Hónap: augusztus 2014

Két vörös cikóriás recept

Posted on Updated on

Chanterelle 044Az olasz radicchio vagy vörös cikória egy lilásvörös és fehér levelű, mutatós saláta, kemény, ropogós, borsos ízű, enyhén kesernyés levelekkel. Leginkább Olaszországban termesztik. Vértisztító, kóros álmatlanság elleni gyógyhatásáról Pliniusz (k.e. 23-k.e. 79) írt elsőként a Naturalis Historia című könyvében. Az ókor óta bebizonyosodott, hogy a vörös cikória valóban sok értékes dolgot tartalmaz, mint pl az intibint, ami segíti az emésztést, (gyomor keserűt készítenek belőle), azonkívül jól ismert nyugtató/altató/fájdalom csillapító hatása is, emellett flavonoidokat is és egyéb hasznos ásványi sókat is tartalmaz.

Modern kultiválása a 15. században kezdődött meg Veneto és Trentino tartományokban, de a sötét-vörös változatát  a belga agronómus Francesco Van den Borre nemesítette ki 1860-ban, aki az ún imbianchimento azaz fehérítő technikát alkalmazta, így terjedt el a sötét vörös-bordó színű radicchio fajta, aminek a torzsa fehér, a levelei pedig cirmosak. Napjainkban a radicchiót úgy termesztik, hogy a palántákat vízes, árnyékos helyre ültetik. A fény hiánya aztán meggátolja a növényben a klorofill termelését, melynek következtében a radicchió bordóra változik.

A radicchiót az olaszok főként grillezve fogyasztják, oliva olajjal bőven meglocsolva vagy risottóhoz köretként. Ezenkívül Dél-Olaszországban létezik egy radicchiós, tésztás étel, ami olyan, mint a mi káposztás kockánk, (megpárolják a kockára vágott leveleket és a tésztához keverik), csirkéhez, pulykához pedig töltelékként használt adalék anyag, mintahogy a tapenádéhoz is. Gyökeréből pótkávét készítenek. Ha nem kedveljük a keserű ízt, a radicchio felhasználása előtt érdemes a tömör leveleket középen félbevágni és a torzsát ék alakban kimetszeni. Leginkább a tejszínes, rokfort-márványsajtos vagy mustáros öntet illik hozzá.

Trevisanói radicchio saláta (4 személyre)

Hozzávalók: 1 nagy radicchio vagy 2 kicsi, oliva olaj, 2 gerezd fokhagyma, 1 dl fehér bor, 1 tejszín, só, bors, balzsamecet, rokfort sajt

Tisztítsuk meg a salátát, vágjuk fel nagyobb darabokra. Vágjuk ki a torzsát ék alakban. Egy teflon serpenyőben forrósítsuk fel az oliva olajat, pirítsuk meg benne a fokhagyma gerezdeket, majd kb 2-3 perc múlva vegyük ki belőle. Ezután öntsük fel fehér borral majd pároljuk a levet vagy 2 percig. Adjuk hozzá a balzsamecetet meg a tejszínt a léhez, sózzuk, borsozzuk, egy kis mézzel is édesíthetjük mielőtt ráöntenénk a salátástálba helyezett radicchióra. Végül morzsoljunk rá tetszés szerinti mennyiségű rokfort sajtot.

Grillezett radicchio tormás, zellerpürével és főtt kolbásszal

Hozzávalók: oliva olaj, fél citrom leve, só, bors, édeskömény mag, balzsamecet, 1 kk majoránna, fél fej zellergumó, 1 dl tej, 1 dl víz, 1 zöldségleveskocka, 1 ek torma

Készítsük elő a grillezéshez/sütéshez a radicchiót. Negyedeljük fel és vágjuk ki a torzsát. Sózzuk borsozzuk, majd locsoljuk meg a citromízű oliva olajjal. Rendezzük el a tepsin őket majd toljuk be a sütőbe. Szórjuk meg a majoránnával és az édesköménnyel. Toljuk be a sütőbe és 20 perc alatt 200 fokon süssük ropogósra. Amikor kész spricceljük rájuk egy kis balzsamecetet.

