Nyugis, francia karácsony

Posted on

Minden ország kicsit másképpen ünnepli a karácsonyt. A franciák mindig is híresek voltak különcségeikről. Ez a karácsonyi szezonra is érvényes, ami a több száz éves hagyomány szerint, nem csupán 48 órára korlátozódik, hanem 2 teljes hétre. Így, ha az idei karácsonyt Franciaországban szeretnénk eltölteni, vagy csak kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen a karácsony gall módra, akkor íme 10 érdekesség: 

1. Dec. 6-dec. 24.-jan. 6. A franciák nagyon rugalmasak az ajándékosztás napját illetően. Az ország északi részén, a gyerekek már december 6-án megkapják a karácsonyi ajándékukat. Délen és nyugaton viszont a családok inkább Szenteste gyűlnek össze, akik viszont képesek kivárni, azok csak január 6.-án, a 3 királyok napján ajándékozzák meg egymást.

2. Levelek a Télapónak: A francia gyerekek Télapónak írt levelei nem a kukában vagy a fiókok mélyén landolnak. Franciaországban ugyanis 1962 óta törvény mondja ki, hogy a Mikulásnak minden egyes levélre válaszolnia kell. Ez a törvény nem kétséges, hogy segített fellendíteni a Télapó mítoszt a gyerekek között, de a köszönet a postásokat illeti a plusz munkáért.

3. Bohém betlehem: a hagyományos betlehemet mindenki ismeri,- úgymint kis Jézus a jászolban, Mária, József, (franciául Les Santons)-, de a franciáknál nem csak a szokásos karakterek kapnak helyet az istállóban, hanem olyan hétköznapi figurák is, mint a zöldségárus, a pék, a gesztenyesütő asszony, és a helyi hírességek.

4. Père Fouettard avagy a verekedős atya: nos ennek a félelmetes figurának van pár különböző rokona Európa-szerte (a németeknél és az osztrákoknál a krampusz, a hollandoknál és a belgáknál a Zwarte Piet), de Franciaországban, legalábbis az északi, és keleti részen, Fouettard atya a mumus, vele ijesztgetik a gyerekeket. Bár a szerzetesnek a múltban elkövetett gonoszságaiért közmunkát kell végeznie, 2013-ban a korbácsolós atya vagy pofont osztogató, már szent Miklós kísérője lett, aki ha parancsot kap rá, mondjuk még mindig elfenekeli a rossz gyerekeket.

A legismertebb történet Le Père Fouettard-ról 1150-ből való, mely így szól: “Három nemes ifjú, egy bentlakásos, vallásos iskolába igyekezvén, egy bizonyos kocsmáros vendéglőjébe tértek be egy kis pihenőre. A hátborzongató verzió szerint, amikor a kocsmáros megtudta, hogy a fiúk milyen gazdagok, altatóport tett az italukba, majd amikor álomba szenderültek, a feleségével együtt elvágta a torkukat, de mivel újabb vendég érkezett, nem tudta őket feldarabolni! (jakk) ezért a holttesteket gyorsan hordókba tette. A vendég, nem volt más, mint Szent Nicholas, aki miután felfedezte a bűncselekményt, feltámasztotta a fiatalokat. Ezután Fouettard-nak vezeklésül Nicholas szolgálatába kellett állnia.

Egy másik történet szerint, 1552-ben, Metz (Kelet-Franciaország) várostroma alatt a gonosz V. Károly képmását végig vonszolták a városon, majd diadalittasan elégették. Miután Metz felszabadult, V. Károly elszenesedett festményét egy tímár megtalálta és a kép alapján egy félelmetes figurát rekonstruált belőle. Később V. Károly és a tímár kreációja valahogy összemosódott, belőle lett Père Fouettard. S mivel a város felszabadítása a Szent Miklós téren ért véget, ezért vált az atya, szent Miklós gonosz párjává (aki pl. a középkorban még kivágta a hazugságon kapott gyerekek nyelvét). Nos, a mai Fouettard atya sötét, baljós tekintetű középkorú férfi, göndör, fésületlen hajjal, hosszú torzonborz szakállal. A fegyvere egy ostor, meg egy nagy bot, vagy venyige. Némelyik városban fonott puttony van a hátán, amiben elfér egy gyerek. Másutt rőzsét cipel. A sötét arcszín magyarázata: a babonások szerint az atya az elszenesedett képmásból kelt életre, míg mások szerint a korom, a kéményekből kerül rá, amiken lemászik a kandallóba.

