kertek

Csodamogyoró (hamamelis) virágzás januárban

Posted on Updated on

Vogelsberg (Madárhegy) 2500 négyzetkilométernyi területével a legnagyobb összefüggő vulkáni régió Közép-Európában. A hatalmas hegylánc a Német Központi hegyvidéken, Hesse megyében található, a Rhön hegyek által elkülönülve, a Fulda folyó völgyében. Kb. 19 millió évvel ezelőtt alakult ki és lett Közép-Európa legnagyobb bazalt formációja. Legmagasabb hegycsúcsai: Taufstein, 773 méter, Hoherodskopf, 763 méter, melyek a vogelsbergi természetvédelmi parkban találhatók.

A jelenlegi Vogelsberg hegylánc, egy nagy, lapos, pajzs alakú vulkán, központja egy kupolára hasonlít. A hegy számos bazalt terasz átfedést foglal magában egészen Oberwaldig, a nagy központi fennsíkig, 600-tól 773 méter magasságban, a hegyvidéki régió széléig. A csúcsról a gyűrű alakú teraszokon keresztül lehet leereszkedni a völgybe. A tájkép változatos, mert a vogelsbergi masszív bazalt, tufafala mellett dagadólápok, valamint ősi, erdei részek teszik érdekessé a tájat. Délnyugat felé haladva aztán sétánk során a romantikus Lahn-völgybe érünk. Itt olyan történelmi városokba kukkanthatunk be, mint Marburg, Wetzlar, Weilburg és Limburg a. d. Lahn. A vidék kedvelt kiránduló helyeit, különösen a kenusok és kerékpárosok értékelik nagyra.
Hessen északi része, a Grimm testvérek szülőföldje. Igazi fénypontja a Kellerwald-Edersee nemzeti park, amelynek lábánál terül el Németország egyik legnagyobb mesterséges tava, az Eder tó, paradicsom a vízisport szerelmeseinek. De a Hohe Meißner, -a hegy, amelyen Grimm, Holle-Bodza anyója lakott, -vagy a sababurgi őserdő, a Reinhardswaldan is a kiránduló zarándok helyének számít. Az észak-hesszeni metropolisz, Kassel, különösen a művészet rajongók körében szerzett nevet magának.
És ez még nem minden, mert a kis gyógyüdülők mellett, -mint Bad Salzhausen, Bad Salzschlirf vagy Herbstein,- lehet kerékpározni a két hesseni panoráma-kerékpárúton, a Vulkanradwegen és a Bahnradweg Hessenen. A Kinzig völgyhez érve, mely kettéválasztja Vogelsberget és Spessartot, a Gelnhausenben a Babarrossa császári palotával, Hanauaban pedig a Grimm testvérek szülővárosával hívogat. A tartomány déli részén található a mondák övezte Oberwald, a Hessische Bergstraße Heppenheim és Bensheim körül, valamint a tudományok városa Darmstadt, a szecesszió egyik központja Németországban. Végül Hessentől keletre emelkedik a Rhön, a nyitott messzeség vidéke, Hessen legmagasabb hegycsúcsával, a Wasserkuppeval (950 m). A majdnem erdő nélküli fennsíkról messze ellátni a völgyeken túlra.

Oberwald

A mi úti célunk a Vogelsberg szívében lévő nemzeti park
Oberwald (351.2) volt. Természetesen állat és növényvilága védett, mint pl. a bükkfa az északi lejtőkön. Az elmúlt években visszatért az eurázsiai hiúz. Nemrég farkasokat is láttak, meg vadmacskát, amit a hiúzhoz hasonlóan, hírhedten nehéz észrevenni. Aztán itt is, mint Hesse tartományban nagy számban vannak jelen a vaddisznók.

Vogelsberg egyébként nemcsak a kirándulók, de a téli sportok kedvelt területe is, a Herchenhainer Höhe, Hoherodskopf, az 55 km lesikló pályájával az alpesi síelés ősrégi helye. Nyáron túrázni lehet, meg a hosszú távú kerékpáros útvonalak szintén gondoskodnak a szabadidős tevékenységekről, azonkívül a vulkán cycleway, és a vogelsbergi déli vasúti cycleway. Sőt, vannak rendszeres RMV buszok, az úgynevezett vulkán expresszek, melyek a környező városokból, -mint Büdingen, Stockheim, Nidda, Hungen, Mücke, Schlitzen- indulnak. A buszok pótkocsikkal felszereltek, amelyeken a bicikliket szállítják, a legtöbb buszjárat Hoherodskopfig visz. A vulkán és a déli vasúti kerékpárutak célirányosak (70 km hegyi kerékpárút), de a korcsolyázók is használhatják. Hochenskopfban meg Schottenben vannak a fő információs, turista központok, melyek egész évben nyitva tartanak.

Hamamelis

És ami miatt Vogelsbergbe látogattunk még az a hamamelis avagy a nagylevelű csodamogyoró (Hamamelis virginiana) virágzás volt. Európában egyedül itt és a belgiumi Antwerpenben látható. A csodamogyoró, vagy boszorkány mogyoró, ahogy az angolok nevezik, a kőtörőfű virágúak családjába tartozó, lombhullató cserje. Észak-Amerikából származik, a nedves erdőkben 5 m magasra is megnőhet. Külsőleg hasonlít a közönséges mogyoróbokorhoz. A nemzetség neve “hamamelis” egyébként azt jelenti, hogy “gyümölccsel együtt”, utalva a virágok egyidejű előfordulására. A hamamelis virginiana szeptember és november között virágzik, míg a többi faj ilyenkor januárban és márciusig eltart. Minden virág négy, karcsú, szíj alakú sziromból áll, halvány, sötétsárga, narancssárga, vagy piros. Fogazott levelei szórt állásúak, ovális alakúak. Sárga, fürtös virágai sallangosak, késő ősszel vagy télen nyílnak. Termése fásodott falú tok, amelyben 1-1 szárnyas mag található. A gyümölcse egy 0,95 cm hosszú, két részből álló kapszula, amely mindkét részen egyetlen 0,64 cm-es fényes fekete magot tartalmaz. Ami érdekes, hogy a kapszula ősszel robbanás-szerűen szétesik, körülbelül 8 hónappal a virágzás után, és a magokat nagy erővel kilövi. Ezért gyakran nevezik csattogó mogyorónak.

Amit a virág megcsodálásakor megtudtunk, hogy a csodamogyorót belsőleg és külsőleg egyaránt használják vénás keringési elégtelenség okozta zavarok (lábduzzanat és aranyér) kezelésére, de kiváló szájöblítőként is. Helyileg pedig bizonyos szembetegségek (irritáció, kellemetlenül égő, szúró szem) enyhítésére alkalmas.

Gyógyhatása

Állatkísérletek igazolták, hogy a csodamogyoró-kivonat növeli a visszerek ellenálló-képességét, csökkenti a hajszálerek átvezető képességét, és gyulladáscsökkentő hatású. A humán gyógyászatban a kivonatot csak helyi kezeléseknél vizsgálták. Úgy tapasztalták, hogy jó érösszehúzó, valamint az ajak herpeszre és az ekcémára gyakorol jótékony hatást. Alkalmazásakor mindeddig nem észleltek mérgező hatást, de – különösen tinktúrája – esetenként kiválthat allergiát.

