Hónap: november 2016

Szent Jakab kagyló gombás-sajtos raguval

Posted on

A szent-Jakab kagyló másik neve fésűs kagyló. Ilyen kagylóhéjon emelkedett ki Botticelli Vénusza is a tenger habjaiból. A kagylók héja a Shell emblémája, és a Galícia fővárosába, Santiago de Compostelába vezető zarándokút jelképe is. A mediterrán országokban és a Benelux államokban nagyon népszerű.ella-xmas-024 Mutatós előétel Karácsonyra.

Hozzávalók: minden személyre 2 db Szt Jakab kagyló, 2 ek vaj, só, bors, balzsamecet, 1 dl jófajta fehér bor, zsemlemorzsa, 200 gr gomba

a besamelhez: vaj, liszt, tej és parmezán sajt, szerecsendió virág vagy szerecsen dió

Elkészítése: A szent-Jakab kagylókat megmossuk, borssal megszórjuk. Egy serpenyőben vajat olvasztunk és a kagylókat mindkét oldalukon 3-3 percig pirítjuk. Ezután kivesszük és egy tányérra tesszük, majd a vajas léhez 1 dl bort öntünk és só helyett szójaszósszal ízesítjük. Ezután visszatesszük a kagylókat és balzsamecettel meglocsoljuk.

A második lépésben elkészítjük a besamel mártást a szokásos módon, sajttal dúsítva, majd a kagyló héjába tesszük a kagylókat a szaftjával együtt, rákanalazzuk a mártást, a tetejüket meghintjük zsemlemorzsával meg bőven parmezán sajttal. A sütőben kb 20 perc alatt ropogósra sütjük.
Aki nem szereti a kagylót készítheti gombával, amit szintén vajban megpirítunk, sózzuk, borssal ízesítjük és a kagylóval együtt vagy anélkül a besamelhez adjuk. Megszórjuk zsemlemorzsával és parmezán sajttal majd a sütőben ropogósra pirítjuk. Friss bagettel és galambbegy salátával kínáljuk.

Képeslap a Krampusztól!

Posted on Updated on

06-krampuslauf-2014A Krampusz alakjának kitalálása Ausztriából származik, mint ahogy a neve is az osztrák tájszólásból ered, Krampen/Krampeln, ami karmot jelent. Stájerországban Schabmänner vagy Rauhen-ként ismert. Az osztrák-bajor folklór szerint a Krampusz félig kecske, félig szellem, aki Szent Miklóssal-Mikulással ellentétben, ajándékosztás helyett megbünteti a rossz gyerekeket. „Tiszteletére” az Alpokmenti falvakban olyan eseményeket rendeznek, mint a Krampusz futás és a Krampusz éj.

A Krampusz története 

A gyerekeket lánccsörgetéssel rémisztgető, virgáccsal fenyegető krampusz alakja minden bizonnyal a pogánykori hiedelemvilágából ered. Később a szőrös, patás ördög téli napforduló idején megrendezett ünnepét a keresztény gondolatkör is átvette, ahol a jóságos, ajándékosztó Szent Miklós ellenpárjaként a Krampusz a rossz, egyben büntetésosztó alak lett. Igaz, hogy napjaink Ausztriájában a krampuszok szelíd, mókás lényekként köszönnek vissza a bécsi cukrászdák kirakatából, ártatlan marcipán figuraként, de Stájerországban még mindig őrzik azt az ősi hagyományt, hogy minden december 5-én éjjel nagy krampuszfelvonulást rendeznek. A legnagyobb december elsején van Schladmingban és Irdningben (Ausztria). Ekkor több, mint 500 krampusz gondoskodik a nagy felhajtásról. A fiatalok mesealakoknak, krampusznak öltöznek, álarcot öltenek magukra, vagy csak bekormozzák az arcukat és a kezüket, majd láncot csörgetve végig járják a falvakat, városokat, még a munkahelyekre, bankokba is beköszönnek.

A krampuszozás szokása egyértelműen a pogány időkből és hagyományokból származik, a Szarvas Isten és a körülötte táncoló boszorkányok rituáléjának újra értelmezéséből keletkezett. Később ezek a pogány elemek összekeveredtek a keresztény elemekkel, ebből a „koktélból” születtek meg a Szent Miklós napi szokások. Mert miközben a Krampusz hasonlít a pogány természetfeletti lényekhez, ugyanakkor a keresztény vallásban kísértő gonosz ördöghöz is. Megfigyelhető, hogy a télen tartott ünnepek során a tárgyak, állatok, növények külön figyelmet kapnak, (Márton napon a liba, Mindenszentekkor a krizantém stb). A pogány időkben fontos szerepe volt a nyírfa ágnak, (ebből lett a virgács),-ami eltekintve a fallikus jelentőségétől,-a beavatási szertartások, boszorkány-gyűlések záró részében kapott főszerepet. A krampusz láncának magyarázata és a rítusokkal együtt járó verés-korbácsolás motívuma meg egyfajta ál-halál szimbólum volt, amit a keresztény egyház az ördög büntetésére talált ki.

topinambour-011A lármás, erőszakos ördögök Németországban már a 16. században szerepeltek a középkori színjátékokban. Az ördög, Krampusz néven viszont a 17. században bukkant fel először, Szent Miklós szolgája, kísérőjeként. Az egykori Habsburg Birodalom országai aztán Ausztriától vették át ezt a hagyományt, így lett nálunk is a Krampusz, a Mikulás kísérője (1934-ben az osztrák polgárháború idején a Dollfuss rezsim alatt, a Krampusz hagyományt betiltották, az 1950-es években, Ausztriában még mindig nyílt vita folyt arról, hogy a Krampusz megfelelő figura-e a gyermekek számára. A kormány propaganda szórólapokon hirdette, hogy a Krampusz egy gonosz ember). A 19. század vége felé éledtek újra a Krampusszal kapcsolatos hagyományok, amelyek napjainkban is folytatódnak. Bajorországban is ez időtájt kezdték újra a kézzel faragott maszkok készítését.