Mialatt sül a radicchiónk, tegyük fel főni a kockára vágott zellert, a tej és víz keverékében egy leveskocka hozzáadásával. Amikor megfőtt, pürésítsük, adjunk hozzá egy kis vajat és 1 evőkanál tormát. Keverjük újra össze. Főzzük meg a kolbászt, vágjuk karikákra. Helyezzük a tányérra a radicchiót a kolbásszal meg a zellerpürével együtt. Bon apetito!

A leghíresebb olasz radicchió fajták a chioggiai, trevisói, castelfrancoi és veronai.

Chanterelle 045

Kakukkfüves rókagomba fehér borral

Posted on Updated on

A rókagomba a nyár végi és kora őszi, főként meleg, esős időszakokat kedveli. Hazánkban a száraz klíma miatt igen kevés terem, annál több terem viszont Németországban, és a skandináv államokban, ahol a rókagomba a sűrű, sötétebb bükkerdőkben, tölgyesekben, bokros helyeken és a mohás, nyirkos hegyoldalakon csoportosan fordul elő.

A rókagomba gasztronómiai múltjáról csak annyit tudunk, hogy már az 1500-as évek óta fogyasztják Európában és Észak-Amerikában, de kulináris csemegévé csak az 1700-as években vált, ekkor jelent meg ugyanis először a francia uralkodók asztalán a különlegességek között, emiatt természetesen csak a nemesek fogyasztották többszáz évig nagy élvezettel. Az 1830-as évektől azonban először Svédországban majd Németországban vált elérhetővé mindenki számára, mint a legfontosabb, nagy fehérje tartalmú, ehető gombafajta.

A rókagomba elkészítésének a titkai

Egyes rókagomba fajták kajszibarack illatúak, míg mások erdő-avar szagúak vagy a borshoz hasonlóan, enyhén csípősek (de az elkészítés után eltűnik belőlük a borsos íz). A jó hír, hogy mindegy, hogy melyiket választjuk, mert a rókagombafajták sok jó tulajdonsága között az egyik legfontosabb, hogy nemcsak főzve karakteres ízűek, de szárítva is megőrzik finom aromájukat. Mégis a legkedveltebb az aranyszínű, mert állítólag annak a legfinomabb az íze, a francia mesterszakácsok konyháiban legalábbis ugyanolyan becsben van tartva, mint a szarvas és a kucsmagomba. A nyugat-európai vendéglőkben persze általában borsos árat kérnek egy rókagombával készült fogásért, pedig feljegyezték, hogy régen, a többszáz évvel ezelőtti dél-német városokban, minden évben annyi termett, hogy mindössze 5 pfenni volt az ára (magyarán hihetetlenül olcsó volt). A rókagomba másik erénye, a többi gombával szemben, hogy jól szállítható, azonkívül tartós, állóképes és ritkán kukacos. Rengeteg módját ismerik a főzésének, leggyakrabban vajban párolva, kevés víz és alkohol hozzáadásával készítenek belőle páratlan ízű egytál ételeket, a franciák szufflét, szószokat, a németek leveseket vagy köreteket. Viszont sehol sem fogyasztják nyersen, grillezve, vagy csak nagyon ritka esetben, mert a rókagomba egyrészt kemény, másrészt gazdag, kompakt íze a főzés során érvényesül a legjobban. A rókagomba szárítva is kiváló, de jó tudni, hogy a szárítás után megkeményedik, s nehezen puhul meg újra, ezért Németországban leggyakrabban porítva teszik el, melyet aztán egész évben használnak, pl. 1-2 kiskanálnyit hozzákevernek a megfelelő mennyiségű liszthez, ami különleges, egyedi ízt ad a szószoknak és leveseknek. A rókagombát savanyítva vagy sóban tartósítva is szokás eltenni télire, ezenkívül fagyasztva, de ha hosszú ideig őrízzük a mélyhűtőben fennáll a veszély, hogy megkeseredik.Chanterelle 048

