Magyar-bajor kapcsolatok: Vár az Isar fölött

Posted on Updated on

is

p1090895Amikor a múlt héten az Isar völgyében jártam, végre sikerült eljutnom a grünwaldi várhoz is, amiről kiderült, hogy olyan régi, hogy már a római korban is létezett (az őrtorony funkcióját töltötte be). Egy 12. században fennmaradt oklevél szerint aztán később az Andechsi grófok tulajdonába került, majd 1293-ban a Wittelsbachok vették birtokba. II. Lajos bajor herceg, aki a várat Ulrich Vellenberg, andechsi herceg udvari tanácsosától szerezte meg, annyira megszerette, hogy a feleségével, Habsburg Matildával itt rendezte be a rezidenciáját. A vár mai, végleges formáját a 15. század végén nyerte el, amikor IV. Albert bajor herceg és Ausztriai Kunigunda (Kinga) tiszteletére átalakították. Kunigunda, a hírhedt III. Frigyes lánya volt, azé a Frigyesé, akivel a mi Mátyás királyunk 1461-ben harcba keveredett. Mátyás később kénytelen volt békét kötni vele, mivel Mátyás volt apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. 1463-ban Mátyás és III. Frigyes között létrejött a bécsújhelyi megállapodás, aminek értelmében 80 ezer arany forintért Mátyás visszakapta tőle a Szent Koronát, amivel 1464. március 29-én, Székesfehérvárott koronázták királlyá. Az egyezségben közös céljuknak nevezték meg a török elleni harcot, valamint törvénybe foglalták, hogy amennyiben Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Később ez vált a Habsburg-ház legfőbb jog alapjává hatalmi igényeik bejelentésekor.

Kunigundát, Frigyes lányát Mátyás 1470-ben feleségül kérte, de Frigyes visszautasította. Amikor Mátyás megkapta a nemleges választ a következő, azóta szállóigévé vált mondással válaszolt Frigyesnek: “Míg mások háborúznak, te boldog Ausztria, csak házasodj“!- Hát ez nagyon találó mondás volt, ugyanis Frigyes az országát nem a vitézségével, hanem családi összeköttetések révén gyarapította, olyan sikeresen, hogy 1448-tól 1806-ig biztosította a Habsburgok uralmát. Ő lépett fel kiskorú unokaöccse, az osztrák főherceg, cseh és magyar király, V. László gyámjaként, akinek inkább a börtönőre volt, mert általa akarta Alsó-Ausztriát elidegeníthetetlen birtokává tenni. László azonban 1452-ben kiszabadult és unokatestvéréhez, Zsigmondhoz menekült. Így vesztette el Frigyes a befolyását Magyarország és Csehország fölött, de később mégis megörökölte Alsó-Ausztriát, mert V. László 1475-ben, hirtelen elhunyt, és a bátyja, VI. Albert Felső Ausztria ura lett. Pár évtizeddel később, 1485-ben Hunyadi Mátyás seregeivel egészen Bécsig nyomult előre. Ám végül minden konfliktusban Frigyes került ki győztesen, aki sokszor még területeket is szerzett egyúttal. Például Merész Károly, burgundi herceget arra kényszerítette, hogy adja hozzá a lányát, Burgundi Máriát Frigyes fiához, Miksához. És tervét véghez is vitte. Burgundia örökségével aztán a Habsburgok végleg hatalmi túlsúlyba kerültek Európában. 1469-ben püspökséget alapított Bécsben és Bécsújhelyen, amire hercegi elődök hosszú sora sem volt képes a századok folyamán.

De térjünk vissza a lányára, Kunigundára, aki nemcsak hímezni tudott, meg hámozni, de emellett kiválóan lovagolt, remek vadász volt és értett a csillagászathoz meg a matematikához is. Apja, 1480-ban, amikor Kunigunda 15 éves lett, vezette be a bécsi társasági körökbe, Gazdag György látogatásakor. De még az ünnepség alatt kiderült, hogy Frigyes ellen összeesküvést szerveztek, ezért a császár Linzbe menekült, míg lányát, Innsbruckba menekítette, Zsigmond, osztrák főherceg, Hátsó Ausztria és Tirol urának a segítségével, aki mellesleg Frigyes unokatestvére volt.

Frigyes a száműzetés alatt eszelte ki, hogy IV. Albert bajor herceggel lép szövetségre, mert a birodalom területén Albert, “illegálisan” hatalmas kiterjedésű hűbérbirtokokhoz jutott. De végül Albert kényszerítette Frigyest, hogy adja hozzá Kunigundát és hozományként az elfoglalt hűbérbirtokokat is. Frigyes először beleegyezett, ám pár nappal később, amikor Albert elfoglalta Regensburgot, visszavonta a hozzájárulását a frigyhez. A leleményes Albert, Zsigmond osztrák főherceg segítségével azonban hamis okiratot készíttetett. Sajnos még mielőtt Kunigunda megkapta volna az apja levelét, Albert, 1485. január 2-án megrendezte az esküvőt. Frigyes ezt meghallva, első haragjában még a lányát is kitagadta, és fegyverkezni kezdett, a háborút csak a császár fiának, Miksának a közvetítése akadályozta meg. Kunigunda házassága a konfliktus ellenére sikeresnek bizonyult, Alberttől 8 gyermeke született, 3 fiú és 5 lány: Szidónia, Szibilla, Szabina, Vilmos, Lajos, Zsuzsanna (csecsemőként meghalt), Ernő és még egy Zsuzsanna. A nagyobbik fia, Vilmos később IV. Vilmos néven került trónra, Lajos, meg X. Lajosként, aki történetesen 1495-ben ebben az Isar fölé emelt grünwaldi várban született. Kunigunda, férje halála után régensként kormányzott, fia, IV. Vilmos nagykorúságáig, aki azonban később ellene fordult. Ezután a fiatalabbik fiát, Lajost segítette nagyhatalmi törekvéseiben.

A hatalmi harcok közepette a vár építési munkálatai Kunigunda és Albert idejében, 1486-87-ben Jörg Weikertshausen főépítész mester irányítása alatt folytak. Kunigunda, 1520-ban bekövetkezett halála után a várat örökösei hercegi vadászlakként használták, majd börtön végül puskapor raktár lett belőle.

A vár nagy részét, aztán a 17.-18. században lebontották, mert az Isar folyó aláásta a várhegyet. A késő-gótikus lakó negyedek, a kastély gazdag, belső architektúrája és a Szent György kápolna ekkor pusztultak el, rengeteg értékes tárgynak is lába kelt. 1872-ben a vár magánkézbe került. A megvásárlója egy luxus társasházat akart ide építeni, amit végül a helyi tanács akadályozott meg, és a várat 1976-ban Bajorország Emlékművédelmi Bizottsága vette meg. 1979 óta a vár a Grünwaldi Múzeum otthona, amelyben a vár története mellett, a bajor állami régészeti gyűjtemény kollekciója is megtekinthető. Az erődítmény szabálytalan négyszög alakú, ezért a 20. században egy mély várárok létesítésével próbálták megóvni a további pusztulástól. Az észak-keleti részen áll a magas, négyszög alakú torony, és az e között megbúvó, hosszúkás, háromszintes keleti szárny. Az észak-nyugati részt egy másik kisebb torony uralja. A vele szomszédos nyugati szárnyban három különböző szinten rendezték be a lakószobákat. Az udvaron lévő, tufa kőből épített mély kút még mindig a középkort idézi. A kastély március végétől-október elejéig látogatható.p1090900

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s