Irdningben, december 5-én tartják a Krampuszok éjszakáját vagy krampusnacht-ot, amikor a gonosz, szőrös ördögök emberi alakot öltenek magukra és hirtelen benépesítik az utcákat, főtereket. Néha Szent Miklós kísérőjeként, de leggyakrabban egyedül ijesztgetik a járókelőket. Az ezt követő krampuszfutás során a krampuszok először gonosz fenevadakként tombolnak, akiket csak alkohollal lehet lecsillapítani. Annak érdekében, hogy elűzzék a tél gonosz szellemeit, a krampuszokat krampusz pálinkával (Schnapsszal) kell itatni. Néha Perchten másnéven Bertha a pogány, Fény istennője is elkíséri a Krampuszokat, aki vagy egy fiatal, gyönyörű nő, fehér ruhában, vagy egy öreg banya, akinek szokatlanul fényesen csillog a szeme. Az asszony legfőbb ismertető jele, hogy az egyik lába hattyúláb, de horgas orra van, a haja kócos, a ruhája meg szakadt. Ő karácsony és vízkereszt között 12 napig járja a vidéket, és azt ellenőrzi, hogy az emberek keményen dolgoztak-e egész évben.

Aztán beköszönt december 6-a, amikor a jó gyerekek aranyágat kapnak a Mikulástól, a rosszak meg virgácsot a Krampusztól, aki ráadásul még az ajándékukat is ellopja. Stájerországban, minden Mikulás csomagon ott virít a virgács emlékeztetőként, a Krampusz pogány társaival egyetemben, mint az agancsos vadember és az állatmaszkot viselő lények miniatűr másai.

Az európaiak már 1800 óta küldenek krampuszos képeslapokat Gruß vom Krampus-“Üdvözlet a Krampusztól!”-felirattal, és humoros-pikáns versikék kíséretében. Ezeken a képeslapokon a Krampusz fenyegetően hajol a gyerekek fölé, és jól látható, hogy az egyik lába emberi, a másik meg patás. A modern képeslapokon azonban már inkább szexuális utalásokat találni a krampusszal kapcsolatban, mert a krampuszok a 21. századi Ausztriában aranyos, Cupido-szerű figurákká váltak, akik legszívesebben flörtölnek a fiatal, bögyös nőkkel.

Magyarországon a Mikulás-járás szokását a Dunántúlon, Csallóközben, és az Ipoly mentén őrizték meg. Az ottani rituálé szerint szalmába burkolt ördögök, krampuszok ijesztgetik az arra járókat, ami aztán vidám szórakozásba megy át.sparifankerlpass2013_001-1024x682

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karácsonyi virágnaptár

Posted on Updated on

alba-italyÜnnepet virágok nélkül ma már nehéz elképzelni, hiszen virággal tiszteljük meg vendéglátóinkat, szeretteinket, születésnap, névnap alkalmával virágot adunk ajándékba. Az emberiség régi nagy ünnepeihez, mint a közelgő karácsony is rengeteg szép virág kötődik. A karácsonyt, Jézus születésének ünnepét a IV. század óta tartjuk, de a lucfenyő tisztelete, a karácsonyfa állítás szokása Európában mindössze 300 éves. Igaz gyökerei több ezer éves múltra vezetnek vissza, mert a lucfenyő a meghaló és feltámadó bűnbak istenek, régi, kultikus növénye volt. A görög Dionüszosz isten bacchánsnőinek a pálcája, a thürszosz egy fenyődobozban végződő, suhogó bot volt. Dionüszosz legfőbb ellenfele Pentheusz egy lucfenyő tetején rejtőzködve nézte végig Kitharion hegyén a bacchánsnők ünnepét, de szomorú véget ért, mert amikor észrevették, a fenyőfát gyökerestül kitépték, Pentheuszt meg a bacchánsnők darabokra szaggatták.

Indiában a Himalájáról hozott lucfenyőt vitték a Visnu és Brahma istenek tiszteletére körmeneteken. Európában, először Németországban újult meg a fenyőállítás hagyománya és tőlük terjedt el egész Európában. Hozzánk osztrák közvetítéssel jutott el és először csak az előkelőbb családoknál volt szokásban. Az első fát talán Brunszvik Terézia grófnő díszítette fel. A fa állítást Németországban a betlehemi játékok előzték meg, ahol mindig jelen volt a fenyőfa, mint a tudás fája. Legtöbbször ilyen alkalmakkor Ádám és Éva kiűzetését a Paradicsomból is eljátszották. A fenyőfára csavart színes papírláncok a csábító kígyót, az ágra akasztott alma a bűnbeesés almáját jelképezte. A dió, mint ősi Krisztus szimbólum szerepelt a fán is, meg a karácsonyi asztalokon.

Hazánkban legkorábban a XI. század óta, a liturgikus játékokban voltak énekes jókívánságok. Később a pásztorjátékokban-a XVII. szd óta- gyakran szerepelt egy csodafa, a karácsonyi életfa, de ezek nem örökzöld fenyők, hanem ágas-bogas fák voltak, amelyeket dióval, almával, betlehemi csillagokkal díszítették fel. Kedvelt faféle volt a Krisztus tövis, a koronafa, és a gledicsia. Hosszú pálhatövisre szúrták fel az almákat, ágaira aggatták az aranyra festett diót. A városiasodással aztán a karácsonyi játékok visszaszorultak, és helyette a fa, mint karácsonyfa lopózott be minden otthonba. Nálunk és Közép-Európában a lucfenyő lett a legkedveltebb karácsonyfa. Másutt a jegenyefenyő, ezüstfenyő, fekete és erdei fenyő. USA-ban a narancs illatú duglászfenyőt kedvelik.

