Latest Event Updates

Csataleves és Belforti káposztaleves

Posted on Updated on

Belfort, Franciaország keleti részén, France-Comté régiójában található (Strassbourg és Lyon között). A város jelentős ipari központ, a Jura hegyvonulatának északi pereménél, ott, ahol keskeny átjáró nyílik a Vogézek és a Jura között nyugatra, a Saône völgyére és a termékeny  Burgundia felé.

Belfort legfőbb nevezetessége az oroszlán monumentummal díszített erődítmény. Már a 13. században vár állott itt, a város közepén lévő sziklás tetőn, de igazi erődrendszerré csak akkor építették ki, amikor az addig német-római császárok uralma alatt álló városka a vesztfáliai béke következtében 1648-ban tartósan francia birtokba került. XIV. Lajos adott parancsot Sébastien Le Prestre de Vauban-nak, Franciaország híres marsalljának, hogy bevehetetlen erődöt építsen a stratégiailag fontos helyen. A nagyszerű hadi építészmester a nagyjából ötszög alakú belső várat további bástyákkal csillag alakúvá alakította át, és a közelében több kisebb erődöt is emelt. Az így megerősített Belfort sikerrel állt ellen a porosz hadaknak, 1814-ben és 1815-ben, de igazi hírnevét az 1870-es háborúban szerezte, amikor Denfer-Rochereau ezredes parancsnoksága alatt alig 16 000 fő védte a várost, a porosz sereg 40 000-es seregével szemben. Belfort 103 napon át állta az ostromot, annak ellenére, hogy naponta 5000 nehézlövedéket lőttek ki rá. A háború már rég véget ért, megkötötték a Franciaország számára szégyenteljes fegyverszünetet, de Denfer-Rochereau nem adta fel a várat, csak akkor, amikor Thiers ideiglenes kormánya utasította erre (Denfer-Rochereau emlékét Párizsban nagy tér és emlékmű őrzi). Ellenállása nem volt hiábavaló, mert a terület önálló státuszt kapott, s Elzász-Lotharingiával ellentétben nem került német uralom alá. A Territoire-de Belfort ma is önálló megye.

Belfort nevéről napjainkban mindenkinek a Festival International de Musique Universitaire (FIMU) zenei fesztivál jut eszébe, amit minden év májusában rendeznek meg. Ebből az alkalomból 250 koncert zajlik a város különböző helyein, kb. 2500 meghívott előadóval, diákok, amatőr zenekarok jelenlétével a világ minden tájáról. Itt aztán mindenféle zenei stílus képviselteti magát a folk, rock, éppúgy, mint a jazz, klasszikus és experimentál.

Csataleves és a Pot au-feu

Nos, mi nem a zenei eseményre érkeztünk, csak Strassbourg után útba esett a belforti oroszlános erődítmény (“Le Lion de Belfort). A megtekintése után mondanom sem kell, hogy alaposan megéheztünk, ezért úgy döntöttünk, hogy a várhoz közel keresünk egy vendéglőt. Így bukkantunk rá a Pot-au-feu-re.

Az ajtóra kifüggesztett menü alapján első látásra úgy tűnt, hogy a vendéglő a híres húsleves (Pot-au feu) mellett más, szintén egyszerű, helyi ételeket kínál. Nos, ez jó jel,-gondoltam,-mert tapasztalataim szerint általában a kevés étel, jól elkészítve a kiváló vendéglők ismérve. Belépve nem csalódtam, mert egy hangulatos, kis vendéglőben találtam magam. Épp hogy elfoglaltuk a helyünket, máris egy ánizsos (Anis de Pontarlier) aperitív italt tett a mosolygós pincérlány elénk. Kellemes meglepetést okozott a teljesen más ízvilágú provence-i ital, ami jobb volt, mint a görög ouzó. Én elsőként egy amuse bouche-t, egy hal terrine rendeltem, amit papír zacskóba csomagolva hoztak, friss kenyér kíséretében. Az asztalra készített sóvirággal (fleur de sel) megszórva igazi ínyenc fogás volt. Utána Denfer-Rochereau ezredes tiszteletére a Csatalevest kértem, a férjemnek meg a gombaszezon miatt a girolles-ra, azaz a rókagombára esett a választása, amit rozmaring ízesítésű vajban párolva készítettek el. Ezután természetesen nem hagyhattuk ki a pot au-feu-t, a laktató húslevest, melyhez a zöldségeket külön fogásként tálalták fel (többek között kucsmagombával körítve hozták, 25 db morille-t számoltam! Szóval nem sajnálták). A helyi Côte de Jura vörös borral leöblítve már tudtam, hogy a Pot-au-feu be fog kerülni az emlékezetes gasztró élmények albumába. Végül a Crème brûlée tette rá a belforti étkezésünkre a koronát, amit szintén a Jura nevű, csak sárgaszínű borral készítettek. Íme 2 kikuncserált recept a Pot -au feu szakácsától:

