Hónap: november 2018

Karácsonyfa rántottából

Posted on

Hozzávalók: 10 db tojás, 200 gr spenót (fagyasztott), 5 db koktél paradicsom, 250 gr mini gomba (konzerv), 100 gr reszelt sajt (gruyere, gorgonzola, brie), 200 gr ricotta sajt vagy kiri-kiri, 1-2 ek olaj, snidling, rozmaring, só, bors

Elkészítése: Verjük fel a tojásokat, sózzuk, borsozzuk és adjuk hozzá a reszelt sajtot. Hevítsük fel az olajat egy nagy serpenyőben és készítsünk rántottát a szokásos módon. Lehetőleg vékonyra süssük, hogy utána könnyű legyen összetekerni.

Pároljuk meg egy kevés olajban, 1 gerezd reszelt fokhagyma hozzá adásával a spenótot. Sózzuk, borsozzuk és szórjuk meg egy kevés köménymag porral. Egy másik serpenyőben pároljuk meg a gombát is.

Ízesítsük a rikottát, sóval, borssal, majd kenjük rá a spenótra egyenletesen. Ezt a spenótos-rikottás réteget kenjük rá a rántottára, majd a töltött omlettünket óvatosan tekerjük össze. Tegyük a hűtőbe kb. fél óra hosszára.

Vágjunk különböző nagyságú karikákat a rántottából és rendezzük el egy tányéron karácsonyfa formában. Díszítsük rozmaring levelekkel, snidlinggel és koktél paradicsommal!

Reklámok

Adventország

Posted on Updated on

A december, Németországban nem létezik karácsonyi vásár nélkül, de a legnehezebb feladat, hogy a több száz, fantasztikus adventi helyszín közül melyiket is válasszuk! Van pár tippem, íme:

Tollwood, München nov. 23-dec. 31.-ig

 „Téli dorkó helyett, cowboy csizma”. Ez az ezévi mottója a Tollwood nevű (jelentése Veszett Kutya) téli fesztiválnak Münchenben. A sátrakat a Theresien wies-én, az Októberfeszt helyén építik fel. Az idei karácsony nagy szenzációja a kanadai Cirque Éloize, akik a “Saloon” című produkciójukkal először lépnek fel Európában. Vadnyugati szalonban játszódó, fantasztikus táncjelenetekről és akrobatikus csodákról beszél a helyi sajtó. A fesztivál, amely idén a mobilitásra koncentrál, egyúttal megpróbálja a látogatókat meggyőzni a tömegközlekedés, valamint a kerékpár használatának az előnyeiről. Természetesen élelmiszer-kioszkokban is bővelkedik a fesztivál, glogg, forralt bor, narancspuncs, tojáslikőr, nürnbergi kolbász, szarvasburger, krumpli pufferl és még tucatnyi bajor és nemzetközi specialitásban tobzódhatunk. A kanadai társulat mellett még több száz zenei és egyéb program közül választhatjuk ki a nekünk tetszőt. Az események több, mint 70 százaléka ingyenes, egyes előadásokra azonban érdemes a jegyet online megrendelni.

Nymphenburg, lepkerajzás

A nymphenburgi palota, a parkkal együtt, ma már München legnépszerűbb látványosságai közé tartozik. Igaz, hogy a pompája elmarad a Schönbrunni kastélytól, de mindenképpen érdemes megtekinteni. A kastély egyik oldalépületében van a kocsi-, és szánmúzeum, mely szintén egyedülálló, mert bepillantást enged a korabeli uralkodók fantasztikus fényűzésébe. Az emeleten egy porcelán múzeum is található. A Herkules Hall-ban koncerteket rendeznek, mellette pedig a Mensch und Natur múzeum található. A mindenhova érvényes belépő ára 11,50 €

