kertek

Encián likőr, encián szörp és a világhírű, magyar encián

Posted on Updated on

ungarische enzianMagyar encián, mi, létezik?-mert sohasem hallottam róla, egészen addig, amíg nem vettem egy könyvet a Szent Ottília kolostorban, a Kaltenberghez közel lévő misszionárius könyvesboltban, Virágnéző séták Felső-Bajorországban címen. Megvenni és szenvedélyes virágkeresővé válni egyet jelentett számomra. Május óta ugyanis, minden hétvégén, valamilyen virág nyomába eredek a férjemmel, még 2000 méter magasra is képes vagyok felmászni, hogy lencsevégre kapjak egy-egy különleges, éppen virágzó fajtát. Így ismerkedtem meg közelről, a kosborral, a szibériai írisszel (lsd blog), a tűzliliommal és a magyar enciánnal vagy népi nevén tárniccsal! Kiderült, hogy a legritkább fajta az enciánok között a gentiana pannonica, a magyar encián! ami júliustól-szeptemberig  virágzik az Alpok északi oldalán, minimum 1300 méter magasan! Csehországban (Bohémia erdejeiben), Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Svájcban és Olaszországban is találkoztak már ezzel a gyönyörű, bordó színű, alul pöttyös, halvány sárgába játszó “csoda bogárral”, bocsánat csodavirággal. Hogy közelről is megcsodálhassam, a Bad Tölz melletti Brauneckére kellett felkapaszkodnom, 1558 méter magasra. Az út nagyon fárasztó volt, 3 és fél órás nehéz terep (28 fok), végig felfelé, néha patakokon is át kellett kelni, de esküszöm, hogy annyira gyönyörű volt az encián, hogy bele kéne foglalni a magyar címerbe! (a hegyre fel lehet menni, Sessel Bahnnal, azaz elektromos kabinnal).

Az encián és a belőle készült italok

De hogy az encián emberi fogyasztásra is alkalmas, azt az osztrák fodrásznőmtől, Marittától tudtam meg, aki legutóbb egy encián szörpre hívott meg (alkoholmentes). Ő egyébként, meglepően sokat tudott az enciánról. Többek között azt mesélte, hogy a kezdet kezdete az volt, amikor egy illír király tonikot készíttetett az encián virág gyökeréből. Aztán Nyugat-Európa egyes országaiban hamar elterjedt, ahol a mai napig népszerű ital készül belőle, főként az Alpok környékén kedvelt (Ő salzburgi). Néhány fajtáját kizárólag aperitif likőrök vagy tonikok készítésére termesztenek, mivel az encián gyökeréből kinyert kivonat, keserű ízű, mint a kinin. A Moxie, a francia Suze likőr és az Americano apéritif mind gyomorkeserűk, mint, ahogy az olasz Aperol, (ez a legtrendibb!!!) és a német étvágygerjesztő vagy vacsora utáni emésztést elősegítő Underberg és az Angustora is.

Az encián különben közte van a Bach virágterápia 38 vadvirága között, melynek gyógyító hatásáról Edward Bach meg volt győződve, esszenciákat készített belőle, víz, konyak és virágok hozzáadásával, hogy visszaállítsa a szervezet egyensúlyát. Az angol Cancer Research (rákkutató központ) szerint, azonban semmilyen tudományos adat nem támasztja alá, hogy az enciánnak bármiféle szerepe lenne a rák megelőzésében, vagy gyógyításában. Maradjunk annyiban, hogy szimplán csak jót tesz a gyomornak.

A Gentiana punctata-fajta kék-lila encián leveleiből és gyökeréből főzött esszenciák gyógyító hatásában azonban az osztrákok még mindig hisznek. Likőr vagy tea formájában gyógyászati célokra, úgymint emésztési zavarokra, lázcsillapításra, magas vérnyomás ellen, izomgyengeség, paraziták, férgek ellen, sebek kezelésére, reuma, májbetegségek, influenza, homloküreg gyulladás és állítólag még a malária ellen is javasolt a fogyasztása.

A Suze nevű, enciánból készült gyomor keserűt Párizsban, Fernand Moureaux találta ki 1885-ben, de csak 1889-ben dobta piacra. Ma a Pernod forgalmazza, de csak Franciaországban ismert, pedig 1912-ben Pablo Picasso úgy próbálta népszerűsíteni, hogy egy Suze kollázst készített, “Verre et bouteille de Suze” címen.

A Quinquinas nevű bor, a cinchona-olasz encián fajta barkájából készül, amiben egy kristályos alkaloid, a kinin van, amely ugye lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő. Íze azonban iszonyúan keserű (a kinin, még mindig a malária egyedüli gyógyszere).

Németországban Underberg AG gyomorkeserű néven ismert az encián gyökeréből készült ital, 43 ország gyógynövényeinek a hozzáadásával gyártják. Hogy a kivonat, de inkább az elixír milyen gyógynövényekből áll össze, annak titkát az Underberg család 1846 óta hét lakat alatt őrzi, akkor kezdte el ugyanis Hubert Underberg-Albrecht a gyártását. Napjainkban úgy készítik, hogy a növényeket desztillálják, ezt a folyamatot semper idem-nek nevezik, ami kb. azt jelenti, hogy mindig ugyanúgy. A kivonatot aztán hónapokig hordókban érlelik, de nem mindegy ám, hogy milyenben, mert csak a szlovén tölgyből készült az igazi. (Az Underberg gyártása csak 1939-ben maradt ki, mert nem volt utánpótlás, de 1949-ben újra kezdték az előállítását). Az italt 20 ml-es üvegekben árusítják, melyet 1949-ben Emil Underberg talált ki, aki az Underberg AG alapító unokája volt. A mini-üvegeket szalmával bélelt fadobozokba csomagolják, majd ráragasztják az Underberg címkét. Az ital minden apró részlete, az üveg alakja, színe, csomagolása, minden Underberg név alatt levédett és copyrighted. A családnak és üzemüknek már 1,200 peres ügye volt különböző cégekkel, akik megpróbálták leutánozni, eddig még minden pert megnyertek.Punktierter_Enzian

Kosbor tea és a Hardt kápolna kísértetei

Posted on Updated on

P1120194A Hardt kápolna (Hardtkapelle) Bajorországban, a Starnbergi tó fölött helyezkedik el, Weilheim és Haunshofen között. Az 1250 körül épült kegyhely, Kísértet vagy Szellem kápolnaként híresült el, hivatalosan dokumentált, paranormális jelenségei miatt. Az 1865-ben újjáépített templom, saját kálvária dombot kapott, mely Jézus szenvedéseinek állomásait örökíti meg, a keresztre feszítésig. A hegyen végig vonuló keresztút 14 stációja a kápolnánál ér véget.

A Hardt kápolna legendája

1250-ben Weilheim és Haunshofen között heves vita tört ki a Hardt terület legeltetési jogaiért. A korabeli feljegyzések szerint, amikor a Starnbergi tó fölötti dombon összegyűlt emberek, már-már egymásnak estek, vasvillával fenyegetés és üvöltözés közepette hirtelen, egy villám csapott le, majd egy furcsa, vörösen izzó szemű idegen vált ki a tömegből, aki nem volt más, mint maga az ördög, pásztor képében. Az ördög nem szólt semmit, csak megragadott egy nagy, nehéz követ, és az emberek közé hajította. Amikor a kő földet ért, a sátán belerúgott majd azt mondta, hogy ez a kő képviseli Haunshofer községet. Aztán lecsapott a patájával a kőre, majd nyomtalanul eltűnt. És láss csodát, az emberek azonnal abbahagyták a vitát, mert a Sátán látogatását intő jelnek vélték és hogy megvédjék a helyet a gonosztól, meg az ördög újra kísértésétől, elhatározták, hogy a patanyom helyére egy kápolnát emelnek. Így épült fel a Hardt kápolna, Isten háza, egy szentségtelen ördög lába nyoma helyén. A mai napig ott van ez a szörnyű pata lenyomat, a templom közepén az oltár előtt! Aki nem hiszi látogasson el a Hardt kápolnához.P1120183.JPG

