Hónap: január 2013

Bécsi álarcosbálok

Posted on Updated on

dekoráciok 020Hóvirág, tigrisliliom, tulipán, rózsa és frézia illat a szalonban, tollas kalapok, cilinder, flörtölés a budoirban, álarc mögé rejtett nők és férfiak hajladoznak a bálteremben! Vigyázat nosztalgia veszély!

Éppen 140 éve történt, hogy Erzsébet a Bécsi Zeneakadémia álarcosbálján beleszeretett Fritz Pacher von Theinburg miniszteri alkalmazottba. A romantikus történetet így örökítette meg Hubert Wittenbach osztrák regényíró:

“Bécsben minden év legkiemelkedőbb eseménye a Zeneakadémia álarcosbálja volt. Ez számított a legelőkelőbb körök báljának, a lapok januárban naponta több cikkben is beszámoltak róla, így nem csoda, hogy a városban mindenki az álarcosfők felvonulásáról és a szezonnyitó bálról beszélt.

Masks 0051873. január végén, a 36 éves Erzsébet nagyon unatkozott Bécsben. Csúnya, esős tél köszöntött az osztrák fővárosra, igaz hó nem esett, de a rossz idő miatt kilovagolni sem lehetett, és a császárnő nem utazhatott el addig, amíg Ferenc József vissza nem tér a fővárosba. Így hát Sissi úgy érezte magát, mintegy szobafogságra ítélt kamasz, majd szétvetette a vágy egy jó kis táncmulatság után. Ahogy így vergődött egszercsak megakadt a szeme a Bécsi Hírlap egyik hírdetésén, mely a Zeneakadémia aznapi bálját reklámozta, ezen aztán teljesen felvillanyozódott. Az újságot lobogtatva a kezében a mellette varrogató magyar társalkodónőjének, Ferenczy Idának csak annyit mondott, hogy-” Ida készülődj, ma bálba megyünk”. Ida eleinte megpróbálta lebeszélni Szisszit a veszélyesnek látszó kalandról, de végül Erzsébet meggyőzte, hogy álarcot öltve senkisem fogja felismerni őket. Idát erre beadta a derekát. Megkezdték az előkészületeket, amihez be kellett avatni még egy személyt, a fodrásznőt, Schmidlnét. Ügybuzgalma következtében Erzsébet hamarosan sárga brokátból készült, dominó kockás ruhát öltött magára, amihez a fodrásznő egy vörösesszőke parókát helyezett pompás hajkoronájára, arcára pedig fekete csipkés álarcot illesztett, hogy semmit ne lehessen látni, védjegyéből, hosszú hattyúnyakából. Ferenczy Ida piros dominóba öltözött, és fekete parókát vett fel. A két hölgy a kaland gondolatától kipirulva készen is állt az indulásra. Eddig minden zökkenőmentesen ment, mégis az izgalmuk csak akkor hagyott alább, amikor fél órával később feltünés nélkül besurrantak a Zeneakadémia nagytermébe. Természetesen a karzaton foglaltak helyet és onnan nézték egy darabig a jókedvű, bálozó tömeget. Erzsébet gyönyörű jelmezében izgatottan várta, hogy valaki felfedezze, de amikor éjfélig nem történt semmi teljesen lehangolódott, végül azt mondta Idának, hogyha már eljött a bálra, akkor táncolni is akar, hozzon fel hát neki valakit. Már a bál elején kiszemelt magának egy, jó kiállású, szőke férfit, aki éppen egy pásztorlánnyal flörtölt. Szisszi leküldte Idát azzal, hogy tudja meg kicsoda. Mint később kiderült, a férfi a 26 éves Fritz Pacher von Theinburg miniszteri tisztviselő volt, aki készségesen követte a társalkodónőt titokzatos úrnőjéhez. Pár udvarias szó után, Pacher, Erzsébet kérdéseiből, viselkedéséből, azonnal kitalálta, hogy a nagyvilági nő, nem lehet más, mint a császárné. Ahogy a fejét tartotta, ahogy megvárta, hogy kitérjenek az emberek az útjából, amikor táncba kezdtek, minden jel arra mutatott, hogy egy nem akármilyen arisztokrata hölggyel van dolga.

imagesCAVGJDZLAmikor szerelmük később Pacher lakosztályán be is teljesedett, a császárnő azt hitte, hogy Pacher nem tudja, hogy kit tart a karjaiban. A kapcsolat 3 hónapig tartott, s Erzsébet mindvégig elhitette magával, hogy senki sem tud apró félrelépéséről, pedig a viszony nem maradt titokban, mert Fritz Pacher von Theinburg nem volt túl diszkrét ember, még egy versben is megörökítette a császárnővel való kalandját, amiből Erzsébet, ha valaha olvasta volna, megtudhatta volna az igazat, hogy Theinburg egyáltalán nem volt fülig szerelmes belé, és mégcsak le sem hengerelte szépségével etc. A császárnő azonban volt annyira okos, hogy a vers olvasása nélkül is hamarosan észrevette, hogy a férfi nem lángol érte, s hogy megelőzze, hogy vele szakítsanak, 3 hónap múlva ő adta ki a férfi útját (a férfi nem úgy táncolt, ahogy Erzsébet akarta, mert az évődő-flörtölő levelezgetés csak az unatkozó császárnét szórakoztatta a fiatal férfit azonban egyáltalán nem)”.

