Babérleveles, olajbogyós szték és Apolló

Posted on Updated on

Apolló miatt Daphné örökzöld babérrá változott, ám a szép nimfa a növényekben is tovább kísértett. Daphné, Ladón folyamisten leánya volt, akit Apolló állandóan üldözött a szerelmével. A lány a hegyekbe menekült előle, ám az istenség még oda is követte. Zaklatottságában Daphné megkérte Péneusz folyamistent, hogy segítsen rajta. Péneusz meghallgatta könyörgését és amikor Apollón megközelítette a nimfát, meg akarta őt ölelni. Ahogy kitárta a karjait, Daphné babérfává változott. Ezért lett a babér Apolló szent növénye, és miatta hordott babérkoszorút a hajában. Apolló és a babér tehát elválaszthatatlanok lettek. A fa minden tulajdonságát az istentől kölcsönözte és Apolló papjainak a szertartásaiban is mindig szerepelt a babér. Fejükön babérkoszorút viseltek, és éjszakára a párnájuk alá tették, mert a levél segítségével azt hitték, hogy álmaikban megjelenik a jövő. Amikor jósoltak, kezükben babérágat tartottak és a bogyóját rágcsálták. Ha Apollónak kedves áldozatot akartak bemutatni, akkor babérfát égettek, mert az égő babérból olvasták ki az emberek eljövendő sorsát. A csendes tűz rossz előjel volt, de erős, pattogó lángjai boldog időket sejtettek.

A babért tehát akkor ismerhetjük meg igazán, ha ismerjük Apolló legendáját. Aki hajában babérkoszorúval járkált az emberek között, a legenda szerint nem őszült meg soha, és a babér is örökzöld maradt. Ezen kívül a líra és a háromlábú jósszék is hozzátartozott Apolló megjelenéséhez. Apolló, mint köztudott a lant és költészet istene; ezért aztán babérkoszorú került a költők fejére. De Apolló volt a bűnbocsánat istene is, így lett a babér a bűnbocsánat jelképe. A győztes hadvezér fején a babérkoszorút az istenek engesztelő kegyéért viselte. A római katona babérággal törölte le véres kardját, hogy istenei megbékéljenek.

A rómaiak azt tartották, hogy “babérba nem üt a mennykő”. Tiberius császár fején babérkoszorúval vészelte át a viharokat, mert az ég megkímélte a villámcsapástól. Apolló nyila űzte el a ragályt, mert a babér képes volt erős illatával a rothadást és betegségeket megakadályozni és távol tartani a gonosz szellemeket.

A látnoki erejű babér és a művészek kapcsolata nemcsak Apolló érdeme. A görögök az írókat és költőket különleges, ritka képességű embereknek tartották, ezért lett jelképük a babérkoszorú. Nem csoda, hogy a tehetséget megsokszorozó,—néha pótló—koszorú a művészek kedvelt tartozéka maradt századokon át. A babér evése fokozta az emberek jós képességét. Apolló egyik papnőjét, Püthiát, fantasztikus jóstehetséggel áldotta meg, aki delphoi híres jósnője lett. Nemcsak a fején viselt babérkoszorút, hanem miközben belélegezte a szentély padlóján lévő hasadékból a hallucinációt okozó füstöt, babérleveleket rágcsálva mormolta el a jövőt. Ennyi babérral körülvéve könnyű volt a szellemeket vallatóra fogni, hiszen mindezeken kívül háromlábú székét is babérok díszítették, széke mellett pedig a szent babérfa zöldellt.

Apolló és a nimfa története sokáig elevenen élt a görög néphitben. Ha valahol nagyon szépen és buján fejlődött a babérfa, azt suttogták, hogy az isten ott változtatta Daphnét babérrá. A görögöktől vették át a rómaiak a babér tiszteletét, egy ideig ők is elismerték csodatevő képességeiért. Aztán fokozatosan háttérbe szorult és sok-sok idő után a középkorban ismét színre lépett. A domonkos  rendi Albertus Magnus, a XIII. században felvirágzó előkelő kertek fontos növényeként említi a babért, a gránátalma mellett. Nyelvünkben a babér szó a XVI. században jelent meg. A XV. században —a laurus neve a babérfa helyett borostyánfa volt. A régi magyar szóhasználatban fellelhető a jutalommal járó borostyán fogalma, ami a babérkoszorút jelentette. Később babirnak vagy babilnak is hívták. Az eleinte csak patikában, levelenként vásárolt babér a virágtartók megjelenésével Közép-Európában is terjedni kezdett. A XVIII. században már így írnak róla: „Most már az ünnepélyeken vödörben nevelt babérfákat állítanak az ajtók mellé, emelvényekre stb., és természetesen babérkoszorút készítenek az érdem jutalmazására. A magyar kertekben ettől kezdve népszerű növény lett a babér. A pozsonyi prímási kertben, később az Eszterházy-ak kismartoni kastélyparkjában és télikertjeiben gyönyörű babérfák díszlettek. Napjainkban karácsonykor a babér az ünnepélyes hangulat elmaradhatatlan kelléke.

És hogy állunk a babérral a konyhában?

Nos a babér a legrégebben ismert és elterjedt fűszerek közé tartozik. Illó olaja, aromája miatt felhasználhatjuk levesek, tojás, burgonya, hal, paradicsom, hús, savanyúságokhoz, szószok, pácok, mártások, kolbászáruk, sültek, aszpik, kocsonya készítésénél, uborka, zöldparadicsom, tök, káposzta eltevésénél és halhúsok marinádozásánál (hal+babér tökéletes együttest alkot). A babér különleges ízt ad az egybesült húsoknak (sertés-marha), ha párolás közben a lébe teszünk egy-egy levélkét. Azoknál az ételeknél amelyek enyhén savanykás ízűek a babér elengedhetetlen (vadas, marhafartő, citromos mártás, nyúl, szarvas, őz, vaddisznó). A főtt ételekben 15-20 percnél ne hagyjuk tovább a babért, és a savanyúságokhoz 1-2 levélnél több nem szükséges. 

Jól ismert recept babérral a savanyú tojásleves, a vadmártások, az erdélyi vadashús, de mivel babérfüggő vagyok, a kedvenc receptem az Olajbogyós, babérleveles marhaszték! 

Íme a recept:

Hozzávalók: minden személyre 1 szelet marhaszték, 15-20 dkg, só, bors, olaj és vaj keveréke, 6-8 db olajbogyó (én a mandulával töltöttet szoktam venni) és persze 2 db babérlevél

Forrósítsuk fel az olaj és vaj keveréket egy serpenyőben. Kezdjük el pirítani benne a szték szeleteket. Sózzuk, borsozzuk, dobjuk melléjük a babérleveleket és pároljuk meg a húsokat mindkét oldalukon 3-3 percig, úgy, hogy nyomjuk le a szeleteket egy főzőlapáttal. Ha a szték kívánt mértékben megsült, vegyük ki és tegyük egy tányérra. Az utána maradt szaftba tegyük bele az olajbogyókat (max. 6-8 db-ot) és öntsük fel vízzel vagy tejszínnel. Pároljuk a szószt 2-3 percig, majd zárjuk le alatta a lángot. Tegyük bele a húsokat a szószba. Sült krumplival és jéghegy salátával kínáljuk. Felséges!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s