Budakeszi öröksége a sváb fánk

Posted on Updated on

Cortona 040Budakeszi, évszázadokon keresztül fontos forgalmi csomópont volt, mivel a budai vár, Zsámbék-Székesfehérvár, Tinnye-Esztergom-Balaton-Bécs főútvonalon fekszik. Sok híresség kedvelte ezt a kedves, kis sváb falut. Pl. Kossuth Lajos 1848-ban személyesen is megjelent Budakeszin. Amikor végigvonult a főutcán, a parasztok kiálltak a házaik elé, és kalapjukat lengetve éljenezték meg  a “nagy hazafit”. Később Erkel Ferenc, Fedák Sári, Mezei Mária vásároltak itt házat, így tulajdonképpen nekik köszönhetően nemcsak a zenei élet lendült fel (nyári színházi játékok), de ekkor híresedett el Budakeszi sváb gyökerű konyhája is. A két világháború között már a budapestiek egyik legkeresettebb gasztronómiai célpontja volt, ahol közkedvelt vendéglők és kocsmák sora, valamint több, híres cukrászda gyártotta az eredeti autentikus receptek szerint készült süteményeket. Számos vendéglőben táncterem is működött, és a vendégek, jó német szokás szerint, sramli zenére ropták.herkenytyű

A sváb fánk és Erzsi néni

A svábok, őslakosoknak számítanak Budakeszin, ugyanis akkor telepedtek itt le, amikor Budakeszi magyar lakossága, Buda visszafoglalásakor elpusztult. Budakeszi 1685-ben még lakott volt, 1690-ben viszont már pusztaként említik a korabeli források. Pedig a török hódoltság alatti időkben, és már az azt megelőző időszakban is a mai Budakeszi helyén két község állt, a honfoglaló magyar törzsek nevét őrző: Alkeszi és Felkeszi. A török háborúk következtében azonban mindkét község nagymértékben lerombolódott és elnéptelenedett. Nos ezidőtájt indultak meg a svábok, nem szekérrel, hanem az ún. Ulmerschachtellel, azaz egy kis bárkaszerű lakóhajóval, (Ulmban a Zentral múzeumban megtekinthető, olyan volt, mintegy egy lakóhajó) azzal csorogtak le a Dunán. Különböző helyeken megálltak és kiszálltak, legfőképpen ott, ahol hallották, hogy kellenek emberek. Ezért élnek a Duna mentén ma is túlnyomórészt svábok (Óbuda is teljesen sváb volt régen), s mivel Budakeszi nincs olyan messze a Dunától, így megkedvelték ezt a falut és letelepedtek. Így került Magyarországra a mi drága, sváb takarító nénink, Erzsi néni is, tőle tanultam meg többek között a sváb fánk készítését is, amit mellesleg sokkal jobban szeretek, mint a mostanában reneszánszát élő kürtős kalácsot. Egy baj van csak a sváb fánkkal, hogy munkaigényes, mert annak ellenére, hogy a hozzávalói abszolút hétköznapiak, talán nincs még egy ilyen édesség, ami ennyi odafigyelést igényel (egyenként kell kisütni egy fémhengerre tekerve).erzsi néni sváb fánkja

Hozzávalók: 1 kg liszt, 30 dkg zsír, 3 dkg élesztő, 4 db tojás sárgája, egy csipet só, 8-10 dkg cukor, tej, amennyit a tészta felvesz olaj a sütéshez, porcukor és fahéj az ízesítéshez

Elkészítése: Szitáljunk át 1 kg lisztet, hogy könnyebb, levegősebb legyen. Morzsoljuk össze a lisztet a 30 dkg zsírral. Futassuk fel a 3 dkg élesztőt a cukros tejben. Dolgozzuk össze a tésztát a 4 db tojásárgával pici sóval, cukorral meg az élesztővel. Formáljunk cipókat belőle, és kelesszük 1 órán keresztül. Amikor megkelt. nyújtsuk ki fél centiméter vastagságúra, és vágjunk belőle kb 10 cm x 10 cm-es négyzeteket. Egy magas falu fazékban forrósítsuk meg az olajat, annyi olajra van szükségünk, hogy ellepje az álló helyzetben sütött fánkokat. A kész fánklapokat a sütőformára helyezzük átlósan és a hozzá tartozó madzaggal rögzítjük. Világosbarnára sütjük, kicsit hagyjuk hűlni, majd még melegen fahéjas porcukorban meghempergetjük. Jól záródó edényben pár napig friss marad.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s