imagesCA8E5P46Sok víz folyt le a Dunán Erzsébet szerelmi afférja óta, sok ember esett szerelembe azóta is a bécsi bálokon, de egészen 1992-ig kellett várni arra, hogy ismét Bécsre figyeljen a világ a báli szezon idején. Richard Lugner, osztrák bevásárlóház tulajdonos, befektető iparosmágnás, 1992 óta rendez minden évben jótékonykodással egybekötött bált a Bécsi Operában, amelyen világhírességek keringőznek Strauss zenéjére, és minden évben az a szenzáció, hogy ki lesz a díszvendég (az idén február 7.-én lesz a bál és Kim Kardashian lesz a díszvendég).

Reklámok

A bors szólókarrierje

Posted on Updated on

A fekete aranynak nevezett bors, (latin nevén piper nigrum), mint tudjuk a legrégebbi fűszereink közül való és annak ellenére, hogy őshazája India, Kína, Indonézia és Malajzia, mégis a Karib szigetek lakói ismertették meg a világgal. Az egzotikus fűszer már a 16. században olyan népszerűvé vált, hogy a kalandorok életüket kockáztatva hajóztak a “Borspartokhoz”, a meggazdagodás reményében. A 17. századra egy-egy úri összejövetel, vacsora, fogadás, gyakorlatilag nem létezhetett bors nélkül, így a trópikus fűszer úgy megdrágult, hogy többe került, mint a só, sőt még fizetési eszközként is elfogadták. A bors kellemes, egzotikus illata és serkentő hatása az orvosdoktorok szerint pozitív hangulatot váltott ki az emberekből, az epikureusok pedig azt hangoztatták, hogy a különböző borsfajták élvezete felér egy nemes borfajta élvezetével. Valószínüleg ekkoriban alakult ki az a mondás, hogy olyan drága, mint a bors, (nálunk viszont méregdrága) és bors zsákoknak kezdték nevezni azokat az üzletembereket, akik fűszerkereskedésből gazdagodtak meg.

A 21. században a bors ismét szólókarriert csinál. Az a bors, amely mindig szimbiózisban élt a sóval, napjainkban, mint a legcsípősebb és legtöbbet használt fűszer listavezető a konyhákban, ugyanis kiderült, hogy nemcsak gulyáslevesek, pörköltek, pácok, húsok ízesítésére alkalmas, és persze a húsleves nélkülözhetetlen fűszere, de kiváló gyümölcsök (eper, málna), csokoládé, vanília fagylalt és egyéb édességek aromásítására is.

Ma már a közlekedés fejlődésének köszönhetően nemcsak a fekete és fehér bors között válogathatunk, de a bio-reform és keleti fűszerboltokban hozzájuthatunk a legkülönlegesebb fajtákhoz is, mint pl. az asszami hosszúborshoz, a jávai cubeb borshoz (eukaliptuszhoz hasonló ízű, köhögés csillapító lsd képen), a tazmán hegyiborshoz, a brazil borshoz, a rózsaborshoz, a kínai szecsuáni borshoz stb. így aztán élvezettel tehetünk különbséget a különböző fajták csípős, vagy édeskés aromája között.

Receptek

Sertéskaraj, szemes borsos-tejszínes mártásban

Hozzávalók: 4 szelet sertéskaraj, vagy comb, só, bors, 2 ek olaj, 1 hagyma, 100 ml száraz fehérbor, 200 ml leveskockából főzött leves, 100 ml tejszín, 1 ek mustár, 1 ek zöld bors

Melegítsük elő a sütőt 120 fokra. Klopfoljuk ki a húst, sózzuk, borsozzuk, majd a 2 ek olajban süssük ki mindkét oldalán 2 percig. Vegyük ki a serpenyőből és tegyük a sütőbe a zsíradékkal együtt 20 percre. Közben pucoljuk meg és vágjuk apróra a hagymát, pároljuk üvegesre egy kevés olajban, öntsük rá a fehérbort és a 200 ml levest. 5 percig főzzük, majd öntsük rá a 100 ml tejszínt, amibe előzetesen 1 ek mustárt tettünk, végül szórjuk meg a borssal. Vegyük ki a sütőből a húst és tegyük bele a hagymás lébe, melegítsük át, majd pár friss újhagyma karikával díszítve tálaljuk. Sült krumplival vagy pürével kiváló.