A kastélyhoz tartozó 200-hektárnyi parkban található botanikus kert azonban télen a kastélynál is nagyobb szenzáció! Az eredetileg, olasz, majd később francia és angol stílusú kert (a híres tájépítész Ludwig von Sckell tervei alapján, az Angol kertet is ő tervezte) 2014 májusában ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A botkert 22 hektárnyi területén, 14 ezer növényfaj él, emiatt méltán tartják számon a világ legnagyobb gyűjteményei között. A gyűjtemény gyorsan fejlődött, többek között a kertet támogató egyesület révén, melynek tagja volt Ernst von Siemens, milliomos fizikus-üzletember és műkedvelő botanikus (az alapító feltaláló fia). A kastélyt elhagyva egy kis hídon áthaladva jobbra található a botanikus kert bejárata. Belépve először a Rhododendron erdőben találjuk magunkat, majd a különböző fenyőfajtákban gyönyörködhetünk. A fenyők mögött fekszik egy kis tó, a partja mentén lévő sziklakertben alakították ki az alpesi kertet, meg a sztyeppe jellegzetes növényeit is oda telepítették. Ha elfáradunk megpihenhetünk a szecessziós pavilonban, vagy az üvegházhoz közeleső kávéházban. A kert leglátogatottabb nevezetességei azonban az üvegházban vannak: ritka trópusi növények, (az üvegház komplexum 4,500m2 teljes terület, 11 üvegházzal) mexikói kaktuszok, orchideák, húsevő növények stb. Sokszor hallottam már ismerősöktől, barátoktól, hogy a nymphenburgi botanikus kert látogatás felér egy nyaralással. A zöld, főleg télen, megnyugtató hatással van az emberekre, a fényárban úszó termek, a citrusillat, a trópikus klíma, a lepkerajzás, amikor több száz, színes pillangó repdes a levegőben. Kilépve az egzotikus környezetből ismét a hó birodalomban találjuk magunkat, s ha még nincs sötét, az ember kedvére kószálhat a parkban. A befagyott tavon, télen korcsolyázni és fakutyázni lehet. A Müncheni Botanikus Kert egész évben várja a látogatókat. Felnőtteknek a belépő 4 euróba kerül, 18 év alatt a belépés ingyenes.

Csokifesztivál Thübingenben, nov. 30.-dec 6. Ha édesszájú vagy, akkor ne hagyd ki Németország legnagyobb csoki fesztiválját. Tübingen óvárosában 1 hétig tart a csokoládé vásár, amire 100, nemzetközileg elismert csoki készítőmester érkezik a világ minden tájáról. Szóval 6 napon keresztül válogathatunk az afrikai, dél-amerikai, európai csokik között. Alternatív megoldásként belekortyolhatunk a legjobb kakaóba, vagy kipróbálhatjuk a tudásunkat csoki tantárgyból, mert csokikészítő tanfolyamok, bemutatók teszik még eseménydúsabbá a vásárt. A fesztivál egyben felhívja a figyelmet arra, hogy 14 millió ember megélhetése függ a csokoládé gyártástól.

Karácsonyi kert Berlinben: nov. 17-jan. 7 –ig, „Amint alkonyodik, kezdődik a varázslat” ez az adventi mottója a berlini botanikus kertnek. Az előadás magában foglal egy mesebeli tájat, ahol a látogatók másfél kilométeren keresztül a lélegzetelállító fényparádéban gyönyörködve vándorolhatnak. Az egész olyan, mint egy fényes álom, erdők elevenednek meg, fénymesekönyv lapjain ismert meséket olvashatunk, s mindezt az égbolton. Az illuminált kaland a berlini karácsonyi bodegáknál ér véget, ahol a különféle élelmiszer standokon a helyi gasztronómiai különlegességekkel ismerkedhetünk meg. Pl. a curry wursttal, a currys kolbásszal, Németország ikonikussá vált fast foodjával, ami éppen úgy hozzátartozik a német pop kultúrához, mint a Trabant vagy a BMW. A volt kancellár Gerhard Schröder rajongott érte. A hagyomány szerint minden polgármester jelöltet a curry wurst stand előtt fényképezik le Berlinben a mai napig.

