Hónap: január 2019

Síelés utáni party az Alpokban

Posted on

A Bajor-Alpok Németország legbámulatosabb hegyvidékei közé tartozik. Az alpesi hágókon és hegyi tavak partján kígyózó útvonalakat követve mélyen behatolhatunk a hegyi barlangokba. A természet azonban csak a számtalan látnivalók egyike. A Németország téli sportjának központjában a síeléstől kezdve a snowboardozásig minden kipróbálható. De az egyéb kulturális programokban sincs hiány. A Lüftlmalerei (levegőben festők) freskók optikai illúziója, Őrült Lajos király palotái, Richard Strauss villája (ma múzeumként működik), a barokk és rokokó templomok belsői mind megérnek egy látogatást. Az ínyencek pedig megkóstolhatják az allgaui sajtot, a sváb galuskát, a friss halakat és vadakat.

Werdenfelser vidéke

A Zugspitze, Garmisch-Partenkirchentől délnyugatra fekszik. 2962 m tengerszint feletti magasságával Németország legmagasabb hegycsúcsa. Az Alpokban jól nyomon követhető, hogy mind a völgyeket, mind az alpesi előtereket erősen befolyásolta az utolsó jégkorszak. A tavak által részben kialakított felszínt a gleccserek faragták ki. Később a tavak elmocsarasodtak, így a korai vaskorban ezt a hatalmas területet az illírek lakták. Már ebben a korai szakaszban is szoros kapcsolat volt a mai felső Olaszországgal a jelenlegi Brenner-Scharnitz útvonallal. Kb. i.-e. 500-ban kelták szállták meg a Werdenfels régiót és összekeveredtek az őslakossággal. A rómaiak viszont i.e. 15-ben meghódították a területet és hozzácsatolták Raetia tartományhoz. Így történhetett meg, hogy a települések a mai napig őrzik a római korban kapott illír vagy kelta neveket, pl. Veneto folyó-, Partenkirchen-Partanum, Isar-Isara. A kereskedelmi útvonal i.sz. 195 óta létezik. A via Claudia Augusta, Augsburgon keresztül Partenkirchen, és Mittenwald felé a Brenner-hágót is magába foglalta. A római út végállomása Partanum volt, az elődje a mai Partenkirchennek. A Római birodalom összeomlása után, majd a népvándorlás idején a bajuvárak rendezték át a völgyet. Az 1180-ban Ottó Wittelsbach herceg által építtetett Werdenfels kastély, ma Partenkirchentől északnyugatra található. 1294-ben a herceg leszármazottjai az irányítást átadták a freisingi püspöknek, s mivel ezen a területen vezetett keresztül egy fontos európai kereskedelmi útvonal, a freisingi érsekség lehetővé tette, hogy a Werdenfels megyében élő lakosság hosszú ideig bőségben éljen. Az újkor szintén jelentős gazdasági fellendülést eredményezett, mely következtében a Werdenfels vidék erősebb kereskedelmi kapcsolatokat épített ki Olaszországgal és a fuggerekkel. 1889-ben a vasútvonal létesítésének köszönhetően a turisták már vonattal tudtak ide látogatni Münchenből. Az advent és egyéb események aztán újabb bevételi forrást eredményeztek.