Dél-Németországban, Ausztria számos tartományában valóságos helyi specialitásnak számít minden rókagombából készült fogás. A Himalája lábánál található Bhutan nevű városban pedig különösen kedvelt a Sisi Shamu nevű rókagombával készült étel, melyet a szezon ideje alatt sajttal, paprikával és hússal fogyasztanak. Következzen most egy francia klasszikus

Chanterelle 050Kakukkfüves, fehérboros rókagomba

Hozzávalók: 500 gr rókagomba, vaj és olaj keveréke, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, 1 kk kakukkfű, 1 kk rozmaring, 1 csokor friss petrezselyem zöldje, 1 dl fehérbor, 2-3 ek tejföl, vagy tejszín, 1 ek kukorica keményítő

Az elkészítés módja: a gombát megtisztítjuk, ha szükséges, félbevágjuk. A petrezselymet finomra aprítjuk. A hagymát és a fokhagymát egészen apróra vágjuk. A vaj és olaj keveréket egy serpenyőben felforrósítjuk, majd hozzáadjuk a hagymát és a fokhagymát. Üvegesre pároljuk mindkettőt, majd rádobjuk a rókagombát. Sózzuk, borsozzuk, és fűszerezzük a kakukkfűvel meg a rozmaringgal, végül a gombák nagyságától függően 8-10 percig pirítjuk. Ezután ráöntjük a fehér bort, majd kb. 2 perc múlva a tejszínt, amibe előzetesen belekevertük és eldolgoztuk a kukorica keményítőt. Kissé beforraljuk, végül a petrezselyemzölddel megszórva tálaljuk. Ezúttal rizses borsót főztem hozzá (fehér bor és parmezán hozzáadásával).
A rókagombával kapcsolatban több szólás-mondást is fennmaradt, pl. egy nem tiszteletreméltó vagy homályos múltú, kétes egzisztenciájú egyénre mondják rá, hogy olyan, mintegy rókagomba vagy, hogy a szava nem ér egy rókagombányit se (magyarul fabatkát se).Chanterelle 049

Vietnámi jeges kávé Ca Phe Sua Da

Posted on Updated on

ice coffeeimagesHozzávalók: 8 kiskanál kávé, 600 ml víz, édesített sűrített tej vagy konzerv kondenzált tej

(4 pohárnyi lesz belőle)

Az elkészítés módja: Főzzük meg a kávét. Öntsük egy porcelán kancsóba.

Mindegyik poharat töltsük meg félig jéggel, öntsük rá a forró kávét, (kb 150 ml-t személyenként). Adjunk hozzá mindegyik pohárhoz 2-4 evőkanál édesített, kondenzált tejet, majd keverjük fel egy koktél pálcikával és már kortyolhatjuk is az isteni finom jeges kávét.