Paranormális jelenségek, a fehér asszony és a vörösen izzó szempár

Miután több ismerősömnek megemlítettem, hogy a hétvégén kosbor nézőbe megyek és útba ejtem a Hardt kápolnát, furcsán néztek rám. Végül Sabine nevű barátnőm világosított fel arról, hogy a babonás helyiek, nagy ívben elkerülik a Hardt kápolnát és környékét, mert a fennállása óta, megmagyarázhatatlan dolgok történnek a templomban és a környékén. Ez a hír sem tántorított el a tervemtől, mert azt olvastam a Vándorolj a virágzás idején című eszméletlen izgalmas útikönyvemben, hogy a kápolnát legtöbben a közeli erdő különleges virágai miatt keresik fel. Úgymint a szibériai írisz, a fehér és sötét rózsaszín kosbor, a lila és sárga encián miatt.  A helyi emberek, és az idetévedő zarándokok, vadászok, turisták azonban nem a virágokról, hanem szellemjárásról és egyéb megmagyarázhatatlan eseményekről számolnak be. A jól dokumentált történetek között olvashatunk erdei kísértetekről, izzó, vörösszemű szörnyekről, fekete misére idegyűlt sátáni alakokról, bujkáló kémekről.– Néhány turistát a kápolnába lépve erős hányinger és szédülés fogta el, míg mások pánikrohamot kaptak és extrém rossz közérzet kerítette őket hatalmába. Megint mások állítólag elveszítették a tér-és idő érzéküket, a lényeg, hogy a bajorok erősen hisznek abban, hogy valami belső erő lehet a kápolnában, ami birtokba akarja venni a betévedőket, majd kis idő múlva újra elereszti azokat.

A paranormális fenomének mellett aztán sokan feljegyezték egy bizonyos fehér asszonnyal való találkozásukat, aki a falusiak szerint egy valaha élt, fiatal nő lehetett, aki tisztázatlan körülmények között halt meg, és ezért még mindig ott kísért. Nos beszéltem a Weilheim régióból származó gimnázium diákjaival, akik közül ketten úgy döntöttek (Uwe és Gudrun), hogy a Szellem kápolnánál töltik az éjszakát. Nos, amikor a hálózsákjaikba bújva nyugovóra tértek, egyszer csak zajt hallottak, s amikor felnéztek, egy őrült arckifejezésű nőt láttak, aki éppen föléjük hajolva őket vizslatta, talpig fehérben. Persze mindketten felugrottak, mint akiket darázs csípett meg és végleg elment a kedvük a szabadban való romantikázástól. Később- mondta Uwe-azt gondoltam, hogy mivel az asszonynak olyan kigúvadt, idült szemei voltak, szóval tébolyultnak tűnt, csakis a közeli Asklepios klinikáról szökhetett meg.-De volt, aki meg két fekete, ovális szempárt látott a kápolna mellett lévő két pad fölött a ködben, egy harmadik személy meg egy úszó gömböt, de annak legalább kedves arca volt.-Nos a Blair witch projektem itt még nem ért véget, illetve el sem kezdődött.

Újabb borzalmak a kálvária dombon

1793-ban egy súlyos, állatokat megtizedelő járvány után a haunshofeniek, Jézusnak hálából megépítették a Stációs utat. A keskeny ösvény, melyet Jézus szenvedéseinek képei díszítik, a kápolnáig vezet. A kálvária úttal kapcsolatos sok-sok hátborzongató történet szerint azonban, ha valaki a kálvária utat visszafelé teszi meg utoléri a halál. Újabb rejtély még ezzel kapcsolatban, hogy az oda vezető út rövidebb, mint a visszavezető (kilométer órával mérve, az odafelé út a főúton 4,9 km-t mutat, visszafelé 5,2 kilométert).

Nos, a kálvária zarándoklatról is találtam néhány anekdotát, 2012-ben két szkeptikus, bajor diák, eldöntötte, hogy csak azért is kipróbálják, a kálvária út visszafelé való megtételét, hogy megcáfolják ezt a nevetséges babonát. Miközben egész nap heccelődtek, gúnyolódtak a rettegő embereken, felszedték a sátorfájukat és haza indultak, természetesen a kálvária dombtól, a főútig visszafelé. Kb a 6. stációnál járhattak, amikor egyszer csak valami erő arra kényszerítette őket, hogy megálljanak. Amikor tovább akartak menni, nem tudtak, mert szabályosan földbe gyökerezett a lábuk. A nagy ijedtségtől mindketten pánikrohamot kaptak, s amikor végre elengedte őket az a bizonyos valami, sikoltozva rohantak a parkolóig, majd gyorsan beugrottak az őket váró barátok kocsijába. A barátok elmondása szerint még sokáig össze-vissza beszéltek, zavarosan viselkedtek, és nyugtalanok voltak. A visszapillantó tükörben látni vélték a szellemet. Később az egyikük azt mondta, hogy egy láb jelent meg előtte az útkereszteződésben, majd hirtelen egy alakot látott, aki izzó, vörös szemmel a képébe bámult. A vörös szemű, titokzatos idegent, mellesleg nemcsak a kálváriánál, hanem, az erdő és az út szélén is észlelték, olyanok, akik még sohasem hallottak a Hardt kápolna kísértettörténeteiről.

Az erdő a paranormális fenoménjeivel

Ennyit a kápolnáról és kísérteteiről, s most következzék a kápolnát körülvevő erdő, ahol szintén sok, furcsa, megmagyarázhatatlan dolog történt már. Na én ennek jártam utána, kosbort keresve. Először megtekintettem a kápolnát, ahonnan mindössze egyetlen, keskeny, kanyargós út vezetett a virágmezőhöz. Nos, úgy elsőre tényleg elég furcsa formájú köveket láttam, (okkult karaktereket), a fatörzsek sem “normálisan” nőttek errefelé, szóval tán itt is az erdei Szellem keze lehet a dologban. Nagy örömömre azonban a kosbor több fajtáját is felfedeztem, rózsaszínt, gyönyörű fehéret, a legnagyobb tömegben az ún. agár kosbort (orchis morio). Legszívesebben szedtem volna belőlük egy csokorra valót, de mivel szigorúan védett növény, így csak patikában, vagy bio boltokban kapható, a gumokból kisajtolt drogja, teája.

Sabinétől hallottam, hogy két barátnője (2014-ben történt az eset) úgy döntött, hogy miután megnézték a Hardt kápolnát, tesznek még egy rövid sétát a környező erdőben (mert a környék valóban festői). Körülbelül egy negyed óra múlva mindkettőnek iszonyúan megfájdult a háta, amikor közelebbről megvizsgálták magukat, megdöbbenve látták, hogy olyan égési sérülések keletkeztek rajtuk, mintha egy cigarettával égették volna rájuk, ettől aztán úgy megrémültek, hogy azonnal visszafordultak. Mikor hazatértek, kiderült, hogy az igazán kísérteties dolog az volt, hogy ők mindössze negyed órára becsülték az erdőben való tartózkodásukat, miközben a valóságban már több mint 5 óra telt el. Azóta sem tudják, hogy mit csináltak 5 óra alatt!

A kosbor füves helyeken, réteken terem, tavasszal virágzik. A növények virágzáskor gyűjtött leánygumói szolgáltatják a drogot. A drog nyálkát, keményítőt, cukrot, fehérjét, zsírt tartalmaz. A patikában bélhurut elleni orvosságot készítenek belőle.

A Hardt kápolnát tévesen, pestis-kápolnának szokták nevezni, mert összetévesztik a Pollingsrieder kápolnával.

 

Fele cukor, fele méz, rózsával készült édességek

Posted on Updated on

Rózsaevő népek

A rózsa más gyógynövényekkel variálva általános ételízesítő, aromásító élelmiszer. Franciaországban a rózsaszirom kivonatból szörpöt készítenek. Az Egyesült Királyságban a rózsa, a cukrászat fontos alapanyaga, a kipréselt szirmokból krémet, pudingot készítenek, csokival bevonva, kristályosítva, kandírozva gyönyörű torta díszeket kreálnak belőle a cukrászok.d95a55c9e9b201433c735174c7e907e7

Az indiai szubkontinensen, Közel-Keleten, a Balkánon, Iránban stb. iszonyú méreteket ölt a rózsa fogyasztása. Szinte minden édességben jelen van, cukrozott, kandírozott, rózsavíz formájában. Ami számomra érdekes, hogy a recepteket olvasva ezek a keleti “rózsás” édességek majdnem minden esetben tej, tejszín vagy joghurt hozzáadásával készülnek.