A hamamelis vagy boszorkány mogyoró, téli virág, az ó-angolban Wych Elm, vagy Ulmus glabraként volt ismert, mert a hamamelis gallyat a középkorban jóslásra használták).

A hamamelis persica, a hamamelis virginiánál korábban megjelent faj. Belgiumban népszerű dísznövény (a Kalmthouti Arborétumban Antwerpenben termesztik), melyek variánsai gazdag sárga-narancs-piros virágot hoznak.

A tutzingi kastély és a görögdinnye fagyi

Posted on Updated on

A Starnbergi tó nyugati részén fekvő Tutzing, Bajorország egyik legkellemesebb, történelmi emlékekben gazdag városa. Münchentől mindössze 40 kilométerre, délnyugatra található. A halászvárosban nemcsak fürdeni lehet a tóban, de ráadásul gyönyörű panoráma nyílik az Alpokra. A város nem véletlenül lett népszerű nyaralóközpont, mind a külföldiek, mind a müncheniek számára. A mindössze 7,000 lakost számláló település több klinikával és kórházzal rendelkezik, emiatt sok bajor nyugdíjas számára maga a tökély. Hogy még tovább fokozzam a város dicséretét, a közlekedése is tökéletes. Kiválóan kiépített S-Bahn (hév) vasútvonallal rendelkezik, ami nemcsak a müncheni vasútállomásig vezet, de az Innsbruck, Mittenwald, Garmisch-Partenkirchen, Reutte, Kochel és Oberammergau vonallal is közvetlen csatlakozásban áll. Tutzing kedvelt helye a biciklizőknek, hegymászóknak és a lósport szerelmeseinek is. Vendéglőiben megismerkedhetünk az igazi bajor konyhával, a Corallo nevű olasz fagylaltozó-kávézó jóvoltából pedig a legfinomabb, kézműves fagyikkal, nem véletlen, hogy München legkiválóbb fagylaltozójaként van számon tartva.

icecream

Tutzing története

Tutzing úgy ezer éve még csak egy egyszerű halászfalu volt. A város neve először egy 11. századi Benedek rendi kolostor adomány levelében szerepelt. Akkor még latinul “Dutcingun” volt a neve (jelentése tucat). A mai kastély helyén mindössze egy farm, egy malom és hat istálló állt. 1480 körül a kastéllyal együtt az egész falut, egy müncheni patrícius, Bernhard Dichtl vásárolta meg. A fia 1519-ben megszerezte a birtoklevelet a királytól, és mint a település teljesjogú ura azonnal bevezette az adókötelezettséget. Ezután több, mint három évszázadon át uralta a várost a Dichtl család, egészen az 1848-as forradalom évéig.

A Hallberger period

1869-ben a régi, sváb-frank papoktól származó, újságtulajdonos mogul, Eduard von Hallberger vásárolta meg a kastélyt (1880-ig élt itt). A stuttgarti Deutsche Verlagsanstalt kiadócég zseniális alapítója újjáépítve az ingatlant, egy luxus létesítményt hozott létre belőle. Hamarosan a világ leghíresebb politikusainak, az irodalom és művészetek nagyjainak, valamint a felső tízezernek a találka helye lett. Eduard Hallberger nem elégedett meg a kastély újjáépítésével, 1878-ban megrendelte a tó felé vezető terasz átépítését is. A pálmafákkal, kerubokkal, antik vázákkal és szökőkutakkal déli mediterrán hangulatot varázsolt az újonnan kialakított parkba. A színes gravírozás Julius Lange (1874) mesterműve. 1873-ban, amikor Johannes Brahms négy nyári hónapot töltött Tutzingban (itt írta meg az Opus 51 vonósnégyest) rengetegszer vendégeskedett a Hallberger családnál. A nagy zeneszerző emlékét a Starnbergi tó partján egy mellszobor őrzi, közel ahhoz a nagy házhoz, ahol élt és dolgozott.

Tutzing kastély–a művészetek fellegvára

Eduard Hallberger örökösei nem tudták fenntartani az ingatlant, ezért 1921-ben eladták, egy magyar-zsidó származású karmester fiának, Nemes Marczellnak, aki a kastélyt és a parkot azzal a céllal vásárolta meg, hogy kiállíthassa Európa különböző országaiból származó művészeti gyűjteményét. A mindenféle stílusú alkotásokat az érdeklődő közönségnek itt mutatta be először. Nemes Marczell 1866-ban Klein Mózesként született Jánoshalmán, egy szegény, sokgyermekes zsidó családban. Hódmezővásárhelyen, Grossmann Adolf rőfös üzletében kezdett dolgozni. Vonzalma a szép szövetek és selymek iránt ettől kezdve egész életén keresztül végigkísérte. Azt nem lehet tudni, hogy innen hogy került Budapestre, mindenesetre 1883-tól már a fővárosban élt. A legendák szerint dolgozott kávéházi énekesként és tőzsdeügynökként, de részt vett ingatlan spekulációkban is, majd az Urbán nevű szénkereskedés alkalmazottja lett. Urbán Sámuel az 1880-as évek végén őt küldte ki Frankfurtba, az anyavállalathoz, amelynek tulajdonosát, Goldschmidtet jelentős műgyűjtőként tartották számon. Nemes, frankfurti tartózkodásából állítólag már számos rézmetszettel tért haza. Bizonyítható, hogy 1904-től a Nemzeti Szalon kiállításainak 1918-ban Münchenben, a bajor főváros művésznegyedének középpontjában található Leopoldstrasse 10. szám alatti házat vette meg, 1921-ben a München melletti elegáns Starnbergi-tónál, pedig a tutzingi kastélyt, amelyet fényűző palotává alakított át. Az akadémia honlapján ezek a sorok olvashatóak Nemesről: „Minden túlzás nélkül nevezhetjük őt a századelő legzseniálisabb műkereskedőjének. Akkoriban a tutzingi kastély és parkja csillogó virágzását élhette meg, ahol tulajdonosa felbecsülhetetlen értékű műkincseket halmozott fel, ezzel egy szűk évtizedre a nemzetközi művészvilág központjává léptetve elő azt.”

A korabeli lapok ugyanis a müncheni kiállítást határozzák meg az El Greco-láz kitörésének időpontjaként és ez egyértelmű, hogy Nemes Marczell érdemei közé tartozik. Mindenesetre az tény, hogy a múzeum előtt sorban állt a bejutásért Oskar Kokoschka, Max Beckmann, de mindenekelőtt a Der Blaue Reiter (a Kéklovas mozgalom) képviselői, mint Paul Klee, August Macke, Franz Marc, Albert Bloch. Hogy ezek a művészek mennyire tekintették Grecót szellemi ősüknek, az abból is látszik, hogy az 1912-ben megjelent, a művészet fejlődésére nagy hatású Der Blaue Reiter évkönyvben El Greco festményének (Szent János) reprodukciója mellett Franz Marc egy teljes esszét szánt a témának, melyben megemlíti a Nemes-gyűjtemény bemutatásának jelentőségét is. Nemes Marczell 1930-ban meghalt (Annyira szerette Bajorországot, hogy a híres síparadicsomban, Garmisch-Partenkirchenben is vásárolt egy vadászkastélyt, amely ma az orosz milliárdos, Roman Abramovics tulajdona).