Werdenfels múzeum

A Zugspitze árnyékában, a keskeny Partnachen patak két oldalán egymással szembenéző Garmisch és Partenkirchen ikervárosa Németország leghíresebb síterülete. A két várost az 1936-os téli olimpia idején egyesítették, de még ma is őrzik eltérő karaktereiket, nevezetesen Garmisch kozmopolita, míg Partenkirchen régimódi, alpesi hangulatú. A sok, szép festett homlokzatú ház mellett, ha ráuntunk a síelésre, vagy hegymászásra érdemes megtekinteni az 1895–ben, Garmischban létesített Werdenfels Múzeumot. A privát gyűjtemény egy 17. századi kereskedő házban kapott helyet és a Werdenfels régió történetét, kulturális életét mutatja be. Itt aztán összeáll a kép, mert a régi okiratokból megtudhatjuk, hogy Werdenfelser land a felső-bajorországi területet foglalja magába, a Bajor Alpok egy részével együtt, Mittenwaldtól-Farchantig. Ez a terület a középkortól, a harmincéves háborúig nem a bajor herceghez, hanem a freisingi püspökség alá tartozott. A régió eredeti nevét a Werdenfels kastélyról kapta (lsd. Ottó Wittelsbach), ami Észak-Garmisch-Partenkirchenben található. A kastély szerepe főleg a katonai, és a kereskedelmi útvonal biztosítása, illetve a védelme volt, amely a Loisach völgyhöz kapcsolódó kereskedelmi állomásokat jelentette, Olaszországot és a Felső-Bajorországot is beleértve. Aranyföldnek is nevezték ezt a vidéket, mert a középkorban a Garmischban lévő Rottstraßen vezetett a kereskedelmi út, egészen Augsburgig. Ennek a területnek lett aztán a kulturális központja Garmisch-Partenkirchen. De sok település, mint Wallgau, Krün, Mittenwald, stb. is Werdenfelserhez tartoznak, az Ammertali területeket is beleértve a Loisach és az Ammer völgyi városokkal, folyókkal együtt (Roper, Ettal, Oberammergau, Unterammergau) a, Bayersoiener t-Staffelsee-Riegsee tavak). A múzeumban a 2. emeleten vallásos középkori tárgyakban, festményekben, fafaragásos oltár remekművekben gyönyörködhetünk, míg a 3.-4. emelet a paraszti életet, az 5. a farsangi szokásokat mutatja be. S ha a sok élmény után megéhezünk a helyi vendéglők egyikében érdemes megkóstolni egy vad vagy halételt. Én az utóbbit választottam és nem csalódtam a mustáros szószban, párolt zöldségekkel elkészített fehér húsú halételben, ami mennyei volt.

Reklámok

Sárga laskagomba

Posted on

Hozzávalók: 500 gr laska gomba, 3 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyem, 3 ek vaj vagy olaj, 1 dl fehérbor, só, bors, 1 kk bazsalikom, 2 ek balzsamecet

Elkészítése:
1. A laskagombát megtisztítjuk. (Mivel most készítettem életemben először laskagombát, a google útmutatásait követtem. Ahol az olvastam, hogy a gombát nem kell megpucolni, hanem csak le kell vágni a keményebb tönkjeit, és kész. A nagyobb kalapos példányokat esetleg félbevághatjuk.)
2. Egy nagy serpenyőben vagy lábasban vajat olvasztunk, ráreszeljük a fokhagymát és beledobjuk a gombát, meglocsoljuk egy kis fehérborral és 10-15 perc alatt puhára pároljuk.
3. Amikor levet eresztett a gomba, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk bazsalikommal és 2-3 evőkanál balzsamecettel kihozzuk belőle a maximumot (aromásítjuk) majd a lé nagy részét elpárologtatjuk.
4. Tálalás előtt rádobjuk az apróra vágott friss petrezselymet, pirítóssal tálaljuk. Magában is finom, és mindenféle sült vagy párolt tengeri halhoz illik.

Téli gyökér zöldség receptek: A csicsóka

Posted on

A csicsóka egy gumós, évelő növény, rokona a napraforgónak. Az íze hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. Fontos diabetikus alapanyag, mert inulinban gazdag (a gumókban 14-16% inulin van), ami azt jelenti, hogy az ezekből keletkező gyümölcscukor-fruktóz lassabban növeli meg a vércukor szintet, mint a szőlőcukor.
A csicsókát nem szabad azonban minden nap enni, mert az inulint csak a vastagbél baktériumflórája képes feldolgozni, így az érzékenyebb gyomrúaknál étvágycsökkenést és hasmenést, de felfúvódást is okozhat. A dietetikusok különösen elhízásnál és cukorbetegségnél ajánlják, valamint a bélflóra regenerálásához, de ezen túlmenően is széles spektrumú gyógyhatást tulajdonítanak neki. A csicsókát ráadásul kozmetikai készítményekben is alkalmazzák.