 Karácsonyi virágok Angliában

A mistletoe vagy fagyöngy és a skarlátpiros magyal vagy holly (fénylő levelű, szúrós növény, piros bogyókkal) díszítik az angoloknál a karácsonyi asztalt. Ebből fonnak koszorút a csillár köré, alkalmat adva annak a kedves karácsonyi szokásnak, hogy akik alatta megcsókolják egymást, még abban az évben összefonódik az életük. A holly, az enyhe atlanti óceáni vidékeken, így Angliában őshonos. Nálunk dísznövény, de mivel fagyérzékeny, csak védett helyeken marad meg. A pogány időkben nagy becsben tartották, az emberek a házuk köré ültették, mert úgy tudták, hogy a növény az istenek kegyeltje és távol tart minden természeti csapást. Tiszteletét a keresztény hit is átvette, mert egy ősi legenda szerint a magyal a megkínzott Krisztus lábnyomán fakadt. Szúrós levelei a tüskék szimbólumai, a piros bogyók a vércseppekké. Szent fának is nevezik az óangol irodalomban. Szépsége mellett minden bizonnyal emiatt lett karácsonyi növény.

A fehér fagyöngy nálunk is őshonos. A tölgyfa kivételével sokféle fán megtelepszik, az anyanövényből szívja el a vizet és ásványi anyagokat. A szerves anyagokat zöld lombozatával maga állítja elő, ezért nevezik fél élősködőnek. Igazgyöngyhöz hasonló, selymes fényű, fehér bogyóit a madarak, különösen a léprigó terjeszti igen érdekes módon: a bogyó ragadós húsa eszegetés közben a magokkal együtt, a madár csőrére kenődik. Ettől úgy próbál megszabadulni, hogy a csőrét az ágakon köszörüli, s a magokat ezzel odatapasztja. A fagyöngy kemény héjú magvai, a bélcsatornában sem emésztődnek meg, és így a fáról-fára szálló madár ürülékével is terjednek. A fagyöngy erősen ragadós, nyúlós húsú bogyóiból és a magyal porrá tört kérgéből madárpép készül. Mindkettő ősi gyógynövényként ismert. Magyarországon a sárga fagyöngy a gyakoribb.

A fehérről még annyit, hogy ősidők óta szent növény, a druida papok arany sarlóval vágták, és a jövőbe látás reményében áldozatokat mutattak be a tiszteletére. Régen hittek a növény gonoszt távol tartó, a mérgeket közömbösítő, gyermekeket gyógyító univerzális erejében. A fagyöngy számos folklórban megjelenik. Az osztrákok a küszöbre fektetett fagyönggyel űzik el a veszélyt. Az angliai Worcestershire-ben a vidéki farmerek körében még ma is él a hit, hogy ha az év első, újszülött borját fagyönggyel etetik, sikeres év vár a gazdaságra. A skandinávok is szent növényként tisztelik, békét barátságot hozónak. Az ellenségek az erdőben, ha fagyöngy alá álltak nem támadtak egymásra. Még a távoli Japánban is tisztelik, gabona magvakkal összekevert aprított fagyöngylevelek felett könyörögnek a jó termésért.

Hazánkban a legrégebbi karácsonyi virágok, a Borbála napkor (december 4-én) vágott gyümölcsfaágak, dísznövény-vesszők. Régebben mandula, cseresznye, szilva, barackvesszőt hajtattak ki és virágba borult ágakkal díszítették az asztalt. Napjainkban a felsorolt virágok mellett az aranyfa, babarózsa, orgona, japánbirs előhajtásai is népszerűek.

A búza ültetés Luca napi szokás, de a cserepes búza már karácsonyi növény. A vegetáció ősi kultuszából származó liturgikus hagyomány, miszerint ha a Luca napkor elvetett búza Karácsonyra kizöldül, az gondtalan évet, jó termést jelent. Oltárt, karácsonyi asztalt díszítenek vele vidéken, sőt még a karácsonyfa alá is teszik. A sűrűn nőtt, üdezöld búzaszálak hetekig díszítik a lakást.

Karácsonyi rózsa, vagy fekete hunyor

Nevét fekete gyökereiről kapta. Télen virágzik halvány, rózsafehér szirmai gyönyörűek. Enyhe teleken pont karácsonykor a legszebb, de vigyázni kell vele, mert erősen mérgező, de egyben gyógyhatású is. Görög-római orvosok (Arisztotelész és tanítványa Theophrasztosz, Dioszkoridész) írásaiból tudjuk, hogy az ókorban a hunyor gyökérből elmebajt gyógyító orvosságot készítettek. A középkorban fontos szerepét megőrizte, varázsnövénynek tekintették. Beteg állatok átfúrt fülébe hunyorgyökeret fűztek a betegségek elűzésére. Pestist és bőrbetegségeket is gyógyítottak vele. A rossz szellemek távoltartására a szobákba aggatták, de mérget is kevertek belőle. Erre utal a görög neve: helleborus, ami pusztító ételt jelent. Ugyanakkor a hóból kibontakozó virága a tisztelet és a hódolat jelképe volt a középkorban. A lovagok legszebb ajándékként, hunyor virággal köszöntötték karácsonykor a hölgyeket (a gyökere kanyaró, víziszony és ideggyulladás gyógyítására alkalmas).

A legfiatalabb karácsonyi növényünk a Karácsonyi csillag vagy Mikulás virág. A mexikói növényt alig 150 éve hozták be Európába. Eredeti neve Poinsette volt, azután az amerikai utazó után, aki felfedezte. Azóta kiderült, hogy, most kapaszkodjanak meg-hogy egy kutyatejféle! Ma már sokfelé színben termesztik, a piros mellett létezik fehér és rózsaszín változata is. Évelő növény.