Vegyük hát sorra: az indiaiak népszerű alkoholmentes itala a Rooh Afza, tulajdonképpen egy rózsaszörp, szódával higítva, hozzávalók: 1 pohár hideg tej, 2 evőkanál rózsaszörp, 2 db jégkocka, 1 ek cukor, és kb. 200 ml szóda

Aztán ott van a kulfi, a rózsafagyi (a kulfi, perzsa szó, csészét jelent). Rózsa, mangó, kardamon, sáfrányos és pisztáciás változatban is készül. A kulfiról annyit kell tudni, hogy abban különbözik a hagyományos, nyugati stílusú fagyiktól, hogy nem keverik fagylaltgépben, melynek következtében egy tömör, szorbé, parfé-szerű édesség lesz belőle, kb. a hagyományos, puding alapú fagylaltokhoz hasonló. Szerintem a kulfinak nyugodtan nyithatnánk egy külön kategóriát a fagyasztott, tejalapú desszertek között, mivel sűrűbb, mint a fagylalt, de krémesebb, mint a parfé. Napjainkban a kulfit gyakran sűrített tejből és tejszínből készítik, cukor hozzáadásával, úgy hogy az alapanyagokat felteszik főni, majd vízben elkevert keményítővel besűrítik. Amikor kész, még egyszer felforralják a keményítővel együtt, végül szárított, aszalt gyümölcsökkel, pisztáciával, kardamonnal megszórva formába öntik és lefagyasztják. Fogyasztás előtt 10-15 perccel kiveszik a hűtőből, hogy legyen ideje megolvadni (lsd a képen).kulfi

Az indiai barfi, szintén egy rózsa hozzáadásával készülő desszert: a rózsavízen és szörpön kívül, sűrített tej, kókusz, cukor kell hozzá, meg sáfrány, amitől szép sárga színt kap. Hagyományosan négyszög formában árusítják.

A szintén indiai gulab jamun golyócskát, édes rózsavízben áztatva fogyasztják Indiában a piros betűs ünnepeken. Ez is egy tej alapú édesség, Dél-Ázsiából került át Indiába, Myanmarba, Nepálba, Bangladesbe, Pakisztánba. A tejből/íróból készült édességet magokkal megszórva (mandulával) kínálják, így teszik az ízét még karakteresebbé. A gulab titka, hogy a tejet/írót hosszú ideig, lassú tűzön főzik, egészen addig, amíg a víz többsége el nem párolog belőle. Az így visszamaradt szilárd anyagot khoyának nevezik, amit egy csipetnyi liszt hozzáadásával tésztává gyúrnak, majd apró golyócskákat formálnak belőle, végül forró olajban kisütik (kb. 148 fokon), ezután a golyókat zöld kardamonnal, rózsavízzel és sáfránnyal ízesített, cukros szirupba áztatják. Vendéglőkben is gyakran ezt szolgálják fel desszertként (indiai barátaim rendszeresen ezzel kínálnak).

A baklava egy kiadós, édes rétes, számos közel-keleti és balkáni ország konyhájában megtalálható, a törökök, arabok, görögök, örmények, bolgárok, sőt még a szerbek is egyaránt saját édességeik között tartják számon. Tulajdonképpen ez az émelyítően édes keleti édesség, egy rétestészta alapú, apró sütemény, amit dióval, mandulával, mogyoróval vagy pisztáciával töltenek meg, mézzel vagy cukorral ízesítenek és rózsavízzel öntenek le. A méztől csöpögő baklava diétásabb változata az ún. pacsirta fészek, ami rózsa és narancsvirág vízzel leöntött, leheletvékony aprósütemény, sűrű, bivalytejjel “megkoronázva (a múlt héten ettem a Maharashtra napon).

A halva egy liszt, cukor és szezámolaj+magvakból összeállított édesség, olyan, mint az olasz fehér nugát. Indiából és Közép-Ázsiából származik, onnan terjedt át DNY-Ázsiába és K-Dél-Európába, a Közel-Keleten a Balkánon, de még a volt Szovjetunió egyes területein is népszerű.

Gumdrop: (szó szerint íny eldobó) egy arab eredetű, zselés cukor, mely már a 10. szd óta ismert.

A lokum, afyani specialitás, egy arab szakácskönyvben 1777-ben említették meg először, Európában viszont csak a 19. században terjedt el, szultán kenyér, rahát, vagy Turkish delight néven (a bolgárok, oroszok kedvence). A lokum, keményítőből és cukorból készül, van, ahol tejszínnel leöntve tálalják. A Balkánon családi ünnepek elmaradhatatlan tartozéka. Gyakran ízesítik citrommal vagy rózsavízzel, az utóbbitól szép rózsaszínű lesz. Állaga könnyű, zselészerű, átlátszó, kis kockákra vágva, mutatós dobozokba csomagolva árusítják, s hogy ne ragadjanak egymáshoz, porcukorral, kókuszreszelékkel szórják meg. Legnépszerűbbek a mogyorós, fahéjas, mentás, pisztáciás és mindenféle gyümölcs aromás lokumok. Elkészítésekor emulzió stabilizátorként szappanfüvet is hozzáadnak.knafeh

Végül a Kanafeh, egy krémsajttal töltött sült tészta. Úgy készül, hogy a tésztát, (ami kb. olyan, mint a kínai üvegtészta, vagy rizstészta) vajban vagy pálmaolajban kisütik, majd valamilyen krémsajttal (pl. Semneh, Nabulsi) megtöltik. Ezután egy másik réteg sült tésztával befedik. A sütés végső perceiben, cukor, rózsavíz és narancsvirágból készült sziruppal bőven meglocsolják. Törökországban divat a tészta felső rétegét ételszínezékkel vörösre festeni és az oldalát meg a tetejét apróra tördelt pisztáciával beszórva tálalni (lsd a képen).

Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék

A rózsa viharos múlttal dicsekedhet. Eredeti hazája az északi mérsékelt égöv, de a trópusi hegyvidékeken is előfordul. A görögök a szerelem, az életöröm jelképeként Aphroditének és Dionüszosznak ajánlották, templomaikat díszítették vele. A legrégebbi rózsáról készült festmény, úgy 3500 évvel ezelőtt készült és egy knosszoszi palota falát díszíti. Rodosz sziget virága is a rózsa, erről kapta a nevét. Az első rodoszi pénzérmén is rajta volt. Homérosz eposzában a halott Hektor testét Aphrodité rózsaolajjal kente be. Rómában a bátorság jelképe volt, később Augusztus császár idején a szerelem, vonzódás virága lett. Rózsaszirommal szórták fel a termeiket, boros kelyhükbe rózsaszirmot áztattak a gazdagok, párnáikat ezzel töltették meg. Állítólag Elagabalus császár (i.sz. 218-222), azzal lepte meg a vendégeit, hogy a terem mennyezetébe beépített szerkezet segítségével rózsaszirommal árasztotta a megjelenteket. Olyan tömegben hullott rájuk a rózsa, hogy néhányan meg is fulladtak.

A rózsát az ókorban melegvízzel töltött csövekkel fűtött üvegházban nevelték, hogy egész évben virítsanak. A Római Birodalomban annyira túlzásba vitték a termesztését, hogy még a gabonát is kiszorította, így azt Egyiptomból kellett behozatniuk.

A perzsa városok szintén évezredekkel ezelőtt kezdték termeszteni a rózsát. Tőlük került át Babilonba, ahol az államhatalom jelképe lett. Sargon király már ötezer évvel ezelőtt rózsafákat ültetett. Konfucius, pekingi rózsakertjéről is sokan hallottak, az indián rózsakertekről Kolumbusz hozta az első híreket. Mexikóban az azték kertek dísze volt. A mórok mindig híres rózsatermesztők voltak, Észak-Afrikában kultusza volt, de az arab, török kertekből sem hiányozhatott a rózsa, illatos olaja miatt. Feljegyezték, hogy a IX. század elején a bagdadi főpénztáros 300.000 korsó rózsavizet követelt adó fejében. Magyarországon a Rózsadombon eltemetett Rózsák atyjáról,-Gül Babáról szóló elbeszélésekből tudjuk, hogy aki a török háremkertek rózsáit megdézsmálta, halál fia lett.