Vitello di tonnato

A vitello di tonnato nevű népszerű, olasz étel fehérborral marinírozott, hagymával és zellerrel ízesített, vékony szeletekre vágott borjúhúsból áll, amelyet tonhalszósszal öntenek le. A szósz tojássárgájából, szardíniából, olivaolaj, fehérbor, citromlé és tonhal keverékéből készül, kapribogyó és jó sok szemes bors hozzáadásával.

Hozzávalók: 750 gr borjúhús, 2 db sárgarépa, 3 db burgonya, 2 zellerszár
2 db közepes nagyságú hagyma 1 szegfűszeg,  2 db babér, olaj, petrezselyem, 1 pohár fehér bor
A szószhoz: 3 tojássárgája, 1,5 kk citromlé, 2 dl olaj, 200 gr konzerv tonhal, 50 gr kapribogyó lével együtt, 3 db szardella vagy paszta, só, bors

Pucoljuk meg a hagymát, hámozzuk meg a répát, mossuk meg a zellerszárat,  pucoljuk meg a burgonyát. 2 liter vízben tegyük fel főni a húst a zöldségekkel együtt, öntsük rá a fehér bort és adjuk hozzá a fűszereket is. Kb. 15-20 perc után vegyük ki a húst és vágjuk vékony szeletekre.  
A szószt úgy kell készíteni, mint a majonézt, csak tejföl helyett egy kis víz hozzáadásával: Verjük fel a tojássárgájákat egy habverővel, nyomjuk rá a citromlevet és ízesítsük egy kis sóval. Kavarjuk tovább a szószt egy villával simára, majd csorgassuk rá az olajat, lassan, szinte cseppenként. Amikor a szósz sűrűsödni kezd, adjuk hozzá a maradék olajat. Törjük össze a tonhalat villával, adjuk hozzá a szardellákat és a kapribogyókat, amelyeket késsel felaprítottunk, de pár szép szemet tegyünk félre. Helyezzük tányérra a főtt húst, öntsük rá a szószt, majd főtt krumplival és a répával kínáljuk.

Kecskesajt borssal és tárkonnyal

Hozzávalók: 2 ek méz, 2 ek oliva, 1 ek kömény, 3-4 szegfűszeg, 4 ek fekete bors, 4 szelet kecskesajt, 1 csomag friss tárkony

Keverjük össze a mézet az olajjal és adjuk hozzá a 4 evőkanál szemes borsot. Kenjük be a kecskesajtot ezzel a mézes borsos keverékkel. Mossuk meg a friss tárkonyt és szórjuk rá a sajtra.

Alma chutney borssal

Hozzávalók: 1 ek zöld bors, 1 ek fekete bors, 1 kk szecsuáni bors, 2 limette, 1 kg alma, 150 gr cukor, 12 borókabogyó, 1 ek só, 100 ml almalé

A szecsuáni bors kivételével törjük meg a borsfajtákat vagy mozsárban vagy borsdarálóban. Ezután mindenféle zsír vagy olaj hozzáadása nélkül pörköljük meg egy serpenyőben a szecsuáni borsot és csak utána törjük össze a mozsárban. Mossuk meg forró vízben a zöld citromokat, reszeljük rá a héjukat a borsokra majd csorgassuk rájuk a citromlevet. Hámozzuk meg az almákat, és reszeljük le. A borsot a citromlével, cukorral, borókabogyóval, almalével és a csipet sóval összevegyítve adjuk hozzá a reszelt almához, majd egy lábosban közepes lángon főzzük 20 percig. Még így forrón rakjuk befőttes üvegekbe és fedjük le. Kiváló köret vadételekhez és kecskesajtos előételekhez.

Csokikrém friss csípős borssal

Hozzávalók: 150 gr tejcsokoládé, 100 gr tejszín, 100 gr tojásfehérje, bors

Olvasszuk meg a csokibevonatot gőz fölött. Majd tegyük a hűtőbe, hogy kihüljön. Verjük fel a tejszínt és adjuk hozzá a borsot, majd tegyük szintén a hűtőbe. Közben a tojásfehérjét verjük fel kemény habbá és keverjük óvatosan a kihűlt csokikrémhez. Végül a tejszínt is adjuk hozzá. A csokikrémet fagylaltos vagy üvegpoharakban tálaljuk.

A gránátalma az Édenkert tiltott gyümölcse?

Posted on Updated on

220px-Granatapfelblüte_3A gránátalmát már többezer éve ismerik. Őshazája Perzsia, (ma Irán) de napjainkban Afganisztán, Kandahar nevű városában terem a legjobb minőségű. Közép-Európában nem honos, de az enyhe tél miatt termeszthető, így pl. Budapesten, az Iparművészeti Múzeum előkertjében van egy gránátalmafa, amely évente egyszer virágba borul.

