Month: augusztus 2013
Szilva város
Szeretem, ahogy Németországban minden évszaknak megvan a sajátos hangulata. Az ősz például Münchenben nemcsak az iskola és a sörfesztivál kezdetét jelenti, de a szilva, sütőtök és gomba szezonját is.
Szilva város Amíg csak átutazóban jártam Németországban, elkerülte a figyelmemet, hogy a németek legalább annyira kedvelik a szilvát, mint mi magyarok. Mivel a szilva hivatalos szezonja július közepétől október végéig tart, a pékségek pultjai már a nyár közepétől megtelnek a szilvás süteményekkel, az ún. Zwetchgen dacsikkal, Zwetchgenes buktákkal, szilvás gombócokkal és Streuselekkel. De nemcsak sütemények készülnek ebből a hamvas gyümölcsből, hanem nélkülözhetetlen tartozékai, az édes-savanyú szószoknak, füstölt sonkának, pácolt húsoknak, mert a szilva frissen vagy aszalva egyaránt kiváló. Németországban a frissen leszedett szilvát legtöbbször a sütőben (alacsony hőmérsékleten) kiszárítják, és így raktározzák el. Pfalzban és Rheinessenben a zöldséglevesbe teszik, Saarlandban viszont a bablevesbe. De térjünk vissza a szilvaszezonra, nyárutón a szilvát elsősorban a sütemények készítéséhez használják fel, melynek ezerféle recept variánsával találkozhatunk úton-útfélen. Pl. Hesse megyében és a Rajna menti városokban az ún. Quetsche torta (kvetcse) a legnépszerűbb, Bajorországban, Baden-Württembergben és Ausztria egyes részein viszont egyszerűen Szilvás sütemény a neve. A legkiválóbb szilvás lepényt eddig Augusburgban ettem, nemhiába emlegetik tréfásan a várost Dacsivárként, mert a pékségekben kapható szilvás dacsi igazi gasztronómiai különlegesség (a dacsi elnevezés talán a felső- és középnémet dechen vagy dacha szóból származik, jelentése belenyomni, ugyanis amikor a szilvát a tésztába nyomkodják, lesüllyed). A Belgiumhoz közeleső Eifelben járva viszont nem szabad kihagyni a Prumme tortát.
Néhány kedvenc receptem
Sissi szilvás sütije
Hozzávalók: 200 g olvasztott vaj, 250 g cukor, 1 csomag vaniliás cukor, 4 tojás, 100 ml tejszín, 3 bögre liszt, fél csomag sütőpor
Elkészítés: 1. Először keverjük ki a vajat a cukrot és a tojássárgáját, majd adjuk hozzá a tejszínt és a habbá vert tojásfehérjét, végül a többi alapanyagot. 2. Közben mossuk meg, és magozzuk ki a kb. 1 kg szilvát, aprítsuk fel, és szórjuk meg a fahéjas-vaníliás cukorral (1 csomag vanilincukor – 2 evőkanál cukor – 1 kiskanál fahéj, hagyjuk állni max. 10 percig). Miután elkészült a tészta, adjuk hozzá a szilvát (ne ijedjünk meg, ha a tészta meglehetősen sűrű lesz!). Szórjuk meg a tepsit zsemlemorzsával, majd öntsük bele a masszát, és süssük ki 160 fokon 40 perc alatt. 3. Amikor kész a sütemény, a még forró tésztára szitáljuk rá a fahéjas cukrot.