Csicsóka a konyhában

Érdekes, hogy ezt a nálunk alig ismert, gumós zöldséget a világ elegáns éttermeiben előszeretettel kínálják, gyakran homár, libamáj, szarvasgomba, tengeri halak, a Szent Jakab kagyló, vagy fésűs kagyló és más drága ételek társaságában.

Amúgy csak fantázia kérdése, hogy mit főzzünk belőle, mert szinte minden magyar alapanyagunkkal harmonizál. Fogyaszthatjuk nyersen, narancslével meglocsolva, salátaként, párolhatjuk, főzhetünk belőle szószokat, a kifacsart levéből kitűnő turmixital készíthető – naranccsal, citrommal, mézzel, almával is kiváló, de köretként csicsókalepényt süthetünk belőle, vagy rakott krumpliként, krumplipürének készíthetjük el. Kelbimbóhoz, csirkéhez kiváló. Fűszerként a són kívül bors vagy borsikafű, gyömbér, szerecsendió, esetleg tárkony ajánlható.

Rakott csicsóka

A meghámozott, kockára darabolt csicsókát tepsibe terítjük, sózzuk, fokhagymát reszelünk rá, kakukkfűvel meghintjük, tejszínnel felöntjük (félig lepje el). Reszelt, füstölt sajttal megszórva óvatosan összeforgatjuk.

Szikkadt kenyeret durvára lereszelünk, sóval, őrölt borssal, petrezselyemzölddel összekeverjük. Ezt a fűszeres morzsát a csicsóka tetejére egyenletesen leterítjük, a csicsóka tetejét olajjal meglocsoljuk, majd a 200 fokra állított sütőben fél óráig sütjük (ha a csicsóka még kemény alufóliával betakarva addig sütjük, amíg bepuhul), majd 10 percet pihentetjük. Tálaláskor hús mellé (főleg csirkéhez illik) kínáljuk.

Vöröslencsés, csicsókás leves

Hozzávalók: 1 zacskó vörös lencse, 4 fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, friss gyömbér, 1 friss piros paprika, csíkokra vágva, 1 kk kömény, 1 kk édes piros paprika, 8-10 szem csicsóka, 1 csokor friss petrezselyem, olívaolaj, só, fehérbors, tejszín (elhagyható)

A hagymákat megpucoljuk, apró kockákra vágjuk, a fokhagyma gerezdeket meg a gyömbért lereszeljük, a piros paprikát csíkokra vágjuk. A hagymát, gyömbért és paprikát egy kevés zsiradékban, fedő alatt kicsit megpirítjuk. A csicsókát megtisztítjuk.

A lencsét szűrőben lemossuk, a fazékba öntjük, beletesszük a csicsókát is, majd felöntjük vízzel. Hozzáadjuk a lereszelt fokhagymát, a fűszereket, és addig főzzük, amíg a csicsóka is puha lesz. Egy leveskockát is beledobhatunk. Mivel a csicsóka helyettesíti a keményítőt és a lisztet, így nem kell besűríteni.

Egy picit hűlni hagyjuk, majd botmixerrel pépesre turmixoljuk. Visszatesszük a fazekat a tűzre, és egy kicsit összeforraljuk a levest a tejszínt ilyenkor kell hozzáadni). Friss, apróra tépkedett petrezselyemmel, forrón tálaljuk.