A gránátalma a konyhában

A gránátalma magot a spanyol gyarmatosítók hozták magukkal az Új Világból, Közel-Keletre még a paradicsom felfedezése előtt. Kínába a selyemúton keresztül jutott el, Japánban, Koreában is a kínaiak terjesztették el, de ami érdekes, hogy ezekben az ázsiai országokban gyümölcsként sohasem lett népszerű, csak dísznövényként- bonzaiként- volt kedvelt, különleges formájú, csavart törzse miatt.
220px-PomegranateChinaA gránátalma fehér és piros változata viszont évezredek óta fontos élelmiszer alapanyag volt a perzsa és indiai konyhában. Ezekben az országokban az íze függ a gyümölcs fajtájától és az érettség mértékétől, de a legtöbb gránátalmafajta közös vonása, hogy a tanin miatt szájösszehúzó hatású, viszont nagyon édes, ezért főleg üdítőt készítenek belőle. Ez a sűrű lé a grenadin, amely a koktélitalok népszerű alapanyaga.
A Korán szerint, az első gránátalma a Paradicsom kertjében nőtt, így lett a szerelem és a termékenység szimbóluma. Iránban, mivel úgy terem, mint a közönséges búza, rengeteg étel készül gránátalma hozzáadásával: a levéből sűrű szószt készítenek, a fesenjān-t, amihez meggrillezik a paprikát, majd darált diót, és fokhagymát kevernek hozzá végül a gránátalma levével higítják (ez a muhammara), a kacsa sültekhez vagy a csirke ghormas-hoz (rizses csirke) a gránátalmából kiváló szószt készítenek, és minden valamirevaló vendéglőben a menü között foglal helyet a gránátalma leves, az ash-e anar is.
220px-Asheanar
A gránátalma sokoldalú felhasználásáról még többet megtudhatunk a minden év októberében megrendezett teheráni kulturális és művészeti fesztiválon, ahol pl szemtanúi lehetünk, hogy a gránátalma héját tisztítószerként használják, aztán festenek vele gyapjút, selymet, szőnyegeket.
Indiában és Pakisztánban a gránátalma magokból, egy érdekes fűszert készítenek az anardana-t (perzsa nyelven anar + dana, gránátalma + magot jelent). A szárított magok népszerű alapanyagai egyfajta chutney-nak, melyhez a magokat külön választják a hártyás résztől, 10–15 napig szárítják, majd valamilyen savanyú, ecetes ízt és pl. curryt adnak hozzá, majd gránátalma chutney néven árusítják. Az őrölt anardana karakteresebb ízt ad minden ételnek és előnye, hogy a magok héja nem akad a fogunk közé.
Amerikában a gránátalmát főleg desszertek díszítőelemeként használják, müzlihez, salátára szórva, joghurthoz, fagylathoz, vagy csokoládéval bevonva desszertekhez és süteményekhez.
Azerbajdzsánban a gránátlé szószt (narsharab) halhoz kínálják vagy a tikka kebabhoz.
Törökországban a gránátalma szósz neve nar ekşisi, ahol salátaöntetként népszerű vagy húsokat pl. a bárányt, gránátalma lében pácolják, vagy gránátalmás padlizsán krémet készítenek belőle stb. A magokat legtöbbször édességekhez adják hozzá, mint amilyen a güllaç.
Görögországban szintén sok étel készül gránátalma hozzáadásával, pl. a kollivozoumi, ami egy sűrű krémszerű leves, főtt búzából, gránátalmából, mazsolából és zöldségekből. Ezenkívül a görögök likőrt is készítenek belőle, vagy fagylalthoz és joghurttal fogyasztják, lekvárként a piritósra kenik. Régen Cipruson és Görögországban a gránátalma elmaradhatatlan tartozéka volt a görög-orthodox temetéseket követő halotti toroknak.
Mexikóban a hagyományos Chili en nogada nevű étel kedvelt fűszere, valamint a molasses, a gránátalma-avokádó krémé.
220px-Pomegranate03_edit
Orvosi használata
A Hindu vallásban a gránátalma a termékenység szimbóluma, így Bhoomidevi földistennőnek és Lord Ganesha főistennek egyaránt kedvelt gyümölcse. (A gránátalma tamil neve maadulampazham, a vicces metafóra a női gondolkodásra utal, azt jelenti, hogy nem könnyű belelátni a nők fejébe, mert mint a magok a gránátalmában ugyanúgy rejtve vannak).
Az indiai orvosi könyv, az Ayurveda több fejezetet is szentel a gránátalmának, mely szerint a gyümölcs az egészséget helyrebillentő diéta fontos része, és a gyökere, kérge, virága, gyümölcse és a levele más és más betegségek gyógyítására alkalmas. A héját és a fa kérgét hasmenés, vérhas, bélférgek, paraziták és élősködők ellen alkalmazták, a magokat és a levét torok és szívbetegségek ellen. A virágból préselt lé ereket összehúzó hatása miatt kiváló vérzéscsillapító, a héja szintén alkalmas volt orrvérzés, ínyvérzés, bőrszín halványítás, (mustárolajjal keverve) megereszkedett mell feszessé varázsolására és vérömlenyek lelohasztására. A gránátalma levéből szemcseppet is készítenek, ami késlelteti a szürkehályog képződését. Az Ayurveda különbséget tesz a gránátalma különböző fajtái között, melyek különböző gyógymódra alkalmasak, mint pl. fogamzásgátlás, magzatelhajtás esetén régen a magokat vagy a héját ették, vagy hüvelybe helyezhető kúpot készítettek belőle.
A tudomány mai állása szerint, mivel a gránátalma rostokban és telitetlen zsírsavakban gazdag, (ami az ehető magokban található, ezért helytelen, hogy pont ezt az értékes részt dobják ki), vérnyomáscsökkentő hatású, ezenkívül véd a vírusfertőzések ellen, antibakteriális hatása miatt a fogászatban is előszeretettel alkalmazzák. Prosztata, vastagbél gyulladások ellen a leve vagy a magja kiváló. Cukorbetegség, rhinovirus fertőzés, megfázás ellen, szív és koszorúérrendszeri betegségek, agysérülések, vesebetegségek ellen is hatásos.