Szarvassült aszalt szilvával
Hozzávalók: 80 dkg szarvashús, 15 dkg aszalt szilva, 7 dkg fekete csoki, 4 evőkanál olaj, fél citrom leve, másfél dl borecet, 2 dkg finomított kristálycukor, 4 db borókabogyó, 1 kávéskanál kakukkfű, 1 kávéskanál rozmaring, só, bors
Elkészítés: 1. Készítsük el a páclevet. Vágjuk ketté a citromot, csavarjuk ki a levét egy kis tálkába, tegyük bele a kakukkfüvet, rozmaringot és a borókabogyót, öntsük rá az olajat. Keverjük jól össze. Hagyjuk a szarvashúst egy éjszakára a marinádban (Véleményem szerint jobb vörösborban pácolni, mint olajban, mert az olajtól túl “zsíros” lesz.) 2. Másnap vegyük ki a pácléből a húst, sózzuk, borsozzuk, és kezdjük el párolni az olaj és vaj keverékében. 3. Pároljuk közepes lángon kb. 30 percig víz és vadpáclé (vadas leveskockából készült) hozzáadásával. 4. Közben áztassuk konyakba a szilvát. Olvasszuk fel a borecetben a cukrot, adjuk hozzá a fekete csokit és a szilvát a húshoz. 5. Forraljunk együtt mindent 5 percig. Amikor a szarvashús megpuhult, tegyük tányérra, krokettel és áfonyalekvárral kínáljuk.
Kacsacomb, párolt, fahéjjal ízesített vörös káposztával
Ennek a receptnek a különlegessége a párolt káposzta fahéjjal. Tipikus osztrák étel a vadász szezon kezdetén.
Hozzávalók: minden személyre 1 kacsacomb
só
A párolt káposztához:
1.5 kg vörös káposzta
2 lapos evőkanál só
5 evőkanál kacsazsír
1 narancs és fél citrom leve
1 alma
1 kiskanál őrölt köménymag
1 kiskanál bors
1 kiskanál szegfűszeg
1 kanál fahéj
3 evőkanál borecet
1 dl vörösbor
2 evőkanál cukor
egy kevés delikát ételízesítő
1 fej vöröshagyma
Az elkészítés módja
A sütés előtti este jól besózzuk a szépen megtisztított, előkészített kacsacombokat. A sütőtepsibe rakjuk, majd alufóliával letakarva a hűtőbe tesszük éjszakára. Másnap az előmelegített sütőbe helyezzük, sem vizet, sem zsiradékot, sem más adalékot nem adunk hozzá. A sótól ereszt annyi levet, amivel elindíthatjuk a sütést, és a gyenge kacsa omlósra, puhára sül a saját levében. Félidőben megfordítjuk, saját levével locsolgatjuk, szép ropogósra sütjük, az utolsó fázisban, már fólia nélkül.
Közben a káposztát vékony csíkokra vágjuk, majd két evőkanálnyi sóval besózzuk, és állni hagyjuk. A kacsazsírból kölcsönveszünk 5 evőkanálnyit, ezen megfuttatjuk az apróra vágott vöröshagymát, kicsit megsózzuk, hogy könnyebben megdinsztelődjön, majd rárakjuk a felszelt, sóból kinyomkodott káposztát. Hozzáadjuk a kockára vágott almát, és ráöntjük a vörösbort (ha szükséges, egy kis vizet is hozzáadhatunk).
Borsozzuk, köménymagot, szegfűszeget és fahéjat szórunk rá. Rövid ideig pároljuk, amíg kissé összeesik. Ekkor rákerül a borecet vagy narancslé, a cukor és az ételízesítő. Gyakori kevergetés mellett, fedő alatt készre pároljuk. Amennyiben szükséges, ismét megsózzuk.
A sült pecsenyét a párolt káposzta társaságában burgonyagombóccal vagy galuskával körítve tálaljuk.
Bomba di Tartufo-olasz fagyi
A Tartufo bomba vagy a Bomba di Tartufo nevű olasz fagylalt receptnek általában 2 változata létezik a vaníliás és a csokis. Mindkettőben azonos, hogy a közepére leggyakrabban gyümölcs szirup, marcipán és amarettini keksz vagy fagyasztott gyümölcs kerül— pl. cseresznye, málna, eper,- ezután a fagyi gombócokat, olvasztott csokiba mártják, vagy durva szemcséjű cukrot kakaóval összekevernek és abban hempergetik meg. De a tartufonak létezik olyan változata is, amikor csoki helyett fahéjjal vagy durvára tört pisztáciával szórják meg.