Romkocsmák művészkávézók, csak azokat a rossz söröket tudnám feledni

Posted on Updated on

Hungary 2014 102Az idén júniusban végre eljutottam a pesti romkocsma negyedbe, előkelőbb kifejezéssel az Art kávézók paradicsomába, oda, ahol a kultúrát és az alkoholt együtt hörpölheti magába az ember. Az egykori zsidónegyedben, a VII. kerületben kezdtem meg körsétámat, ahol elképesztő bőségtárával találkoztam az éppen nyitásra készülő, nemrég bezárt, vagy romkocsmának álcázott trendi vendéglőknek. Elsőként a Szimpla kertet vettem célba, amire úgy tekintenek, mint a pesti romkocsmák úttörőjére, mivel a történelmi jelentőségű bárt 2001-ben huszonéves srácok indították el, először a Liszt Ferenc tér mellett, majd később a Kazinczy utcába helyezték át a rezidenciájukat, ahol a külsőt és a foszladozó belső udvart meghagyták olyannak, amilyen volt. A bútorokat meg szimplán összehordták. Először a kerület lakói fedezték fel, majd egyik napról a másikra a külföldiek. A 12 év alatt aztán nemcsak kikupálódott, de budapesti látványossággá is vált. Ami érdekes, hogy nemcsak fiatalokat, de középkorúakat sőt hetveneseket is láttam ide besétálni, volt aki csak kíváncsian körülnézett, rendelt egy csapolt sört majd továbbment. A Szimpla kert állítólag még arról is elhíresült, hogy a fesztivál után, itt kezdtek el először kézműves sört árulni – ez volt az a bizonyos Keserű méz. A tulajdonosok ugyanis hittek abban, hogy a házi sörök megjelenése és elterjedése a másik nagy dobás lesz a romkocsma kultuszt illetően – (a tulaj Berlinben az október feszt mintájára csinált egy Főzde fesztet). Úgy látszik, hogy bejött a dolog, mert 2012-ben a Lonely Planet közönségszavazása alapján a Szimpla kert a világ harmadik legjobb bárja lett. Az egyik szempont a programkínálat volt, amely a műsorfüzetük alapján valóban éppoly sokszínű és egyedi, mint este a hangulat; a saját forgalmazású filmekkel működő kertmozi, nem beszélve a filmfesztiválokról és kiállításokról, háztáji kisboltról, dizájnshopról, biciklis vásárokról. Akinek a Kazinczy utcai Szimpla kert bejön, annak figyelmébe ajánlom a Szimpla-hálózat többi tagját is: a Kertész utcai Szimpla kávézót vagy Berlinben a Szimpla kávézót és a Badehaus Szimpla Musiksalont. Eddig tartott a Szimpla kert fényezése, mert most jön a lehúzása, ugyanis kézműves sör ide, vagy oda az italok nem okoztak különösebb meglepetést, az ételek pedig legjobb esetben a csapnivaló kategóriába tartoztak, szerencsénk volt, hogy nem kaptunk gyomorrontást, (a higiéniáról nem beszélve) egy biztos, hogy kulináris élvezetekben egyáltalán nem volt részünk. A fővárosi kormányzatot azonban úgy látszik nem érdekli a magyar konyha egyre rosszabb híre, ők megelégszenek az itteni turizmusból befolyó tetemes pénzösszeggel. Gondolom büszke kebellel járkálnak, hogy a CNN, meg a Huffington Post is hírt adott a budapesti csodáról, ami egyrészt nem is az ő érdemük, másrészt pedig a médiára ma már lassan nincs is szükség, mert az art kávézók híre jóformán szájhagyomány útján terjed. Egy holland barátnőm pl. tavaly a Szigeten járva ide is beugrott és azt mondta, hogy neki a bulinegyedben a legnagyobb móka az egész éjszakai pop in pop out-ozás volt. Egy amerikai kollegám, Dennis pedig, mint Woody Allen a kb. 20 évvel ezelőtti Amerika feelingjét fedezte fel. Különösen jópofának találta az utcán karikázó, guruló sörpadot, mindezt 11 ezer forintért.Hungary 2014 099

A Szimpla után a Fogasház japánozása következett, -ami a homlokzaton függő fogsorról kapta a nevét,- az első benyomásom az volt, hogy klassz a kerthelység, a tánctér, szóval olyan ereszd el magad stílusú szórakozóhely. Továbblépve aztán megláttam a mostanában divatos téma vendéglő bárt, az Iskolát, ami úgy hirdeti magát, hogy énekórák helyett karaoké, tesi helyett pedig féktelen bulizás vár mindenkire a tornateremben. A Gozsdu udvar melletti új vendéglátó egységek között (volt vagy 200) találtam még pár, japán mintát lekoppintó, szabaduló szobás bárt, ahol mintegy számítógépes játékban, különböző feladatokat kell megoldani 1 óra alatt. Ha nem sikerül, ideggáz helyett (elég durva!) szárazjég felhőben retteghetünk, amíg a személyzet végül kiszabadít. Hungary 2014 086