Karácsonyi szellemek és a zabkása

Posted on Updated on

A nisse, másnéven tomte vagy Nils egy mitológiai lény a skandináv folklórban, amely tipikusan a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz kapcsolódik. Ez a kis emberke általában nem magasabb, mint 90 cm, az öltözéke a 17. századi skandináv, paraszti viseletnek felel meg: élénkpiros, hosszú gyapjú pulóvert, térdnadrágot és harisnyát visel, valamint egy piros, csúcsos süveget. A legenda szerint a nisse alakváltoztató képességgel rendelkezik, néha még egyszemű küklopszként is megjelenik. Vannak azonban olyan népmesék, ahol úgy vélik, hogy sokkal nagyobb, mint egy felnőtt ember, más mesékben meg szakálla van, szürke mellényt, piros sapkát és sálat hord. A dán folklórban láthatatlanná tudja tenni magát. A norvégoknál 4 ujja van, hegyes füle, a szeme világít, mint a macskának. Kicsi, de nagyerejű.

A nisséről szóló skandináv mesék a pogányság idején keletkeztek, azokban az időkben, amikor az emberek azt hitték, hogy egy szellem, aki a korábbi generációktól maradt vissza, a tanya őrzője lett. Vannak utalások, melyek szerint a nisse manók követik a családot, klánt, ha azok elköltöznek. A nisse-ket olyan kis lényeknek képzelték, akik az erdőt takarítják, láthatatlanul tevékenykednek a gazdaságban. Norvégiában “haugkall” vagy”haugebonde“-nak nevezték őket. Az ősnorvég nyelvben haug jelentése dombocska tuftekall, tomtegubbe meg temető, mindkét elnevezés a termőföldre utal. S hogy miért lett Nisse vagy Nils a szellem neve? Mert a leggyakoribb férfinév Skandináviában a Nisse, melyet Nilsnek becéznek. A norvég  nisse szó a niu si-ból származik, ami azt jelenti, hogy kedves, kis hozzátartozó. A dánoknál Nils, a legenda szerint a tanyákon a pajtákban él, éjszaka, titokban jár, mint egy védőszent. Ha jól bánnak vele a család védelmezője lesz, vigyáz az állatállományra. Ha gonoszkodnak vele, szerencsétlenséget hoz. Hamar dühbe gurul, különösen, ha megsértik, ilyenkor az állatállományban tesz kárt, még ölni is képes. A hagyományok betartása fontos volt a nisse-k számára, mert ez a kis emberke nem szerette a változásokat. Nem tűrte, ha a parasztok káromkodtak, durván vagy közönségesen viselkedtek, pl. ha a pajtába vizeltek, vagy ha valaki kiöntött valamit, abba a nisse belecsípett, de egyébként minden rendbontás után kirótt valamilyen büntetést, pl. a bűnösre rávágott egy fűzfabottal, csalánnal vagy meghúzta az illető fülét.

 A házi szellemet a segítségéért cserébe, meg kellett ajándékozni. Az ajándék legtöbbször egy tál zabkása volt, amit Szenteste az ablakba kellett kitenni. Ha a nisse nem kapott semmit, akkor otthagyta a gazdaságot, vagy galibát csinált, mint például meghúzta a tehenek farkát, felforgatta a lakást, a tárgyakat fejjel lefelé fordította, majd törni-zúzni kezdett. A nisse, mint láthatjuk finnyás meg raplis volt. A zabkását például csak egy adag vajjal szerette, amit annak a tetejére kellett tenni. Gyakran szerepel skandináv mesékben az a történet, hogy egy paraszt a vajat nem a zabkása tetejére helyezte, hanem alulra. Amikor a nisse megállapította, hogy hiányzik az ételről a vaj, dührohamot kapott és megölt egy tehenet a pajtában. De amikor éhes lett, visszament és elkezdte enni a zabkását, ekkor megtalálta a vajat a tálalján. Ekkor elöntötte a bűntudat, s hogy rossz cselekedetét jóvá tegye, elment egy másik gazdaságba, ahol talált egy ugyanolyan tehenet, és azzal helyettesítette az elpusztítottat.