A kereszténység a rózsát eleinte bűnös virágnak tartotta, később Szűz Mária virága lett. A fehér rózsa, Mária öröme, az arany rózsa a megdicsőülés jele a mai napig. Szent Domonkos imafűzére szorosra préselt, ragasztott rózsaszirmokból készült, ezért lett rózsafűzér a neve. Úrnapi körmeneteken rózsaszőnyegen lépkednek a hívek. VI. Adorján, az utolsó német származású pápa (1521-23) amikor megalapította az Erény Arany Rózsája rendet, a titoktartás jeleként a gyóntatószékére rózsát vésetett. A sub rosa alatt vallott dolgok a 16. század óta titoktartást jelentettek,-ez a szokás egyesek szerint onnan ered, hogy Cupido, (Ámor, Erosz) a szerelem istene rózsát ajándékozott Harpokratésznak, a hallgatás istenének, megvesztegetésül, hogy ne árulja el Vénusz szerelmi ügyeit, mások szerint viszont a görögök a Xerxész, perzsa király elleni döntő ütközet tervét egy rózsalugasban készítették elő. Tény, hogy még századokon át szokás volt a terem mennyezetére rózsát függeszteni. A sárospataki várban ma is Sub Rosa teremnek nevezik azt a szobát, ahol az 1666-1671-es Habsburg ellenes, Wesselényi összeesküvés titkos megbeszélései folytak. Az egykori Rózsanap, május 11-e, később beleolvadt Pünkösdbe. A lovagkorban a rózsa a csipkebokorral befuttatott várkastélyok világának, a lovagi történeteknek a virága lett. A Grimm testvérek Csipkerózsika meséjében állítottak emléket ennek a kornak. Pedig a francia kertekbe és szokásokba már a XIII. században bevonult, és máig sem lankadt a kultusza. Mesélik, hogy Marie Antoinette 1770-ben XVI. Lajoshoz utazván, egy éjszaka Provence-ban szállt meg, és a helyiek a virág illatos szirmaival ágyaztak meg neki. A XIX. század elején 2000 rózsafajta bontotta ki virágait a Luxemburg parkban. III. Napóleon fontainebleu-i kastélya elképzelhetetlen lett volna nélküle….

A rózsa hosszú életű lehet, de persze 1000 évig nem élhet, mégis ezt terjesztik róla a németországi Hildesheim papjai, ahol a katedrális oltárfülkéjében növő rózsáról azt állítják, hogy többezer éves, és ezt egy mondával támasztják alá. “815-ben, Jámbor Lajos (Ludwig) egy vadászat alkalmával elszakadt a kísérőitől, és az erdőben töltötte az éjszakát. Amikor másnap visszatért a kastélyába, észrevette, hogy elvesztette az ereklyetartóját. Visszament hát az erdőbe, és nem messze attól a helytől, ahol aludt megtalálta a keresett tárgyat, egy vadrózsabokor védelmében, ami olyan szorosan tartotta, hogy nem tudták lefejteni róla. A király ezt égi jelnek vélte és egy kápolnát emeltetett fölé. Később a hely püspöki székhely lett, majd felépült a Hildesheim katedrális”.

A rózsakultusz Európában a 19. század közepén tetőződött. A leghíresebb rózsakertek Belgiumban, Ausztriában és Németországban ekkor létesültek. A rózsa szépsége miatt kedvelt témája lett a művészeti alkotásoknak, festményeknek, portréknak, a különleges fajtákról bélyegeket bocsájtottak ki stb. A leghíresebb rózsás könyv illusztráció, az 1305 és 1340 között írt Mannesse kódex, (Zürich), egy ismeretlen széplélek, németül, szerelmes költeményeket írt bele. A luxembourgi születésű, belga botanikus Pierre-Joseph Redouté vízfestményeiről, akvarell rózsáiról híresült el. Henri Fantin-Latour csendéletfestőről egy rózsafajtát neveztek el hálából (a fantin latour-t), az impresszionisták, Claude Monet, Paul Cézanne és Pierre-Auguste Renoir is rajongtak érte.

Magyarországon Jókai Mór két romantikus regényében is népszerűsítette a rózsát, az 1854-ben keletkezett: A fehér rózsa címűben, (ami részben Törökországban játszódik), és az 1892-ben írt: Sárga Rózsa kisregényében, amiben egy Belgiumból származó, sárga rózsa bokor okoz bonyodalmakat, főleg, amikor egy szép, falusi lány a hajába tűzi.

 

 

 

Kockás liliom dekó húsvétra

Posted on Updated on

P1110301.JPGÁprilis-május tipikus virága a képen látható mocsári kockásliliom, mely a liliomfélék családjának kockásliliom nemzetségébe tartozó növényfaja. Európában, főleg Közép- és Délkelet-Európában található, de általában csak szórványosan; a rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti. Németországban 1993-ban volt az év virága, Magyarországon 2016-ban nyerte el az „Év vadvirága” címet. Nálunk védett növény, a Muravidéken, a Zalai-dombvidéken, a Zselicen, Csereháton, a Bükk-vidéken, a Bodrogközben, a Beregi és Szatmári-síkságon fordul elő. Kertekbe is szívesen ültetik dísznövényként.

A kockás liliom általában 10-25 cm magasra nő, hagymás, évelő növény. Hajtásai kopaszok, mogyoró nagyságú hagymája gömb formájú, mérgező alkaloidokat tartalmaz. Tőlevelei hosszúak, keskenyek. El nem ágazó, termésérés idején megnyúló, sötétzöld vagy barnás szárán 3-5 szálas-lándzsás, kihegyesedő, húsos levél található, melyek mérete a száron fölfelé haladva csökken. Tulipánra emlékeztető, bókoló, harang alakú, 3–5 cm-es virágjai magányosak, néha párosával fejlődnek április-május környékén. Színük bíbor vagy rózsaszínű, néha fehér (lsd. a képen), igen látványosak. A 6 egyforma lepellevél szabadon áll, rózsaszín vagy néha fehéres alapszínüket sakktábla-szerűen barnásvörös foltok tarkítják. A leplek tövénél, a harang belsejében nektármirigy található (hártyásszárnyúak porozzák).

A kockás liliom Eurázsiában (elsősorban a mediterrán vidékeken őshonos), Észak-Afrikában, és Észak-Amerikában is honos. 100-130 féle faja él a világon. A nevét a latin kockarázó dobozról kaphatta, vagy (fritillus meleagris) a virág kockás mintájáról, a szó binomiális része, a ‘meleagris’ viszont a gyöngytyúkra utal. Angolul fritillary a neve, Észak-Amerikában pedig missziós harang néven ismert (mission bell).

Amilyen gyönyörű a kockás liliom, olyan veszélyes lehet. Ráadásul bizonyos fajtái inkább csúnyák és kellemetlen szagokat bocsájtanak ki, mint élvezetet nyújtanak. Pl. az f. agrestis fajta kutya ürülékre emlékeztető szagú, a f. striata viszont édes, bódító illatú. A fritillaria kivonata mégis hagyományos kínai orvosság. Az F. cirrhosa,  F. verticillata fajta kiváló köhögés elleni szer. A japán naspolya (loquat) kivonattal keverve hatékony orvosságot készítenek belőle. A Fritillaria verticillata bimbói Kínában Kampō baimo vagy Chuan bei mu néven kaphatóak, melyek csökkentik a légúti gyulladásokat, anti-hisztamint is tartalmaznak és más vegyületeket. A legtöbb fritillaries azonban mérgező alkaloidokkal van tele, nevezetesen az imperialinnal, amit, ha nagy mennyiségben lenyelünk, akár halálos is lehet.

Néhány kockás liliom faj bimbóiból viszont, ha óvatosan bánunk vele, kiváló salátát készíthetünk (f. affinis, f. camschatcensis, f. pudica fajtákból). A Csendes óceán északnyugati partján élő bennszülöttek már többezer éve fogyasztják az F. assyrica fajtát, melynek mérete vetekszik a legnagyobb ismert gerinces, a márványos tüdőhal méretével.

A kígyófejű kockás liliom Oxfordshire megye virága. A svédországi Uppland tartományban Kungsängen liliom néven ismert és a város címerében szerepel.

Az f. tenella fajta a jelképe a híres, olasz botanikus kertnek, a Giardino Botanico Alpino di Pietra Corvá-nak.

Horvátországban a kockás liliom neve kockavica és sakktáblaszerű virágai inspirálták a nemzeti címert.

A kamcsatka fritillaria fajta virága Ishikawa prefektúra jelképe, valamint Obihiro városé. A japán neve kuro-yuri, ami azt jelenti, hogy sötét liliom.

