Szüreti mulatságok Németországban szeptembertől-novemberig

Posted on Updated on

Németországban rengeteg szürettel kapcsolatos eseményt őriztek meg a mai napig, az egyik ilyen az Almabtrieb, (szó szerint: levezetés a hegyi legelőről-t jelent) a marhapásztorok visszatérése a hegyekből. Az alpesi tradíció szerint- amennyiben a nyáron nem történt baleset,- az állatokat virágokkal borítják be. A tehenek különleges fejéke havas szépéből (ciklámen színű virág), havasi törpefenyőből, meg szártalan bábakalácsból és papírvirágokból áll.

A falubeliek népviseletbe öltöznek, így üdvözlik az állatok karámba hajtását, a tulajdonosukhoz való visszakerülését. Európa alpesi régiójának ez a féltve őrzött hagyománya napjainkra turisztikai attrakcióvá nőtte ki magát (augusztustól-szeptember végéig vagy október elejéig tart). A falusi mulatságra étel-ital standokat állítanak fel, körhintával és kézműves termékek árusításával, zenei programokkal (havasi kürt, kolompszóló) tarkítják a programokat.

Tavasszal, ugyanez történik fordítva, akkor az istállóból viszik fel a szarvasmarhákat a hegyekbe (Svájcban: Alpaufzug, Alpfahrt, Alpauffahrt; Németországban/Ausztriában: Almauftrieb) de ezt az eseményt csak Svájcban ünneplik, Németországban és Ausztriában kevésbé ismert.

Az állatok téli alomra hajtása egy nagyon érdekes esemény, de a világ legnagyobb népfesztiválja (sörfesztivál és utazó vidámvásár) akkor is az Október fest. Münchenben 16-18 napon keresztül ünneplik az új sört (szeptember közepétől október első vasárnapjáig), és hihetetlen, de évente több mint 6 millió ember vesz részt rajta a világ minden tájáról. A helyiek csak Wiesennek-Rétnek nevezik a Terézia rét-Theresienwiese után, amit ilyenkor ellepnek az árusok és mutatványosok. Az Október feszt a bajor kultúra annyira fontos része, hogy már 1810 óta megrendezik, s azóta minden évben a város polgármestere nyitja meg az első hordó sör csapolásával, amit egy parádés felvonulás előz meg. Amikor lóháton megérkezik a középkori, fekete szerzetes csuhába öltözött egyetemista lány, kezében egy korsó sörrel, meg egy óriás retekkel (májusi retek), a komlóágakkal díszített sörfőzdék sátraiban kezdetét veszi a mulatság. A bajor és nem bajor emberek pazar népviseletben mulatnak, karneváli hangulat hatja át az óriási teret. A rendezvény ideje alatt persze a hangsúly a sörfogyasztáson van: 2013-ban, például 7 700 000 litert adtak el. A müncheni esemény mintájára ma már más városokban sőt szerte a világon is tartanak Oktoberfest ünnepségeket.

Épphogy véget ér a müncheni Oktoberfest máris kezdetét veszi a német újraegyesítés napja. Ha október elseje a hétvégére esik vagy a hét elejére, akkor 3 napossá duzzad ez a nem mindenki számára öröm ünnep. Hogy miért? Íme egy rövid történelmi szemle ezzel kapcsolatban:

„1990. október 3-án jelentették be Németország újraegyesítését, ezzel a korábbi szocialista blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaság hivatalosan is csatlakozott a Vasfüggöny túloldalára került Német Szövetségi Köztársasághoz. A nevezetes bejelentés véget vetett a német állam 45 éves megosztottságának, szimbolikusan pedig a hidegháborút is lezárta, hiszen ezek a területek a szovjet-amerikai szembenállás – az európai hatalmi játszma – során mindvégig kulcsfontosságúak maradtak. Bár a Kohl által létrehozott egyesítési alap 1994-ig több mint 155 milliárd márka segéllyel támogatta az NDK felzárkózását, a befektetők távolmaradása miatt az egykori nyugatnémet országrész arra kényszerült, hogy a vállán cipelje a keletieket. Így tehát, bár 1990. október 3-a a felhőtlen ünneplés napja volt, a kemény munkát hozó mindennapok során az „oszi (keletnémet)-veszi (nyugatnémet)” ellentét hamarosan megkeserítette az újraegyesült Németország életét, a regionális különbségekből eredő konfliktust pedig máig sem sikerült leküzdeni. Ahogy a keletnémet születésű Angela Merkel kancellár 2009-ben mondta, az egyesítés folyamata még mindig nem ért véget, a külön töltött négy évtized valószínűleg még hosszú ideig éreztetni fogja hatását a társadalomban.”