400

Szintén a Kazinczy utcában fedeztem fel a romkocsmák között mára már klasszikusnak számító (a Szimpla kert és a nemrég felújított Gozsdu udvar között) 400-at. Ennek az új építésű háztömb aljában megnyitott Art kávézónak az az érdekessége, hogy a nevéhez hűen négyszáz négyzetméteren terül el és befogadó épületéhez hasonlóan átmenetet képez a romkocsmák és a Gozsdu udvar elegáns kávézói között.
Aztán a Szatyor bár következett, melynek történetéről a portáljukon azt olvastam,- hogy tulképp ez a Hadik kávéházból kialakított bár, névadója Karinthy Frigyes volt, aki amikor belépett a Hadik bárjába, a gyékényborítást megpillantva így kiáltott fel: de hiszen ez olyan, mintegy szatyor! Miként az elnevezés, a hely ars poetikája sem változott 90 év alatt: bohém, fiatalos, elég nagy tér áll rendelkezésre irodalmi estek megrendezésére. A bútorok viszont sokkal inkább egy 70-es években virágzó, nagyvállalatok leselejtezett darabjainak raktáráruházához hasonlóak, ami még mindig jobb, mintha a Kádár korszakbeli relikviákkal, szocreál-népi ötvözettel kevert tárgyakkal lennének agyonzsúfolva. A falon, ez viszont egy nagy kérdőjel volt számomra, a vak zenész, Stevie Wonder üldözi, a Zsigulival száguldozó Adyt és Csinszkát. Úgy látszik a közönségnek tetszhet, – mert a Szatyor Bár tulaja azt állította, hogy szombat este mindig oltári nagy itt a pörgés, vasárnap délután meg teltház van.

Gimnazista élményeim éledtek újra, amikor rátaláltam az impozáns Spinoza Házra (bölcsészeknek melegen ajánlott) és a kevésbé vonzó “szex turkáló” között a Lámpásra: a csupasz téglafalak láttán, ha még mindig irodalom tanár lennék, József Attila verseit itt tanítanám, mert a mindenféle csövek, égők, lámpák, ócska piacról beszerzett bútorok inkább egy nyomor telepi hajlékra emlékeztettek, az árnyékos, kis zúgok – a kocsmaszag, csocsó viszont az egyetemi időket, a hajnalig tartó dumálásokat hívták elő az agyam egy rejtett zúgából (aki programot keres, az hétfőn, szerdán, péntek-szombaton szinte biztosan talál-ráadásul ingyen).

Csendes és Táskarádió

A túrkált lomelemekből összedobott, szűrreális dizájnú romkocsma prototípusa volt a Csendes. Véletlenül botlottam bele, amikor éppen a közelében akadt intéznivalóm. Az ajtónál a programkínálatfüzetbe beleolvasva úgy láttam, hogy a Csendes is a klasszikus romkocsma vonalat viszi tovább. A dizájnja nem igazán tetszett, mert a falra applikált montázsok, próbababák és a romkocsmák ma már elengedhetetlen szimbólumai, az ócska fotelok egy sötét sikátor és zsibvásár benyomását keltették. Pedig láttam, hogy a galéria-szobában és másutt is a hét minden napján más és más program várja az érdeklődőket (zene-film-irodalom függőket), gondolom esti megvilágításban az interiőr jobb hangulatba ringatja az embert. A Csendes borválasztékát böngészve viszont rájöttem, hogy a kulturális tér és a romkocsma funkció megintcsak jól megfért egymás mellett, (nagyjából háromszáz palackot számláltam), a menü ajánlatban is főként egyszerűbb fogásokat és borkísérő falatokat találtam. De délután lévén a férjemmel csak egy kis bort kóstoltunk meg a Károly kert bejárata melletti asztalnál ülve, s mivel romkocsma körutam során időközben szakértővé váltam, elhatároztam, hogy az Akácfa utcai Bangla büfében fogunk vacsorázni. Két óra múlva aztán ott toporogtunk Magyarország első bangladesi kifőzdéje előtt, ami olyan kicsi volt, mintegy telefonfülke, szerintem kisebb kifőzde nem is létezik a világon. Meglehetősen szórakoztató volt viszont- a félig angolul és félig magyarul megírt honlapjuk, Say no more, mert az ételei úgy a közepes kategóriát súrolták.Mo2012Husvet 037