Csataleves

Hozzávalók: 2 db sárgarépa, 2 db spárga, 1 fej vöröshagyma, 1 szál póréhagyma, 2 ek olaj, 3 dl tej, 6 dl húsleves, só, bors

A felszeletelt sárgarépát és vöröshagymát az olajon megpirítjuk. Felöntjük a húslevessel és a tejjel, hozzáadjuk a megtisztított és darabokra vágott spárgát és a póréhagymát. Amikor a zöldségek megpuhultak, kivesszük a levesből, pürésítjük majd újra visszatesszük és még egyszer felfőzzük.

Belforti káposztaleves

Hozzávalók: 35 dkg füstölt oldalas vagy 25 dkg füstölt szalonna, 20 dkg főzőkolbász, 1 kis fej fehér káposzta, 20 dkg burgonya, 2 szál sárgarépa, 3 fehérrépa, 1 fej vöröshagyma, 3 l víz, só

A szeletekre vágott füstölt húst vagy a szalonnát a vízzel együtt egy nagyobb fazékban felfőzzük. Amikor főni kezd, mint a húslevesnél szokás, leszedjük a habját, majd beletesszük a 4 részre vágott káposztát és nagyon gyenge tűzön kb. 90 percen át főzzük. Hozzáadjuk a negyedekre vágott burgonyát, a zöldségeket, a kolbászt és tovább főzzük addig, amíg meg nem puhulnak. Végül a káposztát, a füstölt húst és a kolbászt a leves után tálaljuk.pot-au-feu-au-menu-des-chasseurs

Reklámok

Almával töltött fánk és tésztában sült virsli

Posted on Updated on

Almával töltött fánk és tésztában sült virsli! Nos, ezzel traktáltak Leuvenben, január 8-án, a 3 királyokat követő hétfőn, az ún. elveszett hétfőn (vagy újévi fogadalomtevő hétfőn, ami franciául lundi perdu vagy lundi parjure). Kiderült ugyanis, hogy Flandriában, főként Anwerpenben, Leuvenben és Gentben szokás ezen a napon kelesztett tésztából készült ételeket enni. A karneválról elhíresült városban, Aalstban viszont az elveszett hétfőt októberben ünneplik tésztában sült virslivel. Sint-Truidenben meg hamvazó szerda előtt, rózsahétfőn teszik ugyanezt; ahol a farsangi felvonulás előtt, közben és utána fogyasztják. Leuvenben almás fánkot szokás sütni ezen a napon. Az étel különlegessége abban rejlik, hogy az alma egészben kerül a tészta belsejébe és a csutka “helyét” csokikrémmel töltik meg.