Egy másik történet egy norvég szobalányról szól, aki elette a nisse elöl a zabkását. A nisse éktelen dühbe gurult és a lányt azzal büntette, hogy addig táncoltatta, amíg az össze nem esett. A reggeli után egy paraszt talált rá az élettelen lányra.

A nisse a tanya állataival általában kapcsolatban állt, de mind közül a legkedvesebb állata a ló volt. Mégpedig a hiedelem szerint a legszebb és a legegészségesebb ló. Arról aztán úgy gondoskodtak a parasztok, hogy mindig fényesre kefélték a szőrét, befonták a haját és a farkát. Néha azonban a nissét felbosszantotta a ló befont farka, és akkor szerencsétlenséget hozott a házra. Vannak történetek arról, hogy a nisse őrületbe kergeti az embereket, megharapja őket. A harapása ráadásul mérgező volt, csak túlvilági gyógyító tudta orvosolni. Létezik egy történet egy lányról, akit megharapott, de még mielőtt a segítség megérkezett volna, kiszáradt.

A nisse, a régi, pogány időkben a farm első lakóinak a szelleme volt, ezt az elnevezésük is bizonyítja, dánul husnisse (“házi nisse”), norvégul haugkall(“erdei-földi lény”). A kereszténység elterjedését követően azonban a kis házi szellemet ördögi tulajdonságokkal kezdték felruházni. Hamis istennek nevezték, melynek imádása bűn volt. Egy híres 14. századi rendelet szerint már Szent Birgitta is óva intette az embereket a nisséktől. A keresztény egyház később még több negatív tulajdonságot tulajdonított neki, például azt hirdette, hogy a nisse jelenléte veszélyezteti a lelket, a különböző nem keresztény szertartások végrehajtása miatt. Erre azért volt szükség, mert a nissében való hit konfliktusokhoz vezetett. Ha pl. egy gazda sokkal jobban teljesített, mint a többi, azt mondták rá, hogy ez a nisse segítségével történt (a láthatatlan munkaerő, egy „szellem” volt). Aztán a nissére hivatkozva a szomszédok meglopása is divatba jött stb. Ezek káros hatással voltak a közösségekre, egyeseket megbélyegeztek, ugyanúgy, mint a boszorkány üldözés idején az inkvizíció.

A nisse-hez fűződő hagyományokat így elkezdték a svéd karácsonyhoz kapcsolni. Először a nagy mesemondó H. C. Andersen figyelt fel rájuk (a mesék angol nyelvű kiadásaiban a nisséket hibásan goblinoknak fordították). 1881-ben, a svéd újság a Ny Illustrerad Tidning közölte Viktor Rydberg költeményét, “Tomten”címen, ami arról szólt, hogy a nisse egyedül ébred a hideg Szentestén, és nagy magányában eltöpreng az élet és halál rejtélyein. A verset Jenny Nyström illusztrálta, aki fehér szakállú, piros sapkás, barátságos ábrázatú kis lénynek képzelte el a Nissét, így lett a karácsony szimbóluma a kis piros sapkás emberke,-nyilvánvalóan a kialakuló Télapó szokások is befolyásolták. A mindenki által kedvelt 20. századi svéd mese a Nils Holgersson Csodálatos utazása, szintén róluk szól (szerzője Selma Lagerlöf. Nils egy liba hátán utazza be Svédországot).

S hogy állunk ma a Nissével?

A nisse társa az idők folyamán a ló helyett a kecske lett (A kecske tisztelete Thor istennel hozható kapcsolatba, akinek a hintóját két kecske, név szerint Tanngrisnir és Tanngnjóstr húzza. A kecskék neve fogcsikorgatást jelent, mely utalhat a vihar jelenségére is, de a néprajzkutatók szerint, a kecske is a vegetációhoz kapcsolódik, ugyanis az Edda hősi eposzban a kecskék nemcsak lóként szolgálják Thort, hanem a kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentik számára. Például Thor, ha este nyugovóra tér, megöli, és vacsorára megsüti a kecskéket, majd érintetlenül hagyott csontjaikból új életre támasztja fel őket).