Romkocsma körutam utolsó állomása a Táskarádió lett, ahova szintén csak ad hoc tértünk be, amikor séta közben megpillantottuk a presszó bejáratánál lévő nagy történelmi pillanat képet, amint Kádár csókolózik Brezsnyevvel, aztán bent ott volt még Böbe baba, Vitray Tamás, Fabulon a bőre őre és társai, meg az úttörők 12 pontja a rengeteg jópofa retró játék és szocialista relikviák társaságában. Egy 60-as évekbeli opart mintás fotelben, egy fodrászüzletből leselejtezett bura alatt ülve költöttem el szörnyű bablevesemet. De a férjem töltött káposztája se volt gyomorvidítóbb élmény, nem csoda, hogy rajtunk kívül mindössze 1 holland házaspár ücsörgött bánatosan a vendéglőben. Kár, hogy nem kérdeztem meg tőlük, hogy ők milyennek találták itt az ételt, az udvariatlan-közönyös kiszolgálást, nyomott hangulatot mindezt a mi pénzünkön?Mo2012Husvet 029

Summa summárum, a rom és művészkocsmák életrehívását nagyon díjaztam, szerintem totál időszerű volt, hogy ezek a vendéglői egységek átvegyék a régi irodalmi-művész kávézók szerepét, egyúttal sokat segítettek már eddig is abban, hogy megszabadítsák Magyarországot a puszta, gulyás és paprikás népies imázsától (vagy mégse? mert a belvárosi kütyük boltjaiban ott díszelegnek a kalocsai mintás tornacipők, babák, táskák, és egyáltalán bármi, amire rá lehet festeni, hímezni, szitázni, ragasztani, nyomtatni a magyaros mintát, a törülközőtől a fogkeféig, a busztól a szemüvegkeretig) De végülis milyen az igazi mai magyar stílus ebben a globalizálódott világban?-tettem fel magamnak a költői kérdést a választott hazám felé vezető visszaúton,- ahol csak akkor vagy király, ha követed a meghatározott trendeket?

Saját élményeim mellett forrásanyagként felhasználtam néhány romkocsma portálját is.

Zürichi paradicsomleves

Posted on Updated on

Egy ebéd vagy vacsora egy svájci ember számára csak akkor teljes, ha egy jó forró levessel kezdődik. MPI day 045

Hozzávalók: 2 db kis hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 leveskocka, só, bors, 3/4 kg paradicsom, 2 dl tejszín, 10 dkg reszelt sajt, 1 kk cukor, friss bazsalikom, crouton kocka

Az elkészítés módja: Egy evőkanál olajban néhány percig pároljunk 1-2 apróra vágott hagymát, 2 gerezd fokhagymát, 3/4 kiló ugyancsak apróra vágott paradicsomot. Miután megpároltuk a zöldségeket, hintsük meg egy evőkanál liszttel, eresszük fel egy kis vízzel és keverjük simára. Dobjuk bele a leveskockát és ízesítsük 1 kiskanál cukorral. Hagyjuk a levest felforrni, majd 10-15 percig lassú tüzön főzzük. Egy másik fazékban keverjünk össze negyed liter tejszínt, 10 dkg reszelt sajttal és 1 tojásfehérjével. Merjünk hozzá egy keveset a levesből, keverjük össze alaposan, majd öntsük az egészet az addigra megfőtt és összeturmixolt leveshez. Vigyázat ezután már nem szabad a levest felforralni csak melegíteni. Friss bazsalikom levelekkel megszórva, crouton hozzáadásával tálaljuk.

A friss paradicsom helyett természetesen főzhetjük konzerv paradicsomból is.