Brazília ajándéka a karácsonyi kaktusz. Az 1800-as években került a dél-amerikai őserdőkből Európába. Hazájában hatalmas fák ágzúgaiban, összegyűlő humuszban gyökerezve él, de nem parazita. A szabálytalan, lapos levélszerű tagokból álló hajtása érdekes. Karácsonyra bőven ontja a liláspiros, rózsaszínű emeletes, csodaszép virágokat.

Ha már annyi szó esett a dióról, mint a karácsonyi asztalok kedvencéről, íme egy finomság a Portói borban főtt körte, diókrémes piskóta lapokkal

Hozzávalók a diós piskótához: 8 db tojás, egy csipet só, 30 dkg cukor, 1 dl víz, 15 dkg dió, 15 dkg liszt, fél zacskó sütőpor

Elkészítése: A sütőt bemelegítjük. A tojásokat szétválasztjuk. A tojásfehérjét csipet sóval kemény habbá felverjük. A tojássárgáját a cukorral 4-5 perc alatt fehéredésig verjük. Belekeverjük a vizet. A diót egy kicsit megpirítjuk, így intenzívebb lesz az íze. Megőröljük. A diót, a lisztet, a sütőport elvegyítjük. Majd a három alkotóelemet óvatosan, lyukas fakanállal összekeverjük. Sütőpapírral, vagy vajjal, liszttel kibélelt tortaformában öntjük, és előmelegített sütőben kb. 50 percig sütjük. Félidőben csökkentjük a hőfokot.

A krémhez: 20 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor vagy egy kis vanília aroma, 1 dl tej, 10 dkg darált dió, 1 evőkanál liszt, 1-2 evőkanál rum, 15 dkg vaj / margarin

A cukorral, liszttel elkevert darált diót elkeverjük a tejjel, kis lángon besűrítve felfőzzük, ízesítjük a rummal, és a vajjal habosra keverjük. A krémet kihűtjük, és csak akkor töltjük meg vele a süteményt.  A portó boros körtét a legegyszerűbb kompótból elkészíteni, úgy, hogy leszűrjük a kompótlevet, a körtéket meg portói borba áztatjuk vagy 2 óra hosszára. A kompót léből készíthetünk öntetet a körte alá. Vanília rúddal és tejszínhabbal díszítve kínáljuk.

 

vorosboros-korte-dios-lapokkal

 

Madártej mákos gubával vagy karamellás habgaluskákkal?

Posted on Updated on

Úszó sziget, kanári tej, havon úszó tojások, angol krém: magyarul madártej!

Az œufs à la neige, azaz a madártej egy francia eredetű édesség, ami már a 18. század közepétől sok európai országban ismert volt. Később 1834-től már rengeteg szakácskönyvben szerepelt a tejből és tojásból készített édes krémek fejezetekben. Az elkészítés módjáról azt írták, hogy: a tojásfehérjét a cukorral kemény habbá kell verni, aztán a vaníliás cukorral összekevert tejben kifőzni. A tejet utána át kell szűrni, hozzáadni a tojás sárgákat, feltenni a rezsóra és lassan sűrű krémmé főzni egy vanília rúd hozzáadásával. Hidegen vagy szobahőmérsékleten fogyasztották! A háziasszonyok meg azon versengtek, hogy kinek úsznak szebben a meringuek-habgaluskák a tejjel főzött krém tetején.

Az œufs à la neige -t-a havon úszó tojásokat, sokan összekeverik a francia konyha egy másik remekével az- île flottante-tal, magyarra fordítva, az úszó szigettel. Az île flottante elnevezés ugyanis az angol floating islandból lett. A két krém között azonban az a különbség, hogy az île flottante, tartalmazhat alkoholba mártott kekszet, lekvárral ízesítve, mandulával megszórva, karamellkrémmel leöntve, míg az œufs à la neige nem. Azonkívül az angol madártej variációban a krém sűrűbb (ez a custard) a tetején habgaluskákkal, a magyar/francia változatban a tejes-vaníliás madártej sokkal folyékonyabb, lágyabb.

A madártej jól bevált receptjénél: a tojásfehérjéket kemény habbá kell verni a cukorral és egy csipet sóval, ezután beleönthetjük kerek formákba, amiben vékony karamellkrémet öntöttünk. Vagy csak 2 kanállal tojás alakúra formáljuk a fehérjéből főtt galuskákat, forró vízben vagy tejben kifőzzük és a vanília krém tetejére helyezzük. A krém cukorból, tejből, vanília rúdból, tojás sárgájából készül, az angol szakácskönyvekben, gőzfürdőbe teszik, betolják a sütőbe és pár perc alatt elkészítik. Ez a módszer talán azért jó, mert nem kell a rezsó fölött állva kevergetni, viszont a veszélye, hogyha nem pislantgatunk be a sütőbe, akkor rántotta lesz belőle! Szobahőmérsékleten már lehet tálalni, de hidegen is nagyon finom.

Trükkök: A madártejnek rengeteg elkészítési módja van, pár tippet érdemes megfogadni, pl. ha a tojásfehérjét egy tálban felverjük, a végén 1 teáskanál vaníliás cukrot és egy kevés cukrot teszünk bele majd a mikrohullámú sütőbe helyezzük, teljes teljesítményen 1 percre, akkor saját gőzében szépen megfő. Utána kanállal beleszaggatjuk a vaníliás sodóba. Tökéletesen finom és gyors megoldás!

Ha sima tejben főzzük ki a felvert tojáshabot, majd leszűrjük a tejet és utána öntjük hozzá a cukros tojássárgáját. Ha pedig sűrűbb madártejet szeretnék, akkor liszt helyett egy kis vanília pudingot használok. Sokkal finomabb!makos-guba-madartejjel

Alap madártej

Hozzávalók: 1,5 l tej, 15 dkg cukor, 4 tojás, 1 csomag vaníliás cukor

A tojásokat válasszuk ketté. A sárgákat a cukorral keverjük habosra, majd folytonos kevergetés mellett öntsük a forró tejbe. A fehérjéket verjük kemény habbá, és mikor forr a vaníliás cukros tej, vizes kanállal kis halmokat eresszünk bele. Mindkét oldalukat főzzük meg a habgombócoknak, majd a tejjel együtt hűtsük le azokat. Ha sűrűbbre szeretnénk a tejes részt készíteni, tegyünk bele egy evőkanál lisztet, és úgy forraljuk fel.

