spanyol

A leghosszabb nap legrövidebb éjszaka Belgiumban

Posted on Updated on

pentecote 103Hapje-tapje Belgiumban és a Turó Rudi

Belgium soknyelvű ország, a vallon tartományokban a francia szellem, a flamandokban a holland befolyás az erősebb, de amióta Brüsszelben van az Európai Unió központja, Belgium konyhaművészete, további nemzetek ételeivel gazdagodott.

A belgák nemzeti étele a sült krumpli,de a fritöri standok mellett gombamódra elszaporodtak a szendvics és salátabárok. A spanyol hódítás miatt mindig is erős volt Belgiumban a spanyol befolyás (1986 óta ráadásul tagjai az EU-nak) rengeteg a spanyol vendéglő, ahol a bejáratnál tapasszal kínálják a belépőt, szalsza vagy flamenco hangjai szűrődnek ki és a vendégek szeme láttára készítik a paellát.

A spanyol ételek után a török pita és kebap következik a népszerűségi listán, de az olasz pizza és lasagna, kedvező ára miatt szintén listavezető, főleg a diákoknál. A negyven + korosztály viszont esküszik a belga konyhára, de mivel a belgák nem szeretnek főzni, ezért kénytelenek voltak megszeretni az egzotikus-orientális konyhát is. A vallonok jobban rajonganak a marokkói kuszkuszért és a libanoni bulgurért, egy thai vendéglőbe is mindig szívesen térnek be, mert milyen mennyei egy tigrisrák, kókusztejes curry szószban, a flamandok viszont nyitottak a kínai, vietnámi ételekre is. Ha viszont egy belga ember éppen mediterrán tálra vagy tintahalra éhes, nem kell Görögországba mennie, mert a helyi boltokban lehet beszerezni a legjobb görög előételeket, fetát oregánóval, tzazikit, taramát és a szőlőlevélbe csomagolt dolmiót és ráadásul nem kell borsos árat fizetni minden fogásért. A boltok egyébként is sokat segítenek a nemzetközi ételek, termékek reklámozásában: és a megjelenő, új áruk mellé azonnal kifüggesztik a használati utasítást, receptekkel együtt.

Hapje-tapje

A nemzetközi ételek népszerűsítése évente több alkalommal, kóstolók keretében történik. A vendéglősök ilyenkor lehetőséget kapnak, hogy bemutathassák házuk specialitásait. A legnépszerűbb és legsikeresebb gasztronapra, a múlt héten, június 21.-én kerül sor. A leghosszabb nap, legrövidebb éjszakának (Langste dag) nevezett színes kavalkádon a városok kertvendéglőkké alakultak, és mint minden évben idén is hapje-tapjével, (hapje-egy falat-tapje-csapolt sör) azaz ingyen kóstolókkal lakatták jól az egész országot.

És hogy mit tudnak rólunk magyarokról és a magyar ételekről Belgiumban? A válasz lehangoló: jóformán semmit.

Állítólag még a „kőkorszakban”, az 1958-as brüsszeli világvásáron népszerűsítették utoljára a paprikás csirkét, a gulyást, és a töltött káposztát. Majd 41 évvel később, 1999-ben, az Europália keretén belül volt egy rangos kiállítás Magyarországról, ahol a magyar konyha kapcsán megemlítették a gulyást. És mi történt Magyarország unióba lépése óta? Ami a magyar konyha népszerűsítését illeti, nem sok. Eleinte volt egy gyenge próbálkozás a Túró Rudival, de végül nem kellett se a hollandoknak, se az olaszoknak, akik már majdnem megvették és Pöttyös néven akarták népszerűsíteni. 2004-ben, a királyi palota közelében Brüsszelben, nyílt egy katasztrófális élelmiszer bolt, ahol lejárt szavatosságú piros aranyakat és matyóhímzéses terítőket lehetett kapni…nos így nem csoda, hogy nem vagyunk népszerűek…