De hagyjuk a politikát, térjünk vissza ismét a vidám szüreti mulatsághoz, a sör után a borkóstoláshoz. Németországban ez az ún. Erntedanktagra esik, ami Hálaadást jelent, és éppen olyan hivatalos ünnep, mint Kanadában vagy az USA-ban a Thanksgiving. A német Erntedankfest azonban elsősorban vallásos ünnep, ezért a fesztiválokat a templomok parókia termeiben vagy művelődési házakban tartják. Mivel a vallási ünnepek hagyományai a helyi kultúra részei, ezért az egész közösség együtt készül rá. Amikor a nagyobb városokban ünneplik, általában egy istentisztelet része. Az Erntedankfest gyakran október első vasárnapjára esik, ami általában szintén az első vasárnap a következő Michaelistag (Mihály nap) vagy Michaelmas napjáig, amely szeptember 29-én van, de a különböző városokban, különböző időpontokban tartják (szeptemberben és októberben).

Szalmából készült hálaadás napi korona

A hálaadás kiváló alkalom családi összejövetelekre, de ami a lakomát illeti, nem akkora trakta, mint az amerikai Thanksgiving. Pulyka helyett az úgynevezett Masthühnchen-t részesítik előnyben, melyek speciálisan hízlalt baromfik. A Der Kapaun egy kiherélt kakas, amit úgy táplálnak, hogy súlyosabb és húsosabb legyen, mint egy átlagos kakas. A Die Poularde, egy sterilizált jérce. A német hálaadás elmaradhatatlan kelléke a “szüreti szalma korona ” (Erntekrone). Ezzel a gabonából, virágokból és gyümölcsökből összeállított koronával vonulnak be a templomba a helyi lakók. Az ünneplés többnyire magában foglalja az áldást, na meg a plébánián már reggel megkezdődik az evés-ivás, a Frühschoppen.

Végül a német katolikusok Szent Márton (Martinmas) napját november 11-én ünneplik. Sok országban ettől a naptól kezdve számítják a téli beköszönését, -Kölnben a farsangi bizottságok ezen a napon, 11 óra 11 perckor ülnek össze, hogy megválasszák a karnevál hercegét!- Az iskolás gyerekek Szent Mártont, lampionos felvonulással köszöntik, november 10-én és 11-én.

A sült liba hagyományos Márton napi étel, valamint a bor, ami ekkora érik be. Németországban Szent Márton napján a liba mellett kötelező Szent Márton kenyeret sütni, vagy venni, Európa más országaiban viszont, mint pl. az osztrák szomszédainknál “Martinloben”-eznek, azaz kollektív fesztiválként ünneplik meg. Ebből az alkalomból borkóstolást tartanak, élőzenével, vásárral. Este “Martinigansl”-et, sült libát esznek, desszertként sült almát, vanília szósszal.

A protestáns németek Márton nap előtt egy nappal processziót tartanak, Martin Luther (1483. november 10-én született) protestáns vallás alapítójának a tiszteletére.

(Szent Márton jóságáról már életében legendák keringtek, Márton, amikor, hírét vette, hogy püspökké akarják szentelni, a küldöttek elől a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal óriási zajt csaptak, elárulták Márton rejtekhelyét. Így lett Márton madara a liba! 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. Élete során fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy részét megtérítette, csodatettek és gyógyulások kísérték útját. Szent Márton ma Franciaország védőszentje).

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s