Mazsolás madártej

Hozzávalók: 1,5 l tej, 15 dkg cukor, 5 dkg mazsola, 4 tojás, 2 evőkanál liszt, 1 csomag vaníliás cukor

A tojásokat válasszuk ketté, majd a fehérjéket verjük kemény habbá. A tejet egy nagy lábasban a vaníliás cukorral forraljuk fel. Ha már picit forr a tej, szaggassuk bele a habgaluskákat egy vizes evőkanál segítségével. Ha az aljuk megfőtt, óvatosan fordítsuk meg. Tegyük félre, és készítsük el a vaníliamártást. A tojás sárgákat a cukorral és a liszttel keverjük össze. Ezután folyamatos kevergetés mellett öntsük bele a forró tejbe. Amikor már besűrűsödött, vegyük le a tűzről és hagyjuk kihűlni. Tegyük rá az úszó szigeteket-hab galuskákat, és szórjuk meg alaposan mazsolával.

Karamellás madártej

Hozzávalók: 1,5 liter tej, 10 dkg cukor, 3 tojás, 1 tasak karamellás pudingpor

A tejből tegyünk félre 1 decit, a maradékot öntsük egy nagy lábosba. Az 1 dl tejet a tojások sárgájával, a karamellás pudingporral és a cukorral keverjük össze, majd öntsük a többi tejhez. Forraljuk fel, majd tegyük félre, hogy kihűlhessen. A fehérjékből verjünk kemény habbot, és vizes evőkanál segítségével forrásban lévő vízbe tegyünk kis galuskákat. Mindkét oldalukat főzzük meg, majd hagyjuk lecsepegni. Tegyük a habgaluskákat a kihűlt madártejre, és már tálalhatjuk is.

Supréme francia madártej, mokkás tejben főtt karamell habgaluskákkal

Hozzávalók: 1,5 liter tej, 10 dkg cukor, 3 tojás

a karamell krémhez: 180 gr cukor, 40 gr vaj, 30 cl tejszín, 1 csipet só

Mindent az előző recept szerint kell elkészíteni, azzal a különbséggel, hogy a habgaluskákat kávéval ízesített tejben főzzük meg. (vagy veszünk Latte macchiatót és abban főzzük ki). Ezután elkészítjük a karamell krémet a következő módon: felolvasztjuk a cukrot egy nem tapadós-tefflonos serpenyőben, hozzáöntjük a tejszínt és ráolvasztjuk a vajat, végül egy csipet sóval adjuk meg a végső, szenzációs ízét! S mint a címben említettem, ha jó hígra főztük a madártejet, betétként adhatunk hozzá mákos gubát, melynek a tetejére tehetjük a gázpisztollyal karamellizált meringuet! Ez lesz aztán a hab a torta helyett, a madártejen, illetve a gubán!ile-flottante-moka-melisse-caramel-au-lait-5

 

 

Magyar-bajor kapcsolatok: Vár az Isar fölött

Posted on Updated on

is

p1090895Amikor a múlt héten az Isar völgyében jártam, végre sikerült eljutnom a grünwaldi várhoz is, amiről kiderült, hogy olyan régi, hogy már a római korban is létezett (az őrtorony funkcióját töltötte be). Egy 12. században fennmaradt oklevél szerint aztán később az Andechsi grófok tulajdonába került, majd 1293-ban a Wittelsbachok vették birtokba. II. Lajos bajor herceg, aki a várat Ulrich Vellenberg, andechsi herceg udvari tanácsosától szerezte meg, annyira megszerette, hogy a feleségével, Habsburg Matildával itt rendezte be a rezidenciáját. A vár mai, végleges formáját a 15. század végén nyerte el, amikor IV. Albert bajor herceg és Ausztriai Kunigunda (Kinga) tiszteletére átalakították. Kunigunda, a hírhedt III. Frigyes lánya volt, azé a Frigyesé, akivel a mi Mátyás királyunk 1461-ben harcba keveredett. Mátyás később kénytelen volt békét kötni vele, mivel Mátyás volt apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. 1463-ban Mátyás és III. Frigyes között létrejött a bécsújhelyi megállapodás, aminek értelmében 80 ezer arany forintért Mátyás visszakapta tőle a Szent Koronát, amivel 1464. március 29-én, Székesfehérvárott koronázták királlyá. Az egyezségben közös céljuknak nevezték meg a török elleni harcot, valamint törvénybe foglalták, hogy amennyiben Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Később ez vált a Habsburg-ház legfőbb jog alapjává hatalmi igényeik bejelentésekor.

Kunigundát, Frigyes lányát Mátyás 1470-ben feleségül kérte, de Frigyes visszautasította. Amikor Mátyás megkapta a nemleges választ a következő, azóta szállóigévé vált mondással válaszolt Frigyesnek: “Míg mások háborúznak, te boldog Ausztria, csak házasodj“!- Hát ez nagyon találó mondás volt, ugyanis Frigyes az országát nem a vitézségével, hanem családi összeköttetések révén gyarapította, olyan sikeresen, hogy 1448-tól 1806-ig biztosította a Habsburgok uralmát. Ő lépett fel kiskorú unokaöccse, az osztrák főherceg, cseh és magyar király, V. László gyámjaként, akinek inkább a börtönőre volt, mert általa akarta Alsó-Ausztriát elidegeníthetetlen birtokává tenni. László azonban 1452-ben kiszabadult és unokatestvéréhez, Zsigmondhoz menekült. Így vesztette el Frigyes a befolyását Magyarország és Csehország fölött, de később mégis megörökölte Alsó-Ausztriát, mert V. László 1475-ben, hirtelen elhunyt, és a bátyja, VI. Albert Felső Ausztria ura lett. Pár évtizeddel később, 1485-ben Hunyadi Mátyás seregeivel egészen Bécsig nyomult előre. Ám végül minden konfliktusban Frigyes került ki győztesen, aki sokszor még területeket is szerzett egyúttal. Például Merész Károly, burgundi herceget arra kényszerítette, hogy adja hozzá a lányát, Burgundi Máriát Frigyes fiához, Miksához. És tervét véghez is vitte. Burgundia örökségével aztán a Habsburgok végleg hatalmi túlsúlyba kerültek Európában. 1469-ben püspökséget alapított Bécsben és Bécsújhelyen, amire hercegi elődök hosszú sora sem volt képes a századok folyamán.