A kecske ember nagyságú ábrázolása a 11. század óta ismert, amolyan jó ómen volt, ami képes volt elűznia gonoszt és az ördögöt. Eleinte az emberek a kecskét láthatatlan szellemnek hitték, ami mindig karácsony előtt jelent meg, azért, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a karácsonyi előkészületek rendben zajlanak-e. A 19. században viszont a kecske egész Skandináviában az ajándékosztó szerepét kezdte betölteni, úgy, hogy az egyik férfi családtag beöltözött kecskének és ajándékot osztogatott a gyerekeknek. A 20. század elején az ajándékosztó kecske helyébe lépett a Nisse, a kecske pedig a segítője lett.

Szenteste a Nisse a kecske kíséretében jelenik meg illetve sok esetben egy kecske húzza szánon. Kopogtat az otthonok ajtaján, osztogatja az ajándékokat. A kicsi nisse tehát olyan lett, mint a Télapó. A kecske mellett egy malac is a barátja,-ez egy másik népszerű karácsonyi szimbólum Skandináviában, ami valószínűleg a termékenységhez kapcsolódik,- aztán még van egy macska is, a Nisse néha annak a hátán lovagolva érkezik, hogy betérjen egy tál zabkására.

Skandináviában a tejberizst vagy kását a mai napig karácsonyi ebédként fogyasztják. Svédországban és Finnországban a zabkásában egy egész mandulát rejtenek el, mert a néphit úgytartja, hogy az, aki megtalálja szerencsés lesz a következő évben. Norvégiában, Dániában, Izlandon és a Feröer szigeteken viszont a mandula a jutalom. Finnországban aszalt szilvából készített szósszal öntik le a zabkását, Izlandban, a legbizarrabb, ahol sláterrel, hideg májashurka szósszal körítve fogyasztják. Egy biztos, hogy a skandináv emberek csak a nissével meg egy tál zabkásával tudják elképzelni a karácsonyt!

Briós körtével és fagylalttal

Posted on

Hozzávalók: 4 szelet briós vagy kalács, 2 db tojás, 2 dl tej, 2 dl tejszín, 1 ek barna cukor, 2 db körte

1 rúd vanília, ½ fahéj, 1 ek cukor, fél citrom leve, 1 doboz vanília fagylalt, keksz gyömbéres spekulátius, vaj, mogyoró olaj

a karamellhez: 100 g cukor, fél citrom leve, víz

Recept: Hámozzuk meg a körtéket, vágjuk ki a csutkát belőlük, majd vágjuk négyfelé. Olvasszunk vajat egy serpenyőben, pároljuk meg benne a körtéket. Adjuk hozzá a kikapart vanília húst, a fahéjat a cukrot és a citromlevet. Főzzük puhára.

Készítsük el a karamellt: Olvasszuk meg a cukrot egy lábosban, öntsük rá a kicsavart citrom levét. Amikor a cukor megbarnul öntsünk rá egy kevés vizet. Kevergessük, nehogy odaégjen. Amikor kész tegyük félre.

Számítsunk minden személyre egy-két gombóc vanília fagylaltot, öntsük rájuk a karamellszószt és morzsoljuk hozzá a gyömbéres, spekulácius kekszet, majd helyezzük vissza a hűtőbe.

A kalács vagy briós szeleteket áztassuk tej+tojás+tejszín+cukor keverékbe (lehet rumot is hozzáadni). Süssük ki a briós szeleteket az olaj és vaj keverékében (francia pirítós). Amikor kisültek szórjuk meg barnacukorral.

Helyezzük tányérra a francia pirítósunkat, tegyük a tetejére a körtét és locsoljuk meg a körte alól maradt kompótlével. Tegyük mellé a gyömbéres keksszel ízesített vanília fagylaltot!