Elveszett hétfő

Sok történet, városi legenda kering az elveszett hétfőről. A történészek számos hipotézist állítottak már fel az évszázadok során, de a valós verzió a következő tényeken alapul: az 1231-es lorraja-i dokumentum számol be először a lundi parjuré-ról, a köztisztviselők eskütevő napjáról. Az írásból az is kiderül, hogy ez a nap nem esett az epifánia utáni első vasárnap utáni hétfőre. Később az elveszett hétfőt több Antwerpenben talált, régi számla (1431-ből majd 1513-ból) is megerősítette. Az első elveszett hétfőt hivatalosan azonban csak 1730-ban tartották meg Leuvenben, amikor a céhmesterek az elveszett hétfőn adták elő újévi beszámolóikat. A céhes könyvek rendezése után aztán nagy ünnepséget rendeztek, amire minden helyi lakos hivatalos volt. De hogy minél olcsóbban megússza a város vezetősége a traktát, ezért a polgármester egyszerű alapanyagokból készült, laktató ételeket készíttetett erre az alkalomra. Ez persze azt jelentette, hogy a köztisztviselők és a munkások a nap hátralévő részében már nem dolgoztak, így lett ebből a napból Belgiumban elveszett hétfő. Később néhány flamand városban szokássá vált, hogy a céhtagok házról-házra jártak újévet köszönteni és áldomást inni. Belgiumban egyébként ahány régió van, annyiféle néven említik ezt a napot, mint pl. Westhoek-ban héber hétfő a neve, a hollandoknál meg kopermaandag. Kopperen azt jelenti, hogy valakit olcsón megvendégelni.

Az antwerpeni kikötő étel specialitása 

A 19. század táján Antwerpenben már rengeteg kocsma és taverna működött. Egy anekdota szerint egy bizonyos kikötői taverna tulajdonos agyából január elején pattant ki az a zseniális ötlet, hogy a forgalom felpezsdítése érdekében ki kéne találni valami speciális ételt. A tulaj már másnap felkereste a helyi a mészárost és pékmestert, és velük együttműködve egy édes és egy sós verziójú ételt agyalt ki, nevezetesen: kenyértésztában sült virslit meg almát. A sós változathoz olcsó, főleg zsíros húsokat használt a hentes, a végeredmény egy jóízű kolbász lett. A vendégek vették is a kolbászt, mint a cukrot, a zsírt felszívó kenyeret viszont a kocsmáros kutyájának dobták oda! Más források az antwerpeni kikötőben dolgozó dokk munkásokkal hozzák kapcsolatba az elveszett hétfőt, amikor a 3 királyok megünneplése után a munkások, a munkaadóik számlájára ihattak és ehettek, húsból és kenyérből készült ételeket.

Kolbászos kenyér és tésztában sült alma, csokikrémmel

Az első kolbászos kenyér sorozat gyártására 1913-ban került sor, erről Edward Poffe számolt be: Kellemes emberek, egy kellemes városban című cikkében, de igazából csak a II. világháború után jött divatba a kolbászos sült tészta és alma árusítása az elveszett hétfőn. Ezt a hagyományt a mai napig őrzik Flandriában, ahol a kuncsaftokat virslis kenyérrel és almás finomsággal lepik meg!

 

verloren-maandag

 

 

 

 

Brokkoli flan torta

Posted on

Hozzávalók: 50 dkg brokkoli, 5 evőkanál mascarpone sajtkrém, 3 db tojás, 5 dkg reszelt sajt, vaj, 1 kiskanál szerecsendió

Elkészítése: A brokkoli rózsákat forró, sós vízben 8 perc alatt megfőzzük, kivesszük a vízből és leszűrjük.

A tojásokat felverjük, hozzákeverjük a mascarpone krémet és a reszelt sajtot, megsózzuk, megborsozzuk,  megszórjuk a szerecsen dióval, majd hozzáadjuk a brokkolit és egy turmixgéppel összemixeljük (egy picit durvábbra hagyjuk).

Egy tortaformát kibélelünk zsírpapírral, majd beleöntjük a brokkoli krémet és 180-200 fokos előmelegített sütőben 30 perc alatt ropogósra sütjük.P1140363.JPG

 

Német káposztás halleves karácsonyra

Posted on

P1050912Hozzávalók: tigrisrák, 1 db tőkehal, garnéla, lazac stb. 2 db babérlevél, 5-6 db burgonya, 2 db sárgarépa, 1 zeller szár, 1 db hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 db paprika, 1 db leveskocka, 200 gr savanyú káposzta, tejföl

Elkészítése: Tisztítsuk meg a tőkehalat, daraboljuk fel. Mossuk meg a tigrisrákokat. Locsoljuk meg a halakat citromlével. Pároljuk meg olajban 3 percig, utána vegyük ki és tegyük ki egy tányérra. Adjuk hozzá a zsiradékhoz az apróra vágott hagymát, paprikát, meg a többi zöldséget, plusz a káposztát; pároljuk egy kis ideig ezeket folyamatos keverés mellett.