A nácizmus idején, a Harmadik Birodalom korszakában a kastély a Hackelsberger család tulajdonába került. A belső udvarban lévő emléktáblán az olvasható, hogy az iparos és katolikus politikus, Albert Hackelsberger 1940-ben életét vesztette a német Gestapo egyik börtönében. A náci uralom alatt a kastélyt aztán a Trutskirch-Tutzing (Dornier-werke Gmbh) repülőgép alkatrész gyártó üzem vette birtokba, a dachaui koncentrációs tábor egyik kényszermunka-gyáraként. Tutzing maga is állomása volt az ún. „könnyek nyomvonalának”-az erőltetett menetnek, mert a zsidó foglyokat 1945-ben a városon keresztül hajtották át délre. A városházán egy plakett emlékezik meg róluk.

Az Evangélikus Akadémia

Az 1940-es években a tutzingi kastélyon a Kaselowsky család és Rudolf Oetker a bielefeldi sütőpor gyártója osztozott. 1947-ben azonban a két tulajdonos átengedte a kastélyt az ún. Innere missionnak, (Belső misszió) egy német jótékonysági szervezetnek, akik a háborúból visszatérő katonák számára kerestek menedéket. Végül 1947-ben Hans Meiser püspök vásárolta meg a kastélyt, az ingatlannal együtt az evangélikus-lutheránus egyház számára. Azóta a kastély a Tutzingi Evangélikus Akadémia székhelye. Az Akadémia, hétfőtől-péntekig a nagyközönség számára is nyitva tart.

A tutzingi kastélynak saját, 110 férőhelyes étterme van, valamint a további termek bankettek, büfék, koncertek és egyéb ünnepi rendezvények számára kibérelhetők.100 kilometres 010.

A legfurcsább sütőtök fesztivál

Posted on Updated on

A németek nem igazán Halloween kedvelők, helyette inkább más európai hagyományokat részesítenek előnyben (mint pl. a Reformáció napját, okt 31., Márton napot). Az utóbbi időben azonban nagyon belejöttek a sütőtök ünneplésbe. A Kürbis-nek nevezett tök ugyanis a szezonfüggő német nép számára éppen olyan fontos, mint a spárga, csak míg a sütőtököt ősszel fogyasztják tömeges mennyiségben, a spárgát tavasszal és nyáron.

Szeptember 1-től-november 6-ig azonban nemcsak tökből készült gasztronómiai különlegességekkel kényeztetik magukat, hanem a Stuttgarthoz közeleső Ludwigsburg városában a világ legnagyobb és leghosszabb ideig tartó sütőtökfesztiválján tobzódnak a sütőtökkel kapcsolatos gazdag programokban, a tüneményes barokk palota, a Blüchende Barock (Virágzó barokk) kertjében 450.000 darab, 800 fajta, különböző célra termesztett sütőtök, műremekké varázsolt kompozíciójában. Itt aztán van ehető, dekoratív, rücskös, sima, mamut nagyságú, mini, kancsó alakú tök, ráadásul nemcsak a megszokott narancssárga, hanem a szivárvány összes színeiben.

A tökfesztivál története

Ludwigsburgban a tökfesztiválra való készülődés már áprilisban megkezdődik, amikor a világ minden tájáról begyűjtött, különböző tökfajták magjait kis cserepekbe elültetik. 3-4 héttel később aztán átszállítják a botanikuskertbe, ahol gondos ápolás mellett nevelgetik. Szeptember elsején, a fesztivál nyitó napján aztán minden fajtát címkézve kézhez kapják a művészek.

2016-ban 647 fajta sütőtök vett részt a 2 hónapig tartó kiállításon és tökfaragó versenyen. Hogy az idén milyen lesz a felhozatal az november 6-áig kiderül (a fesztivál szeptember 1-től, november 6-ig tart). Igaz, hogy a téma minden évben más, -(2015-ben Repülő sütőtök, 2016-ban Sütőtök cirkusz volt)- de a lényeg ugyanaz, hogy bonyolult jelenetekben, művészi kompozíciókban keljenek életre a sütőtökök.halloween-pumpkin-carvings-villafane-studios-26

A ludwigsburgi tökfesztivál programja

Tök regatta: szeptember 18-án, 12:30-kor kerül/t sor a Blühendes Barock kertben a sütőtök teknő evező versenyre, ami a ludwigsburgi sütőtökfesztivál hetek egyik csúcspontja. A merész hajósok megpróbálják a víz sodrásában kavargó sütőtök csónakjaikat a lehető leggyorsabban irányítani.

Ugyanekkor kezdi el felépíteni Sütőtök országát az amerikai Sütőtök faragó király, Ray Villafane és csapata, akik a fesztivál legnagyobb sütőtökjeiből alkotnak eszméletlen kompozíciókat. Mivel a 2017-es év témája az ókori Róma, az idén az organikus tökökből gladiátorok, római istenek és istennők keltek életre. Ezen kívül az új témához illő kompozíciók mellett a Villafane Studió immáron negyedik alkalommal mutatja be a Hubbard családot, a tökből faragott lények fantasztikus és mulatságos világát. DSC_7021

A szalmabála erdőben mese a tökről

Az ősz szépségében a gyerekek és a felnőttek a Mese erdőben gyönyörködhetnek, ahol nemcsak mezítláb futkározhatnak egy középkoriasan dizájnolt kertben (1958-ban épült), de olyan interaktív helyszínekre is eljuthatnak (nemcsak képzeletben), mint a Rapunzel torony, kipróbálhatják a miniatűr vonatot és egy retro hajóval lecsoroghatnak a kastélyt körülvevő folyón. A klasszikus meséket mellesleg nem csak meg lehet hallgatni, Anselm Roser színész tolmácsolásában (Szalmabála mesék címen, kint a szabadban, szalmabálákon ülve szept 29- okt 1, okt 6-8, okt 20-22, okt 27-29. ), de a hivatásos színészekkel fel is lehet lépni a pódiumon.

A Németországban termesztett, legnehezebb sütőtökök versenye

Október 1-én, 13:30-kor kerül sor a legnehezebb sütőtökök versenyére, amikor a legnagyobb németországi tökök “lépnek” a mérlegre. A 2015-ös német rekord 812.5 kg volt (2017-ben az 1. díj 1000 eu, 2. díj 500, 3. díj 400, 4. díj 350 eu, 5. díj 300 eu, 6. helyezett 250 eu 7: 200 eu, 8: 150, 9: 100 eu 10. helyezett 50 euró jutalmat kap).

Európai sütőtök verseny

Október 9-én, 13:30-kor a német bajnokság után az európai országok óriás sütőtökjeinek a versenyére kerül sor. Míg hosszú évekig az amerikai, kanadai, észak-amerikai tökóriások vitték el a pálmát, (2013-ban a világ legnehezebb sütőtöke 1.033 kilogramm volt, az első a történelemben ami meghaladta az 1000 kg-t) addig 2016-ban 1190.5 kg-val a belga Mathias Willemijns által termesztett óriás sütőtök szerezte meg a fődíjat!

Egy héttel később, október 15-én és 16-án, 10:00 órakor a legnehezebb tök Németországból és Európából 3 kategóriában méri össze “erejét”, majd a győztest a pódiumra emelik, ahol gigantikus “bájait” mindenki megcsodálhatja a fesztivál utolsó napjáig, november 5-éig.

Sütőtökvéső verseny, plusz 5 napig tartó Halloween! 