Kókuszos tejberizs málnaszósszal egy fürdővárosban

Posted on Updated on

„A város Ems, egy mély szurdok mellett fekszik, ami között erdős dombok, sétautak, kertek bújnak meg. Minden felettébb bájos itt.”  Dosztojevszkij

Fagyos csend fogad reggel a sétányon Ems fürdővárosban. -“Este viszont finom, fehér szőnyeg borítja majd be az utakat”.-vigasztal csalódott arcomat látva a Grand hotel portása, -“azokat a helyeket ahol egykor oly sok híres ember sétált. Egyesek azt hiszik, hogy a hegyekben a hó még mindig teljesen érintetlen”.-mondja, amikor megtudja, hogy mi járatban vagyok errefelé.

Nos a nyüzsgő élet, a legendás világ tova szállt, de egy kora téli napon, nem nehéz elképzelni milyen lehetett ez a hely, úgy 200 évvel ezelőtt. A Taunus, Westerwald között elhelyezkedő, „bájos” gyógyfürdő rangsorolása azonban a századok során átalakult. A lényeg persze nem változott: Ems továbbra is első számú téli-nyári úticél-attrakció.

A város története

Ems forró fürdőjét már a középkorban felfedezték, de csak a 18-ik század elején vált világhírűvé. Akkor építtették a gyógyfürdő mellé a barokk stílusú kastélyt a Nassau hercegek,-ahol ma a Grand hotel működik,-de a Kurhaus mellé még megannyi más épületet is felhúztak a kikapcsolódást keresők számára. Sándor cár, Vilmos császár különösen kedvelték Ems-et a nyári hónapokban. Az impozáns Kurhaus a mai napig őrzi az uralkodók emlékét (nem beszélve a lágyan simogató Lahn folyó vizéről). A hírességeknek köszönhetően ekkor egy új éra született. Télen, a hóval borított hosszú sétányon rengeteg művész fordult meg itt. Pl. Richard Wagner, Jaques Offenbach, Bettina von Armin, csak pár név a listáról, akik csupán puszta jelenlétükkel gondoskodtak a szenzációról. Elég volt egy titokzatos fényképet kitenni egy kávézó ablakába, egy csodaszép, ismeretlen lányról. A képzeletet azonnal beindította, s mindenki azt találgatta, hogy vajon ki lehetett a fényképész modellje?

A sétány megtekintése mindenkinek ajánlott, és nemcsak azon hírességek miatt, akik itt nyaraltak-teleltek, mert figyelmünket hol egy előkelő lámpa, hol egy fagyos, hóborított kő formája kelti fel. Egy antik asztal a szabadban, kárpitozott székekkel körülvéve, melyen puha takarók gondoskodnak a luxusról, mind azt sugallják, hogy tartsunk szünetet. Nos, Goethe és Dosztojevszkij, akik rendszeres vendégei voltak a fürdőnek pontosan ezt tették. Míg naponta többször is ittak az értékes, ásványi sókat tartalmazó gyógyvízből, minden alkalommal megjutalmazták magukat valamelyik tóparti kávézó, fűszeres, forró csokoládéjával. De visszatérve a gyógyforrásra, Emsben a természetes sós vízből ásványvizet állítanak elő. Lehet csak magában fogyasztani, inhalációs célokra használni, vagy csak belélegezni. Egy biztos, hogy a víznek nemcsak a gyomorra, de a torokfájásra is jótékony hatása van.

