Hónap: augusztus 2017

Skót, főzött kenyér augusztus elsejére

Posted on Updated on

bannock

A bannock egy skót, lapos kenyérfajta. Az eredeti változata oválisra vagy kerekre formált, kelesztés nélküliárpa vagy zabliszt kenyér volt. A 19. századig vagy főzték vagy egy széles, kerek, felhevített homokkövön sütötték ki, a mi hamuban sült pogácsánkhoz hasonlóan. Azt, hogy a bannocknak már a késői vaskorban is milyen fontos szerepe volt, embereket feláldozó szertartásoknál, arra 1984 augusztusában derült fény, amikor az angliai Manchester mellett, a Lindow mocsárban (Wilmslow és Cheshire grófság határán) egy furcsa kinézetű férfi tetemet találtak a helyi munkások. Később kiderült, hogy a föld súlyától laposra nyomódott, csodálatos módon mumifikálódott férfi,- aki a Lápi Peti (angolul Pete Marsh-ami egy szójáték, pete ugyanis tőzeget, mars lápot jelent angolul), vagy Laposfejű Péter nevet kapta,- az 1. században élt. A komputer tomográfiai vizsgálatok során aztán kiderült, hogy egy egészséges, 20-as éveiben járó, feltételezetten magasabb társadalmi rétegbe tartozó fiatalember lehetett a druida papok áldozata. A régészek mindezt a kivégzés módjáról állapították meg, melynek során a férfit először baltával leütötték majd egy bőrzsinórral megfojtották, végül a nyaki verőerét is átvágták; ezután a testét, arccal lefelé kb. 250 cm mélyen a mocsárba süllyesztették.

A véletlenül talált áldozat feje, felsőteste, a karjai és a jobb lábának a darabjai épen maradtak, míg az alsótestet sajnos a tőzegfejtő masina levágta. A tetem a rárakódott tőzeg súlyától deformálódott laposra, a bőre a századok során elvékonyodott, kicserződött és barnára színeződött. Ennek ellenére meg tudták állapítani, hogy az áldozat erős, kidolgozott izomzatú férfi volt, de nehéz fizikai munkára utaló nyomokat nem találtak a testén, sőt, mivel a körmei manikűrözöttek voltak, eredetileg barna vagy sötétszőke színű haja, szakálla és bajusza is gondosan ápolt volt, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a fiatal áldozat valószínűleg a felső társadalmi rétegbe tartozott, talán ő maga is druida pap volt. Az arcbőre szintén jó állapotban mumifikálódott, a szemhéja és a szemöldöke is épen maradt, a nyelve konzerválódott, és a fogai is épen megmaradtak. Haláláig a férfi általánosan jó egészségi állapotban volt; erős, közepes testalkatú, 168-173 centiméter magas, 60-65 kilogramm súlyú, kaukázusi rasszhoz tartozó (europid), 25-30 éves lehetett. A bal csuklóján talált réz karkötőtől eltekintve teljesen meztelenül, három, egyenként is halálos sérüléssel meggyilkolva dobták a lápba.

Dr Anne Ross és Don Robin régészek véleménye szerint elsőként Tarannak, a vihar és mennydörgés istenének ajánlották, akinek a tiszteletére tűzzel és fegyverrel áldoztak, ezért baltacsapásokat mértek a fejére; másodszor Ezusnak, a vihar istenének, akinek az áldozatait megszentelt fákra akasztották, így szenvedte el a fojtást és a nyaktörést, és harmadszorra Teutatesnek felajánlva, akinek szent források, tavak mellett mutattak be áldozatokat – testét a lápba süllyesztették. A láp, 20 gramm szemcsés, barna masszaként konzerválta a gyomor és a vékonybél tartalmát. Ennek vizsgálata során 16 különböző növény maradványát sikerült elkülöníteni, köztük gabonaféléket (búza, rozs és árpa) búzakorpát, élesztőt és vadzabot; valamint különböző fűszereket. A gyomortartalom üszöggomba spórát (valamelyik gabona biztosan fertőzött volt) és sokféle pollent tartalmazott, név szerint gabona és a fagyöngy pollenjét, ami azt mutatja, hogy a lindow-i férfi márciusban, vagy áprilisban hunyt el. Utolsó étkezésekor, nagyobb mennyiségű pörkölt gabonából készült kenyeret evett. Az élelmiszer-maradványok mellett a vékonybelében ostoros féreg és orsógiliszta tojásokat találtak, ami arra utal, hogy az egészségesnek látszó férfi időnként étvágytalanságtól, vérzéstől, hasmenéstől és enyhe fájdalmaktól szenvedett (a mumifikálódott férfi tetemet a British múzeumban lehet megtekinteni).