A kockás liliom egyedüli ellensége a liliom bogár.P1110317.JPG

A Rózsák szigete és egy pisztáciás, marcipános, rózsaszirmos torta

Posted on Updated on

roseninselEgészen a mai napig azt hittem, hogy az excentrikus Ludwig összes kastélyát láttam már, de úgy látszik, hogy a bajor király mindig tartogat valami meglepetést számomra. Nos, amikor augusztus 24-én ismét biciklitúrára indultam, (megkerültem a Starnbergi tavat, -igen azt, amibe szegény Ludwig belefulladt), csak a 70. kilométer után, a Rózsa szigetnél (Rosen Insel) tartottam egy kis pihenőt. Egy stég közelében “kikötöttem” a biciklimet, majd gondoltam egyet és egy gyönyörűen rekonstruált retro bárkába pattantam, ami 4 euróért, 5 perc alatt átvitt a Rózsa szigetre.

Ott aztán majdnem hanyatt estem a csodálkozástól, amikor megpillantottam a Kaszinó villát és a körülötte lévő eszméletlen színekben pompázó parkot. Valahogy annyira kontrasztos volt, egy nyaralói övezetben, a tó nyugati részén lévő lakatlan sziget. Kb. Jókai Mór, Tímár Mihálya érezhette így magát a Senki szigetén. Ami fura, hogy akárhányszor erre jártam nem tűnt fel, hogy csak ez az egy sziget van a Starnbergi tavon. A szemet gyönyörködtető látvány után azonban már nem csodálkoztam, hogy II. Ludwig bajor király apja, II. Miksa 1853-ban kiszemelte magának és megbízta Peter Joseph Lenné-t, hogy tervezze meg a kis szigeten a nyári rezidenciát. A park, ami Carl von Effner kertész keze munkáját dicséri, a dekoratív elemeket és a természeti adottságokat jól kihasználva egy rózsakertet, meg egy vízesést varázsolt ide. A Kaszinó villa 1853-ra lett kész, de II. Miksa, korai halála miatt (52 évesen korában, vérmérgezésben halt meg) nem sokáig élvezhette. Később a Rózsák szigete projektet a fia vitte tovább, akinek kedvenc tartózkodási helye lett. Lelkesedésében közeli barátai is osztoztak, mint pl. Richard Wagner, aki gyakran vendégeskedett nála, aztán a legjobb barátja Paul Thurn Taxis herceg, az unokatestvére, Erzsébet királynő (Sissi) és Maria Alexandrovna orosz cárnő. A villa ma múzeum, mindenki előtt nyitva áll.

A sziget története lépésről-lépésre

A Rózsasziget, a Starnbergi tó nyugati részén, a Feldafinger öbölben, az ún. Harang gyaloghíd magasságában található. A sziget Wörth kerületeként, (a várral együtt) Feldafing önkormányzatához tartozik, ma a Bajor Állam tulajdona.

A Starnbergi tóban, a 19. században megindult, víz alatti régészeti felfedezések során, a búvárok 4 méter mélységben egy történelem előtti időkből származó településre bukkantak. A valaha cölöpökre épült házak maradványai alapján később a tudósok megállapították, hogy az épületek k.e. 3700-5000 évesre datálhatók, tehát a kőkorszaki ún. Münchshöfener kultúra tárgyi emlékeiről van szó. A sziget feltárása során  a földben több emberi csontvázat is találtak, azonkívül kőládákban kovakőből készült fegyvereket, különböző járműveket, a római korból származó pénzérméket, ékszereket, háztartási eszközöket.

A sziget legrégebbi épülete egy 7. századból származó templom. A tufakőből épült kora-román stílusú épületnek a 8. században még karzata is volt a kórus számára (Karolingok kora). Ma már a templomnak csak a nyugati fala eredeti. A sziget életéről még annyit jegyeztek fel a krónikák, hogy 1545-ben IV. Wilhelm örökletes birtoka volt, majd 1588-ban a Rosenbuch von Possenhofen nemesi családnak adományozta az őt követő uralkodó. Amikor 1730-ban a Rosenbuch család kihalt, a sziget fele a Schattel család, a másik fele a Stock család tulajdonába került. 1758-ban Janson Stock a másik felét is megvásárolta a Schattelektől. Körülbelül 1762-ben, Johann Kaspar Basselet von La Rosée generális örökölte meg az egész szigetet, ami Feldafinggel és Possenhofennel együtt a legnagyobb zárt területnek számított a Würmi tó környékén (a mai Starnbergi tóról van szó). A generális unokája, Desiderius Joseph Reichsgraf Basselet La Rosée 1834-ig élt a szigeten, de mivel gyermektelenül halt meg, később egy halászcsalád vette birtokba.

Kilátás a Zugspitzére és a Kaszinó

A Rózsasziget a 19. század elején még mindig Wörth néven volt ismeretes és a Kugelmiller (ma Kugelmüller néven Feldafingben van egy vendéglő ezen a néven) nevű halászcsalád lakott ott. 1840-ben azonban Ludwig apja kinézte magának, hogy majd kiváló szálláshelyet építtet ide a Maximilianeum számára (tehetséges ifjak továbbtanulására alapított tanulmányi ösztöndíj). Végül Ludwig apja, II. Miksa csak 1850-ben vette meg a szigetet, akkor azonban már azzal a szándékkal, hogy egy nyári rezidenciát alakít ki a családja számára. A kert tervezéssel Peter Joseph Lenné potsdami kertészt bízta meg, a királyi villa építésével pedig Franz Jakobs Kreuter építészmestert, aki egy pompeji stílusú, bajor kaszinót álmodott ide (a kaszinó jelentése akkortájt idényszerűen használt nyaralót jelentett), egy ovális Rosariummal (rózsakert) rendelkező park közepében, központi épületként. Később a sziget a kert többszáz illatozó rózsája után, a Rózsasziget nevet kapta. A kert közepére egy kb. öt méter magas, kék-fehér oszlop került, melynek tetején egy lányka áll, vállán egy papagájt tartva. Ez az emlékmű a porosz király, IV. Friedrich Wilhelm ajándéka volt, unokatestvére, Marie von Preussen hercegnő (Ludwig édesanyja) számára. A villa 1853-ra kész lett, de a túl magas építési költségek miatt Franz Jacob Kreutert leváltották, így Eduard Riedel építész fejezte be. II. Ludwig, apja halála után a villát az állami és egyéb főméltóságok fogadására használta, mint pl. az orosz cárnő, Maria Alexandrowna és Richard Wagner. Azonkívül Ludwig, Günstlingennel való diszkrét találkozásait szintén itt bonyolította le. Sissi, aki az ifjúsága nagy részét a közeli possenhofeni kastélyban töltötte, később férjes asszonyként, akárhányszor Feldafingre jött, igaz, hogy a Strauch hotelben szállt meg (ma Erzsébet hotel a szálloda neve), de szinte minden nap áthajókázott a szigetre, sőt mi több Ludwig távollétében ott lakott (a kertész és a családja gondoskodtak róla). Míg Ludwig gondosan karban tartotta, a halála után a Wittelsbach ház leszármazottjai pusztulni hagyták.

1978-ban Bajorország akkori polgármestere úgy döntött, hogy megvásárolja (800,000 márkáért) a szigetet. A mai végleges formáját azonban csak 1998-ban nyerte el. Azóta a Kaszinó villa múzeumként működik, tavasztól-őszig nyitva áll, valamint ünnepségekre kibérelhető. Az emlékművek és történelmi épületek, 2011-ben felkerültek a 111 történelem előtti, cölöpre épült lakóhelyek listájára, azóta ez a hely az UNESCO kulturális világörökség része. A szigeten naponta 4,000 turista fordul meg, legtöbben Münchenből és a környékéről látogatnak ide. A révészt egy harang megkongatásával kell hívni. Vendéglátóipari egységek nincsenek a szigeten, a tűzgyújtás, sátorverés, és strandolás szintén tilos. A nyári hónapok alatt a feldafingi anyakönyvi hivatal a történelmi villa földszintjén bonyolítja le az esküvői szertartásokat.

Feldafing Park-rózsa virágzás

A rózsák, június közepén indulnak virágzásnak, a másodvirágzásuk általában augusztus közepére tehető és 4 hétig tart. 2002-ben Nagy-Britanniából szállítottak ide újabb sárga és fehér rózsafajtákat.

A sziget megtekintése után, rózsaillattal az orromban, egy közeli cukrászdában stílusosan egy pisztácia ízesítésű, marcipános tortát ettem, cukrozott rózsaszirmokkal.

 

Romy Schneiderrel és Helmut Bergerrel Luchino Visconti forgatott itt filmet 1972-ben, Ludwigról.P1080732

A kecske éve lassan végetér!

