Citromos uborkatorta Gin bevonattal

Az uborka lédús és sok ásványi anyagot (főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat) tartalmaz, kitűnő szomjúság ellen és kalóriatartalma is különösen alacsony. Sokféle vitamint tartalmaz (a B-csoport összes vitaminját, C-vitamint, némi A- és E-vitamint). Rostjai könnyebben emészthetők, ha fogyasztás előtt kissé lesózzuk, vagy egyszerűen alaposan megrágjuk. Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják (maszk vagy lemosó formájában), így segít a pirosodás, a viszketés és a hámlás gyógyulásában. Fajtától függően az uborka több vagy kevesebb keserű aromás anyagot tartalmaz (amely a szárhoz közeli részben koncentrálódik). A fajtaválogatás során a cél a nem keserű, finom, gyenge és ropogós húsú, kevés magot tartalmazó uborkák termesztése. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma miatt vízhajtó hatású. Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat.

Magyarországon főként salátaként, téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják.

Az uborka történetéről annyit tudunk, hogy Nagy Károly már a 8.-9. században termesztett uborkát a kertjében. Állítólag csak a 14. század elején került át Angliába, aztán eltűnt a konyhákból, majd körülbelül 250 évvel később bukkant fel újra. A spanyolok (az olasz Kolumbusz Kristófon keresztül) 1494-ben szállítottak uborkát Haitire. 1535-ben egy Jacques Cartier nevű, francia felfedező, “egy nagyon nagy uborkát” talált. Később kiderült, hogy ez volt a ma Montreal területén termesztett uborkafajta őse.

Magyarországon valószínűleg már a 13. században megjelent, és a főúri és kolostorkertekből került a parasztgazdaságokba. Legfontosabb termőterülete Nagykőrös és Kecskemét környéke volt. Nagykőrösön a múlt század első felében olyan jelentős volt az uborkatermesztés, hogy a két világháború között a hagyma után az uborka a második helyen állt a magyar zöldségkivitelben. A mai piacot uraló hosszú, egyenes, sima és nem keserű kígyóuborkát a második világháború után Hollandiában kezdték termeszteni.

Híres uborkafajták:

A libanoni uborka, ami kicsi, sima, de különböző ízű és aromájú. Az angol uborkákhoz hasonlóan a libanoni uborka is szinte mag nélküli.

A kelet-ázsiai uborka karcsú, mélyzöld színű, és göröngyös, barázdált héjjal rendelkezik. Szeletelve salátákhoz, pácoláshoz stb. használhatók, egész évben teremnek.

A Beit Alpha nevű uborka kicsi, édes uborka, amely a Közel-Kelet száraz éghajlatához igazodik.

Az alma uborka rövid, kerek uborkafajta, amelyet Új-Zélandon és Európa egyes részein termesztenek, világos sárga-zöld színéről és enyhén édes ízéről ismert. Éretten a gyümölcs apró tüskéket növeszthet, és számos, ehető zöld magot tartalmaz. A gyümölcsöt általában nyersen, hámozatlanul fogyasztják.

A perzsa uborka, mini, mag nélküli, és kissé édes, Kanadában a nyár folyamán terem, az Egyesült Államokban viszont egész évben. Könnyen vágható és hámozható, átlagosan 10–18 cm hosszúak. Ezeket gyakran sima joghurtba téve mentával, vagy vékonyra reszelve, sóval és citromlével ízesítve eszik.

A Schälgurkens nevű vastag bőrü német uborkafajtát hámozás után párolva vagy sütve, gyakran darált hússal vagy kaporral fogyasztanak Németországban (Schmorgurken).

A Kheera nevű uborkafajta India különböző részein terem. Világos vagy sötétzöld színű, vékonyhéjú, nedvességben gazdag, húsos, apró ehető magokkal. Legjobban salátákban, szendvicsekben vagy tortákban, gyümölcsléként élvezetes. Magas a víztartalma.

A Dosakaya vagy kekiri (Cucumis melo conomon) egy sima héjú, viszonylag kemény uborkafajta (Dél-Indiában és Srí Lankán népszerű), amely érlelt állapotban narancssárgává vagy sárgává válik. Gyakran összetévesztik a sárgadinnyével, végül is ugyanabból a fajból származik.