Október 22.–29.-én, 10 órától külön műhelyt állítanak fel a sütőtökfaragó, véső verseny alkalmából. Mindenki részt vehet rajta. Ha még nincs kész a töklámpásunk, itt a sátorban fantáziadús Jack-o lámpákat készíthetünk. A sütőtök mesterektől el lehet lesni a trükköket, ötleteket, hogy pl. hogyan kell a sütőtökbe Mona Lisa mosolyt vésni, vagy zombi arcokat. A legszebb tök kompozíciók pénzjutalomban részesülnek.

Halloween alkalmából újra megrendezésre kerül “A szörnyek kis börtöne” (Little Chamber of Horrors), mely külön attrakciókkal borzolja a fiatal és nem egészen fiatal látogatók idegeit. A rendezők 1 héten át gondoskodnak arról, hogy mindenki érezze, hogyan fut végig a hideg a gerincén, amikor belép a szellemvilágba, ahol kísértetek és goblinok ijesztgetik! A Horrorok Kis Kamrájának sejtelmesen kivilágított helyiségeiben az eltávozott lelkek világában (minden nap de. 11-től este 6-ig) a bátrabbak és adrenalinfüggők kalandos utazást tehetnek. A sötét folyosók titokzatos szobáiban, velőtrázó sikolyok és zajok kíséretében, csontvázakkal foghatunk kezet, gonosz kalózokkal találkozhatunk, varázstükrökben megpillanthatjuk a jövőnket.

 A sütőtökök elpusztítása, megsemmisítése

November 6-án, 12:00 órakor a szezon vége a nyertes sütőtök megsemmisítésével zárul. Rettenetes döbbenetre lehet számítani. A győztes óriás tököt brutális módon, őrjítő techno zene bömböltetése közepette mészárolják le, majd a látogatók szuvenírként hazavihetik a tök egy darabját vagy csak néhány magot.

Végül milyen tökfesztivál az, ahol nem válogathatunk a szezon ünnepelt zöldségéből készült ételekben? Nos a ludwigsburgi sütőtök fesztivál bővelkedik a sütőtök által inspirált gasztronómiai csodákban. Próbáljuk ki bátran pl. a sütőtök spagettit, sütőtök-pesztóval vagy a tökburgonyát, tökpürét, a sült tököt, tökburgerrel, desszertként meg a sütőtökös rétest. Vagy evett már életében sütőtökös pizzát, és sütőtök kolbászt, sütőtökkel töltött raviolit, nos, ha nem akkor itt az ideje! Az ízorgia garantált.

Szeptember 24-én és 25-én nem szabad kihagyni a legnagyobb kondérban főtt sütőtökleves megízlelését. A rekord mennyiségű levesből jut mindenkinek (555 liter 2000 embernek elég). Egy tányér leves 1 euróba kerül, a pénz jótékony célra megy.

S ha már jól lakott a sütőtök látványától, vegyen ajándékot szeretteinek. Rengeteg finom termék közül válogathat: a tökkenők, pástétomok, sütőtökös ketchup, fahéjas-cukorral bevont sütőtök magokból. Valamint, ha saját flaska kéznél van, meg lehet töltetni frissen préselt almalével, sütőtökízű pezsgővel vagy szörppel.

Minden szombaton élőzene, szeptember 10-től-október 29-ig du 2-től a fesztivált a pódiumra fellépő zenészek, művészek teszik még emlékezetesebbé!

 

 

 

Encián likőr, encián szörp és a világhírű, magyar encián

Posted on Updated on

Magyar encián! Létezik egyáltalán ilyen növény?-Mert sohasem hallottam róla, egészen addig, amíg nem vettem egy könyvet a Szent Ottília kolostorban (Bajorország), a Kaltenberghez közel lévő misszionárius boltban, “Virágnéző séták Felső-Bajorországban” címen. Megvenni és szenvedélyes virágkeresővé válni azóta egyet jelent számomra. Május óta ugyanis, minden hétvégén, valamilyen virág nyomába eredek a férjemmel, még 2000 méter magasra is képes vagyok felmászni, hogy lencsevégre kapjak egy-egy különleges, éppen virágzó fajt. Így ismerkedtem meg közelről, a kosborral, a szibériai írisszel (lsd blog), a tűzliliommal és a magyar enciánnal vagy népi nevén tárniccsal! Kiderült, hogy a legritkább fajta az enciánok között a gentiana pannonica, azaz a magyar encián! ami júliustól-szeptemberig  virágzik az Alpok északi oldalán, minimum 1300 méter magasan! Csehországban (Bohémia erdejeiben), Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Svájcban és Olaszországban is találkoztak már ezzel a gyönyörű, bordó színű, alul pöttyös, halvány sárgába játszó “csoda bogárral”, bocsánat virággal. Hogy közelről is lencsevégre kapjam, a Bad Tölz melletti Brauneckére kellett felkapaszkodnom, 1558 méter magasra. Az út nagyon fárasztó volt, 3 és fél órás nehéz terep (28 fokban), végig felfelé, néha patakokon kellett átkelni, de esküszöm, hogy megérte, mert az encián olyan tökéletes volt, hogy szerintem bele kéne foglalni a magyar címerbe! (a hegyre fel lehet menni, Sessel Bahnnal, azaz elektromos felvonóval).

Az encián és a belőle készült italok

De hogy az encián emberi fogyasztásra is alkalmas, azt viszont az osztrák fodrásznőmtől, Marittától tudtam meg, aki legutóbb egy encián szörpre hívott meg (alkoholmentesre). A kávéház tulajdonos egyébként meglepően sokat tudott az enciánról. Többek között azt mesélte, hogy a kezdet kezdete az volt, amikor egy illír király tonikot készíttetett az encián virág gyökeréből. Aztán Nyugat-Európa egyes országaiban hamar elterjedt, ahol a mai napig népszerű ital készül belőle, főként az Alpok környékén kedvelt (Ő salzburgi). Néhány fajtáját kizárólag aperitif likőrök vagy tonikok készítésére termesztenek, mivel az encián gyökeréből kinyert kivonat, keserű ízű, mint a kinin. A Moxie, a francia Suze likőr és az Americano apéritif mind gyomorkeserűk, mint, ahogy az olasz Aperol, (ez a legtrendibb!!!) és a német étvágygerjesztő vagy vacsora utáni emésztést elősegítő Underberg és az Angustora is.

Az encián különben közte van a Bach virágterápia 38 vadvirága között, melynek gyógyító hatásáról Edward Bach meg volt győződve, esszenciákat készített belőle, víz, konyak és virágok hozzáadásával, hogy visszaállítsa a szervezet egyensúlyát. Az angol Cancer Research (rákkutató) központ szerint, azonban semmilyen tudományos adat nem támasztja alá, hogy az enciánnak bármiféle szerepe lenne a rák megelőzésében, vagy gyógyításában. Maradjunk annyiban, hogy szimplán csak jót tesz a gyomornak.

A Gentiana punctata-fajta kék-lila encián leveleiből és gyökeréből főzött esszenciák gyógyító hatásában azonban az osztrákok még mindig hisznek. Likőr vagy tea formájában gyógyászati célokra, úgymint emésztési zavarokra, lázcsillapításra, magas vérnyomás ellen, izomgyengeség, paraziták, férgek ellen, sebek kezelésére, reuma, májbetegségek, influenza, homloküreg gyulladás és állítólag még a malária ellen is javasolt a fogyasztása.