Aranygaluska de lux

Posted on Updated on

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 2 tojássárgája, 10 dkg vaj, 3 dkg cukor, 1,5 dl tej, 2 dkg élesztő, csipetnyi só

A töltelékhez:10 dkg darált dió, 5 dkg cukor, reszelt citromhéj, olaj

Elkészítése: A tejet melegítsük langyosra, adjunk hozzá egy csipetnyi cukrot, valamint morzsoljuk bele az élesztőt és futtassuk fel meleg helyen. Egy mély tálba szitáljuk bele a lisztet, keverjük hozzá a felfuttatott élesztőt, adjuk hozzá a tojások sárgáját és egy csipetnyi sót. Dolgozzuk össze, majd a vaj felét is adjuk hozzá,- a legjobb, ha előtte kicsit felolvasztjuk,- így könnyebb lesz vele dolgozni.

Fedjük le egy konyharuhával a tésztát, majd hagyjuk kelni.

Amíg kel a tészta, készítsük el a tölteléket a következő módon: a diót dolgozzuk össze a cukorral és reszeljünk hozzá citromhéjat. A maradék vajat olvasszuk fel. A megkelt tésztát nyújtsuk körülbelül kétujjnyi vastagra, majd a kedvenc pogácsaszaggatónkat, vagy valami keskenyebb szájú poharat mártsuk bele az olvasztott vajba és ezzel szaggassuk ki a tésztát. Helyezzük el három sorban, egy kuglófformában, vagy ha nincs, akkor egy kivajazott, tűzálló üvegtálban. A sorok közé némi olaj segítségével kenjük fel a tölteléket. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra és kb. 30 perc alatt süssük készre a tésztát. Amíg sül, készítsük el a vaníliasodót. Én az egyszerű boltit vettem elő, aminek a csomagolásán ott van a használati utasítás.

Tálalás: öntsük egy mély tányérba a langyos sodót, helyezzük rá a galuskákat. Én még egy kanálnyi eperfagyival halmoztam az élvezeteket!

Krumplileves sütőben sült burgonyából

Posted on Updated on

Ez a legjobb burgonyaleves, amit valaha is készítettem. És nem csak azért, mert mindössze 30 perc alatt készen van, zöldségpucolással, mindennel együtt, hanem mert ha sütőben sütött burgonyából főzzük egy extra különleges ízt kap. Tálaláskor nem teszem bele a tejfölt, meg az újhagymát és a sült bacon csíkokat is egy külön tányérra készítem ki, hogy aztán mindenki tetszés szerint válogathasson ezekből a hozzávalókból:

Hozzávalók: 2 db közepes nagyságú burgonya/ fő, pár karika kolbász vagy bacon szalonna, 1 db babérlevél, 1 kk majoránna, 2 gerezd fokhagyma, 1 kis fej hagyma, só, bors, leveskocka, tejszín, tejföl, cheddar sajt (nem kötelező, én nem tettem hozzá)

Egy tűzálló lábosban pirítsuk meg a bacon csíkokat vagy a kolbászkarikákat.

Tegyük mellé a felaprított hagymát és pirítsuk azt is meg. A bacon csíkokat tegyük félre, a hagymához adjuk hozzá a sült burgonyából készített pürét, öntsük fel húslevessel, ízesítsük majoránnával és babérlevéllel, rotyogtassunk mindent össze. Végül a levest dúsítsuk tejszínnel vagy tejföllel, adhatunk hozzá cheddar krémsajtot is (de ne vigyük túlzásba, nehogy túl laktató legyen),

de sütőben sült krumpliból vagy püréből is tökéletes levest lehet csinálni, hogy hogyan, íme a recept:

Hozzávalók: 2 db burgonya minden személyre, tej, vaj, tejszín, só, bors

Mossuk meg a burgonyákat, hámozzuk meg.

Vágjuk ketté vagy négy hasábra és helyezzük el egy zsírpapírral kibélelt tepsibe. Sózzuk meg és fűszerezzük rozmaringgal és zsályával. Dobjunk a burgonyák mellé pár gerezd fokhagymát a héjával együtt. Locsoljuk meg egy kevés olíva olajjal, majd süssük 20-25 percig 220 fokon.