220px-Girl_with_a_pomegranate,_by_William_BouguereauA gránátalma a legendákban

A gránátalma latin neve balaustinus, ami a gyümölcs gránátvörös színére utal, nevét végül mégis a spanyol ősvárosról Granadáról kapta.

A gránátalmával kapcsolatos legrégebbi feljegyzések az ókori Törökországból valók (Anatóliában), ahol Cybele kultusza kapcsán említik meg elsőként, Mezopotámiában viszont Isztár istennő jelképe volt, aki többek között a termékenység istennőjeként szerepel, valószínüleg a gránátalmában lévő sok mag miatt. A későbbi időkben az ókori Rómában olvashatunk újra a gyümölcsről, pedig a görögök már akkor ismerték, mielőtt karthágói közvetítéssel eljutott volna Rómába (a görög dialektusban rhoa vagy Rhea volt a neve, ami egyértelműen a Föld istennő nevére utal, ezenkívül a mitológiában “a halottak gyümölcse”-ként volt ismert).

Atargatisz, Perszephoné és Héra

A görögöknél a gránátalma több istenség kultuszában is szerepet kapott, mint áldozati gyümölcs pl. Demeter istennő tiszteletére gránátalmát helyeztek az oltárra, hogy megtermékenyítse a földet, a szenvedélyes Dionüszosz szertartásain gránátalmalevet ittak, de gránátalmából készült ételt fogyasztottak a halotti torokon, a halott lelki üdvéért.

Az irodalomban először egy népszerű istennő, a félig sellő, félig emberként ábrázolt, Atargatisz legendájában szerepel a gránátalma, aki Közel-Keletről, Szíriából származott (ez is azt bizonyítja, hogy a gránátalma perzsa közvetítéssel jutott el az Égei tenger környékén élő népekhez). Atargatisz, mint sok más istennő társa, halandóból lett istennő. A legenda szerint a kánaáni viharisten, Baál-Hadad erőszakkal teherbe ejtette, emiatt szégyenében egy tóba akarta ölni magát. A vízinimfák azonban megmentették az életét, de ettől kezdve neki is a vízben kellett élnie. Leánygyermeke később Szíria királynője lett.

220px-Pomegranate_BlossomAz Atargatisz legenda különböző változatai később széles körben terjedtek el az ókori Keleten és onnan kerültek át a görög-római mondavilágba Dea Szüria azaz Szíria Istennője néven, az őt körülvevő víz, a magzatot védelmező magzatvizet jelképezte. Később Aphrodité Görögországban, és Vénusz Rómában (ő is a tenger habjaiból lép ki) vette át Atargatisz szerepét, akiket mindig gránátalmával a kezükben ábrázolták. Egy ciprusi legenda szerint Aphrodité ültette el az első gránátalma bokrokat a Földön.

Egy másik görög legenda hősnője Perszephone mítoszában már főszerepet kap a gránátalma. Az egyik változat szerint, a gyönyörű lányt egy nap az Alvilág istene, Hádész elrabolja és magával viszi az Alvilágba. Perszephoné anyja, Demeter, a Föld istennője, akit szeretett lányának eltűnése mélyen lesújtja, nagy bánatában sötétségbe borítja a Földet. Zeusz, a főisten azonban nem hagyhatja, hogy Demeter bánata miatt elpusztuljon az emberiség, ezért megparancsolja Hádésznak, hogy hozza vissza Perszephonét. Ez azonban nem olyan egyszerű, mert aki ételt elfogad az Alvilágban, arra lesz kárhoztatva, hogy örökké ott ragadjon. Nos, mivel Perszephone ezt tudja, nem fogad el semmilyen ételt, de Hádesz csellel ráveszi, hogy legalább 6 gránátalma magot egyen, (a magok száma mindegyik legendában más, hol 3, hol 6, vagy 7-ig, a 6 a terméketlen szezont jelentette a görögöknél), emiatt 6 hónapon keresztül az Alvilág királynőjeként Hádész mellett kellett trónolnia.

