BÚÉK!

Posted on Updated on

A karácsony, mint fogalom nem egy napot, hanem tulajdonképpen a december 24-től január 6-ig tartó 2 hetes időszakot-ünnepi szezont jelenti. Az orthodox és keleti katolikus egyházaknál azonban épp január 6-ától kezdődik el egy “második karácsonyi” szezon. Pontosan az Epifániaként ismert napon, amikor Jézus, Jordán folyóban való megkereszteléséről emlékeznek meg. Spanyolországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Latin Amerikában viszont január 6-a, a Három királyok napjaként ismert. Észak-Európában és Németországban a gyerekek, Gáspár, Menyhért, Baltazárnak beöltözve, házról-házra járnak és arról énekelnek, hogy szerencsés, boldog, új évet kívánnak mindenkinek! Az est általában a karácsonyfa leszedésével zárul és egy finom vacsora után, jóslással, ólomöntéssel, kártyából olvasással, vagy egyéb szórakoztató dologgal, amiből a babonás emberek megpróbálják kiolvasni a jövőt.

De mi hozhat szerencsét? Nagyon sok minden. Például egy tárgy, egy szám, valamilyen szimbólum, növény, állat stb. A szerencsét hozó dolgokban azonban egy közös, hogy az eredetüket a folklórban, mitológiában, ezotériában, vallásban, vagy a hagyományokban kell keresnünk. Néha mindegyikben, mert több dolog együttesen is szerencsét hoz. Íme egy gyors lista a szerencsét hozó ómenekről:

Számok: nálunk a 7-es, a kínaiaknál a 8-as szám hoz szerencsét. A kínaiaknál a 8 szó kínai karakterei “betűzve szerencsét” jelentenek.

Állatok:

Az albatrosz: a jó szerencse szimbóluma a tengerészek számára. Valószínűleg azért, mert az albatrosz megjelenése általában azt jelenti, hogy a közelben szárazföld van.

A hétpettyes katicabogár: Németországban, Oroszországban, Törökországban, Szerbiában szerencsét hoz. Szépsége miatt sok gyerekdalban szerepel. Szerbiában a katica lottó nyereményt, és boldogságot jelent.coccinelle

A hal: a kínaiaknál, a zsidóságnál, a régi Egyiptomban, Tunéziában, az indiánoknál és Japánban fontos szerepet kapott.

A disznó: Németországban és Kínában különös szerepet tulajdonítanak neki. Nálunk Magyarországon, aki a malac farkát meghúzza, annak nagy szerencséje lesz.

Sarimanok: egy legendás madár, Fülöp szigeteken (Maranao- egy fogoly), gyönyörű, színes szárnyakkal ábrázolják, mely szerencsét hoz.

Fehér elefánt: Burmában, Thaiföldön szerencsét hoz.

Növények: A gyilkos galóca Németországban szerencsét hozó növény.

Bambusz: a kínaiak számára fontos,  az íreknél és keltáknál viszont a négylevelű lóhere hoz szerencsét.

Tárgyak

Barnstar: USÁban, a csűrök bejárata fölött lévő csillag hoz szerencsét.

Lópatkó: a patkót a világ minden táján szerencsehozó tárgyként tartják számon. Hazánkban a vályúba teszik, hogy megvédje az állatokat a betegségektől. Algírban a mohamedánok az ajtófélfára szegezik a patkót. Az angolok a vitorlások árbocára is kitűzik, hogy a hajót védje. A írek amulettként hajlított lópatkó-szögeket akasztottak régen gyermekeik nyakába, a teuton folklórban általánosan elfogadott volt az a babona, hogy a véletlenül talált lópatkószög a tűzhelybe beverve elősegíti, hogy az ellopott javak visszakerüljenek a jogos tulajdonosukhoz.

A ló régen varázs erejű, bajtól megvédő állat volt, az emberek lovat áldoztak, házaik ormára, a kapuk fölé lófejet, ló koponyát, lópatkót szegeztek, hogy elkerüljék a balszerencsét. A lóáldozatok szerepét a későbbi korokban vette át a lópatkó, melynek vasa védett meg az ártó szellemektől. A babona szerint különösen nagy szerencse éri azt, aki lópatkót talál. Egy középkori monda szerint Krisztus és szent Péter földi vándorútjuk során egy lópatkót (krajcárt) találtak. Péter nem volt hajlandó lehajolni érte, Krisztus viszont felvette, az árán cseresznyét vett, s szemenként elpotyogtatta. Péter minden szemért lehajolt. Tanulság: a rest 77-szer (százszor) fárad. A boszorkányok, mivel féltek a lovaktól, visszafordultak attól az ajtótól, melyre lópatkót szögeztek.

Nyúlláb: a 7. század óta ismert, mint szerencsét hozó kabala. A babona szerint a nyulat egy bizonyos rituálé szerint kell megölni, egy bizonyos helyen, egy kancsal férfi által. Egy ezüst golyóval kell leteríteni, vagy Holdtöltekor elkapni egy temetőben. Aztán a bal hátsó lábát kell levágni, lehetőleg egy esős, pénteki napon, mondjuk 13-án.

A nyúlláb a hazárdjátékosok kedvence, akik a verseny előtt kétszer simítják meg vele az arcukat.rabbitsfoot

Jade kő a kínaiak kedvenc ékköve.

Maneki-neko a japán integető macska. Gyakran azt hiszik, hogy kínai eredetű, pedig a neve is mutatja, hogy japán, mert a maneki integetőt-neko macskát jelent.

Szerencsecsont: É-Amerikában és Európában elterjedt babona. A szerencsecsont a szárnyasok nyaka és szegye között helyezkedik el, egy kétágú vékonyabb csontocska, amit két ember fog és húz kétfelé, miközben mindkettő kíván valamit. Akinél a hosszabb csont marad, annak a kívánsága valóra válik. A törés előtt alaposan ki kell szárítani!

Az álomcsapda vagy álomfogó háló: az észak-amerikai indián kultúrában egy szelleműző tárgy, aminek az alapját fűzfából készült karika adja, melyre laza hálót szőnek. Ezt díszítik megszentelt madártollakkal vagy gyöngyökkel.

Az álomfogó hagyománya egyébként az ojibwa törzsből származik. Az 1960-70-es évek pán indián mozgalma során az amerikai őslakosok többi népcsoportja is átvette ezt a szokást. Így lett ez a különböző indián törzsek egységének szimbóluma. A hagyomány szerint egy kisebb kör vagy könnycsepp alakú keret körül állati ínból vagy vékony fonalból hálót készítenek. Az álomfogót az ágy fölé akasztják, mintegy bűbájként használva, hogy megvédjék gyermekeiket a rémálmoktól. A fűzfából és inakból készült álomfogó, nem él örökké, éppen kiszáradásával jelzi, hogy a gyermek átlépett a felnőttkorba. Az indiánok hisznek benne, hogy az álomfogó kiszűri a rossz álmokat és a jó álmok átjutnak a hálón a rosszak viszont csapdába esnek és elvesznek a hajnal fényében“.

Kéményseprő: szerencsét hoz, ha megérint minket különösen újévkor vagy házasságok alkalmával (vagy ha látjuk, akkor meg kell érinteni egy gombot a ruhánkon).

Aitvaras a litván mitológia szerencsét hozó manója15822556_737714659724903_1120065482828308523_n

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s