Amikor puha, tegyük egy mély edénybe, öntsünk rá egy kevés tejszínt, majd pürésítsük! Ezt a pürét használjuk fel a burgonyaleveshez, amitől isteni finom lesz!

Csodamogyoró (hamamelis) virágzás januárban

Posted on Updated on

Vogelsberg (Madárhegy) 2500 négyzetkilométernyi területével a legnagyobb összefüggő vulkáni régió Közép-Európában. A hatalmas hegylánc a Német Központi hegyvidéken, Hesse megyében található, a Rhön hegyek által elkülönülve, a Fulda folyó völgyében. Kb. 19 millió évvel ezelőtt alakult ki és lett Közép-Európa legnagyobb bazalt formációja. Legmagasabb hegycsúcsai: Taufstein, 773 méter, Hoherodskopf, 763 méter, melyek a vogelsbergi természetvédelmi parkban találhatók.

A jelenlegi Vogelsberg hegylánc, egy nagy, lapos, pajzs alakú vulkán, központja egy kupolára hasonlít. A hegy számos bazalt terasz átfedést foglal magában egészen Oberwaldig, a nagy központi fennsíkig, 600-tól 773 méter magasságban, a hegyvidéki régió széléig. A csúcsról a gyűrű alakú teraszokon keresztül lehet leereszkedni a völgybe. A tájkép változatos, mert a vogelsbergi masszív bazalt, tufafala mellett dagadólápok, valamint ősi, erdei részek teszik érdekessé a tájat. Délnyugat felé haladva aztán sétánk során a romantikus Lahn-völgybe érünk. Itt olyan történelmi városokba kukkanthatunk be, mint Marburg, Wetzlar, Weilburg és Limburg a. d. Lahn. A vidék kedvelt kiránduló helyeit, különösen a kenusok és kerékpárosok értékelik nagyra.
Hessen északi része, a Grimm testvérek szülőföldje. Igazi fénypontja a Kellerwald-Edersee nemzeti park, amelynek lábánál terül el Németország egyik legnagyobb mesterséges tava, az Eder tó, paradicsom a vízisport szerelmeseinek. De a Hohe Meißner, -a hegy, amelyen Grimm, Holle-Bodza anyója lakott, -vagy a sababurgi őserdő, a Reinhardswaldan is a kiránduló zarándok helyének számít. Az észak-hesszeni metropolisz, Kassel, különösen a művészet rajongók körében szerzett nevet magának.
És ez még nem minden, mert a kis gyógyüdülők mellett, -mint Bad Salzhausen, Bad Salzschlirf vagy Herbstein,- lehet kerékpározni a két hesseni panoráma-kerékpárúton, a Vulkanradwegen és a Bahnradweg Hessenen. A Kinzig völgyhez érve, mely kettéválasztja Vogelsberget és Spessartot, a Gelnhausenben a Babarrossa császári palotával, Hanauaban pedig a Grimm testvérek szülővárosával hívogat. A tartomány déli részén található a mondák övezte Oberwald, a Hessische Bergstraße Heppenheim és Bensheim körül, valamint a tudományok városa Darmstadt, a szecesszió egyik központja Németországban. Végül Hessentől keletre emelkedik a Rhön, a nyitott messzeség vidéke, Hessen legmagasabb hegycsúcsával, a Wasserkuppeval (950 m). A majdnem erdő nélküli fennsíkról messze ellátni a völgyeken túlra.

Oberwald

A mi úti célunk a Vogelsberg szívében lévő nemzeti park
Oberwald (351.2) volt. Természetesen állat és növényvilága védett, mint pl. a bükkfa az északi lejtőkön. Az elmúlt években visszatért az eurázsiai hiúz. Nemrég farkasokat is láttak, meg vadmacskát, amit a hiúzhoz hasonlóan, hírhedten nehéz észrevenni. Aztán itt is, mint Hesse tartományban nagy számban vannak jelen a vaddisznók.