A tartufo kitalálója
A Tartufo di Pizzo fagylaltot 1952-ben találta ki egy leleményes cukrász, II. Victor Emannuel egyik leszármazottjának a tiszteletére, akit, hogy jelenlétével emelje az esküvő fényét, egy arisztokrata család Pizzoba invitált. A házigazda azonban nagy lelkesedésében túl sok embert hívott meg a hivatalos vacsorára, így az édességnek szánt vanília és csokoládé fagylaltok számára nem volt elég fagylaltkelyhe. Amikor a mester cukrász Don Pippo de Maria rádöbbent erre, hogy ne hagyja cserben munkaadóját, egy hirtelen ötlettől vezérelve kitalálta, hogy a fagylaltokat tortás tányérokra fogja helyezni, de hogy mutatósabbak legyenek, ezért minden gombóc fagylaltot egy kis adag darált mogyoróban meghempergetett, fekete fondant csokiba (olvasztott) mártott (a Magnum fagyi is így készül). Végül egy szép színes, kerek tortapapírba csomagolva helyezte rá minden egyes kistányérra. Az így átalakított, közönséges fagylaltgombócokat visszatette a hűtőbe, hogy a tálalásig legyen idejük újra megdermedni. Mondanom sem kell, hogy Don Pippo találmánya hatalmas sikert aratott.
Az esküvő után Pippo úr diadalmasan tért vissza a cukrászdájába. 1964-ben onnan ment nyugdíjba, de a fagylaltozóját Don Pippo alkalmazottja, Giorgio di Iorgi vette meg és vitte tovább Bar Dante néven, mely azóta is nagy sikerrel prosperál. Aki arra jár, feltétlenül kóstolja meg, a Pizzo főterén található cukrászdában, a Don Pippo eredeti receptje alapján készült Bomba di Tartufot! Ugyanis miután a Tartufo di Pizzo fagylalt ilyen legendás hírű lett, a De Maria örökösök levédették a receptjét.
Cikória a múzeumban és a konyhában
A cikória, a gyönyörű kékvirágú mezei katáng vagy vad cikória rokona, de mondhatjuk úgy is, hogy nemesített változata. A gyökeréből (törzséből) kivont olajat, már a 18. század óta kávépótlóként használják. Ennyi volt nagyjából, amennyit tudtam a cikóriáról, amikor Belgiumba költöztem, aztán amikor az EU-ban egy fogadáson párolt hagymának néztem, keserű íze miatt úgy próbáltam megszabadulni tőle, mint Tom Hanks a Big című filmben a kaviártól. Nos, ha valaki akkor azt mondja, hogy pár év múlva majd egy cikória farmon kötök ki, s a múzeum megtekintése után a mellette lévő vendéglőben a gasztro ördögeként vetem rá magam minden cikóriával készült fogásra, kinevettem volna. Pedig ez történt!
A cikória „inkább világos, mint sötét” múltja
A cikória, akár szimbóluma is lehetne Belgiumnak,-gondoltam, amikor a múzeumban a bejárat melletti ismertetőn azt olvastam, hogy a belgák (és a franciák) a legnagyobb cikória fogyasztók és termesztők a világon (40 országba exportálják). Aztán a 2. fontos információ az volt, hogy az eredetileg Nyugat-Ázsia, Észak-Afrika, és Európában honos endívia nem azonos a cikóriával (Cichorium endivia). A téves elnevezés valószínüleg a hibás fordítás eredménye, mert az endívia olaszul indivia, Nagy Britanniában viszont chicory (sikori), Franciaországban endive vagy chicon (sikon), Belgium vallon részein chicorée (sikoré) a neve.