De térjünk vissza a lányára, Kunigundára, aki nemcsak hímezni tudott, meg hámozni, de emellett kiválóan lovagolt, remek vadász volt és értett a csillagászathoz meg a matematikához is. Apja, 1480-ban, amikor Kunigunda 15 éves lett, vezette be a bécsi társasági körökbe, Gazdag György látogatásakor. De még az ünnepség alatt kiderült, hogy Frigyes ellen összeesküvést szerveztek, ezért a császár Linzbe menekült, míg lányát, Innsbruckba menekítette, Zsigmond, osztrák főherceg, Hátsó Ausztria és Tirol urának a segítségével, aki mellesleg Frigyes unokatestvére volt.

Frigyes a száműzetés alatt eszelte ki, hogy IV. Albert bajor herceggel lép szövetségre, mert a birodalom területén Albert, “illegálisan” hatalmas kiterjedésű hűbérbirtokokhoz jutott. De végül Albert kényszerítette Frigyest, hogy adja hozzá Kunigundát és hozományként az elfoglalt hűbérbirtokokat is. Frigyes először beleegyezett, ám pár nappal később, amikor Albert elfoglalta Regensburgot, visszavonta a hozzájárulását a frigyhez. A leleményes Albert, Zsigmond osztrák főherceg segítségével azonban hamis okiratot készíttetett. Sajnos még mielőtt Kunigunda megkapta volna az apja levelét, Albert, 1485. január 2-án megrendezte az esküvőt. Frigyes ezt meghallva, első haragjában még a lányát is kitagadta, és fegyverkezni kezdett, a háborút csak a császár fiának, Miksának a közvetítése akadályozta meg. Kunigunda házassága a konfliktus ellenére sikeresnek bizonyult, Alberttől 8 gyermeke született, 3 fiú és 5 lány: Szidónia, Szibilla, Szabina, Vilmos, Lajos, Zsuzsanna (csecsemőként meghalt), Ernő és még egy Zsuzsanna. A nagyobbik fia, Vilmos később IV. Vilmos néven került trónra, Lajos, meg X. Lajosként, aki történetesen 1495-ben ebben az Isar fölé emelt grünwaldi várban született. Kunigunda, férje halála után régensként kormányzott, fia, IV. Vilmos nagykorúságáig, aki azonban később ellene fordult. Ezután a fiatalabbik fiát, Lajost segítette nagyhatalmi törekvéseiben.

A hatalmi harcok közepette a vár építési munkálatai Kunigunda és Albert idejében, 1486-87-ben Jörg Weikertshausen főépítész mester irányítása alatt folytak. Kunigunda, 1520-ban bekövetkezett halála után a várat örökösei hercegi vadászlakként használták, majd börtön végül puskapor raktár lett belőle.

A vár nagy részét, aztán a 17.-18. században lebontották, mert az Isar folyó aláásta a várhegyet. A késő-gótikus lakó negyedek, a kastély gazdag, belső architektúrája és a Szent György kápolna ekkor pusztultak el, rengeteg értékes tárgynak is lába kelt. 1872-ben a vár magánkézbe került. A megvásárlója egy luxus társasházat akart ide építeni, amit végül a helyi tanács akadályozott meg, és a várat 1976-ban Bajorország Emlékművédelmi Bizottsága vette meg. 1979 óta a vár a Grünwaldi Múzeum otthona, amelyben a vár története mellett, a bajor állami régészeti gyűjtemény kollekciója is megtekinthető. Az erődítmény szabálytalan négyszög alakú, ezért a 20. században egy mély várárok létesítésével próbálták megóvni a további pusztulástól. Az észak-keleti részen áll a magas, négyszög alakú torony, és az e között megbúvó, hosszúkás, háromszintes keleti szárny. Az észak-nyugati részt egy másik kisebb torony uralja. A vele szomszédos nyugati szárnyban három különböző szinten rendezték be a lakószobákat. Az udvaron lévő, tufa kőből épített mély kút még mindig a középkort idézi. A kastély március végétől-október elejéig látogatható.p1090900

November 11-e, borszentelés, cékla lámpa készítés és a sült liba evés

Posted on Updated on

martinsgaenseNovember 11.-e Szent Márton napja, sok országban ettől a naptól kezdve számítják a téli szezont, Németországban a farsangi bizottságok ezen a napon, pontosan 11 óra 11 perckor ülnek össze, hogy megválasszák a karnevál hercegét!
Európa más országaiban viszont, mint pl. az osztrák szomszédainknál, “Martinloben”-eznek, azaz kollektív fesztiválként ünneplik meg. Ebből az alkalomból művészeti kiállításokat, borkóstolást tartanak, élőzenével, vásárral. Este “Martinigansl”-et azaz sült libát esznek, mert akárcsak nálunk, az osztrákoknál is régi hagyomány a Márton napi liba pecsenye. Németországban Szent Mártont lampionos felvonulással ünneplik a gyerekek, 10-én és 11-én az iskolákban, óvodákban Martin napi dalokat énekelnek.