5. Fatuskót a tűzre: Az angolnyelvű országokban a rénszarvas számára sárgarépát készítenek ki a kandalló mellé, és fél korsó sört a Mikulásnak, Franciaországban a gyerekek a cipőiket teszik a kályha elé, abban a reményben, hogy Noel atya (Karácsony apó) színültig megtölti azokat kis ajándékokkal, édességgel, gyümölccsel, dióval stb.

6. Minőség nem a mennyiség: inkább szokás, mint hagyomány Franciaországban, hogy amikor eljön a karácsonyi őrület, tülekedés ideje az emberek a luxus áruházak vagy bevásárló központok helyett a piacot választják, ahol nem győznek betelni a tornyokba rendezett savanyú káposzta látványával, a hozzávaló kolbászkákkal együtt. A nancy-i piacon felfedezhetjük a híres kelt tészta titkát (bergamotte olajat használnak a tésztához). Lyonban tobzódhatunk a füstölt oldalasokban, disznófej salátában, petrezselyemmel meghintett szalonnákban, nem beszélve a pástétomokról, melyek minden valamire való piacon 2 külön utcát foglalnak el. Elzászban májból, nyelvből, vadhúsokból készül. A franciáknál nincs boxing day (dec. 25.) napi-leárazás sem, ellentétben pl. Nagy-Britanniával vagy Németországgal. Ezt az őrületet az újévre halasztják.

7. Éjféli mise: Franciaország nem igazán vallásos ország, de az éjféli mise hagyománya a mai napig él. Ez nem meglepő a káprázatos templomok láttán szerte az országban, amelyek az ünnepek alatt zsúfolásig megtelnek. Dec. 24-én az éjféli misén, azonban, ahol a hívők hagyományos karácsonyi énekeket, zsoltárokat énekelnek, nem vallásos buzgalomból teszik, inkább csak az ünnepi hangulat kedvéért, na meg, hogy megéhezzenek.

8. Illatos fák égetése, avagy csokis fatörzs: Ez a szokás főleg Dél-Franciaországban él, ahol a családi házakban karácsonykor begyújtják a kandallókat, majd egészen újév napjáig gondoskodnak róla, hogy ne aludjon ki a tűz. A régi időkben a hagyományhoz tartozott, hogy az elégett tuskó még egy használható darabját beledolgozták valamelyik aratáshoz szükséges mezőgazdasági gépbe, annak érdekében, hogy az szerencsét hozzon az eljövendő évben. Manapság a franciák a csokis verziót favorizálják, a buche Noel-csokis fatörzs nevű édességet falják nagy élvezettel.

9. Szentestei lakoma: más néven Le Reveillon, vagy Virrasztás a neve a szentestének, amire a francia családoknál gyakran késő este kerül sor, vagy csak a hajnali órákban, az éjféli mise után. A menü attól függően változik, hogy melyik régióról van szó, de általában gesztenyével töltött pulyka, liba, osztriga, libamáj kerül az asztalra. Desszertként kötelező 13-féle édességet kínálni. Mellesleg a Les Treize avagy a 13 francia karácsonyi desszert eredete a középkorba nyúlik vissza, és Provance tartományból indult hódító útjára. A szokásból később hagyomány lett, ami a mai napig él, azaz minden évben Szentestén és az azt követő 12 napon, 13 desszertet hordanak fel az asztalra. A 13-as szám Krisztust és a 12 apostolt szimbolizálja. A 13 sütemény minden megyében másféle, de a legtöbb friss vagy aszalt gyümölcsökből készül, olyanokból, amiket a november végi szüret után hűvös helyen tárolnak egészen karácsonyig (alma, téli körte, mandarin, narancs, dinnye, szőlő, szilva).

10. Királyok süteménye: Végül a Vízkereszt ünnepe (január 6-a), a Galette des rois vagy a Királyok süteménye néven ismert Franciaországban. A torta belsejében egy bab van elrejtve. Aki megtalálja, az viselheti aznap a tortára helyezett arany koronát, majd egyúttal választhat királylányt maga mellé. Ez a szokás gyerekesnek tűnik, de a franciák még mindig nagyon komolyan veszik. (A Galette de Noël egy palacsintához hasonló tésztaféle, cukorral megszórva és forró mézbe mártogatva fogyasztják, érdekessége, hogy hajdina lisztből készül).

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s