A cikória termesztése már az antikvitás idején megkezdődött Egyiptomban. A római korban pedig Horácius hívta fel a figyelmet a nővény emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásaira. “Számomra egy hét nem teljes oliva olaj, cikória és mályva nélkül” (Me pascunt olivae, me cichorea, me malvae“). Később a középkori szerzetesek kultiválták, de igazából Nagy Frigyes, porosz császár érdeme, na meg a kontinentális zárlaté, hogy a 18. században elterjedt Európában. 1766-ban ugyanis Nagy Frigyes betiltotta a kávé behozatalát Poroszországba, de hogy mivel lehetne pótolni, ami ízében is hasonlít hozzá, ezen nagyon sok tudós törte akkoriban a fejét. Végül egy brunswicki kocsmáros, Christian Gottlieb Förster egy érdekes megoldást talált ki, aki az egyik hollandiai útja során azt tapasztalta, hogy a helyi lakosok a cikória gyökér főzetével javítják fel a kávét. Hazatérve aztán azonnal kipróbálta és amikor a kuncsaftoknak nagyon ízlett az ital, 1785-ben meg is nyitotta első cikória manufakturáját. 1792-re már 24 gyárat üzemeltetett. Így kezdődött el a cikória diadalútja Németországban, ahol később nemcsak kávét főztek belőle, de a virágjából nyert tonikot fülbajokra, epekő, bélhurut, homloküreg, arcüreg gyulladás ellen használták. A cikória égszínkék virága pedig a romantika korának egyik legtöbbet megénekelt növénye lett, a gyönyörű Blauwarte (blau kék: warte: útszéli figyelő-őrködő) a kék őrangyal, ahogy a német költők nevezték, a mondák szerint még a zárt ajtókat is képes volt kinyítni.
De térjünk vissza Belgiumba, ahol egy Jan Lammers nevű közkatona nevéhez fűződik a cikória-witloof (fehér levél) újrafelfedezése. Lammers, amikor 1830-ban a belga függetlenségi háborúból hazatért schaerbeek-i tanyájára, csodálkozva vette észre, hogy a babkávé hiányában, pótkávénak félretett cikória gyökerei, a sötét, nedves pincében kihajtottak. Kiváncsiságtól hajtva megkóstolta és a fehér hajtásokat finomnak találta. Az így újra felfedezett zöldség persze nem vált azonnal tömegcikké, mert csak sok nemesítés után 1846-ban jelentek meg az első cikóriák a brüsszeli piacon, de onnan már csak egy ugrás volt, hogy 1872-ben a gasztromán párizsiak is felfedezzék, akik az új zöldséget hamarosan fehér arany néven forgalmazták. A cikória széles körben való elterjedése azonban az első világháború utáni évekig váratott magára.
A háborús hős
Angliában, 1779-ben egy Lord Monboddo nevű excentrikus ügyvéd, filozófus, nyelvművész, és a darwini evolúció elkötelezett híve számolt be első ízben a “chicoree”-vel esett kalandjáról. A lord Franciaországban járva megfigyelte, hogy a cikóriát ugyanúgy cserépben szaporítják, mint a fűszernövényeket. Mégis 100 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Nagy-Britanniában forgalomba kerüljön egyfajta cikória kivonat (1885 óta). Igazi fénykorát aztán a második világháború alatt élte, amikor a Camp Coffee nevű skót cég, a cikóriából készült, kávépótlót piacra dobta, (4% cukor, 26% kávé esszencia, cikória), mely meleg tejjel, kávéként, hideg tejjel és jéggel, jeges kávé italként lett népszerű (de van egy ellenállhatatlan kávétorta receptjük is a cikóriával).
Amerikában az 1840-es évektől cikóriából főzték a kávét a raboknak, és az Amerikai Függetlenségi Háború idején (1861-65-ig) a szövetséges katonáknak. Napjainkban az USÁ-ban, New York után, New Orleans a második legnagyobb cikória exportőr.