A Suze nevű, enciánból készült gyomor keserűt Párizsban, Fernand Moureaux találta ki 1885-ben, de csak 1889-ben dobta piacra. Ma a Pernod forgalmazza, de csak Franciaországban ismert, pedig 1912-ben Pablo Picasso úgy próbálta népszerűsíteni, hogy egy Suze kollázst készített, “Verre et bouteille de Suze” címen.

A Quinquinas nevű bor, a cinchona-olasz encián fajta barkájából készül, amiben egy kristályos alkaloid, a kinin van, amely ugye lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő. Íze azonban iszonyúan keserű (a kinin, még mindig a malária egyedüli gyógyszere).

Németországban Underberg AG gyomorkeserű néven ismert az encián gyökeréből készült ital, 43 ország gyógynövényeinek a hozzáadásával gyártják. Hogy a kivonat, de inkább az elixír milyen gyógynövényekből áll össze, annak titkát az Underberg család 1846 óta hét lakat alatt őrzi, akkor kezdte el ugyanis Hubert Underberg-Albrecht a gyártását. Napjainkban úgy készítik, hogy a növényeket desztillálják, ezt a folyamatot semper idem-nek nevezik, ami kb. azt jelenti, hogy mindig ugyanúgy. A kivonatot aztán hónapokig hordókban érlelik, de nem mindegy ám, hogy milyenben, mert csak a szlovén tölgyből készült az igazi. (Az Underberg gyártása csak 1939-ben maradt ki, mert nem volt utánpótlás, de 1949-ben újra kezdték az előállítását). Az italt 20 ml-es üvegekben árusítják, melyet 1949-ben Emil Underberg talált ki, aki az Underberg AG alapító unokája volt. A mini-üvegeket szalmával bélelt fadobozokba csomagolják, majd ráragasztják az Underberg címkét. Az ital minden apró részlete, az üveg alakja, színe, csomagolása, minden Underberg név alatt levédett és copyrighted. A családnak és üzemüknek már 1,200 peres ügye volt különböző cégekkel, akik megpróbálták leutánozni, eddig még minden pert megnyertek.Punktierter_Enzian

Kosbor tea és a Hardt kápolna kísértetei

Posted on Updated on

P1120194A Hardt kápolna (Hardtkapelle) Bajorországban, a Starnbergi tó fölött helyezkedik el, Weilheim és Haunshofen között. Az 1250 körül épült kegyhely, Kísértet vagy Szellem kápolnaként híresült el, hivatalosan dokumentált, paranormális jelenségei miatt. Az 1865-ben újjáépített templom, saját kálvária dombot kapott, mely Jézus szenvedéseinek állomásait örökíti meg, a keresztre feszítésig. A hegyen végig vonuló keresztút 14 stációja a kápolnánál ér véget.

A Hardt kápolna legendája

1250-ben Weilheim és Haunshofen között heves vita tört ki a Hardt terület legeltetési jogaiért. A korabeli feljegyzések szerint, amikor a Starnbergi tó fölötti dombon összegyűlt emberek, már-már egymásnak estek, vasvillával fenyegetés és üvöltözés közepette hirtelen, egy villám csapott le, majd egy furcsa, vörösen izzó szemű idegen vált ki a tömegből, aki nem volt más, mint maga az ördög, pásztor képében. Az ördög nem szólt semmit, csak megragadott egy nagy, nehéz követ, és az emberek közé hajította. Amikor a kő földet ért, a sátán belerúgott majd azt mondta, hogy ez a kő képviseli Haunshofer községet. Aztán lecsapott a patájával a kőre, majd nyomtalanul eltűnt. És láss csodát, az emberek azonnal abbahagyták a vitát, mert a Sátán látogatását intő jelnek vélték és hogy megvédjék a helyet a gonosztól, meg az ördög újra kísértésétől, elhatározták, hogy a patanyom helyére egy kápolnát emelnek. Így épült fel a Hardt kápolna, Isten háza, egy szentségtelen ördög lába nyoma helyén. A mai napig ott van ez a szörnyű pata lenyomat, a templom közepén az oltár előtt! Aki nem hiszi látogasson el a Hardt kápolnához.P1120183.JPG

Paranormális jelenségek, a fehér asszony és a vörösen izzó szempár

Miután több ismerősömnek megemlítettem, hogy a hétvégén kosbor nézőbe megyek és útba ejtem a Hardt kápolnát, furcsán néztek rám. Végül Sabine nevű barátnőm világosított fel arról, hogy a babonás helyiek, nagy ívben elkerülik a Hardt kápolnát és környékét, mert a fennállása óta, megmagyarázhatatlan dolgok történnek a templomban és a környékén. Ez a hír sem tántorított el a tervemtől, mert azt olvastam a Vándorolj a virágzás idején című eszméletlen izgalmas útikönyvemben, hogy a kápolnát legtöbben a közeli erdő különleges virágai miatt keresik fel. Úgymint a szibériai írisz, a fehér és sötét rózsaszín kosbor, a lila és sárga encián miatt.  A helyi emberek, és az idetévedő zarándokok, vadászok, turisták azonban nem a virágokról, hanem szellemjárásról és egyéb megmagyarázhatatlan eseményekről számolnak be. A jól dokumentált történetek között olvashatunk erdei kísértetekről, izzó, vörösszemű szörnyekről, fekete misére idegyűlt sátáni alakokról, bujkáló kémekről.– Néhány turistát a kápolnába lépve erős hányinger és szédülés fogta el, míg mások pánikrohamot kaptak és extrém rossz közérzet kerítette őket hatalmába. Megint mások állítólag elveszítették a tér-és idő érzéküket, a lényeg, hogy a bajorok erősen hisznek abban, hogy valami belső erő lehet a kápolnában, ami birtokba akarja venni a betévedőket, majd kis idő múlva újra elereszti azokat.

A paranormális fenomének mellett aztán sokan feljegyezték egy bizonyos fehér asszonnyal való találkozásukat, aki a falusiak szerint egy valaha élt, fiatal nő lehetett, aki tisztázatlan körülmények között halt meg, és ezért még mindig ott kísért. Nos beszéltem a Weilheim régióból származó gimnázium diákjaival, akik közül ketten úgy döntöttek (Uwe és Gudrun), hogy a Szellem kápolnánál töltik az éjszakát. Nos, amikor a hálózsákjaikba bújva nyugovóra tértek, egyszer csak zajt hallottak, s amikor felnéztek, egy őrült arckifejezésű nőt láttak, aki éppen föléjük hajolva őket vizslatta, talpig fehérben. Persze mindketten felugrottak, mint akiket darázs csípett meg és végleg elment a kedvük a szabadban való romantikázástól. Később- mondta Uwe-azt gondoltam, hogy mivel az asszonynak olyan kigúvadt, idült szemei voltak, szóval tébolyultnak tűnt, csakis a közeli Asklepios klinikáról szökhetett meg.-De volt, aki meg két fekete, ovális szempárt látott a kápolna mellett lévő két pad fölött a ködben, egy harmadik személy meg egy úszó gömböt, de annak legalább kedves arca volt.-Nos a Blair witch projektem itt még nem ért véget, illetve el sem kezdődött.

Újabb borzalmak a kálvária dombon

1793-ban egy súlyos, állatokat megtizedelő járvány után a haunshofeniek, Jézusnak hálából megépítették a Stációs utat. A keskeny ösvény, melyet Jézus szenvedéseinek képei díszítik, a kápolnáig vezet. A kálvária úttal kapcsolatos sok-sok hátborzongató történet szerint azonban, ha valaki a kálvária utat visszafelé teszi meg utoléri a halál. Újabb rejtély még ezzel kapcsolatban, hogy az oda vezető út rövidebb, mint a visszavezető (kilométer órával mérve, az odafelé út a főúton 4,9 km-t mutat, visszafelé 5,2 kilométert).