Hérát a mondákban már egyenesen “a gránátalma asszonyaként emlegetik”, aki az erényesség, házi tűzhely szimbóluma volt a görög mitológiában. A szamoszi Héra istennő szentélyben lévő freskón Héra gránátalmát kínál, a k. e. 6. században épített argoszi Héra templomában Polycleitus elefántcsont és arany szobrán Héra az egyik kezében jogart tart, a másikban egy gránátalmát. Egy mükénéi festményen az istennő három mákgubót tart a jobb kezében, egy gránátalmát a balban. A halálthozó mákgubó és az életet adó gránátalma az istennő életet elvevő és életet adó hatalmára utal.

A 2. században Pausanias, Orionról szóló legendájában (aki a görög mitológiában Poszeidón és Eurüalé fia volt, híres vadász, felesége halála után híressé vált szerelmi képességeiről is, állítólag ötven fiat nemzett ötven nimfától) Héra istennő szintén gránátalmával a kezében jelenik meg, és korona helyett gránátalmához hasonló fejfedőt visel.

Évszázadok teltek el a görög legendák születése óta, de a gránátalma szerepe a görögöknél ugyanolyan fontos maradt, mint régen. Pl az orthodox naptár egyik kiemelkedő eseménye, a karácsonyi vacsora asztal, görögül “polysporia”, ahol gránátalmával készült ételeket kínálnak. Ha valaki házat vesz, az első ajándék mindig a gránátalma, melyet a házi oltár, az “ikonostasi” elé helyeznek, hogy bőség, termékenység, szerencse köszöntsön a házra. A görög halotti torokon még mindig kolivát készítenek (búzából, cukorral és gránátalmával) és azzal kínálnak mindenkit, újévkor és esküvőkön pedig hagyomány a gránátalma eltaposása.

A júdaizmus és a gránátalma

A zsidóság szerint a tiltott gyümölcs a bibliai Éden kertben nem az alma, hanem a gránátalma volt. Talán ezért lett egyike a 7 legfontosabb mezőgazdasági terméknek Izraelben.

Az irodalomban Mózes 2. Könyvében, az Igéret földje fejezetben olvashatunk először a gránátalmáról, állítólag az elsőt egy hírvivő hozta Mózesnek. A gyümölcsöt és a magokat a Tórában ettől kezdve úgy tüntették fel, mintegy különleges gyümölcsöt, ami csak Izrael földjén terem meg.

A gránátalmát számtalanszor említi meg a Salamon éneke is. A királyok könyve szerint a fővárosok két oszlopára, amelyek Jeruzsálemben a Salamon templommal szemben állnak, szintén gránátalmák vannak ráfestve. Állítólag maga Salamon tervezte a koronáját, ami szintén  ún. gránátalma “korona” (calyx) volt. A zsidók legmagasabb egyházi méltóságainak a palástján is mindig ott díszelgett a gránátalma.

Napjainkban a legtöbb zsidó ünnepen gránátalmát esznek pl. a Rosh Hashanán, a zsidó újévkor, mert a gránátalma egy kabbalah, a virágzás, gyümölcsözés, gyarapodás szimbóluma. Állítólag 613 mag van benne, ami megfelel a 613 mitzvotnak, a zsidó tízparancsolatnak a Tórában. A gránátalma fontosságát a zsidóság számára az is bizonyítja, hogy a júdeai pénzérmére is rányomtatták.

Kereszténység

220px-Botticelligranat_bildA gránátalma gyakran bukkan fel a keresztény műalkotásokon is. Ünnepi ruhába beleszőve, drapériákon, kovácsolt vas remekműveken. A legkorábbi ábrázolása egy 4. századból fennmaradt Krisztust ábrázoló padló mozaikon látható a British Múzeumban, (Dorset Hinton St Mary templomból). A gyermek Jézus gránátalmát tart a kezében. A reneszánsz korban Sandro Botticelli és Leonardo da Vinci képein is jelen van a gránátalma, vagy Jézus vagy Szűz Mária kezében látható, mert a középkorban azt tartották, hogy a gyümölcs kettétörve, szimbóluma a teljességnek: Jézus szenvedésének és feltámadásának, de a Mennyek országának édességét is jelentette.

A gránátalma fesztivált októberben tartják meg Goychayban, Azerbajdzsánban. Az örményeknél a barack és a szőlő mellett a gránátalma a harmadik legfontosabb gyümölcs, de egyben szomorú szimbóluma lett az örmények kiírtásának, mert a genocide során amikor az örmények szétszóródtak a világban, a számüzetésben a gránátalma magok jelentették az életet számukra, akik szerint 365 mag van egy gránátalmában, ezért minden napra jut egy.