A cikória a gyógyászatban is nagyon fontos növény, mert a gyökeréből és a leveléből szárított vagy őrölt eljárással ételízesítőt és tonikot készítenek (a szárított cikória víz hozzáadásával oldható rostos pépként fogyasztható). A friss cikória gyökere, 68% inulint tartalmaz, 14% répacukrot, míg a szárított cikóriájé 98%-ban inulint. Tonikja csökkenti a vér triglicerid- és koleszterinszintjét. Méregtelenítő hatása miatt a vad cikória főzetét a máj és a vese működési zavarainak kezelésére is ajánlják azonkívül kiderült, hogy keserűanyagai (lakton) elősegítik az epekiválasztást, serkentik az étvágyat és hatékonyak bizonyos emésztési zavarok (felfúvódás, böfögés, bélrenyheség, bélgázképződés) tüneti kezelésében is. Ugyanezeknek a laktonoknak tulajdonítható a gyomorfekély kezelésében elért jótékony hatása is. És még itt nincs vége a cikória dicséretének, mert a föld feletti részek fenolsavjai vízhajtó hatásúak. Kiegészítő kezelésként a köszvény és különböző bőrbetegségek esetén alkalmazzák. Ezenkívül a cikória tonikja a fogyókúra, székrekedés, emésztést elősegítő hatása mellett, növeli a kálcium felszívódását, és extra ásványi sótartalma miatt a csontritkulás folyamatát is lelassítja. A cikória kiváló féregűző, megvéd a paraziták ellen is. Új-Zélandi állatfarmokon figyelték meg, hogyha az állatokat cikóriával etetik, kihullanak belőlük a férgek. A cikória peplőlapu másnéven “a selyemhernyó anya” valószínüleg a benne lévő inulin miatt pl. hozzá sem ér a cikóriához.
A cikória a konyhában, receptek
A vad cikória levelei keserűek, amelyet nem minden nép kedvel, pedig az olaszok szerint, ha fokhagymával és articsókával együtt főzzük, akkor kimegy belőle a keserű íz.
A ligur konyha pl. a cikória vad leveleit használja a preboggion nevű ételhez (borsó, fokhagyma, borecet, rozmaring, zsálya, 30 gr sajt, 2 krumpli, só, bors hozzáadásával készül), míg a pugliai régióban a vad cikória leveleket a fava (bab) püréhez keverik, ebből lesz a kiváló Fave e Cicorie Selvatiche fogás. Rómában pedig a híres puntarelle (szardella, fokhagyma, balzsamecet, oliva olaj) elmaradhatatlan alapanyaga.
A görög horta és a török katalon nevű ételek különleges ízét szintén a vad cikória hozza ki. Húsokhoz, halakhoz, tésztákhoz kiváló körítést készítenek belőle.
A nemesített cikóriának három fő fajtája ismert.
1. A leggyakrabban használt a belga vagy hajtatott endívia, amelynek levelei ropogósak, kellemesen édeskések, a mogyoróhoz hasonló ízűek, csak enyhén kesernyés változatban. Ezt a fajtát sötétben termesztik, s a fénytől védve, kék papírba csomagolva árulják, hogy a fotoszintetizálást megakadályozzák.
2. A fodros szélű endívia a külalakján kívül mindenben megegyezik a belga endíviával, míg az Escarole-nak nevezett széles levelű válfaja nem annyira karakteres mint a másik kettő.
Franciaországban és Belgiumban a legkedveltebb fogás úgy készül, hogy az endíviát hosszában kettévágják, sós, picit cukros vízben leforrázzák, majd sonkába tekerve sütőtálba helyezik, besamellel leöntik, és sajttal megszórva sütőben átsütik. Ezenkívül a fehér, ropogós leveleket megtölthetjük darált hússal, levest főzhetünk belőle, curry hozzáadásával, portói borban párolhatjuk, vagy csak salátaként frissen fogyaszthatjuk. Minél fehérebbek a levelek, annál keserűbbek, ezért akár salátának használjuk, akár főzve, a torzsát mindenképpen ki kell vágni, a leveleket egy pici cukorral ajánlatos karamellizálni.