Öntsük fel a zöldségeket, meg a káposztát vízzel és főzzük addig, amíg minden megpuhul  vagy “al dente” nem lesz (kb. 20 percig). Amikor megfőttek a zöldségek tegyük vissza a lábosba a halakat és fedő alatt pároljuk együtt a zöldségekkel még 5 percig. Sűrítsük be a levest a tejföllel és tálalás előtt szórjuk meg rengeteg kaporral.

 

Sáfrányos burgonyakrém leves

Posted on Updated on

Hozzávalók: 0,5 kg burgonya, 1 zellerszár, 6 db datolya, 2 vöröshagyma, 1 kk koriander, 1 kk sáfrány, 1 leveskocka, 2 ek olaj, bors, só, tejszín

Elkészítése: Hámozzuk meg a burgonyát és vágjuk kockákra. Készítsük elő a zöldségeket is. Forrósítsunk egy lábosban olajat, dobjuk rá a burgonyát, meg a zellert és pirítsuk meg.

Öntsük fel vízzel, dobjuk bele a leveskockát, fűszerezzük sáfránnyal, sóval és borssal. Főzzük 20 percig.

Pucoljuk meg a vöröshagymákat és vágjuk karikákra. Forrósítsunk olajat egy serpenyőben és pirítsuk ki benne a hagyma karikákat vágjuk négyfelé a datolyákat adjuk hozzá a leveshez, sózzuk, borsozzuk. Végül a levest pirított datolyás-vöröshagymával szervírozzuk és apróra vágott póréhagymaszárral díszítve tálaljuk.wolfratshausen-90-km-035

Adventi láz

Posted on Updated on

Csokorba szedtem pár érdekes, német adventi szokást. Az első csoportba a kastélyos adventek kerültek, úgymint:

Barokk karácsony Ludwigsburgban, (Baden Würtenbergben, nov. 23-tól, dec. 22-ig tart). Az ünnepélyesen kidíszített kastélykertben egy téli álom valósul meg. Először is ezer apró izzóval kivilágított kapun keresztül lépünk be Karácsony országba. A várkertben forralt bor, pörkölt gesztenye és mézeskalács illata keveredik! A kastély területén a 170 karácsonyi bodegában, egyedülállóan kidíszített standokban a hagyományos ajándéktárgyak mellett, igazi kézműves kincsekre lelhetünk. A kastély mellett lévő két barokk templom ünnepi kivilágításával csak fokozza a meghitt hangulatot. A múzeumba lépve angyalok szórják rá a belépőkre a csillámport.

Egy másik karácsonyi advent varázs Bückeburgban (Hannover) érhet minket, ahol egy 16. századi karácsonyba csöppenhetünk bele. A vásár, a város legrégebbi épületében az Alexander Schaumburg Lippe és Holsten grófok által emeltetett várban kapott helyet. A család 1609-ben kezdte építtetni a vizes árokkal körülvett reneszánsz-barokk kastélyt, ugyanabban az évben, amikor városi rangra emelkedett. Ha ráun valaki a forralt borra, meg a sült kolbászra, akkor ellátogathat a város helytörténeti múzeumába, ahol a Schamburg-Lippe hercegség történeti dokumentumait, polgári és parasztbútorokat, valamint a népviselet gyűjteményét tekintheti meg.

Ugorjuk megint egyet térben és ezúttal kalandozzunk el az Eifel festői vidékére, Satzvey-be. A hagyományos, középkori betlehemes színjátékok színhelye a várárokkal körbevett kastély kertje. A vár egyébként Németország, Rajna menti régiójának az egyik legszebb műemléke. Satzvey-ről még annyit illik tudni, hogy a története a 12-ik századig nyúlik vissza. A helyi dokumentumok szerint a kastély, több, ősi, királyi család lakhelye volt. A bencések alapították, majd 1368-ban a kölni érsek, Otto von Vey grófnak adományozta. A Vey család sajnos csak rövid ideig birtokolta a várat, mert 1391-ben az utolsó ág is kihalt, ekkor Heinrich von Krauthausen örökölte meg, aki viszont Otto von Vey veje volt. Napjainkban a kastély a Gymnich család tulajdona, akik aktívan őrzik a hagyományokat, történelmi fesztiválokat, speciális hangulatú, adventi vásárokat rendeznek benne.