Három királyok torta

Posted on Updated on

Az újév első ünnepélyes eseményére január 6.-án kerül sor a 3 királyok napján, amikor lányok és fiúk királyi koronával a fejükön egy csillagcsúcsos seprűnyéllel (a betlehemi csillag a Jupiter és a Szaturnusz együttállásának a szimbóluma volt, amikor az a Halak csillagképébe lépett) a kezükben járnak házról–házra, énekelnek és minden jót kívánnak az új esztendőre, egyúttal jótékony célokra pénzt gyűjtenek. A keleti országokban egy tipikus, 3 királyok napi trakta zöldség patéval kezdődik, fahéjas csirkével folytatódik és a királyi koronás, mandulás, pisztáciás süteménnyel fejeződik be.

Három királyok süti

Január 6.-án pontosan 12 nap telt el Szenteste óta, tehát 12 napja született a kis Jézus. Sok országban (Oroszországban január 19.-ére esik a 3 királyok napja, Irán, Olaszország, Spanyol, India) ezt a napot újév első napjának tekintik, amikor az emberek mégegyszer, utoljára visszapillantanak az elmúlt év eseményeire, majd ünnepi hangulatban végleg elbúcsúznak az óévtől. A keleties ételekkel, a 3 királyokra (a biblia inkább napkeleti bölcseknek nevezi őket) emlékeznek, akik a csillag vezetésével napkeletről Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának. A 3 király magyar neve: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.

Iránban, Izraelben az ünnepi asztalon a színek magukért beszélnek, az arany a fény, csillogás, gazdagság szimbóluma, míg a gránátalma vörös színe az új élet, a bőség és termékenységé. A görögöknél az első újévi ajándék hagyományosan a gránátalma, melyet a házi oltár elé helyeznek. A zsidóságnál pedig hagyomány gránátalmát enni a zsidó újévkor, mert a gránátalma náluk is a virágzás, gyümölcsözés szimbóluma. Nos miután a pompás damaszt terítővel megterített asztalra kerülnek a gránátalmák mellé a keleti mintákkal festett poharak is, megkezdődhet a menü összeállítása, ami a fűszeres zöldségpatéból, a híres fahéjas csirkeraguból, (szezámos fügével, mentateával és vörösborral) áll, de az est fénypontja vitathatatlanul, amikor az asztal közepére kerül a 3 királyok kalács-panettone-szerű sütemény, koronával a tetején. Aki a süteményben megtalálja a porcelánfigurát, az lesz aznap este a király és jutalmul egész este a fején tarthatja a koronát.

Receptek

Zöldségpaté

Hozzávalók: 200 gr spenót, 250 gr brokkoli, 1 hagyma, 2-3 ek oliva, 150 gr őrölt mogyoró, mandula, 3 tojás, zsemlemorzsa, só, bors, cayenne, szerecsendió, kesudió, vaj, áfonyalekvár, 250 gr joghurt

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Szedjük rózsáira a brokkolit, mossuk meg a friss spenótot (vagy fagyasszuk ki a mirelitet), és dobjuk be a forrásban lévő sós vízbe  a zöldségeket és főzzük 6-7 percig. Ezután szűrjük le és pürésítjük. Pároljuk meg a hagymát 2 ek oliva olajban, adjuk hozzá a zöldségekhez, a magokkal együtt. Verjük fel a tojásokat és öntsük rá a zöldségekre, majd szórjuk meg 6 evőkanál zsemlemorzsával. Sózzuk, borsozzuk, és ízesítsük cayennel és szerecsendióval. Végül szórjuk rá a durván összetört kesudiót. Öntsük a zöldségkeveréket a szokásos patéformába, majd helyezzük be a sütőbe, és pároljuk a forró vízfürdőben 1 órán keresztül. Tálaláskor keverjük a joghurthoz az áfonyalekvárt és úgy kínáljuk a zöldséges szeleteket.

Fahéjas csirke

Hozzávalók: 4 db csirkemell (130 gr/személy), só, bors, 16 db kis fahéjrúd, 20 db szárított füge, 10 db minihagyma, 3 db zellerszár, 3 ek mogyoróolaj, fél kk római kömény, 1 kk koriander, 200 ml száraz vörösbor, 200 ml csirkehúsleves, 2 ek méz, és 2 ek szezámmag, friss koriander a diszítéshez

A csirkemelleket megmossuk és konyhapapírral szárazra töröljük. Sózzuk, borsozzuk, majd minden egyes csirkemellre fahéjrudat helyezünk és összetekerjük, ha kell egy madzaggal összekötjük. A fügét kettévágjuk, a hagymát is felaprítjuk, a zellert felszeleteljük. A mogyoróolajat felhevítjük egy serpenyőben és a csirkehúst átsütjük, 2-3 percig mindkét oldalán. A hagymát, zellert mellédobjuk, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a köménnyel, és a korianderrel. A fügét is mellétesszük, majd ráöntjük a vörösbort meg a csirkehúslevest. A csirkét 15 percig pároljuk keverés nélkül. Ekkor kivesszük a csirkemelleket és félretesszük, majd a csirkés fügeragus levet mézzel és szezámmal ízesítjük, visszahelyezzük a filéket és még egyszer összeforralunk mindent (kis lángon). Friss korianderrel tálaljuk.

