Kókuszos tejberizs málnaszósszal egy fürdővárosban

Posted on Updated on

„A város Ems, egy mély szurdok mellett fekszik, ami között erdős dombok, sétautak, kertek bújnak meg. Minden felettébb bájos itt.”  Dosztojevszkij

Fagyos csend fogad reggel a sétányon Ems fürdővárosban. -“Este viszont finom, fehér szőnyeg borítja majd be az utakat”.-vigasztal csalódott arcomat látva a Grand hotel portása, -“azokat a helyeket ahol egykor oly sok híres ember sétált. Egyesek azt hiszik, hogy a hegyekben a hó még mindig teljesen érintetlen”.-mondja, amikor megtudja, hogy mi járatban vagyok errefelé.

Nos a nyüzsgő élet, a legendás világ tova szállt, de egy kora téli napon, nem nehéz elképzelni milyen lehetett ez a hely, úgy 200 évvel ezelőtt. A Taunus, Westerwald között elhelyezkedő, „bájos” gyógyfürdő rangsorolása azonban a századok során átalakult. A lényeg persze nem változott: Ems továbbra is első számú téli-nyári úticél-attrakció.

A város története

Ems forró fürdőjét már a középkorban felfedezték, de csak a 18-ik század elején vált világhírűvé. Akkor építtették a gyógyfürdő mellé a barokk stílusú kastélyt a Nassau hercegek,-ahol ma a Grand hotel működik,-de a Kurhaus mellé még megannyi más épületet is felhúztak a kikapcsolódást keresők számára. Sándor cár, Vilmos császár különösen kedvelték Ems-et a nyári hónapokban. Az impozáns Kurhaus a mai napig őrzi az uralkodók emlékét (nem beszélve a lágyan simogató Lahn folyó vizéről). A hírességeknek köszönhetően ekkor egy új éra született. Télen, a hóval borított hosszú sétányon rengeteg művész fordult meg itt. Pl. Richard Wagner, Jaques Offenbach, Bettina von Armin, csak pár név a listáról, akik csupán puszta jelenlétükkel gondoskodtak a szenzációról. Elég volt egy titokzatos fényképet kitenni egy kávézó ablakába, egy csodaszép, ismeretlen lányról. A képzeletet azonnal beindította, s mindenki azt találgatta, hogy vajon ki lehetett a fényképész modellje?

A sétány megtekintése mindenkinek ajánlott, és nemcsak azon hírességek miatt, akik itt nyaraltak-teleltek, mert figyelmünket hol egy előkelő lámpa, hol egy fagyos, hóborított kő formája kelti fel. Egy antik asztal a szabadban, kárpitozott székekkel körülvéve, melyen puha takarók gondoskodnak a luxusról, mind azt sugallják, hogy tartsunk szünetet. Nos, Goethe és Dosztojevszkij, akik rendszeres vendégei voltak a fürdőnek pontosan ezt tették. Míg naponta többször is ittak az értékes, ásványi sókat tartalmazó gyógyvízből, minden alkalommal megjutalmazták magukat valamelyik tóparti kávézó, fűszeres, forró csokoládéjával. De visszatérve a gyógyforrásra, Emsben a természetes sós vízből ásványvizet állítanak elő. Lehet csak magában fogyasztani, inhalációs célokra használni, vagy csak belélegezni. Egy biztos, hogy a víznek nemcsak a gyomorra, de a torokfájásra is jótékony hatása van.

Bad Ems

Bad Ems gyógyfürdő a Lahn folyó partján fekszik. Közigazgatásilag a Rajna Lahn iparvidékhez tartozik. A kis városban körülbelül 9000 ember él. Ems természetes határait a Taunus és a Westerwald hegyek adják, ezért a nassaui természetvédelmi területhez tartozik. A város a római korban castrum volt, de ma csupán a limes vonala tanúskodik erről. Az egykori római határ nyomaira a város körüli erdőben is rábukkanhatunk. Ems-et egyébként 880-ban említik meg először egy dokumentumban, de a városi jogot csak 1324-ben kapta meg. A kis fürdőhelyet a burzsoázia tette népszerűvé, és gyógyhatása miatt már a 17., 18. században Németország egyik leghíresebb gyógyfürdőjeként tartották számon. Fénykorát a 19-ik században élte, amikor téli-nyári rezidenciája lett különböző európai uralkodóknak, művészeknek, beleértve Wilhelm német császárt, I. Miklós és fia II. Sándor orosz cárokat, Richard Wagnert, Dosztojevszkijt, az orosz festőt Verescsagin-t. Szomorú történelmi tény azonban, hogy II. Sándor cár 1876. májusában, itt az emsi Haus Vier Türme-ben (a Négy Torony házban) írta alá az ún. Emsi ukáz-t, amelyben betiltotta a “kis orosz dialektust“, azaz az ukrán nyelvet. Ma emléktábla őrzi ezt az eseményt.

A város másik nagy kincse az érc volt. Már a rómaiak foglalkoztak Ems-ben külszíni bányászattal, fejtése a középkorban folytatódott (egy 1158-ban kelt dokumentumban említik meg először). A bányászat azonban a 18-ik, 19. században élte fénykorát. Az ipari forradalom idején kibővítették, és 1871-től Emser Blei és Silberwerk Agent néven működött (ólom, ezüst, cink és rézbányaként volt ismert). 1909-ben a Stolberg cink Inc. vállalat vette át a bánya irányítását, ami a második világháború végéig  folytatódott. 1945 után a bánya már nem kapott semmiféle támogatást, ennek ellenére 1959-ig működött, ekkor a vasércet Silberauban dolgozták fel. Akit érdekel a bányászat témakör az a helyi Merkúr múzeumban többet is megtudhat róla.

A mesés környezet és a téli hangulat nosztalgikus desszertekre inspirálja az itteni kávéházakat. Íme néhány:

Kókuszos tejberizs málnaszósszal

Hozzávalók a rizshez: 2 dl tej, 5 dkg kókuszreszelék, 5 dkg cukor, 25 dkg hosszú szemű rizs

A kompóthoz: 1 doboz friss málna,  4,5 dl málnalé, 5 dkg cukor, 1 tasak vaníliás cukor, 1 evőkanál vaníliás pudingpor

Elkészítése: A rizst a csomagoláson található előírás szerint puhára főzzük, alaposan lecsurgatjuk. A tejet a kókuszreszelékkel és a cukorral felforraljuk, belekeverjük a rizst, még egyet forralunk rajta, majd kissé hűlni hagyjuk.

A málnát megmossuk. Felforralunk 4 dl málnalevet a cukorral és a vaníliás cukorral. A maradék málnalevet simára keverjük a pudingporral, majd a forró málna léhez keverjük. Egyet forralunk rajta.

A rizst a kompóttal kínáljuk. Hidegen, melegen egyaránt finom. Mentalevélkékkel díszítjük, friss málnával tálaljuk.Rice Pudding 1

Forró csoki

Hozzávalók: 1 kk fahéj, fél kk kardamon, friss gyömbér (lereszelve), 1 kk szegfűszeg, 200 ml tejszín vagy tej, 4 ek fekete csoki, 1 ek holland kakaó, 4 ek cukor, fahéjrúd a díszítéshez

Készítsük el a szokásos módon a kakaót, adjuk hozzá a csokoládét, meg a fűszereket. Forrón fogyasszuk!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s