A következő “váras” advent, Dyck impozáns kastélyában található, ami az Alsó-Rajna vidék egyik legjelentősebb kulturális műemléke. Érdekessége, hogy több, mint 1000 éves múltra tekint vissza. Az első dokumentum 1094-ből való, amikor a vár a Salm-Reifferscheidt-Dyck család birtokába került. Amit viszont egy mai várkastély látogató lát, az a millenniumi újjáépítés eredménye. Akkor döntötték el, hogy gátakkal szabályozzák Keltzenberg kis folyóját, a kastély körül lévő hatalmas árokrendszert pedig feltöltik vízzel.

Advent a quedlinburgi Burgberg kastélyban: a Harz hegység közelében megbúvó Quedlingburgról elég annyit mondani “étvágy gerjesztőül, hogy 1300 gerendával épített, csodálatosan épen megmaradt háza miatt az Unesco világörökség része. Ezen kívül a Roland ének főhőse is innen származott.

1936-ban azonban, Heinrich Himmler, aki magát I. Henrich király reinkarnációjának képzelte, a templomot és a kriptát elfoglalta, majd minden év július 2-án rituálisan megemlékezett I. Henrich király haláláról, a halott király kriptája mellett. Így tette hírhedtté a várost.

Az Urgestein szikláira épült braunschweigi kastély adventi rendezvénye, 500 éves történetével a legősibb karácsonyi vásárként van számon tartva. Lenyűgöző történelmi környezetben, november 29-től, december 29- ig tart nyitva. Az ún. Löwenstadt-Oroszlánváros negyedben több, mint 150 kézműves árulja portékáit. A karácsonyi pékségben finom süteményeket készíthet bárki. A gyerekek karácsonyi díszeket gyárthatnak ajándékba. A káposzta piac látogatása szintén nemcsak a nagyok, de a kicsik számára is felejthetetlen élmény. Miután megnéztük a vásárt érdemes felkapaszkodni a 61 méter magas városház tornyába. 161 lépés után gyönyörű kilátás nyílik az egész városra.

Ezzel a kastélyos adventek után térjünk rá a különleges helyeken megrendezett adventekre, illetve a különleges eseményekben bővelkedőkre:

Schwarzwald-Ravennaschlucht, Freiburg. Kb. úgy lehetne jellemezni ezt a meseszerű helyet, hogy vízesés, vízesés hátán. A Ravenna szurdokról van szó, ami egy eszméletlen hely Freiburgtól mindössze 20 perc autóútnyira. Varázslatos rendezvényeknek ad otthont advent mind a 4 hétvégéjén. Képzeljünk el egy kis falut, tipikus faházaival, a levegőben bor és fahéj illat terjeng, a háttérben havas hegyek és csillogó fények, középkori zene szól és a piac a szurdokban a híd alatt “virágzik” (Legtanácsosabb Hinterzarten vagy Himmelreich vonat és busz állomásról megközelíteni, ha autóval megyünk érdemes interneten parkolóhelyet előre lefoglalni).

A Bódeni tónál dec. 17-én, Lindau kikötői sétányán rendezik meg a karácsonyi vásárt. A tóparti advent különlegessége, a Grimm mesékből ismert Wolpertinger (mesebeli állatok, szárnyas róka, vidrafarkú medve stb) erdő megelevenedése.

Bambergben, a frankok földjén “Ökrök és szamarak között” címen a Jászol múzeumot tekinthetjük meg. 300 év termése, 500 különféle bölcső. A belépő felnőtteknek 6 euro, gyerekeknek 3 euro.

München: A Mikulást mindenki ismeri, de a kísérőjének, a Krampusznak az igazi arcát még senki sem látta. Itt az idő, hogy akcióba lépjünk! Az archaikus maszkokban, félelmetes hatást keltő lények, óriás kolomppal a hátukon, szőrcsuhába bújva, virgáccsal a kezükben két alkalommal hoznak frászt a járókelőkre Münchenben, dec. 10.-én vasárnap, 15-órakor, és dec. 17-én, 16 órakor.