Receptjeim: 1. Gyöngytyúk, karamellizált cikóriával 2. Cikóriás sonkatekercs 3. Curryvel fűszerezett cikória, báránycombbal, 4. Cikória leves 5. Töltött cikória 6. Cikória konfitür és chutney stb.
Karfiol topformában
Nyári karfiol szimfónia
A vadkáposztának is nevezett karfiol, mely egyúttal a brokkoli rokona, hol száműzött, hol népszerű zöldség volt az évszázadok folyamán, pedig rengeteg hasznos tulajdonságai közül az egyik legfigyelemreméltóbb magas C-vitamin tartalma, melyet mélyhűtött állapotában is megőrzi. Ezenkívül ásványi sókban gazdag, nyersen fogyasztva pedig a férfiaknál, csökkenti a prosztata rák rizikóját.
A karfiol történetéről keveset tudunk, mindössze annyit, hogy a 12.-13. században az arabok hozták be Európába. Ennek ellenére nálunk csak a 16. században kezdték el kultiválni zöld-lila-fehér fajtáit. Levesnek, húspótló ételként rántva, vagy darált hússal dúsítva, rakott karfiolként, vagy előfőzve, saláták alkotórésze is lehet, ezenkívül savanyúságnak eltéve is kitűnő. Érdekes, hogy a 20. századig, Európa legtöbb országában csak főzve fogyasztották, kivéve a skandináv és mediterrán népeknél, ahol már akkoriban is kedvelt volt nyers előételként, valamilyen öntettel bőven meglocsolva.
Népszerű karfiolos ételek a világ körül
Grillezett karfiol Mojo rojo szósszal
Hozzávalók: 1 fej karfiol, olaj, só, bors, rozmaring
a mojo rojo pesztóhoz: fél kg friss spanyol paprika, 1 evőkanál mandula, 2-4 gerezd fokhagyma, 3 ek oliva olaj, 1-2 ek almaecet, 1 evőkanál szegedi paprika, 1 kk kömény, 1/2 kk oregánó, 3 szelet fehér kenyér vagy bagette, 2 ek édes-nemes paprika, 1/2 kk cayenne bors, só
Elkészítése: Olvasszunk meg egy kis vajat egy serpenyőnkben és süssük-grillezük meg benne a karfiolt. Sózzuk, borsozzuk és ízesítsük rozmaringgal.
Készítsük el a Mojo rojo nevű (Spanyolországban és a Karib tenger környéki országokban népszerű) paprika pesztót a következőképpen: öntsük bele az olajat a turmixgépbe, kanalazzuk rá a borecetet, dobjuk rá a fokhagymát, ízesítsük köménnyel, oreganóval. Adjuk hozzá a feldarabolt paprikákat és az 1 evőkanál mandulát; majd pürésítsük. Ezután adjuk hozzá a kockára vágott kenyér szeleteket, az 1 evőkanál szegedi paprikát, cayenne borsot és ízesítsük meg sóval. Turmixoljuk át így mégegyszer. Ha túl sűrűnek találjuk a mojo-t, higíthatjuk egy kis vízzel, de vigyázzunk csak használat előtt adjuk hozzá a vizet, mert a paprika az olajjal és a borecettel eleve levet ereszt. A Mojo egyébként 4-6 napig is eláll a hűtőben. Ha levet ereszt, mielőtt mártogatóként az asztalra tennénk, szűrjük át!
Karfiol kelkáposzta saláta
Hozzávalók: 1 fej karfiol, rózsáira szedve, 30 dkg édeskáposzta, lereszelve
A dresszinghez 250 ml créme fraiche (tejföl-joghurt keveréke), 1 citrom leve, 1 kk petrezselyem, 1 kk akácméz, só, bors
Pároljuk meg kevés olajban a rózsáira szedett karfiolt. Tegyük egy mély salátástálba. Reszeljük le az édeskáposztát és keverjük össze a karfiollal óvatosan egy salátás kanállal, majd öntsük rá a dresszinget.