Posted on Updated on

Braised pork 009Nem tudom, hogy ki átkozott meg az idén, de a kecske éve sok kellemetlen pillanatot-hónapot szerzett nekem és a családomnak. A sorscsapások ellenére azonban megpróbáltunk pozitívan hozzáállni a dolgokhoz.

Januárban a morsbronne-i hotel-spa-ban (Franciaország, közel Strassburghoz) eltöltött fantasztikus nap és éjszaka után, Bajorországba érkezve félméteres hó fogadott minket, pár nap múlva a mosógépünk felmondta a szolgálatot, pedig valószínüleg semmi köze sem volt a hóeséshez.

Februárban, először a rossz hírrel kezdem: az autónk aksija lemerült, de egy fantasztikus napot töltöttünk, a Fußbergi kastélyban, mely a nevét egy 12. századi nemesi családról kapta, akik Fuß, vagy Fuoz-Vuozként váltak ismertté Bajorországban (a nevük a latin “Peso-Peseta” németesített változata). A Fuozokról még annyit, hogy a Wittelsbach ház hűbéresei voltak. A Gautingban található kastélyuk, eredetileg a Würm folyó kanyarulatában, sáncárokkal volt körülvéve. Nyolcszögű tornyáról először 1342-ben tettek említést a korabeli források, a gazdasági épületeket valószínüleg a 16. században építették hozzá, de csak 1701-ben, a Michael Wenning (Historico-Topographica descriptio Bavariae) által készített Bajorország térképen tüntették fel először. A vár végleges formáját, kegyes adományoknak köszönhetően, 1721-ben nyerte el. A barokk épület, ettől kezdve nyári lakként szolgált az andechsi kolostorból érkező zarándokok számára, valamint tranzit állomása lett a Münchenbe igyekvő kereskedőknek. 1819-ben egy excentrikus gróf, Karl-Theodor Maria Hubert Isidor Freiherr von Hallberg-Broich (1768-1862 Landshut) vette meg. Theodor Hallberg-Broich egy nádor fia volt (az édesanyja Anna Rosa Quadt Wickrath), akinek a legtöbb rokona híres emberként írta be nevét a történelembe, voltak köztük ezredesek, altábornokok, bécsi követek. Theodor, nagyon korán érő típus volt. 10 éves korában megszökött otthonról, majd Kölnben, a Rajna folyón beállt révésznek. 1 év múlva Angliában kocsisként kereste a kenyerét. Nyugtalan természete később Triesztbe sodorta, majd Bécsbe, ahol felvették a kadétiskolába. 15 évesen hadnagy lett belőle Jülichben (Németo). Többéves metzi (Franciao) katonai szolgálatáért 20 évesen kitüntetést kapott.

1793-ban, Theodor apja halálhírére hazatért, Birkeneckbe a családi birtokukra. Nyugtalan vére miatt azonban nem sokáig maradt otthon, épp hogy rendezte ügyeit, s ismét útra kelt. Először Angliában nézett körül, majd Skandináviában, Oroszországban, Konstantinápolyban, Szíriában, aztán Görögországban utazgatott, bejárta Szicíliát, Tuniszt és Spanyolországot, innen eljutott Perzsiába és Indiába is. 1810-ben parancsnokká nevezték ki. 1811-ben, 43 évesen, feleségül vette a 15 éves Caroline Freie-t. A házasságból, két gyermek született. A zoológus és természettudós Franz Gistel, Hallberg-Broich első életrajzírója szerint Theodor furcsaságai és hóbortjai a feleségét őrületbe kergették, olyannyira, hogy az asszonyka 1819-ben a birkenecki kastély első emeleti ablakából kiugrott.

A gróf, felesége halála után Hallberg-Broichba költözött. Ekkor vette meg a fußbergi kastélyt is, ahol 1826-ig lakott. Excentrikus viselkedése és öltözködése miatt a helyi lakók ráragasztották a gautingi remete nevet, életét ettől kezdve az írásnak szentelte. Hallberg-Broich álnéven kb. 30 könyvet írt, útleírásokat, politikailag ellentmondásos, alkotmányellenes műveket, (a “Bajor népbarátok”, “A nemzeti kapcsolattartókról” “Az utazó ördög”, vagy “A bajor nagykövet”), meg szakácskönyvet, imakönyvet, Hallbergmoos település történetét, ezeken kívül számtalan újságcikke és kommentárja jelent meg müncheni és augsburgi újságokban. 1837-ben ismét útra kelt. Kostantinápolyban találkozott 2. feleségével, Jolantával, egy örmény kereskedő lányával, aki azonban az esküvő után nem sokkal egy furcsa betegségben elhunyt. A gróf hazatérve jótékonykodásba kezdett. A birkenecki várba költözött (Freisingba), részt vett az erdingeri mocsár lecsapolásában, ezért a vízelvezető rendszer, valamint a település később az ő tiszteletére felvette a Hallbergmoos (moos-jelentése mocsár) nevet. Ekkor már I. Lajos király közeli barátja volt, akivel együtt nagylelkűen támogatta Hallsberg fejlesztését, később a gautingi mocsár lecsapolásának munkálataiban szintén fontos szerepet vállalt. Nemcsak érdemei, de feltűnő külseje (hosszú, fehér szakáll, aszkéta külső, érdemérmekkel teleaggatott egyenruha, egy fezzel kiegészítve) miatt is népszerű “celebje” volt korának. Idős korára megvakult, 94. évesen halt meg, Hermannsdorfban, Alsó-Bajorországban. Ott temették el. 2013-ban egy almafajtát neveztek el róla.

A Fußbergi kastélyt, a gautingi közösség 1981-ben vette meg. Azóta az angol stílusú Belvedere parkkal együtt állandóan nyitva áll a nagyközönség előtt. Míg a legtöbb épületet magánvállalatok bérlik, addig az egykori kocsiszín, (aminek nyeregtetős, kontyos a teteje, és csodaszép, szecessziós stílusúak a tetőablakai) a művészeti és kulturális rendezvényeknek ad otthont, ahol színházi előadásokat, koncerteket, kiállításokat és fesztiválokat rendeznek. Befogadó képessége 175 fő.

Március: Karnevál Nizzában

Nizzában állítólag évente 2800 órán át süt a nap, és január végén már virágzik a mimóza, de mégsem ezekről híresült el a város, hanem a karneváljáról, mi sem bizonyítja jobban, mint az évente több, mint egymillió turista, akik csak azért látogatnak el a Cote d’Azur egyik legszebb városába, hogy megcsodálhassák a karnevált. A nizzai karnevál születéséről annyit tudunk, hogy az ún. karnevál király először 1873. február 23-án érkezett a városba. Az érkezése egyúttal a nyitánya volt a február végén kezdődő, kéthetes tavaszt üdvözlő ünnepségnek. Az első virágcsatát-a Bataille de Fleurs-t, 1876-ban tartották az Angol sétányon, később ez az esemény virágparádévá nőtte ki magát. Minden évben csodálatos látvány a belvároson keresztül végig vonuló úszó sziget, mely egyenként 4-5 ezer virágtőből áll, 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter magas építmény. Ez egyben a crescendoja a karneválnak, mely később gigantikus ünnepségekbe torkol a város központjában, a Masséna téren. A karnevál másik érdekessége, hogy minden évben más témát választanak, amit a 15-20 kocsiból és 150 óriás bábból álló menet képvisel. 2014-ben a gasztronómia volt a nizzai karnevál fő témaköre, az idén, 2015-ben pedig a zene. (A TV csatornáink eltűntek)

Április: rokokókert Veitshöchheimben

A veitshöchheimi palotakomplexum, a hozzátartozó rokokó kerttel, valaha a würzburgi hercegérsekek, püspökök és bajor királyok nyári rezidenciája volt. De nemcsak a kastély ér meg egy látogatást, hanem a rokokó egyik gyönygyszemeként számontartott kastély kertje is, a mesterséges romokkal, szökőkutakkal, szenzációs mennyiségű (300 db) homokkő szobraival, (Johann Wolfgang van der Auvera szobrász, Ferdinand Tietz és Johann Peter Wagner restaurátoroknak köszönhetően maradtak az utókor számára) napjainkban Németország egyik leglátogatottabb kastélya, ugyanis Veitshöchheim francia stílusú, rokokó kertje valóban egyedülálló a világon. Mesterséges barlangrendszere, a firenzei Boboli kertjéhez hasonló. Pedig a 19. században a kert és a park majdnem a városrendezés áldozata lett, de a Bajor Minisztérium időben közbelépett, így sikerült 1990-ben a történelmi konyhakertet is megmenteni, ekkor kezdődött meg az ún. régen elfeledett gyümölcsök és zöldségek újrakultiválása is, melyek a “zöld árkádban” kaptak helyet. A 17. században (1683), még állatkertként működő területet a püspöki vadászat céljából fenntartott fácánossal együtt, 1702-ben Greifenhaus bíboros-, Antonio Petrini kertépítész segítségével, -a gyönyörök kertjévé varázsolta. Húsz évvel (1721-ben) később Balthasar Neumann püspök feltöltette a mocsarat, a kertet kettéosztotta, az északi részét barokk stílusúra alakíttatta, a délit meghagyta vadregényes romantikusnak.