Lóvásár Rothenburgban, avagy a Reiterle a 15. század óta létezik (dec. 23-ig tart). A Városházhoz közel eső Szent Jakab templom és a Grüner Markt között található. Az 500 éves hagyomány szerint minden évben megjelenik a rothenburgi lovag, meg a lámpaoltogató ember, aki vendéglőről-vendéglőre járva érdekes történeteket, anekdotákat mesél. Ha még nincs elegünk a karácsonyból, Rothenburgban betérhetünk a Karácsony múzeumba is.

Silberstadt Freiberg: A 26. freibergi karácsonyi parádé számtalan látogatót vonz az idén. A történelmi piac megtekintése után az ezüstösen csillogó város szívében, az Érz-hegység lábánál kerül sor a nagy attrakcióra, a Bányászati, Kohászati Szövetség fáklyás menetére. A szövetség tagjainak hagyományos öltözetben való zenés felvonulása mindig óriási szenzáció.

A neuried-i erdő kellős közepén (Münchentől 25 kmre Neuried és Gauting között) egy sejtelmes éjszakára hívtak meg az idén. December 16-án a Forst Kastenbe megyek egy “durva, zord éjszakára”, (Erdei Házikó nevű sörkert és vendéglőbe, farmmal együtt) ahol egy bizonyos Goggolori története elevenedik majd meg. Az élő betlehem és pónilovaglás után pontosan 18.30-kor trollok, ördögök és boszorkányok bújnak elő az erdő mélyéről, nagy sóhajtások, és nyögések közepette. A szórakoztatásról a Penzberger Beaschdn színtársulat (Stájerországból) és a Perchtengruppen (Steiermarkból) gondoskodik. A 30 éves háború idején játszódó, misztikus történet után, az est tüzijátékkal fejeződik be.

Az adventi körképet stílszerűen a spandaueri piaccal érdemes zárni. Színhelye Berlin és dec. 23-ig tart. A híres fényséta (Lichterspazierung), a berlini botanikus kertben viszont január 7-ig. Az idei advent legfinomabb forró csokija a következő volt:

Hozzávalók: 250 ml tej, 150 ml tejszín, 75 g 85%-os kakaós csoki, vanília rúd, fahéj, 2 ek cukor

Olvasszuk meg a csokit. Tegyük fel főni a tejet, a tejszínnel meg a vanília és fahéj rúd hozzáadásával. Adjuk hozzá a 2 evőkanál cukrot. Ezután addig főzzük, amíg egyet rottyan. Utána vegyük le a tűzről, keverjük hozzá a csokoládét. Fahéj-szegfűszeg, csillagánizs por keverékkel megszórva kínáljuk.24174270_1402478456517309_3036471513870407129_n

A Mikulás már megérkezett Belgiumba

Posted on Updated on

Beköszöntött az év utolsó, ünnepekkel agyonzsúfolt hónapja, ami az adventtel indul (dec 3), december 24-én éri el a tetőpontját, a finálé pedig az újév lesz.