Citromos uborka torta Gin-es krémmel

Hozzávalók: 200g uborka héjastul és fél citrom leve, 150g vaj, 150g kristálycukor, másfél teáskanál vanília kivonat, 2 tojás, 200g sima liszt (minden célra), 2 teáskanál sütőpor

a Gin-es bevonathoz: 75 gr vaj (szobahőmérsékletű), 200g porcukor, Gin vagy citromlé (esetleg lehet dúsítani mascarponével vagy Philadelphia krémsajttal)

1. Melegítsük elő a sütőt 170C-ra/325F-re. Enyhén zsírozzuk be a tortaformánkat.

2. Mossuk meg az uborkát és hagyjuk rajta a héját, vágjuk ketté (hosszában) és egy kiskanállal kaparjuk ki belőlük a magokat. Vágjuk darabokra, és pürésítsük/turmixoljuk. Adjuk hozzá a citromlevet.

3. Keverjük habosra a vajat, reszeljük bele a citromhéjat, adjuk hozzá a cukrot és a vanília kivonatot, majd keverjük tovább így mindennel együtt néhány percig, amíg könnyű és selymes nem lesz.

4. Adjuk hozzá a tojásokat, egyenként, mindegyiket jól felverve.

5. Adjuk hozzá a sütőport a liszthez, és keverjük össze. Végül a nedves összetevőkbe keverjük bele a lisztkeverék 1/3-át, majd óvatosan keverjük össze az uborka 1/3-ávalt és folytassuk így, amíg az egészet össze nem kevertük.

6. Öntsük bele ezt a masszát a tortaformánkba és süssük ki az előmelegített sütőben 30 perc alatt, vagy amíg a hurkapálcika próbával meg nem győződünk róla, hogy megsült. Hagyjuk hűlni öt percig a tortát a tortaformában, majd hűtsük le teljesen mielőtt elkészítjük a gines bevonatot.

A Gin-es bevonathoz: Verjük habosra a vajat, a porcukorral és a ginnel együtt, amíg sima, selymes krém nem lesz. Tegyük a hűtőbe, hogy a torta még jobban lehűljön. Végül a Gin-es krémmel bevonjuk és megtöltjük a tortánkat és már kínálhatjuk is.

• 

Goa-i uborkatorta, a Tavasali

A vegetáriánus konyhájáról ismert goai (indiai) konyha kedvence is egyfajta uborkatorta, ami desszerttortaként ismert, egyes változata citromkrémmel bevont, mentával ízesített, de kedvelt a joghurttal készült variánsa is.

A goai uborka torta indiai neve: tavasali (a tavshe uborkát jelent, a sali meg tortát). Ez egy tojásmentes torta. Talán azért olyan népszerű, mert Goában az uborka egész évben terem, így ezt a tortát az év bármely szakában élvezhetik.

Hozzávalók: 2 és fél csésze uborka, hámozva, lereszelve, 1 és 1/2 csésze nádcukor, 1 csésze búzadara, 1 csésze friss kókuszreszelék, 1/2 kk sütőpor, 4 kardamom mag összetörve, 10 db kesudió, öszetörve, 1/2 kk só

Készíthetjük különböző módokon. Tegyük egy serpenyőbe a búzadarát és pörköljük meg. Hagyjuk teljesen kihűlni. Vegyünk egy keverőtálat, és adjuk hozzá az összes összetevőt, a reszelt uborkát, a sült darát, a kesudiót, a reszelt kókuszt, az összezúzott kardamomot és a szódabikarbónát, és jól keverjük össze (ne lepődjünk meg, amikor a reszelt uborka vizet enged). Öntsük az előkészített keveréket egy vajazott vagy zsírozott tepsibe. Ezt a tojás nélküli uborkatortát sütőben is kisüthetjük, de egy dupla fedelű edényben, gőzfürdőben is elkészíthetjük. Ha az utóbbi módszert választjuk, figyeljünk arra, hogy annyi vizet öntsünk az edényünkbe, hogy a formánk, vagy lábosunk tetejéig érjen. De lehet a rezsón is egy vízzel megtöltött edény fölött gőzölni, de ehhez jól be kell dunsztolni, alufóliával letakarni. Először 20 percig fedő nélkül kell gőzölni, majd le kell fedni és alacsony lángon még 30 percig főzni/gőzölni. Friss citrommal-mézzel vagy bodzaszörppel ízesített joghurttal fogyasztva az igazi!

•