Vogelsberg egyébként nemcsak a kirándulók, de a téli sportok kedvelt területe is, a Herchenhainer Höhe, Hoherodskopf, az 55 km lesikló pályájával az alpesi síelés ősrégi helye. Nyáron túrázni lehet, meg a hosszú távú kerékpáros útvonalak szintén gondoskodnak a szabadidős tevékenységekről, azonkívül a vulkán cycleway, és a vogelsbergi déli vasúti cycleway. Sőt, vannak rendszeres RMV buszok, az úgynevezett vulkán expresszek, melyek a környező városokból, -mint Büdingen, Stockheim, Nidda, Hungen, Mücke, Schlitzen- indulnak. A buszok pótkocsikkal felszereltek, amelyeken a bicikliket szállítják, a legtöbb buszjárat Hoherodskopfig visz. A vulkán és a déli vasúti kerékpárutak célirányosak (70 km hegyi kerékpárút), de a korcsolyázók is használhatják. Hochenskopfban meg Schottenben vannak a fő információs, turista központok, melyek egész évben nyitva tartanak.

Hamamelis

És ami miatt Vogelsbergbe látogattunk még az a hamamelis avagy a nagylevelű csodamogyoró (Hamamelis virginiana) virágzás volt. Európában egyedül itt és a belgiumi Antwerpenben látható. A csodamogyoró, vagy boszorkány mogyoró, ahogy az angolok nevezik, a kőtörőfű virágúak családjába tartozó, lombhullató cserje. Észak-Amerikából származik, a nedves erdőkben 5 m magasra is megnőhet. Külsőleg hasonlít a közönséges mogyoróbokorhoz. A nemzetség neve “hamamelis” egyébként azt jelenti, hogy “gyümölccsel együtt”, utalva a virágok egyidejű előfordulására. A hamamelis virginiana szeptember és november között virágzik, míg a többi faj ilyenkor januárban és márciusig eltart. Minden virág négy, karcsú, szíj alakú sziromból áll, halvány, sötétsárga, narancssárga, vagy piros. Fogazott levelei szórt állásúak, ovális alakúak. Sárga, fürtös virágai sallangosak, késő ősszel vagy télen nyílnak. Termése fásodott falú tok, amelyben 1-1 szárnyas mag található. A gyümölcse egy 0,95 cm hosszú, két részből álló kapszula, amely mindkét részen egyetlen 0,64 cm-es fényes fekete magot tartalmaz. Ami érdekes, hogy a kapszula ősszel robbanás-szerűen szétesik, körülbelül 8 hónappal a virágzás után, és a magokat nagy erővel kilövi. Ezért gyakran nevezik csattogó mogyorónak.

Amit a virág megcsodálásakor megtudtunk, hogy a csodamogyorót belsőleg és külsőleg egyaránt használják vénás keringési elégtelenség okozta zavarok (lábduzzanat és aranyér) kezelésére, de kiváló szájöblítőként is. Helyileg pedig bizonyos szembetegségek (irritáció, kellemetlenül égő, szúró szem) enyhítésére alkalmas.

Gyógyhatása

Állatkísérletek igazolták, hogy a csodamogyoró-kivonat növeli a visszerek ellenálló-képességét, csökkenti a hajszálerek átvezető képességét, és gyulladáscsökkentő hatású. A humán gyógyászatban a kivonatot csak helyi kezeléseknél vizsgálták. Úgy tapasztalták, hogy jó érösszehúzó, valamint az ajak herpeszre és az ekcémára gyakorol jótékony hatást. Alkalmazásakor mindeddig nem észleltek mérgező hatást, de – különösen tinktúrája – esetenként kiválthat allergiát.

A hamamelis vagy boszorkány mogyoró, téli virág, az ó-angolban Wych Elm, vagy Ulmus glabraként volt ismert, mert a hamamelis gallyat a középkorban jóslásra használták).

