Dürer és egy eperhabos iringó torta

Posted on Updated on

Albrecht_duerer_iringóvalNemrég állat illusztrációkat keresve újra felfedeztem Albrecht Dürert, aki nemcsak a reneszánsz és német reformáció legnagyobb művésze volt, de egyúttal grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti művek szerzője, valamint számos rézkarc, fametszet, könyvillusztráció, portré és önarckép készítője. Az egyházi tárgyú művei mondjuk nem tartoznak a nagy kedvencek közé, annál inkább az Önarckép iringóval című festménye, amit Bázelben festett a menyasszonya számára. Ami érdekes, hogy ez a személyes jellegű remekmű egy csapásra a nyugati művészet első igazi önarcképeként vált világhírűvé. Mivel a reneszánsz korban a tudósok, művészek polihisztorok voltak, a tudásukra legtöbbször úgy tettek szert, hogy állandóan tanulmányozták az őket körülvevő természetet, élővilágot. Így találták meg a növényvilágban első orvosságukat, ételízesítőiket. Az utókor számára fennmaradt műalkotásokon minden apró részletnek fontos jelentése lehet, ez, ami izgalmassá teszi Dürer mestert is, aki nem véletlenül tart egy iringót a kezében, hiszen a 15. századi Németországban ez a növény a házastársi hűség jelképe volt. A szó etimológiáját kutatva azonban egy érdekes tényre derítettem fényt, mégpedig arra, hogy az iringó németül egyrészt valóban férfihűséget jelent, másrészt viszont az ördögszekér néven is ismert növény (Dürer a kezében tartja) ide-oda sodródó-guruló terméses hajtása éppen hogy a hűtlenség allegóriája volt. Dürer azonban az első jelentést követve élete végéig hű maradt a feleségéhez, Agnes Freyhez, akit 1494. július 7-én, Nürnbergben vett feleségül.

A másik meglepetés Dürerrel kapcsolatban akkor ért, amikor megtudtam, hogy az édesapja, a Gyula melletti Ajtósról (Eytas) származott, később a falu nevét, mint nemesi előnevet használta („ajtós” németül Türer) büszkén. Mivel Dürer fiatal kora óta mindent lejegyzett, így szinte napról-napra nyomon követhetjük a családja és az ő életét. Például azt, hogy a nagyapjának jólmenő nyomdája volt, aztán, hogy az édesapja, az idősebb Albrecht Dürer 28 évesen (1455. március 11-én) érkezett Magyarországról Nürnbergbe, ahol 12 évvel később, 1467-ben, házasságot kötött Barbara Holperrel. 18 gyermekük született, de csak 3 fiuk érte meg a felnőttkort. Ifj. Albrecht Dürer harmadik gyermekként, 1471. május 21-én látta meg a napvilágot. Apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, a tanítómestere az édesapja volt. Ebben szerzett jártassága aztán 56 éves korában bekövetkezett haláláig az egész életére kihatott. iringo

Iringó te édes!

De térjünk vissza a mezei iringóra vagy ördögszekérre, ami Magyarországon is jól ismert gyomnövény (lsd. Hortobágyon). Az iringó, ami egyben egy gyönyörű női név is, érdekes módon nem a bogáncs, hanem a zellerfélék családjához tartozik. Szárazabb talajokon tömegesen előforduló, szúrós virágú és levelű növény. Virágzási ideje júliustól-szeptember végéig tart. Ősszel, a tőről leszakadt bokrát a szél messzire görgeti, ezért nevezték el „ördögszekérnek”, de a bogáncshoz való hasonlatossága miatt futóbogáncsként is ismert. Mélyre hatoló gyökerei (akár 2 méterre is lenyúlnak) 20-30 cm hosszúak, hüvelykujjnyi vastagságúak, húsosak, a petrezselyemhez hasonló ízűek és illatúak. Az iringó egyes fajait dísznövényként tartják a kertekben. Több, nemesített fajtáját viszont a bátrabb, bevállalós nyugat-európai népek étkezéshez vagy gyógynövényként használják. Törökországban, Jordániában skorpió csípés ellen bevált antidótum. Argentínában, Latin-Amerikában, Dél-Kelet Ázsiában kígyómarás ellen alkalmazzák. Az iringónak azonban az amerikai indiánok ismerik a legtöbb fajtáját, melyeket már évszázadok óta különböző célokra használnak fel. Napjainkban kivonatából gyulladáscsökkentő cseppeket készítenek. Esszenciás olaja terpenoidokat, szaponint flavonoidokat, kumarint és szteroidokat tartalmaz. A gyökere viszont szaponint, egy alkaloidát, kevés illóolajat és cseranyagot. Az iringó főzetét vese és hólyagbántalmak esetén vizelethajtóként, epekő ellen használják. A kék iringó vastag, bőrszerű levelét pedig hörghurut és bronchitisz ellen, valamint szívnyugtatóként.

Az étkezésben leginkább az iringó gyökerét hasznosítják, ami érdekes, hogy a legkiválóbb természetes édesítőszer a cukrászatban (az eperhabos piskóta tekercsnek fantasztikus ízt adott az iringó esszencia). Amerikában és Ázsiában kedvelt konyhanövény, ahol a fiatal leveleket és hajtásokat a spárgához hasonlóan készítik el. Mivel a levele nagyon hasonlít a korianderhez, így gyakran össze is tévesztik vele. p1090138

 

 

(forrás Wikipédia)

 

 

 

Advertisements

One thought on “Dürer és egy eperhabos iringó torta

    Dürer és egy eperhabos iringó torta « spajzgirl said:
    2016. szeptember 25. vasárnap - 18:06

    […] Source: Dürer és egy eperhabos iringó torta […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s