Nos, a kálvária zarándoklatról is találtam néhány anekdotát, 2012-ben két szkeptikus, bajor diák, eldöntötte, hogy csak azért is kipróbálják, a kálvária út visszafelé való megtételét, hogy megcáfolják ezt a nevetséges babonát. Miközben egész nap heccelődtek, gúnyolódtak a rettegő embereken, felszedték a sátorfájukat és haza indultak, természetesen a kálvária dombtól, a főútig visszafelé. Kb a 6. stációnál járhattak, amikor egyszer csak valami erő arra kényszerítette őket, hogy megálljanak. Amikor tovább akartak menni, nem tudtak, mert szabályosan földbe gyökerezett a lábuk. A nagy ijedtségtől mindketten pánikrohamot kaptak, s amikor végre elengedte őket az a bizonyos valami, sikoltozva rohantak a parkolóig, majd gyorsan beugrottak az őket váró barátok kocsijába. A barátok elmondása szerint még sokáig össze-vissza beszéltek, zavarosan viselkedtek, és nyugtalanok voltak. A visszapillantó tükörben látni vélték a szellemet. Később az egyikük azt mondta, hogy egy láb jelent meg előtte az útkereszteződésben, majd hirtelen egy alakot látott, aki izzó, vörös szemmel a képébe bámult. A vörös szemű, titokzatos idegent, mellesleg nemcsak a kálváriánál, hanem, az erdő és az út szélén is észlelték, olyanok, akik még sohasem hallottak a Hardt kápolna kísértettörténeteiről.

Az erdő a paranormális fenoménjeivel

Ennyit a kápolnáról és kísérteteiről, s most következzék a kápolnát körülvevő erdő, ahol szintén sok, furcsa, megmagyarázhatatlan dolog történt már. Na én ennek jártam utána, kosbort keresve. Először megtekintettem a kápolnát, ahonnan mindössze egyetlen, keskeny, kanyargós út vezetett a virágmezőhöz. Nos, úgy elsőre tényleg elég furcsa formájú köveket láttam, (okkult karaktereket), a fatörzsek sem “normálisan” nőttek errefelé, szóval tán itt is az erdei Szellem keze lehet a dologban. Nagy örömömre azonban a kosbor több fajtáját is felfedeztem, rózsaszínt, gyönyörű fehéret, a legnagyobb tömegben az ún. agár kosbort (orchis morio). Legszívesebben szedtem volna belőlük egy csokorra valót, de mivel szigorúan védett növény, így csak patikában, vagy bio boltokban kapható, a gumokból kisajtolt drogja, teája.

Sabinétől hallottam, hogy két barátnője (2014-ben történt az eset) úgy döntött, hogy miután megnézték a Hardt kápolnát, tesznek még egy rövid sétát a környező erdőben (mert a környék valóban festői). Körülbelül egy negyed óra múlva mindkettőnek iszonyúan megfájdult a háta, amikor közelebbről megvizsgálták magukat, megdöbbenve látták, hogy olyan égési sérülések keletkeztek rajtuk, mintha egy cigarettával égették volna rájuk, ettől aztán úgy megrémültek, hogy azonnal visszafordultak. Mikor hazatértek, kiderült, hogy az igazán kísérteties dolog az volt, hogy ők mindössze negyed órára becsülték az erdőben való tartózkodásukat, miközben a valóságban már több mint 5 óra telt el. Azóta sem tudják, hogy mit csináltak 5 óra alatt!

A kosbor füves helyeken, réteken terem, tavasszal virágzik. A növények virágzáskor gyűjtött leánygumói szolgáltatják a drogot. A drog nyálkát, keményítőt, cukrot, fehérjét, zsírt tartalmaz. A patikában bélhurut elleni orvosságot készítenek belőle.

A Hardt kápolnát tévesen, pestis-kápolnának szokták nevezni, mert összetévesztik a Pollingsrieder kápolnával.

 

Fele cukor, fele méz, rózsával készült édességek

Posted on Updated on

Rózsaevő népek

A rózsa más gyógynövényekkel variálva általános ételízesítő, aromásító élelmiszer. Franciaországban a rózsaszirom kivonatból szörpöt készítenek. Az Egyesült Királyságban a rózsa, a cukrászat fontos alapanyaga, a kipréselt szirmokból krémet, pudingot készítenek, csokival bevonva, kristályosítva, kandírozva gyönyörű torta díszeket kreálnak belőle a cukrászok.d95a55c9e9b201433c735174c7e907e7

Az indiai szubkontinensen, Közel-Keleten, a Balkánon, Iránban stb. iszonyú méreteket ölt a rózsa fogyasztása. Szinte minden édességben jelen van, cukrozott, kandírozott, rózsavíz formájában. Ami számomra érdekes, hogy a recepteket olvasva ezek a keleti “rózsás” édességek majdnem minden esetben tej, tejszín vagy joghurt hozzáadásával készülnek.

Vegyük hát sorra: az indiaiak népszerű alkoholmentes itala a Rooh Afza, tulajdonképpen egy rózsaszörp, szódával higítva, hozzávalók: 1 pohár hideg tej, 2 evőkanál rózsaszörp, 2 db jégkocka, 1 ek cukor, és kb. 200 ml szóda

Aztán ott van a kulfi, a rózsafagyi (a kulfi, perzsa szó, csészét jelent). Rózsa, mangó, kardamon, sáfrányos és pisztáciás változatban is készül. A kulfiról annyit kell tudni, hogy abban különbözik a hagyományos, nyugati stílusú fagyiktól, hogy nem keverik fagylaltgépben, melynek következtében egy tömör, szorbé, parfé-szerű édesség lesz belőle, kb. a hagyományos, puding alapú fagylaltokhoz hasonló. Szerintem a kulfinak nyugodtan nyithatnánk egy külön kategóriát a fagyasztott, tejalapú desszertek között, mivel sűrűbb, mint a fagylalt, de krémesebb, mint a parfé. Napjainkban a kulfit gyakran sűrített tejből és tejszínből készítik, cukor hozzáadásával, úgy hogy az alapanyagokat felteszik főni, majd vízben elkevert keményítővel besűrítik. Amikor kész, még egyszer felforralják a keményítővel együtt, végül szárított, aszalt gyümölcsökkel, pisztáciával, kardamonnal megszórva formába öntik és lefagyasztják. Fogyasztás előtt 10-15 perccel kiveszik a hűtőből, hogy legyen ideje megolvadni (lsd a képen).kulfi

Az indiai barfi, szintén egy rózsa hozzáadásával készülő desszert: a rózsavízen és szörpön kívül, sűrített tej, kókusz, cukor kell hozzá, meg sáfrány, amitől szép sárga színt kap. Hagyományosan négyszög formában árusítják.

