Mária Terézia csoki meg a só

Posted on Updated on

P1120844A 300 éve született Mária Terézia császárnő és királynő mai megítélése Magyarországon két szélsőséges álláspont között ingadozik. Az osztrákok viszont a kerek évforduló alkalmából, a rengeteg megemlékezés mellett egy csokis-mogyorós tallért is kibocsátottak az osztrák császárnő, “a lány örökös” emlékére, akit mindig így emlegettek, mivel Mária Terézia Ausztria első és egyben utolsó császárnője volt.

Még meg sem született, amikor édesapja, Károly császár (Magyarországon III. Károly) kiadta a Pragmatica Sanctiót. Ez a törvény mondta ki, a birodalom oszthatatlanságát, az öröklés rendjét, és azt, hogyha a férfi ág kihalna, akkor a trónon lány is lehet utód. De hiába számított Károly lánya trónra lépésére, a kormányzás ügyeibe mégsem avatta bele. Mária Terézia jezsuita nevelőinek köszönhetően azonban jelentős tudásra tett szert. Beszélt franciául, spanyolul, olaszul és latinul. Történelmi és földrajzi ismeretei mellett a matematikával is foglalkozott. Később, férje Lotharingiai Ferenc méltó partnere lett a politika, gyakorlati megvalósításában. Ennek következtében aztán egyre gyakrabban kritizálta az apját.

Családi életéről és jóképű testőreiről sokféle anekdota kelt lábra. Egy biztos, hogy 16 gyermeket szült. Utódai közül kettőből császár lett, egyik lánya, Marie Antoinette pedig Franciaország szerencsétlen sorsú királynője (a francia forradalom idején lefejezték).

Amikor a nagyasszony 1780. november 29-én kilehelte a lelkét, Bessenyey György, egykori magyar testőre így siratta: Mióta a magyar nemzet a világnak ezen részét megülte, nagyobb nyugalomban, mint alatta nem volt. Uralkodása alatt csendesség, bőség volt egész Magyarországon!

A császárnő gödöllői lakomája

De térjünk vissza a császárnő vidám, magyarországi pillanataira, aki 1751 nyarán, legfőbb híve, Grassalkovich Antal meghívására Gödöllőre látogatott. Az utókor számára fennmaradt levelében nagy lelkendezéssel számolt be a felséges ebédről, melynél mind nemesemberek, köztük Podmaniczkyek szolgálták fel az egyes fogásokat. A több száz fős fogadás még a nagy pompához szokott Mária Teréziát is lenyűgözte. Ugyanakkor beszámolójában arról nem tett említést, hogy a hűséges alattvaló és vendéglátó, sóval szóratta fel a Gödöllőről-Máriabesnyőre vezető utat. A kastélyt építő Grassalkovich így szánkóztatta meg, az augusztusi kánikulában (266 évvel ezelőtt), legfelségesebb pártfogóját.

S hogy mi volt a menü? Kappan levessel kezdődött, sültekkel, (indián hercegnő, kotlett, fácán), francia salátával folytatódott, intermezzóként az asztalra hordtak még aszpikos borjúmirigyet (?!), pulykafiókát Périgueux-i módra, meg articsókát olasz módra, de az angol bélszín után a báró különleges palacsintával és mákos, szilvás gombóccal koronázta meg a lakomát. Mivel Mária Terézia nem bánt mazochista módon a testével, mint későbbi utódja a nádszál vékony Erzsébet, (erről a róla fennmaradt festmények és feljegyzések árulkodnak), így nem vetette meg a jó ízeket, és fenséges falatokat. Íme két rekonstruált recept, melyeket bátran ki lehet próbálni, mint ahogy én is tettem, miután osztrák barátnőm, a fehér csokis-mákos öntetes szilvás gombóccal kínált, annyira finom volt, hogy utána nem tudtam ellenállni, és én is megcsináltam a családomnak.

Kappanleves

Hozzávalók: 1 tyúk, só, bors, 1 adag leveszöldség, szemes bors, babér, 2 csésze rizs, 1 ek vaj, 200 gr főtt marhanyelv, 1 vékonyra szeletelt szarvasgomba

Sós vizet forralunk, beletesszük a fűszereket, a vöröshagymát, meg a zöldséget, végül a tyúkot és egy óra alatt puhára főzzük.

A tyúkot a léből kivesszük, óvatosan kicsontozzuk, úgy, hogy a melle jól szeletelhető legyen. A hús többi részét apróra vágjuk.

A vajat egy lábosban felhevítjük, a rizst beleszórjuk, és megpároljuk, majd kb. 4 csésze húslevessel felöntjük, a feldarabolt tyúkhús egy részét hozzáadjuk és a rizst pergősre pároljuk. Mihelyt a rizs megpuhult, levesszük a tűzről és egy tányérra szedjük. Elrendezzük rajta a melegen tartott és feldarabolt tyúkhúst. Erre helyezzük, váltakozva a felszeletelt melle húsát, a megmelegített, főtt marhanyelvet és a szarvasgombát (régen aszpikkal bevonták)

10553848_856011277754294_2337282419287554784_oSzilvás gombóc, mákos, fehér csokis öntettel

Hozzávalók: egy kg burgonya, 20 dkg liszt, egy nagy evőkanál búzadara, 2 evőkanál olaj, 1 tojás, zsemlemorzsa, só, 10-15 szem szilva, fahéjas porcukor

Elkészítése: A krumplit főzzük meg a héjában, majd törjük össze. Dolgozzuk össze az olajjal, a liszttel, és a végén adjuk hozzá a tojást, valamint kevés sót. Ha összegyúrtuk, rögtön kezdjünk el vele dolgozni.

Nyújtsuk ki a tésztát fél centi vastagra, majd vágjunk ki belőle nyolc centis kockákat. Mindegyik közepébe tegyünk egy szem szilvát, amibe a mag helyére fahéjas porcukrot töltöttünk, de beletehetjük magában is a szilvát. A négyszögek sarkait hajtsuk össze, és formáljunk gombócokat a batyukból lisztes kézzel. Forró, sós vízben főzzük meg, majd, ha leszűrtük, forgassuk meg vajban pirított zsemlemorzsában.

A zsemlemorzsát csak nagyon alacsony lángon barnítsuk, mert nagyon könnyen odakap. Még akkor is sötétedik, ha már levettük a tűzről, hiszen a serpenyő forró.

Olvasszuk fel a fehér csokit, keverjük bele az előfőzött mákot és locsoljuk meg tearummal vagy tetszés szerinti édes likőrrel (ne színessel) Tálalás előtt melegítsük fel a csokit, hogy folyékony legyen.

Barackos és lekváros gombócot is készíthetünk. A gyümölcsöknek nem kell frissnek lenniük, kompótot is használhatunk.

A recepteket bátran ki lehet próbálni!

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s