Belgiumban, Flandriában és Ypres környékén a gyerekek szintén lámpásokkal és gyertyákkal vonulnak ki az utcákra. Általában egy fiatal férfi beöltözik római katonának és egy fehér lovon a menet élén halad. Néhány faluban szintén libát esznek, de igazából Nyugat-Flandriában nincs hagyományos étrend; mert Szent Márton igazándiból gyerek nap. A szülők játékokat visznek az óvodába, iskolába magukkal és a gyerekek csereberélnek. Ypresben, a gyerekek szintén először megajándékozzák egymást, majd házról-házra járva a “Sinntemette” című dalt éneklik, egy kifúrt céklával a kezükben, aminek gyertya van a közepén. Este hatalmas örömtüzet gyújtanak a város főterén, ahol kicsik és nagyok a céklát ünnepélyesen a tűzbe dobják, utána meg palacsintát esznek, barna cukorral bőven megszórva.

Horvátországban a “Martinje“-Szent Márton az új bor felavatásának a napja. A horvátok ugyanis úgy tartják, hogy november 11-ére érik a must borrá, de csak akkor lehet fogyasztani, ha meg van keresztelve. A tréfás szertartás végrehajtója egy érseki ruhába öltözött férfi, általában a házigazda, aki választ egy keresztapát a bor “gyereknek”. És persze libát esznek mlinci-vel meg párolt káposztával (a mlinci afféle galuska csak más alakban készítik el és sütőben sütik ki libazsírban).
Szlovéniában, Mariborban Szent Márton napon dől el, hogy milyen sikeresek voltak a bortermelők abban az évben. Ez a nap a keresztelési ceremónia mellett, egyben a borkirálynő választás napja. A Trg Leona Štuklja téren zenészek, kézművesek őszi étel, ital kínálattal állnak az érdeklődők rendelkezésére.

Ha már a szomszédainknál tartunk, akkor a cseheknél meg létezik egy közmondás, mely szerint “Márton fehér lovon érkezik”–a fehér ló egyben a szimbóluma az első hó érkezésének, mert Prágában általában már november első felében leesik az első hó. A sült libához, a francia Beaujolais Nouveau, cseh megfelelőjét isszák, a Svatomartinské-t. A borkereskedések és vendéglők Prágában november 11-én, pontosan 11 óra 11 perckor fejtik ki az első idei bort, nagy csinnadrattával, és felhajtások közepette. Rengeteg vendéglő speciális menüt kínál.

Németországban, mint már említettem a tűzgyújtás, a “Martinsfeuer” kötelező. A leggazdagabb hagyományokat egyébként a Rajna-menti városokban őrzik, ahol a Rajnán lámpával kivilágított csónakok vonulnak végig Szent Márton estéjén. Az egész régióban nyárson sült malaccal köszöntik a katona szentet, és a lakomára illik meghívni a szomszédokat, meg a barátokat.

Szicíliában, nemcsak november 11-e, de tulajdonképpen egész november a borkészítés-szentelés nevében zajlik. St. Martin napon a szicíliaiak ánizsos kekszet esznek, amit Moscato, Malvasia vagy Passito borokkal öblítenek le, pontosabban a száraz süteményeket (cantuccini) jófajta desszert borokba mártogatják.  l’Estate di San Martino-ban a szokatlanul meleg időjárás miatt az ünnepek akár november végéig is eltarthatnak. A legkülönlegesebb Szent Márton napra a Messinához közeleső monostorban kerül sor, ahol 3 napos ünnep keretében, a Palermora néző festői Monreale hegység alatt vigadnak.

Máltán minden évben a november 11-éhez közeleső vasárnapon emlékeznek meg Szent Mártonról (tehát az idén 13-án lesz), aki a máltai gyerekek számára a Mikulás szerepét tölti be, mert a gyerekek Szent Mártontól egy piros-fehér kockás vászonzsákot kapnak (Il-Borża ta’ San Martin) gyümölccsel, csokival, és magokkal (dió, mogyoró, szárított füge, sült gesztenye, alma, gránátalma, mandarinnal) tele rakva az elmaradhatatlan Szent Márton kenyérrel együtt (egy kalácsszerű édesség). A régi időkben a magokkal utána különböző tréfás játékokat játszottak, (erre csörög a dió, arra meg a mogyoró) dalokkal kísérve.

Ételek
Németországban Szent Márton napján a liba mellett kötelező Szent Márton kenyeret sütni, vagy venni, Olaszországban a moffatellát, Ausztriában viszont sült almát, vanília szósszal.

Íme a receptje:

Hozzávalók: 4 db nagy alma (Róma szépe, Golden Delicious, vagy Jonagold), 75 gr barna cukor, 1 kk fahéj, 75 gr dió vagy pecan mag, 75 gr áfonya-mazsola, 1 ek vaj, 2 dl forrásban lévő víz

Elkészítése:
1. Melegítsük elő a sütőt 375°F-190°C-ra. Csumázzuk ki az almát és fúrjunk bele akkora lyukat, hogy a töltelék elférjen benne. Öblítsük le. Vigyázzunk, hogy az alma teteje sértetlen maradjon.
2. Keverjük össze egy mély tálban a barna cukrot, a fahéjat, a durvára tördelt magokat a vajjal.
3. Helyezzük az almákat egy zsírpapírral kibélelt tepsire, töltsük meg a cukros, magos töltelékkel. Fedjük le az almákat a kalappal és szórjuk meg a tetejüket barna cukorral.
4. Öntsük alá a forrásban levő vizet. Süssük 375°F (190°C-on) 30 -45 percig, de vigyázzunk, hogy az almák ne lottyadjanak össze, mert az nem túl szép látvány.
5. Amikor megsült az alma, helyezzük desszert tányérokra és öntsük rá a levet. De sokkal finomabb házi készítésű vanília szósszal/öntettel vagy vanília fagylalttal.brataepfel

Spanyol karácsony egy kakáló pásztorfiúval?