A szintén indiai gulab jamun golyócskát, édes rózsavízben áztatva fogyasztják Indiában a piros betűs ünnepeken. Ez is egy tej alapú édesség, Dél-Ázsiából került át Indiába, Myanmarba, Nepálba, Bangladesbe, Pakisztánba. A tejből/íróból készült édességet magokkal megszórva (mandulával) kínálják, így teszik az ízét még karakteresebbé. A gulab titka, hogy a tejet/írót hosszú ideig, lassú tűzön főzik, egészen addig, amíg a víz többsége el nem párolog belőle. Az így visszamaradt szilárd anyagot khoyának nevezik, amit egy csipetnyi liszt hozzáadásával tésztává gyúrnak, majd apró golyócskákat formálnak belőle, végül forró olajban kisütik (kb. 148 fokon), ezután a golyókat zöld kardamonnal, rózsavízzel és sáfránnyal ízesített, cukros szirupba áztatják. Vendéglőkben is gyakran ezt szolgálják fel desszertként (indiai barátaim rendszeresen ezzel kínálnak).

A baklava egy kiadós, édes rétes, számos közel-keleti és balkáni ország konyhájában megtalálható, a törökök, arabok, görögök, örmények, bolgárok, sőt még a szerbek is egyaránt saját édességeik között tartják számon. Tulajdonképpen ez az émelyítően édes keleti édesség, egy rétestészta alapú, apró sütemény, amit dióval, mandulával, mogyoróval vagy pisztáciával töltenek meg, mézzel vagy cukorral ízesítenek és rózsavízzel öntenek le. A méztől csöpögő baklava diétásabb változata az ún. pacsirta fészek, ami rózsa és narancsvirág vízzel leöntött, leheletvékony aprósütemény, sűrű, bivalytejjel “megkoronázva (a múlt héten ettem a Maharashtra napon).

A halva egy liszt, cukor és szezámolaj+magvakból összeállított édesség, olyan, mint az olasz fehér nugát. Indiából és Közép-Ázsiából származik, onnan terjedt át DNY-Ázsiába és K-Dél-Európába, a Közel-Keleten a Balkánon, de még a volt Szovjetunió egyes területein is népszerű.

Gumdrop: (szó szerint íny eldobó) egy arab eredetű, zselés cukor, mely már a 10. szd óta ismert.

A lokum, afyani specialitás, egy arab szakácskönyvben 1777-ben említették meg először, Európában viszont csak a 19. században terjedt el, szultán kenyér, rahát, vagy Turkish delight néven (a bolgárok, oroszok kedvence). A lokum, keményítőből és cukorból készül, van, ahol tejszínnel leöntve tálalják. A Balkánon családi ünnepek elmaradhatatlan tartozéka. Gyakran ízesítik citrommal vagy rózsavízzel, az utóbbitól szép rózsaszínű lesz. Állaga könnyű, zselészerű, átlátszó, kis kockákra vágva, mutatós dobozokba csomagolva árusítják, s hogy ne ragadjanak egymáshoz, porcukorral, kókuszreszelékkel szórják meg. Legnépszerűbbek a mogyorós, fahéjas, mentás, pisztáciás és mindenféle gyümölcs aromás lokumok. Elkészítésekor emulzió stabilizátorként szappanfüvet is hozzáadnak.knafeh

Végül a Kanafeh, egy krémsajttal töltött sült tészta. Úgy készül, hogy a tésztát, (ami kb. olyan, mint a kínai üvegtészta, vagy rizstészta) vajban vagy pálmaolajban kisütik, majd valamilyen krémsajttal (pl. Semneh, Nabulsi) megtöltik. Ezután egy másik réteg sült tésztával befedik. A sütés végső perceiben, cukor, rózsavíz és narancsvirágból készült sziruppal bőven meglocsolják. Törökországban divat a tészta felső rétegét ételszínezékkel vörösre festeni és az oldalát meg a tetejét apróra tördelt pisztáciával beszórva tálalni (lsd a képen).

Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék

A rózsa viharos múlttal dicsekedhet. Eredeti hazája az északi mérsékelt égöv, de a trópusi hegyvidékeken is előfordul. A görögök a szerelem, az életöröm jelképeként Aphroditének és Dionüszosznak ajánlották, templomaikat díszítették vele. A legrégebbi rózsáról készült festmény, úgy 3500 évvel ezelőtt készült és egy knosszoszi palota falát díszíti. Rodosz sziget virága is a rózsa, erről kapta a nevét. Az első rodoszi pénzérmén is rajta volt. Homérosz eposzában a halott Hektor testét Aphrodité rózsaolajjal kente be. Rómában a bátorság jelképe volt, később Augusztus császár idején a szerelem, vonzódás virága lett. Rózsaszirommal szórták fel a termeiket, boros kelyhükbe rózsaszirmot áztattak a gazdagok, párnáikat ezzel töltették meg. Állítólag Elagabalus császár (i.sz. 218-222), azzal lepte meg a vendégeit, hogy a terem mennyezetébe beépített szerkezet segítségével rózsaszirommal árasztotta a megjelenteket. Olyan tömegben hullott rájuk a rózsa, hogy néhányan meg is fulladtak.

A rózsát az ókorban melegvízzel töltött csövekkel fűtött üvegházban nevelték, hogy egész évben virítsanak. A Római Birodalomban annyira túlzásba vitték a termesztését, hogy még a gabonát is kiszorította, így azt Egyiptomból kellett behozatniuk.

A perzsa városok szintén évezredekkel ezelőtt kezdték termeszteni a rózsát. Tőlük került át Babilonba, ahol az államhatalom jelképe lett. Sargon király már ötezer évvel ezelőtt rózsafákat ültetett. Konfucius, pekingi rózsakertjéről is sokan hallottak, az indián rózsakertekről Kolumbusz hozta az első híreket. Mexikóban az azték kertek dísze volt. A mórok mindig híres rózsatermesztők voltak, Észak-Afrikában kultusza volt, de az arab, török kertekből sem hiányozhatott a rózsa, illatos olaja miatt. Feljegyezték, hogy a IX. század elején a bagdadi főpénztáros 300.000 korsó rózsavizet követelt adó fejében. Magyarországon a Rózsadombon eltemetett Rózsák atyjáról,-Gül Babáról szóló elbeszélésekből tudjuk, hogy aki a török háremkertek rózsáit megdézsmálta, halál fia lett.

A kereszténység a rózsát eleinte bűnös virágnak tartotta, később Szűz Mária virága lett. A fehér rózsa, Mária öröme, az arany rózsa a megdicsőülés jele a mai napig. Szent Domonkos imafűzére szorosra préselt, ragasztott rózsaszirmokból készült, ezért lett rózsafűzér a neve. Úrnapi körmeneteken rózsaszőnyegen lépkednek a hívek. VI. Adorján, az utolsó német származású pápa (1521-23) amikor megalapította az Erény Arany Rózsája rendet, a titoktartás jeleként a gyóntatószékére rózsát vésetett. A sub rosa alatt vallott dolgok a 16. század óta titoktartást jelentettek,-ez a szokás egyesek szerint onnan ered, hogy Cupido, (Ámor, Erosz) a szerelem istene rózsát ajándékozott Harpokratésznak, a hallgatás istenének, megvesztegetésül, hogy ne árulja el Vénusz szerelmi ügyeit, mások szerint viszont a görögök a Xerxész, perzsa király elleni döntő ütközet tervét egy rózsalugasban készítették elő. Tény, hogy még századokon át szokás volt a terem mennyezetére rózsát függeszteni. A sárospataki várban ma is Sub Rosa teremnek nevezik azt a szobát, ahol az 1666-1671-es Habsburg ellenes, Wesselényi összeesküvés titkos megbeszélései folytak. Az egykori Rózsanap, május 11-e, később beleolvadt Pünkösdbe. A lovagkorban a rózsa a csipkebokorral befuttatott várkastélyok világának, a lovagi történeteknek a virága lett. A Grimm testvérek Csipkerózsika meséjében állítottak emléket ennek a kornak. Pedig a francia kertekbe és szokásokba már a XIII. században bevonult, és máig sem lankadt a kultusza. Mesélik, hogy Marie Antoinette 1770-ben XVI. Lajoshoz utazván, egy éjszaka Provence-ban szállt meg, és a helyiek a virág illatos szirmaival ágyaztak meg neki. A XIX. század elején 2000 rózsafajta bontotta ki virágait a Luxemburg parkban. III. Napóleon fontainebleu-i kastélya elképzelhetetlen lett volna nélküle….