A skót, lapos kenyér

Az eredeti bannock egy nehéz, élesztő nélküli lapos kenyér volt, árpából készítették, kerek vagy ovális formában, napjainkban azonban a legmodernebb bannock kenyereket sütőpor vagy szódabikarbóna hozzáadásával gyártják, és a nehéz, tömött kenyér helyett, könnyű, levegős textúrájúra sütik. A Bannock kenyér-fajták aszerint különbözhetnek, hogy milyen lisztből készülnek, élesztősek-e vagy sem, emellett még milyen pár speciális hozzávalót tartalmaznak (rozmaringot, borsót, babot stb), főzik vagy sütik-e, és milyen fesztiválra, vagy alkalomra készítik. A régi hagyományok szerint az ünnepekre készített bannock kenyerekkel az évszak változást jelezték pl. a gallok az ír szent Brigid napi bannockot a tavaszi fesztiválra (február 1) sütötték, a Beltana bannockot nyárra (május 1), a Lammast, az őszi szüretre (augusztus 1), a mindenszenteki bannockot meg télre (október 31) mindegyik más-más alkotórészek hozzáadásával készült. A skót és gall bannock fajták közül a legnépszerűbbek: az árpa bannock, a tőkehalmájas bannock, a sírós bannock, a fallaid bannock, a sípos bannock, a Szilveszteri bannock, a Marymas bannock, a mashlum bannock, a Michaelmas Bannock, a borsós bannock, a Pitcaithly bannock, a sós bannock, a hirtelen sült bannock, a Libapimpós bannock, a St Columba, ír pap bannockja, a fogzós bannock, a yetholmi bannock, és a karácsonyi bannock. Észak-Angliában a bannock készítéséhez gyakran édes süteményekhez való alapot használnak és nem kenyér tésztát.

Az összes bannock kenyér közt a leghíresebb a skót, Selkirk Bannock, mely a határmenti városról kapta a nevét. Ez a lapos kenyér a püspökkenyérhez hasonló, a sütőportól, szódabikarbónától levegősebb, lyukacsos, vaj hozzáadásával, búzalisztből, és nagy mennyiségű mazsola van benne. Elsőként 1859-ben egy Robbie Douglas nevű skót pékmester nyitotta meg a boltját Selkirkben. Amikor Viktória királynő Walter Scott lányunokáját látogatta meg Abbotsfordban, a teájához tűntetőleg Selkirk Bannockot fogyasztott, ezzel biztosítva, hogy a kenyér híre fennmaradjon mindörökre. Napjainkban a Selkirk Bannocks-féle lapos kenyér Nagy-Britannia összes, nagy élelmiszer áruház láncolatában kapható.

A Bannock kenyér egyik receptje

Hozzávalók: 300 gr liszt, fél csomag sütőpor, 120 ml víz, só, 160 ml napraforgó olaj vagy vaj, 8 db rozmaring ág

A tésztához: a liszthez adjuk hozzá a sütőport, meg a sót és 120 ml vizet. Osszuk nyolc részre, és egy palacsinta sütőben süssük ki egyenként 20 ml napraforgó olajban. A rozmaring ágakat hempergessük bele a Fleur de Sel sóba és azzal szórjuk meg, vagy a rozmaring ág helyett sóba mártott magokkal dúsítsuk.