Posted on Updated on

A spanyol karácsonyi szezon a Betlehem építéssel kezdődik, ahol mindazoknak a szereplőknek jelen kell lenniük, akik a régmúltban egy varázslatos, transzcendentális pillanatban a Messiást körül vették. Tehát Szűz Mária és József, a három királyok, a szegényes istálló, állatokkal, és még? Nos, a spanyol Betlehemekben ott kell lennie egy fura figurának, a caganer-nek, vagyis a kakiló pásztorfiúnak! Hogy, hogy jön a képbe egy kakiló alak (ráadásul az eredménnyel együtt) annak a keletkezését, szerepét és funkcióját a mai napig sokféleképpen értelmezik Jézus Krisztus születéstörténetének az ábrázolásában. Egyes spanyol néprajzkutatók szerint ez a fiú egy tökéletes ellenpont, amely a maga hétköznapiságával, zavarba ejtő pozitúrájával, közönséges viselkedésével emberközelibbé teszi a karácsony légkörét. Mások úgy vélik, hogy a kaka szerencsét hoz (Magyarországon kakival álmodni állítólag szerencsét jelent), megtermékenyíti a talajt és a jövő évre jó termést, békét, nyugalmat és egészséget hoz a családnak.hillary-clinton-donald-trump-pooper-afp_650x400_81478624719

Elsőként, 1223-ban Assisi Szent Ferenc állíttatott fel élő Betlehemet Szenteste alkalmából, majd később, az ő példáját  követve a parókiákon és a kolostorokban is megjelenítették Jézus születésének történetét. A XVIII. században a gazdag arisztokrata családok már egymást túl licitálva saját jászolt építtettek, ahová látványos tömegek érkeztek, hogy megcsodálják a Szent Családot és a Messiás eljövetelének pillanatát. Az viszont már kevésbé tisztázott, hogy mikor, és legfőképpen mi célból kezdték el ábrázolni a caganer-t, a kakiló figurát! Egy biztos, hogy a XIX. századi spanyol és katalán románcokban már megemlítették az éppen szükségleteit végző férfit, sőt már a XVIII. század végén a kissé túlzó realizmusnak köszönhetően semmi kivetni valót sem találtak abban, ha a csendéleteken és korrajzokon az élet legintimebb pillanatait is bemutatták. Ma már egyetlen spanyol ember sem tudja elképzelni a karácsonyi Betlehemet e nélkül a furcsa figura nélkül. Szájában pipa vagy cigaretta lóg, kezében újságot tart, hogy olvasással szórakoztassa magát a “nagy művelet” közben, és ahogyan a paraszti világban ismert, dolga végeztével jobb célokra is felhasználja a papírdarabot.

Egy biztos, hogy a caganer népszerűsége az év századok során nőttön-nőtt. Napjainkban már ilyenkor novemberben megjelennek az internetes oldalakon, ahol játékkészítők olyan újításokkal jönnek elő, mint a kakiló hírességek, politikusok, celebek, pl John Lennon, Darth Vader, Che Guevara, de az FC Barcelona sztárjai is modellül szolgáltak már az alkotóknak vagy Hillary és Trump (kakiló Shakira és Piqué).

Zsíros lottó, fatörzs télapó

Spanyolországban a karácsonyi szezon december 22-én kezdődik, a nagy lottóhúzással, amiben az egész ország részt vesz. Mindenki vásárol egy ún. “zsíros lottót“, családok közösen összeállnak, 200-1000 euróért vagy még több euró értékben töltenek ki lottószelvényeket, a nagy nyeremény reményében. Az egész napot a TV előtt tölti, bámulják a lottó sorsolást!

December 24-e neve csak egyszerűen a Jó este-(nálunk Szenteste), ami éppúgy családi ünnep Spanyolországban, mint nálunk, azzal a különbséggel, hogy nincs ajándék, mert a fő attrakció aznap, a vacsora. A gyerekek számára azonban kitalálták, a Calgatiot vagy röviden a Tió-t, egy Télapónak öltöztetett fatörzset! Ez a mosolygós arcú, Mikulás sapkás, 2 pálcikalábon álló, 30 centis fatörzs, minden családban, ahol gyerekek vannak, egy piros takaróval vagy terítővel le van takarva. December 24-én este aztán a gyerekek tőle várják az ajándékot. A rituálé szerint először megetetik, -s mivel a fatörzs bármit megeszik, blődségekkel is lehet traktálni,- majd egy botot vesznek a kezükbe, benedvesítik és elkezdik püfölni a szegény fatörzset, miközben ilyen verseket mondanak neki: “Te kakáló Tió! Kakálj nekem csokit, ne kakálj sós heringet, mert akkor megverlek!” És ezt követően aztán addig püfölik, amíg sorban kiesnek belőle/alóla az ajándékok, amelyeket persze a szülők csempésztek oda. (Egyes városokban csak finoman meg kell ütögetni a fát és valamelyik szülő a takaró alól kihúz egy ajándékot)

December 26-a San Sebastian napja, munkaszüneti nap.

December 31-e, az ún. Öreg este-(nálunk Ó év névre hallgat), amikor is éjfélkor, a spanyol babonák szerint 12 db szőlőszemet kell enni, és pezsgővel leöblíteni.

Január 6-a a nagy ajándékosztás ideje, a 3 királyok/keleti bölcsek ünnepélyes bevonulásának napja a városokba, akik amerre csak járnak, cukrot szórnak a nyomukban. Persze biztos, ami biztos, a gyerekek aznap az ajtó elé készítik a cipőjüket, amit szalmával tömnek ki, az állatoknak abrakként. A jó gyerekek január 6-án ajándékot kapnak, a rosszak meg szenet (manapság csokiból). Január 6 után Spanyolországban még egy hétig folynak az újévi ünnepségek!cagatio