3 királyok sütemény

Hozzávalók: 125 gr vaj, 100 gr mandula, 40 gr pisztácia, 125 gr cukor, 2 db tojás, 2 ek keserűmandula aroma, 2 ek narancsvirág víz, 2 kész tésztalap, 1 tojás, 2 ek tej, mogyoró, fenyőmag a diszítéshez

Előmelegítjük a sütőt 200 fokra. Összekeverjük a vajat a darált mandulával, a pisztáciával és a cukorral. Felverjük a tojásokat a keserűmandula kivonat hozzáadásával, meg a narancsvízzel. Az első tésztát kinyújtjuk, és a zsírpapírra fektetjük, majd a hideg mandulás-vajas krémet rákenjük a tepsire a közepétől kiindulva a széléig, de a tészta végeitől csak kb. másfél centiméterig kenünk krémet rá. Ezután rátesszük a vajas krémre a 2. tésztát. Kikeverjük a tojássárgáját a 2 evőkanál tejjel, majd bekentjük vele a tészta tetejét. Sütés előtt a tortát megszórjuk bőven a mandula, mogyoró és fenyőmag darabokkal, majd betoljuk a sütőbe és 20-25 percig sütjük.

A három királyok ereklyéit a kölni dómban őrzik egy díszes síremlékben. A hagyomány szerint az ereklyetartóban a bölcsek csontjai találhatók, melyeket Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona talált meg a Szentföldön. Ő vitette azokat Konstantinápolyba, a Hagia Szophia bazilikába. Innen később Milánóba kerültek, majd 1164-ben I. Frigyes császár Kölnbe vitette.

Luxus hamburger arany levelekkel

Posted on Updated on

File:Hamburg Rathaus.jpg

A hamburgert, azaz a húspogácsát egy a Római Birodalom idején élő római étterem “tulajdonos” találta fel. Később a középkorban a tatárok (Dzsingisz Khán kedvelt étele volt a nyereg alatt puhított hús) terjesztették el a nyers, felaprított, fűszerezett hús fogyasztását (tatárbifsztek), amely tőlük a német kereskedővárosokba is eljutott, majd onnan kiindulva egész Európában elterjedt.

A hamburger alapjának másik feléül szolgáló szendvicset viszont John Montague, alias lord Sandwich fedezte fel, aki mivel szenvedélyes kártyajátékos volt, sajnálta az időt hosszadalmas vacsorákra pazarolni, így a szakácsától azt kérte, hogy készítsen neki valami gyorsan elfogyasztható harapnivalót. Nos a szakács szót fogadott és két kenyér közé csapta az előzetesen megdarált, ízletesen fűszerezett és kisütött húst.

A német és az osztrák uralkodóknak annyira megtetszett Lord Sandvich ötlete, hogy a szakácsaiknak kiadták a parancsot egy speciális zsemle készítésére, kizárólag erre a célra. A 19. században aztán a hamburger a nagy kivándorlási hullám során eljutott az Amerikai Egyesült Államokba is. Mivel Hamburg volt a legforgalmasabb kikötő, ahonnan a kivándorlók útnak indultak, az ételt elnevezték hamburgernek. New York városában már a század közepe után elkezdték felszolgálni a hamburg steak-nek nevezett ételt, vagyis a szintén Hamburgból érkező darált húsos szendvicset, a füstölt sós húst hagymával és kenyérrel szolgálták fel. A marhatenyésztés folyamatos növekedése következtében később a hús ára csökkenni kezdett, így a századfordulóra már széles rétegek számára is elérhetővé vált a világhírű hamburger.

Az eredeti német hamburger receptje: egy adag ún. entrecote marhahúsból és 2 adag bifsztek marhahús keverékéből készült fűszerezett hús.

A legdrágább hamburgert a new yorki Wall street Burger Shoppe-jában árusítják. “Az egész egy tréfának indult”-nyilatkozta Kevin O’Connell séf, a borsos áru hamburger kitalálója az egyik new yorki kulináris magazinnak. Kevin a 175 $-os burgerét a retro stílusú gyorsbüféjében kezdte árusítani 2010-ben, a bárja korábban 5 dolláros szendvicseiről volt ismert. O’Connell bevallotta, hogy a híressé vált arany burger receptjét a francia mesterszakács, Daniel Boulud dupla-szarvasgomba pástétomos burgeréről koppintotta, amit 150 euróért lehet megvenni a Bistro Moderne nevű gyorsbüféjében.

O’Connell receptje: a burger a japán Kobe marhából készül (a legdrágább marhahús a világon), majd szarvasgomba, és egyéb egzotikus gombákkal van gazdagítva, valamint pincében érlelt svájci Gruyère sajt kerül a kettévágott briós közé. És miért szökött fel az ára 175 dollárra? Mert O’Connel a luxus burgerre még ehető arany leveleket is rátett!  Chef Kevin O’Connells $175 burger he serves at New York’s Wall Street Burger Shoppe