Bad Ems

Bad Ems gyógyfürdő a Lahn folyó partján fekszik. Közigazgatásilag a Rajna Lahn iparvidékhez tartozik. A kis városban körülbelül 9000 ember él. Ems természetes határait a Taunus és a Westerwald hegyek adják, ezért a nassaui természetvédelmi területhez tartozik. A város a római korban castrum volt, de ma csupán a limes vonala tanúskodik erről. Az egykori római határ nyomaira a város körüli erdőben is rábukkanhatunk. Ems-et egyébként 880-ban említik meg először egy dokumentumban, de a városi jogot csak 1324-ben kapta meg. A kis fürdőhelyet a burzsoázia tette népszerűvé, és gyógyhatása miatt már a 17., 18. században Németország egyik leghíresebb gyógyfürdőjeként tartották számon. Fénykorát a 19-ik században élte, amikor téli-nyári rezidenciája lett különböző európai uralkodóknak, művészeknek, beleértve Wilhelm német császárt, I. Miklós és fia II. Sándor orosz cárokat, Richard Wagnert, Dosztojevszkijt, az orosz festőt Verescsagin-t. Szomorú történelmi tény azonban, hogy II. Sándor cár 1876. májusában, itt az emsi Haus Vier Türme-ben (a Négy Torony házban) írta alá az ún. Emsi ukáz-t, amelyben betiltotta a “kis orosz dialektust“, azaz az ukrán nyelvet. Ma emléktábla őrzi ezt az eseményt.

A város másik nagy kincse az érc volt. Már a rómaiak foglalkoztak Ems-ben külszíni bányászattal, fejtése a középkorban folytatódott (egy 1158-ban kelt dokumentumban említik meg először). A bányászat azonban a 18-ik, 19. században élte fénykorát. Az ipari forradalom idején kibővítették, és 1871-től Emser Blei és Silberwerk Agent néven működött (ólom, ezüst, cink és rézbányaként volt ismert). 1909-ben a Stolberg cink Inc. vállalat vette át a bánya irányítását, ami a második világháború végéig  folytatódott. 1945 után a bánya már nem kapott semmiféle támogatást, ennek ellenére 1959-ig működött, ekkor a vasércet Silberauban dolgozták fel. Akit érdekel a bányászat témakör az a helyi Merkúr múzeumban többet is megtudhat róla.

A mesés környezet és a téli hangulat nosztalgikus desszertekre inspirálja az itteni kávéházakat. Íme néhány:

Kókuszos tejberizs málnaszósszal

Hozzávalók a rizshez: 2 dl tej, 5 dkg kókuszreszelék, 5 dkg cukor, 25 dkg hosszú szemű rizs

A kompóthoz: 1 doboz friss málna,  4,5 dl málnalé, 5 dkg cukor, 1 tasak vaníliás cukor, 1 evőkanál vaníliás pudingpor

Elkészítése: A rizst a csomagoláson található előírás szerint puhára főzzük, alaposan lecsurgatjuk. A tejet a kókuszreszelékkel és a cukorral felforraljuk, belekeverjük a rizst, még egyet forralunk rajta, majd kissé hűlni hagyjuk.

A málnát megmossuk. Felforralunk 4 dl málnalevet a cukorral és a vaníliás cukorral. A maradék málnalevet simára keverjük a pudingporral, majd a forró málna léhez keverjük. Egyet forralunk rajta.

A rizst a kompóttal kínáljuk. Hidegen, melegen egyaránt finom. Mentalevélkékkel díszítjük, friss málnával tálaljuk.Rice Pudding 1

Forró csoki

Hozzávalók: 1 kk fahéj, fél kk kardamon, friss gyömbér (lereszelve), 1 kk szegfűszeg, 200 ml tejszín vagy tej, 4 ek fekete csoki, 1 ek holland kakaó, 4 ek cukor, fahéjrúd a díszítéshez

Készítsük el a szokásos módon a kakaót, adjuk hozzá a csokoládét, meg a fűszereket. Forrón fogyasszuk!

November: zsíroskenyér hónap

Posted on Updated on

Bajorországban, novemberben a legtöbb vendéglátóegység bezár. Oka, hogy a tulajdonosok ekkor veszik ki éves szabadságukat, még a síszezon beköszönte előtt.