Az ünnepi szezon megnyitása legkorábban Belgiumban kezdődik, hagyományosan minden év november közepén, illetve a november 11-ét követő első szombaton, amikor Sinterklaas, alias Mikulás a gőzhajóján megérkezik egy kijelölt tengerparti városba, Spanyolországból. Ott várja a lova, aminek Hollandiában Amerigo a neve, Belgiumban Slecht Weer Vandaag-azaz Rossz Idő Van Ma. Hollandiában minden évben egy másik kikötőben kerül sor a Mikulással való nagy találkozásra, míg Belgiumban mindig Antwerpenben. Amikor a gőzhajó lehorgonyoz, Sinterklaas kiszáll, ráül hófehér lovára és azzal vonul végig a városon. A gyerekek örömmel fogadják és hagyományos Sinterklaas dalokat énekelnek neki. A Mikulás asszisztensei, megsokszorozódott Zwarte Pietek-Fekete Péterek pedig a szép dalokért cserébe cukorkát és kicsi, kerek, mézeskalácsszerű süteményeket (kruidnoten, vagy pepernoten) dobálnak a tömegbe. Az eseményt élőben közvetíti a holland és a belga televízió. Az Antwerpenbe való csinadrattás bevonulást követően aztán kitör a Mikulás láz, mert minden magára valamit is adó belga város megünnepli saját, külön bejáratú Télapójának az érkezését. Már novemberben ellepik az országot a Mikulások, és azokra a helyekre, ahol nincs folyó, vonattal, lóval, lovaskocsin vagy tűzoltóautón érkeznek. De térjük rá Sinterklaas segítőire, a Fekete Péterekre, akik csodálatos mór ruhákban pompáznak a fehér szakállas, piros ruhás Mikulások mellett. A különleges öltözékük alapjául a 16. századi spanyol, nemesi viselet szolgált, ezért hordanak hatalmas gallért, tollas sapkát, és karika fülbevalót (de csak az egyik fülükben). A hagyomány szerint Zwarte Piet fekete, mivel mór származású. Mostanában a rasszizmustól való félelem miatt néhány belga városban hangsúlyozzák, hogy Zwarte Piet arca azért fekete, mert a kéményeken leereszkedve bekormozódik! A szerecsen segítők cipelik a Mikulás zsákját, amiből ajándékot osztanak a jó gyerekeknek. Ezt az ajándékosztás hagyományt a belgák Szent Miklós történetéből vették át, aki a legenda szerint három fiatal lányt mentett meg a prostitúciótól, azzal, hogy arany pénzt csempészett az ablakukba éjjel, hogy legyen pénzük hozományra.

A régi időkben a Mikulás parancsba adta Fekete Péternek, hogy készítsen egy nyírfa botot, meg egy seprűt, fűzfa ágakból, hogy azokat a gyerekeket, akik abban az évben rosszak voltak, azzal fenyítse meg. Minderre néhány régebbi Sinterklaas dalból lehetett következtetni, mint ahogy arra is, hogy a szófogadatlan gyerekeket azzal ijesztgették, hogy Fekete Péter a zsákjába tuszkolja őket és elviszi magával Spanyolországba. Ez a része a legendának még azokra az időkre utal, amikor a mórok rajtaütöttek az európai partok lakóin, állítólag még Izlandra is eljutottak. A helyi lakosokat elrabolták, majd jó pénzért eladták őket rabszolgának. Ez a motívum megtalálható más országok dalaiban is, ahol viszont Szent Miklós kísérője a Krampusz (Németországban, Ausztriában, Magyarországon), a franciáknál a gonosz Fouettard atya, aki nem szereti a gyerekeket, de a múltban elkövetett bűnei miatt Szent Miklós-Mikulás szolgálatába kellett állnia. A belga Sinterklaas ünnep modern változataiban, azonban Fekete Péter már nem hoz magával virgácsot, és a rossz gyerekeket nem ijesztgeti azzal, hogy a zsákjában elviszi őket Spanyolországba. Ráadásul az évek során nemcsak további érdekes történettel bővült Szent Miklós legendája, de a “főszereplők” karaktere is megváltozott. Míg korábban Zwarte Piet egy meglehetősen faragatlan, galibákat egymásra halmozó rosszcsont volt, addig a 20. századra a kissé szenilis és pityókás Mikulás értékes asszisztense lett. A mai televíziós mesefilmekben Zwarte Piet egyenesen multitalentum-őstehetség, aki nemcsak a navigációhoz ért, de ő vezeti a Mikulás gőzhajóját is. Ő csomagolja be a gyerekeknek szánt ajándékokat, de még cirkuszi mutatványokra is képes, amikor akrobatikus ügyességgel felmászik a háztetőkre és a füstös, koszos kéményeken keresztül leereszkedik a kandallókba. Az idén állítólag a Mikulás lova-a Rossz Idő Van Ma bárányhimlős lett, ezért vakaródzik, aminek Sinterklaas nem örül, mert erősen kell tartania magát a nyeregben, ha nem akar leesni róla.

Zwarte Piet