A hamamelis persica, a hamamelis virginiánál korábban megjelent faj. Belgiumban népszerű dísznövény (a Kalmthouti Arborétumban Antwerpenben termesztik), melyek variánsai gazdag sárga-narancs-piros virágot hoznak.

2018 Szilvesztere a világ leghosszabb várában

Posted on Updated on

Burghausennek,-a világ leghosszabb várkastélyának végtelennek tűnő falai, harangjai, tornyai és kápolnái-1051 méteren keresztül egy keskeny hegykorongon keresztül vezetnek a romantikus Wöhr tó és a csillogó Salzach között Ausztria alpesi határáig. A burghauseni vár, amely több mint ezer éves történelem tanúja, hogy hogyan lett 2018 Szilveszter napján az érzékek és a történelem festői ünnepe számomra, nos íme a történet:

A vár már i.e. 2.-1. században lakott volt, feltételezhetően kelta, szekciós erődítményként működött. A 8.-9. században az Agilolfingian herceg vette birtokba, aki Burghausenben hivatalos bíróságot állított fel a sókereskedők védelmére. A kastély első bővítése X. Sighard (Aribone család) uralkodása alatt történt. 1090 körül Oroszlán Henrik birtokába került. 1180-tól a burghauseni grófok székhelye lett, tovább építése azonban csak a Wittelsbachok idején folytatódott.

1255-től a várhoz teljesen új szárnyat építtetett XIII. Henrik, bajor herceg, aki annyira megszerette ezt a helyet, hogy ez nevezte ki második rezidenciájának, egyben a legfontosabb erődítménye volt alsó-Bajorországban, Landshut mellett. A 15. században (1480-1490) a vár szempontjából a legfontosabb, egyben utolsó építési szakasz következett, mely az alsó-bajorországi hercegek, Gazdag Henrik (1393-1450), Gazdag Ludwig (1450-1479) és Gazdag György uralkodása alatt történt (1479-1503). A bővítésre a török fenyegetés miatt volt szükség, így nyerte el a vár, végleges, mai formáját.

A 16. századtól Burghausen továbbra is hercegi rezidencia (1503-1505). A kastély önálló államként működött, egyben lakóvárként is szolgált. A lakóépületet a landshuti háború után (1503-1505) VI. Bölcs Albert és a fiai foglalták el. A kastély továbbra is fontos katonai jelentőséggel bírt.

A 17. században az erődöt ismét meg kellett erősíteni a svédek előre nyomulása miatt (1632). A 18. század első felében a külső erődítményeket a kiváló erődépítő marsall, Sebastian de Vauban tervei szerint átalakították (1633-1707), mely az örökösödési háborúk zűrzavarában jó szolgálatot tett. 1763-1779-ig a Tescheni béke megkötése után Burghausen részlegesen Ausztriához tartozott. A 19. században (1809-ben) minden külső erődítmény a francia csapatok birtokába került, Ney generális szállásolta be ide magát. Később azonban Napóleon kijelentette, hogy a kastély nem alkalmas kaszárnyának.

1891-től Burghausen város kormányzata nagyszabású felújításokba kezdett, a kastély végleges restaurálása a 20. században, 1970-re fejeződött be.

A várban ma 3 múzeum van: a Fotógráfusok háza, a Városi múzeum az Állami gyűjteménnyel egyetemben és a Börtön múzeum. A Városi múzeum az első udvarban kapott helyet a kincses kamrával, és az Erzsébet kápolnával együtt. 2012-ben a múzeum gyűjteménye Salzach-Wöhr természeti kincseivel bővült, összesen négy témakörben 1400 m2 területen.