A barokk stílusú kert napjainkban 3 régióra van felosztva. Elsőként a görög mitológia ismerős alakjaival találkozunk, majd utunkat folytatva az erdei zónába érkezünk, itt található az indákkal, és borostyán indákkal befedett kőszínház, a kínai pavilon és a konyhakert, ahol a fűszer és-gyógynövények mellett megcsodálhatjuk a szabadon burjánzó haszon növényeket is, mint az articsókát, a padlizsánt, a dinnyét, a mákot, nem beszélve a téli porcsinról, izsópról és olyan ritka gyümölcsökről, mint a Goldparmäne (téli alma), Gewürzluiken, Champagnerrenette (francia “pezsgő” almafajta) és a sárga Bellefleur. A gyümölcsös kert 3. régiójáról is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A különös formájúra nyírt gyümölcsfák (barack, birs, körte) Johann Prokop Mayer (1737-1804) udvari és királyi kertész szakértelmét dicsérik. (Ebben a hónapban ment tönkre a mosogatógépünk)

Az Érzékek vására a Múzeum szigeten

München leghíresebb múzeuma a Deutsches Museum (Német Múzeum), amely évente több, mint egymillió fős forgalmával Európa leglátogatottabb múzeumai közé tartozik. Mellesleg nem túlzás, de itt található a világ legnagyobb technikai-természettudományi gyűjteménye. A Múzeum-szigeten barangolva azonban más érdekességeket is felfedezhetünk, úgymint az Apátok szigetét (Prater Insel) és az Alpesi múzeumot. Az előbbiben évente kétszer kerül sor az ún. Érzékek vásárára (Markt der Sinne), 1 hónappal karácsony és 1 hónappal húsvét előtt, ahol 90 zsürizett árus állítja ki portékáit, ezenkívül live music, show műsorok, gyerek programok, kreatív work shopok között válogathat az érdeklődő. Az ínyencek számára kötelező megkóstolni a híres elzászi tortát, az afrikai, indiai konyha szerelmesei sem csalódnak soha. Magyar feelingről a lángos és a kürtős kalácsos bódék gondoskodnak (pech széria folytatódott, mert a mobilunk 3 hétig nem működött a Vodafone miatt).

Május: Nápoly-Capri-Amalfi (lsd. erre vonatkozó blogok)

Június: Ansbach rokokó történelmi fesztivál

Az idei év valahogy a rokokó jegyében telt, nem szándékosan, de így sikeredett. A legpompőzebb mind közt az ansbachi rokokó fesztivál volt, melyet Carl Wilhelm Friedrich von Brandenburg-Ansbach emlékére rendeznek meg minden évben Ansbachban (A város, a bajorországi Mittelfranken megyében található, korábban a Német-római Birodalom egyik fejedelemségének a székhelye volt, Münchentől 140 kilométerre).

A rokokó fesztiválhoz a hátteret a helyszínek adják, a korhű táncjátékok, az őrgróf lakóhelyén és az egykori Szent Gumbertus templom kertjében zajlanak. A vad őrgróf, Charles William Frederick ((1729-1757) pompaszeretetében túlszárnyalta még Nagy Frigyes császárt is (törvényes örökösére, Charles Alexanderre 2.3 millió tallér adósságot hagyott). A korabeli adatok szerint az állami kincstár bevételének 10%-át költötte (1730 és 1748 között félmillió guldent költött) vadászatra, emellett 56 templomot, számos kastélyt is építtetett, többek között Triesdorfban, imádott sólymainak. Vadász szenvedélye miatt ragadt rá a Vad őrgróf elnevezés (Wild Margrave). A brandenburgi herceg 45 éves korában agyvérzésben halt meg (1757. august 2).

A rokokó fesztivál ötletét “A vad őrgróf” című színdarab adta, amit a helyi költő, Konrad Friedrich írt. A nagyközönség előtt először 1894. június 10-én mutatták be. Később a gróf színes egyénisége és a színdarab megihlette a város vezetőit a Rokokó Fesztivál megrendezésére. Az elsőre 1932-ben került sor, ami az évtizedek során fantasztikus történelmi fesztivállá nőtte ki magát. A rokokó fesztivál szereplői napjainkban az Ansbachi Hagyományőrző Egyesület tagjai, valamint hivatásos színészek, akik eredeti, történelmi jelmezekben adják elő a gróf életéről szóló táncjátékot. A rokokó tánccsoport egész évben gyakorol a 18. századi táncshow-ra (gavotte, menüett, allemande).Trauschitz 2014 090

Július: Rosenheim, Münchentől mindössze 65 kilométernyire található, így mindenképp érdemes átruccani egy napra. A város már a római korban is lakott volt, napjainkban pedig Délkelet-Bajorország egyik fontos gazdasági-ipari központja; az utóbbi pár évben Rosenheim tavaszi és őszi vásárairól híresült el, melyet az Alte Spinnerei (Régi fonoda)-ben rendeznek meg. A város másik turista attrakciója a Lockschuppen múzeum, ahol minden évben izgalmas témát dolgoznak fel: 2014-ben az Inkák történetét, az idén az Esőerdőket mutatták be, jövőre meg a vikingekről lesz szó (elkezdődött a házunk 8 hónapig tartó tatarozása)

Augusztus: Belgium (lsd cikkek) Az ősz hihetetlen aktívan telt, nem volt olyan hétvége, hogy ne mentünk volna valahova, hegyet másztunk, várost néztünk, kiállításokra, fesztiválokra jártunk.

Szeptember: Mittenwald-Almabtrieb-az állatok levezetése az Alpokból. (lsd cikk- 2 néger menekült kirabolt, miközben a biciklimmel a jelzőlámpa előtt várakoztam.  A jogosítványom, egészségbiztosítási kártyám, bankkártyáim, és 100 euró volt a kis táskámban)10_Almabtrieb03

Október: Wasserschloss Sisi kastély, Bernried, Őskövületek, encián likőr és Ferró a hegyilakó (a cikket lsd. később)

November: Wolfratshausen-Buchendorf, Partnachklamm, Bregenz-Lindau, Constanz tó, Neuschweinstein-FüssenNeuschweinstein 008Neuschweinstein 018

December: Starnberg, Landshuti advent, december 20-án irány Belgium!

A hónap kertje Mainau!

Posted on Updated on

Egy kínai közmondás szerint, ha egy hétre boldog akarsz lenni, akkor házasodj meg, ha egy hónapra akkor, ölj le egy disznót, ha pedig az egész életedre, akkor vegyél egy kertet!

Nos június az ígéret és a vajon learathatom-e a munkám gyümölcsét kérdésre a válasz- hónapja, mert a vadon termő pipacs, orgona, gyöngyvirág, harangvirág mellett ekkor veszi át a kertben az uralmat a rózsa, meg a rododendron. Nem véletlen, hogy nyár elején a nevesebb európai botanikus kerteket elözönlik a turisták. Tulipánnézőbe Hollandiába indulhatunk, majd Brüsszelben megtekinthetjük az egy évben egyszer, 3 napig nyitva tartott belga királyi kertet (Laekenben), de ha úgy tartja kedvünk elkalandozhatunk Meranóba (Olaszország), ahol a trauttsmandorfi botanikus kert virágait vehetjük lencsevégre, nos nemrégiben a Bódeni tó mellett járva egy titokzatos kis szigetre bukkantam.

A mainaui trópikus paradicsom és Eszterházy Miklós

Van egy sziget Dél-Németországban, ahol banán érik, narancs illatozik, és pálmafák  köszöntik az odatévedő turistákat. A mesébe illő sziget neve Mainau, mely a Bódeni-tó északi medencéjében található, Baden-Würtemberg tartományban. (A szigetet a München-Lindau autóúton lehet megközelíteni egy közepes hosszúságú híd köti össze a szárazfölddel, valamint menetrendszerű hajójárat indul áprilistól).