A rózsa hosszú életű lehet, de persze 1000 évig nem élhet, mégis ezt terjesztik róla a németországi Hildesheim papjai, ahol a katedrális oltárfülkéjében növő rózsáról azt állítják, hogy többezer éves, és ezt egy mondával támasztják alá. “815-ben, Jámbor Lajos (Ludwig) egy vadászat alkalmával elszakadt a kísérőitől, és az erdőben töltötte az éjszakát. Amikor másnap visszatért a kastélyába, észrevette, hogy elvesztette az ereklyetartóját. Visszament hát az erdőbe, és nem messze attól a helytől, ahol aludt megtalálta a keresett tárgyat, egy vadrózsabokor védelmében, ami olyan szorosan tartotta, hogy nem tudták lefejteni róla. A király ezt égi jelnek vélte és egy kápolnát emeltetett fölé. Később a hely püspöki székhely lett, majd felépült a Hildesheim katedrális”.

A rózsakultusz Európában a 19. század közepén tetőződött. A leghíresebb rózsakertek Belgiumban, Ausztriában és Németországban ekkor létesültek. A rózsa szépsége miatt kedvelt témája lett a művészeti alkotásoknak, festményeknek, portréknak, a különleges fajtákról bélyegeket bocsájtottak ki stb. A leghíresebb rózsás könyv illusztráció, az 1305 és 1340 között írt Mannesse kódex, (Zürich), egy ismeretlen széplélek, németül, szerelmes költeményeket írt bele. A luxembourgi születésű, belga botanikus Pierre-Joseph Redouté vízfestményeiről, akvarell rózsáiról híresült el. Henri Fantin-Latour csendéletfestőről egy rózsafajtát neveztek el hálából (a fantin latour-t), az impresszionisták, Claude Monet, Paul Cézanne és Pierre-Auguste Renoir is rajongtak érte.

Magyarországon Jókai Mór két romantikus regényében is népszerűsítette a rózsát, az 1854-ben keletkezett: A fehér rózsa címűben, (ami részben Törökországban játszódik), és az 1892-ben írt: Sárga Rózsa kisregényében, amiben egy Belgiumból származó, sárga rózsa bokor okoz bonyodalmakat, főleg, amikor egy szép, falusi lány a hajába tűzi.

 

 

 

Kockás liliom dekó húsvétra

Posted on Updated on

P1110301.JPGÁprilis-május tipikus virága a képen látható mocsári kockásliliom, mely a liliomfélék családjának kockásliliom nemzetségébe tartozó növényfaja. Európában, főleg Közép- és Délkelet-Európában található, de általában csak szórványosan; a rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti. Németországban 1993-ban volt az év virága, Magyarországon 2016-ban nyerte el az „Év vadvirága” címet. Nálunk védett növény, a Muravidéken, a Zalai-dombvidéken, a Zselicen, Csereháton, a Bükk-vidéken, a Bodrogközben, a Beregi és Szatmári-síkságon fordul elő. Kertekbe is szívesen ültetik dísznövényként.

A kockás liliom általában 10-25 cm magasra nő, hagymás, évelő növény. Hajtásai kopaszok, mogyoró nagyságú hagymája gömb formájú, mérgező alkaloidokat tartalmaz. Tőlevelei hosszúak, keskenyek. El nem ágazó, termésérés idején megnyúló, sötétzöld vagy barnás szárán 3-5 szálas-lándzsás, kihegyesedő, húsos levél található, melyek mérete a száron fölfelé haladva csökken. Tulipánra emlékeztető, bókoló, harang alakú, 3–5 cm-es virágjai magányosak, néha párosával fejlődnek április-május környékén. Színük bíbor vagy rózsaszínű, néha fehér (lsd. a képen), igen látványosak. A 6 egyforma lepellevél szabadon áll, rózsaszín vagy néha fehéres alapszínüket sakktábla-szerűen barnásvörös foltok tarkítják. A leplek tövénél, a harang belsejében nektármirigy található (hártyásszárnyúak porozzák).

A kockás liliom Eurázsiában (elsősorban a mediterrán vidékeken őshonos), Észak-Afrikában, és Észak-Amerikában is honos. 100-130 féle faja él a világon. A nevét a latin kockarázó dobozról kaphatta, vagy (fritillus meleagris) a virág kockás mintájáról, a szó binomiális része, a ‘meleagris’ viszont a gyöngytyúkra utal. Angolul fritillary a neve, Észak-Amerikában pedig missziós harang néven ismert (mission bell).

Amilyen gyönyörű a kockás liliom, olyan veszélyes lehet. Ráadásul bizonyos fajtái inkább csúnyák és kellemetlen szagokat bocsájtanak ki, mint élvezetet nyújtanak. Pl. az f. agrestis fajta kutya ürülékre emlékeztető szagú, a f. striata viszont édes, bódító illatú. A fritillaria kivonata mégis hagyományos kínai orvosság. Az F. cirrhosa,  F. verticillata fajta kiváló köhögés elleni szer. A japán naspolya (loquat) kivonattal keverve hatékony orvosságot készítenek belőle. A Fritillaria verticillata bimbói Kínában Kampō baimo vagy Chuan bei mu néven kaphatóak, melyek csökkentik a légúti gyulladásokat, anti-hisztamint is tartalmaznak és más vegyületeket. A legtöbb fritillaries azonban mérgező alkaloidokkal van tele, nevezetesen az imperialinnal, amit, ha nagy mennyiségben lenyelünk, akár halálos is lehet.

Néhány kockás liliom faj bimbóiból viszont, ha óvatosan bánunk vele, kiváló salátát készíthetünk (f. affinis, f. camschatcensis, f. pudica fajtákból). A Csendes óceán északnyugati partján élő bennszülöttek már többezer éve fogyasztják az F. assyrica fajtát, melynek mérete vetekszik a legnagyobb ismert gerinces, a márványos tüdőhal méretével.

A kígyófejű kockás liliom Oxfordshire megye virága. A svédországi Uppland tartományban Kungsängen liliom néven ismert és a város címerében szerepel.

Az f. tenella fajta a jelképe a híres, olasz botanikus kertnek, a Giardino Botanico Alpino di Pietra Corvá-nak.

Horvátországban a kockás liliom neve kockavica és sakktáblaszerű virágai inspirálták a nemzeti címert.

A kamcsatka fritillaria fajta virága Ishikawa prefektúra jelképe, valamint Obihiro városé. A japán neve kuro-yuri, ami azt jelenti, hogy sötét liliom.

A kockás liliom egyedüli ellensége a liliom bogár.P1110317.JPG