Séta a 6 kastélyudvarban

A vár hat kastély udvarra osztott, ami együtt, olyan, mint egy gyöngysor. Minden egyes kastély negyedben rengeteg a felfedezni való. Vegyük hát sorra:

A 6. udvarház karakterét az “Oberer Schanz” (bástya 3 híddal) adja meg.
Ide az ún. Öttinger kapun keresztül lehet bejutni (ez volt az egyedüli bejárat az északi oldalról 1836-ig). Itt található a Hofberg,- a mögötte levő út az óvárosba vezet le,-aztán a Liebenwein torony, mely a Die Burg nevű művészeti csoport fotókiállításainak ad otthont. Ebben a legkülső udvarban főként a közigazgatási irodák, a tisztviselők lakóhelyei és a vár személyzete lakott. Itt működött a Rentmeisterstock-az Adóbegyűjtő hivatal. Gyönyörű Óratornya a színes falfestménnyel és a napórával pompás képet ad a késő középkori művészeti stílusról.

Az 5. udvar (1479-1489-ben épült) fénypontja a Hedwig kápolna. Ulrich Pesnitzer építette, Gazdag György, és a felesége Hedwig számára (aki a közeli Landshut ura volt).
A Kertészek tornyából kilátó torony lett 1963-ban, ami a csodálatos, zöld színben pompázó Wöhr tóra nyújt pazar kilátást.

A 4. udvarban őrizték a bűnözőket és érdekes módon a gabonát is itt tárolták. Ma a Börtön múzeum van benne a különböző, középkori kínzó eszközökkel, börtöncellákkal.

A 3. udvarban a régi fegyvertár volt, a lőszereket, és a silót is itt őrizték. Ma a Régi szerszámok múzeuma található itt, érdekességei között említésre méltóak a borstartó edények, amelyeket a harcokban is bevetettek. Itt is van egy kilátó torony,-ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a városra és a Wöhr tóra.

A következő látnivaló a Haberkasten torony, napjainkban az Athanor Színház Akadémia tulajdona. Ebben a negyedben van még egy érdekes, Grimm meseszerű ház, aminek az udvarában áll a mester fegyverkovács vasszobra, népszerű nevén “Schwurfinger”, akit olyan pozitúrában örökítettek meg, hogy a hüvelykujj első két ujját felemelve tartja, mintha éppen esküt tenne.

A 2. udvar, a fő-és belső udvarhoz vezet, itt gyakoroltak a katonák, ma a szabadtéri fesztiválokat és koncerteket tartják itt. Végül egy hídon keresztül, a György-kapun áthaladva juthatunk be az első udvarházba. A kapu bejárat jobb oldalán a bajor és lengyel uralkodók címere ékeskedik (Gazdag György bajor herceg és Hedwig lengyel hercegnő címere). Az első kastély udvara tulajdonképpen a központja a világ leghosszabb kastélyának. A belső vár magas tufa kőfallal van körülvéve. Itt két múzeum is található, valamint az Erzsébet kápolna. A kápolnától jobbra, a régi tároló helyén most az információs központ van, itt lehet megvenni a belépő jegyet a Városi gyűjtemény megtekintésére.

Puskapor torony

A vár megtekintése után érdemes egy sétát tenni a vártól nyugatra lévő Wöhr-tó fölé magasodó, robusztus Puskapor toronyhoz. A sétányon haladva egy impozáns épület komplexhez érkezünk (A torony teljes átmérője 18 méter, a falak öt méter vastagok). Az őrtoronyban, melyet 1488-ban szándékosan a vár elé/alá építették, hat fegyverraktár szolgálta Burghausen védelmét. A vészhelyzetre egy 22 méter mélyre fúrt kúttal készültek fel, az biztosította a vizet a helyőrség és a vár lakói számára, egy hatalmas élelmiszer raktárral egyetemben.

Végül a Puskapor toronytól egy gyönyörű sétaút vezet a régi, titkos folyosón keresztül a Wöhri tófürdő bejáratáig, onnan az Alois-Buchleitner-weg mentén lehet visszajutni a várhoz.