Karfiolleves burgonyával
Hozzávalók: fél kg burgonya, fél kg karfiol, 1 liter csirkehúsleves, szerecsendió, 2 dl tejszín, só, bors, snidling
Hámozzuk meg a burgonyát, vágjuk fel apró kockákra, szedjük rózsáira a karfiolt. Tegyük fel főni a zöldségeket 1 liter csirkehúsleves kockából készült bouillonban (kb. 30 percig). Amikor kész, pürésítsük egy botturmixszal majd öntsük hozzá a tejszínt, sózzuk, borsozzuk, Snidlinggel és egy-egy ropogósra sütött bacon szalonnacsíkkal díszítve tálaljuk.
Görög karfiol saláta
Hozzávalók: 1 fej karfiol, 1 jéghegy saláta, 10-12 db fekete olajbogyó, és ugyanannyi zöld olajbogyó, 10 dkg grillezett paprika, 6 db anchovy vagy szardella paszta, 10 db kapri bogyó, 10 dkg száraz kenyér vagy bruschetta, minden személyre 1 db kemény tojás
a dresszinghez: 3 ek oliva olaj, 3 ek borecet, só, bors
Főzzük meg sós vízben a karfiolt, majd, amikor kihűlt, rózsáira szedve helyezzük el egy nagy salátástálban. Aprítsuk fel a jéghegy salátát, és vegyístük össze óvatosan a karfiollal. Főzzük meg a keménytojásokat és vágjuk fel tetszés szerint. Dobjuk rá a salátára az olajbogyókat, a vékonyra felvágott anchovyt (szardella) és a kb. 10-12 db kapri bogyót. Dörzsöljük be fokhagymával a száraz kenyér szeleteket és öntözzük meg oliva olajjal. Pár percre tegyük a sütőbe, hogy ropogós legyen. Közben keverjük ki az öntetet (az olaj, borecet, citrom, só, bors hozzáadásával) és öntsük rá a karfiolra. Remek nyári saláta.
Aloo gobhi, indiai karfiolos egytál étel
Az aloo gobi, az indiai, nepáli és pakisztáni konyha burgonyával és (aloo) karfiollal (gob(h)i) készült jellegzetes egytál étele. Legtöbbször friss paradicsom, vagy cukorborsó hozzáadásával dúsítják, turmerikkel, friss curry levelekkel és kalonjival, magyarul mezei katicavirággal, szórják meg, amelyektől gyönyörű sárga színt kap.
(A kalonji vagy latinul Nigella, régi kultúrnövény, magját már az ókorban is használták fűszerként. Egyéb elnevezései fekete kömény, szőrös kandilla, kerti kandilla, fekete hagymamag. Közeli rokona a borzaskata és a mezei katicavirág).
Hozzávalók: fél kg karfiol, rózsáira szedve, 1 fej hagyma 2 db közepes nagyságú burgonya, 1 kk friss gyömbér, 1 kk koriander, 1 kiskanál turmerik, 2 gerezd fokhagyma, 1 kiskanál cayenne bors, 3 ek olaj, víz, 1 kk kömény, 1 db zöld chili paprika, 2 db babérlevél, só, pár szárított-kandírozott mangó
Egy mély tálkában készítsük el a pesztót, a lereszelt gyömbér, koriander, cayenne bors, turmerik, és 3 ek víz hozzáadásával.
Forrósítsuk fel az olajat, dobjuk bele a köményt. Tegyük mellé a babért, meg a friss apróra szeletelt zöld chili paprikákat.
Keverjük hozzá a fűszeres olajhoz a pesztónkat.
Adjuk hozzá a rózsáira szedett karfiolt, az apró kockákra vágott burgonyát, 2 evőkanál vizet, sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt 15 – 20 percig pároljuk. Néha ellenőrízzük, hogy oda ne égjen, ha szükséges egy kis vízzel öntsük fel.
A főzés befejezése előtt 5 perccel toljára adjuk hozzá a kandírozott mangót, és friss korianderrel megszórva tálaljuk.
Xilvia 