A sziget eredeti neve, a tulajdonosa után, Maginowe volt, (de az is lehet, hogy Magonak hívták), más források viszont esküsznek a Maienowe névre, amit az itt letelepedő germán törzsek Maien au-ra kereszteltek. Legkorábban (k.sz. 724-ben) rómaiak és alemánok éltek itt, majd 1272-ben, Langenstein lovag birtokába került, aki halála után a teuton rendre hagyta és a sziget irányítását a lovagrend egészen 1806-ig meg is tartotta. A történelem folyamán Mainaunak még sok tulajdonosa volt, de a legtöbb a szigetet feldúlva hagyta maga után. Amikor 1819-ben Konrad Sigmund Karl Freiher von Reichensteinbombach herceg elhunyt, a sziget a badeni hercegi családra szállt. 1853-ban I. Friedrich, badeni herceg lánya, Viktória, aki később V. Gusztáv svéd király felesége lett, nászajándékba kapta a birtokot. 1930-ban kezdődött el az ún. Bernadotte-korszak, mert Friedrich unokája, Lennart Bernadotte herceg és Szonja hercegnő varázsolták újjá az addigra rettenetesen elhanyagolt állapotban lévő kastélyt és a szigetet. Több mint 300 alkalmazott, fél évszázadig dolgozott, fáradozott azon, hogy a sziget a mai állapotába  kerüljön.

A történelmi kastélypark

A szigeten lévő legtöbb épületet a teuton rend építtette. Az első nagy vállalkozás a 18. században, Giovanni Gaspare Bagnato építőmester irányításával a Szent Marien templom építése volt. A vörös homokkőből faragott templomhajó, lekerekített sarkokkal, 2 galériával, 5 év alatt készült el (1734-39-ig épült). A főoltár, a szónoki emelvénnyel, a Szűz Mária kép, a stukkók Francesco Pozzi olasz mester remekművei. A barokk stílusú kastély 3 szárnyépületével csak 1746-ra lett kész.

1974-ben, a Bernadott család kezdeményezésére létrejött a „Blumeninsel Mainau” kereskedelmi társaság, ők rendezték meg az első kiállításokat, tárlatokat, és egyéb társadalmi eseményeket a kastélyban a nagyközönség számára. Nekik köszönhetően csodálhatják meg az odalátogató turisták a fehér színű aulát, a teuton rend idejéből épen megmaradt lovagtermet, a páncélokkal, vértekkel és egyéb fegyverekkel egyetemben. A kastély mellett lévő Comturey nevű borospince és vendéglő nemcsak a teuton nevét őrízte meg, de a régi ételrecepteket és borokat is (1272 óta megszakítás nélkül működik). A több mint 300 éves hordókban, 25,000 liter bor van, ezek eredetileg a kastély pincéjében voltak, de a Bernadott család később a vendéglő rendelkezésére bocsájtotta. Régi falai között hangulatos ünnepségeket rendeznek (200 férőhelyes).

Az ún. Vörösház teraszán ülve megkóstolhatjuk a fehérkolbászt vagy a vajban párolt karalábét, fehérborral és egy frissen sült borjúszelettel.

A botanikus kert

A sziget legnagyobb látványossága természetesen a botanikus kert, mely évente kétmillió látogatót vonz ide. A 45 hektárnyi terület egész évben több ezernyi virág özönében fürdik, mert a park virágai úgy vannak összeválogatva, hogy mindig nyílik valami. A színek egyeztetése, a virágok csoportosítása kitűnő ízlésről és szaktudásról tanúskodik. A botanikus kert szlogenje: Egy kert mindennek, mert van arboretuma, fagyűjteménye, egyedi az ún. teszt kertje is, ahol figyelemmel kísérhetjük azt, hogy a fenyőfélék hogyan aklimatizálódtak az itteni klímához, aztán a 4 évszak szerint tervezett flóra és fauna-sétány vadvirágokkal. Ha mindez nem elég, akkor a mediterrán teraszon agavék, kaktuszok között lehet gyönyörködni a természet szépségeiben.

A kezdet

A legendák szerint a 3. keresztes hadjárat idején, amikor a Szentföldről hazatérő skandináv kereszteslovagok Mainau szigetén pihentek meg, ajándékként keleti virágmagvakat hoztak. Ezek voltak az első virágmagok. Azonkívül kevesen tudják, hogy 1827-ben Esterházy Miklós herceg ritka növények sokaságát, délszaki fákat, cserjét bokrokat hozatott ide mediterrán országokból. A gróf tervét Ludwig Eberling I. Frigyes kertésze valósította meg, aki egzotikus országokba utazott különleges növények felvásárlása céljából. Ennek köszönhető, hogy 80 évvel később, amikor a Bernadott család birtokába kerül a sziget, dzsungellé változott. Ma az arborétum a szíve a szigetnek, 500-féle ősfával, a mammutfenyőktől, a kaliforniai cédrusig, az Atlasz hegységen és a Himaláján honos tulipánfával, tiszafával, zsebkendőfával egyetemben. A toboztermők, Kelet-Ázsiából érkeztek ide, a ciklámenszínű murvafürtök (a bougainville) pedig Brazíliából. De matuzsálemi korú a hársfa is, amely állítólag 1770 óta honos, a ciprusok, ginkók 1872-től élnek itt, a Kanári szigetekről hozott datolya pálmák 1888 óta, a magnólia, chilei araukária, vagy majomfa pedig 1905 óta.

A tavaszi virágszőnyeg életrekeltésének előkészületei már ősszel elkezdődnek, amikor 600 ezer virághagymát készítenek elő tavaszra. Tavasszal virágfakadáskor 1 millió 200 ezer virág pompázik egydzerre, ezek közül 550 különböző tulipán, 200-féle nárcisz és több mint 80 színkombinációban tündöklik a jácint, nem beszélve a 280 fajta rododendronról. A csodakert növény- és fagazdagsága egészen más világot varázsol elénk. Az óriási méretű fák mellett vannak itt tulipán és liliomfák, ezek között megcsodálhatjuk az Eszterházy herceg által 1830-ban ültetett fát, amely ma eléri a 43 méteres magasságot.

A citrusfélék családjába tartozó gyümölcsök közül 50-féle citrom, narancs, tangerine és bergamot fa virágzik, a barokk divatot követő mázascserepekben. A 20-féle, pálma, nyáron kint a kertben, októbertől viszont a melegházban kap helyet, ahol kávézás közben gyönyörködhetünk az orchidea szigetben. A melegházban a világon ismert 25 ezer fajta orchideából itt 1200-féle orchidea bódítja el illatával a látogatókat. Az év egyébként mindig az orchidea show-val indul, ezt áprilisban követi a tavaszi kertparádé, a nárcisz, tulipánok, jácintok, májusban a rododendron, és az azalea virít, a rózsa királynő választásra júniusban kerül sor, (20.000 rózsafajtából, 1200 virágzik itt Mainauban). Augusztusban a 12 ezer dáliafajta közül, 250-féle van itt, ekkor adja át a koronát a rózsa királynő a dália királynőnek. Ősszel virágzik a büdöske vagy szebb nevén a bársonyvirág (Tagetes), őszirózsa rokonaival egyetemben, a zinnia, a csípős sárkányvirág az utóbbi az olasz vizilépcső mellett található. Októberben a tök, krizantén és így tovább. Mainau másik csodavilága a lepkeház. Az üvegház ezer négyzetméteres, páradús levegője a lepkék otthona, többszáz féle repdes szabadon. 20 egzotikus típus, 26 fokban 80 %-os nedvességtartalom mellett éli “lepkeéletét” (Michael Boppre freiburgi egyetemi tanár útmutatásai alapján rendezték be).

Kulturális központ

Gyerekparadicsom, állatfarm, pónilovaglás, Lilliput falu, energia pavilon, borpince, svéd torony, így lehetne röviden összefoglalni a szolgáltató házakat. A sziget biogáz energiát használ, a 3 vendéglő az itt termő gyümölcsökből-zöldségekből főz, a svéd sarokban skandináv specialitásokat kóstolhat az éhes turista.

Mielőtt végleg búcsut mondunk a szigetnek, még egy utolsó fotót készíthetünk a 400 éves svéd bronzkeresztről, amit a 30 éves háború idején loptak el a svédek (1635-48), de mivel túl nehéz volt, menekülés közben a tóba dobták. Múlt, jelen, jövő, történelem, művészet és természet így fonódik össze ezen a mesebeli szigeten.