagyjuk a hűtőben.
Díszítés
A tejszínt a vaniliás cukorral és a fixálóporral kemény habbá verjük. Egy krémnyomóval virágokat formálunk a torta tetejére, végezetül mákkal megszórjuk.
(A legendában szereplő Bodzaanyó, egy valójában létező figura volt, akit Shipton anyó néven ismernek Nagy-Britanniában. A próféta és vajákos asszonyként elhíresült anyó eredeti neve Ursula Southeil volt és kb 1488–1561 körül élt. Az asszony állítólag rémesen csúnya volt, mégis férjhez ment egy Toby Shipton nevű kárpitoshoz, 1512-ben. Egész életében jóslásból és kuruzslásból élt. Első ízben, 80 évvel a halála után, 1641-ben adtak ki egy könyvet a jóslataiból. Ma Shipton anyó barlangja turista látványosság, a (Petrifying Well) Megkövesedett kúttal együtt (Knaresboroughban található, Yorkhoz közel).

Nyári finálé: Alma csúcsformában

Posted on Updated on

Ír almás pite

Hozzávalók: 500 gr főtt burgonya, 125+45 gr liszt, 50 gr + 2 ek vaj, só, fél ek fahéj, 2gr+50 gr barna cukor, 800 gr savanyú alma, 4 ek citromlé, 75 gr kandírozott cranberry, 2 ek mandula

1. Főzzük meg a burgonyát héjastul (kb. 25 perc). Szedjük le a héját, majd préseljük át egy krumplinyomón. Amikor kihűlt adjuk hozzá a 125 gr lisztet, 50 gr vajat, 1 csipet sót, fél ek fahéjat és 1 ek barna cukrot. Gyúrjunk belőle tésztát. 2 órát állni hagyjuk.

2. A tésztaalapot egy kerek tortaformába tesszük, meghámozzuk az almákat, eltávolítjuk a csutkáját, négyfelé vágjuk. 50 gr cukorra ráöntjük a citromlevet és hozzáadjuk a 45 gr lisztet és a cranberryt.

3. Felezzük el a tészta alapot, az egyik részét helyezzük el a tortaformában, a tetejét szórjuk meg mandulával. Kanalazzuk rá az almás keveréket, majd helyezzük rá a második nagyobb tésztát, a kilógó részeket az ujjunkkal csipegessük össze, így “zárjuk” le a tésztát.

4. Olvasszunk 2 ek vajat és öntsük a sütemény tetejére. Ha maradt tésztánk vágjunk ki kis csillagformákat és helyezzük el a tészta tetején, majd azokat is kenjük meg bőven vajjal. Végezetül szórjuk meg 1 ek barnacukorral, és süssük ki előmelegített sütőben 45 percig 180 fokon. Amikor kivettük a sütőből, fedjük be fóliával. Várjuk meg amíg kihűl.

Lengyel almás Sarlotka mézes túrókrémmel

Hozzávalók: másfél kg alma, Granny Smith, 4 tojás, 200 gr cukor, 1 ek folyékony vanília aroma, 125 gr liszt, porcukor

1. Melegítsük elő a sütőt 175 fokra. Pucoljuk meg az almát, vágjuk ki a csutkáját és szeleteljük fel kis kockákra. Rendezzük el a kerek tortaformában.

2. A tésztához: a tojást a cukorral meg a vanília aromával dolgozzuk össze. Verjük fel a fehérjét kemény habbá. Adjuk hozzá a lisztet, fedjük be ezzel a tésztával az almát. 3. Forró sütőben 50-60 percig sütjük. 45 perc után befedjük alufóliával. Hagyjuk a formában kihűlni, akkor szórjuk meg porcukorral.

Készítsük el a mézes túrókrémet: 50 gr dióból, (sütőben megpörkölt), 500 gr tejszínes-túróból és 2 ek mézből és ezzel kínáljuk a Sarlotkát.

Német almatorta marcipánnal és birsalma zselével

Hozzávalók: 200 gr marcipánmassza, 200 gr tejföl, 2 alma, 3 ek citromlé, 1 kész tésztalap, 2 ek cukor, 100 gr birsalmasajt vagy lekvár

1. Melegítsük elő a sütőt 200 fokra. Keverjük össze a tejfölt a marcipánnal. Nyújtsuk ki vékonyra.

2. Pucoljuk meg az almát, vágjuk ki a csutkáját, és szeleteljük fel kereszt irányban vékony szeletekre. Azonnal öntsük rá a citromlevet.

3. Helyezzük rá a tejfölös marcipánt a tepsire, nyomkodjuk bele az alma karikákat és szórjuk be a cukorral. Tegyük a sütőbe és süssük kb 15-20 percig. Melegítsük meg a birsalmazselét-lekvárt és kenjük rá amíg a torta meleg.

Szilvás-almás szelet

Hozzávalók: 250 ml tej, 42 gr élesztő, 3gr+75 gr+100 gr cukor, 500 gr liszt, só, 1 kk kakukkfű, 500 gr ricotta, 1 tojás, 2 ek citromlé, 400 gr szilva, másfél kg alma, 300 gr tejszín

A tésztához: Az élesztőt felfuttatjuk a cukros tejben. A lisztet, összevegyítjük a 75 gr cukorral és az egy csipet sóval. Hozzáöntjük a megkelt tejet a liszthez és könnyű tésztát gyúrunk belőle. Egy kizsírozott, belisztezett tepsiben 30 percig sütjük.

2. A töltelékhez: a ricottához hozzáadjuk a kakukkfűvet, az 1 tojást és a 100 gr cukrot, meg a citromlevet. Jól összekeverjük.

3. Előmelegítjük a sütőt, megmossuk és kimagozzuk a szilvát, megpucoljuk az almát, kicsumázzuk. Négyfelé vágjuk. Rákenjük a ricotta krémet a tésztára, belenyomkodjuk a szilvát meg az almát és 25-30 percig sütjük. Közben felverjük a tejszínt és azzal kínáljuk.

Mit kezdjek a szederrel?

Almás–szedres morzsa torta

Hozzávalók: 200 gr vaj, 1 kg alma, 50 gr pekánmag, 200 gr liszt, 200 gr cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 200 gr müzli (magokkal), 300 gr szeder

1. Melegítsük elő a sütőt 200 fokra. Zsírozzunk be egy téglalap alakú tepsit. Hámozzuk meg az almát, négyeljük, csumázzuk ki. Rendezzük el a tepsiben. 10 percig süssük a sütőben.

2. A morzsához: 200 gr vajat olvasszunk meg, szórjuk bele a magokat, adjuk hozzá a lisztet, cukrot, vaníliás cukrot, müzlit, pekándiót, és dolgozzuk óvatosan össze.

3. Mossuk meg a szedret. Vegyük ki az almát a sütőből, a szedret keverjük hozzá a müzlis-vajas-magos keverékhez. Helyezzük bele a sütőformába és 20-25 percig süssük. Vaníliás tejszínnel kínáljuk.