A városok gyorsbüféinek, vendéglőinek kalóriadúsabb ételkínálata a beköszönő őszt idézi. A pékségekben megjelennek a különleges, vastaghéjú, kovászos kenyerek, -azok, amelyeket a falusi asszonyok régen, nagy kemencékben sütöttek-és hozzájuk az “Auflauf-ok”-a különböző kenők is ott sorakoznak már a pultokon. Ebből is látszik, hogy Németországban az emberek, az Egyesült Államokhoz hasonlóan, november szépségeire és örömeire fókuszolnak, nem a borongós, hideg, sötét napokra. A régi időkben például Németországban is létezett az amerikaihoz hasonló “hálaadás” szokása, csak itt a sült pulyka helyett (mellesleg a húsból kisülő zsírból készülnek a legfinomabb kenők Amerikában) november elején kacsa, Márton napra (nov. 11) meg sült liba került az asztalra, de divatban volt disznó vágással is köszönetet mondani a jó termésért. Magától értetődő, hogy a nyáron bőségesen táplált, értékes állatoknak nemcsak a melle húsát vagy a sonkáját használták fel, hanem a zsírját is, amit aztán a kertben lévő gyümölcsökkel, zöldségekkel, konyhanövényekkel “bolondították meg”, mint pl. savanyú almával, hagymával, fűszerekkel. A zsírba aztán beledolgozták ezeket az adalékokat, majd a kemencében sütött hagymás kenyereket megkenték vele.Breakfast

A régi, hagyományos receptekből megtudhatjuk, hogy a zsírt leggyakrabban kakukkfűvel, oregánóval vagy őrölt borókabogyóval “szelídítették” meg. Ettől aztán annyira karakteresek lettek, hogy a vasárnapi rostonsültekhez, pörköltökhöz is hozzátették ízfokozónak.

Napjainkban, aki diétázik, az zsír helyett vegetáriánus kenőket készíthet az általa sütött kenyérhez. Az idei szezon egyik nagy kedvence a cékla carpaccio, sült bacon szalonna csíkokkal, aszalt szilvával, tengeri sóval és tárkonnyal. A fantasztikus dizájn kedvéért a szekrényekből elővehetjük nagyanyáink gyönyörű, pástétomos formáit.

Receptek: Almás kence

Hozzávalók: 500 gr szalonnazsír, 2 savanyú alma, 100 gr aszalt almaszirom, só

A zsírt olvasszuk meg egy lábosban. A meghámozott és felszeletelt almákat adjuk hozzá az aszalt almákhoz. Tegyünk 8 evőkanál zsírt egy másik lábosba, és süssük benne az almát ropogósra. Adjuk hozzá a maradék zsírt, majd sózzuk meg. Tegyük üvegbe és kész is a kenő.

Kakukkfüves zsír, almával és szalonnával

Hozzávalók: 750 gr sertés hasalja, 2 db hagyma, 2 db savanyú alma, só, kakukkfű, bors

Helyezzük egy lábosba a hasalját. Süssük ki a zsírt belőle 30 perc alatt. A zsírhoz adjuk hozzá a megtisztított és apróra vágott hagymát és almát, ízesítsük sóval, borssal és adjuk hozzá a kakukkfüvet. Ezután még 30 percig pároljunk mindent együtt. A kész ételt tegyük egy agyagedénybe és hagyjuk megdermedni.

Cékla carpaccio sült speckkel és szilvával

Hozzávalók: 124 gr saláta (galambbegy, rukkola), 500 gr előfőzött cékla, bors, 150 gr feta, 7-8 szelet bacon sonka, 100 gr aszalt szilva, 20 ml citromlé

Mossuk meg a galambbegy salátát és a rukkolát, szárítsuk le róluk a vizet egy konyhai papírtörlővel. Vágjuk vékony szeletekre a céklát és osszuk el 4 tányérra azokat. Szórjuk meg borssal, egy csipet cukorral és a tárkonnyal, majd rendezzük el rajta a salátát. Morzsáljuk rá a feta sajtot. A bacon sonkát süssük ropogósra egy serpenyőben, adjuk hozzá a feldarabolt aszalt szilvát. Amikor az is megsült, helyezzük rá a céklára.  Nyomjunk rá citromot.  Friss, ropogós kenyérrel fogyasztjuk.10712501_819182924787010_2431637628084640424_o