Matthias az egyáltalán nem sültbolond, müncheni fagylaltos

Posted on Updated on

István király 003Az angoloknál létezik egy mondás, hogy “As mad as a hatter”, ami magyarra fordítva nagyjából azt jelenti, hogy sültbolond (a 18. században az angolok a nevetségesen magas kalap viselőjére értették, mellesleg ők terjesztették el) nos, hogy ez a mondás tetszett-e meg egy müncheni, cilinder rajongó, business szakos egyetemistának anno 10 évvel ezelőtt, nem tudom, de nekem elsőre ez ugrott be, amikor megpillantottam a Der Verrückte Eismacher (Sült bolond fagylaltos) tulajdonosát, Matthias Münzöt. Az Alice Csodaországban mintájára designolt fagylaltozóban a bolondgomba asztalok között, cilinderrel a fején görkorizó Matthias, széles mosollyal üdvözölt. A semmi stressz csak önfeledt eufória, mert imádom amit csinálok szinte csakúgy sütött róla, sőt mi több még elektromos vibrálást is éreztem a levegőben. Lehet, hogy a jókedv csak álca volt, de később, amikor elmesélte karrier történetét, is egy kiegyensúlyozott emberről kaptam közelképet. Mert Matthias már az egyetem utáni útkeresés során tudta, hogy olyan állást szeretne, ahol mindig viselheti a kürtőkalapot. Az első főnöke azonban ezt nem díjazta, így úgy döntött, hogy akkor talál magának egy olyan pénzkereső elfoglaltságot, ahol kiélheti kalapmániáját is. Így született meg a Der Verrückte Eismacher fagyizó ötlete, melynek eredeti koncepciója az volt, hogy különleges, máshol nem található ízű fagylaltokkal kergesse őrületbe a hideg gyönyör szerelmeseit. A másik ihletet adó dolog az Alíz Csodaországban című gyermekkori kedvenc volt, ahol láss csodát van egy cilinderes fehér nyúl, meg a Kalapos, Április Bolondja, Szív Királynő, Szív Király, Hercegnő, Ál-teknőc, Egér és Griffmadár. Az álom valóra váltása tökéletesen sikerült, mert a közepes nagyságú fagyizó falain a könyv minden szereplője életre kel. A szinte összes érzékünket birizgáló, szuper színes dekó (pozitiv értelemben) ráadásul még étvágygerjesztő hatású is. Szóval miután Matthias a kérdéseimre gyorsan válaszolt, átadott minket egy kedves, fagylaltkimérő lánynak, aki nagy türelemmel várt, amíg velem tartó barátaim is kiválasztották a nekik tetsző fagylaltot. Én csak 1 gombócot kértem, mert nem voltam annyira merész és bevállalós, mint ők, így csak az epres-bazsalikomost akartam elsőre kipróbálni, pedig csábító volt az Oreos, Cookies és a Rocher csokis fagylalt, nem beszélve a sörösről és a pezsgősről. Félix barátom, vérbeli müncheni lévén a sajtos tészta ízűt kérte, amit később megkóstoltam és azok után tényleg “super awesome volt, meg mindjárt eldobom az agyam, meg nem hiszem, hogy most sajtos fagyit nyalok!”-őrjöngését helyén valónak találtam, mintahogy a fagyival való szelfizést is. Nos nekem kóstolás közben, mert persze megkínált egy nyalattal, a Bogoly Berti Mindenízű Drazsé kollekciója jutott azonnal eszembe a Harry Potterből, (szerencsére nem volt fülzsír, hányás és kísértet ízű fagyi), de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt jó. István király 027Az olasz Giuseppe rendhagyó módon a glühweines-forralt boros fagyit lájkolta, de a harmadik, volt chichesteri tantársamnál a parmezán és lasagna ízű egy kicsit kiverte a biztosítékot. Mégis mielőtt őrjöngeni kezdett volna felmutattam a fagylaltozó cégtáblájára, mire bólintott, hogy hát igen végülis a fagyi totál illett a névválasztáshoz. (Jó üzletpolitika egyébként, hogy bármilyen fagyit rendelünk, mindig megajándékoznak egy extra nyalattal kedvcsinálónak). István király 007Félix barátom, aki minden újdonságra nyitott és ismeri München majdnem összes szórakozó helyét, vendéglő egységét, mégis amikor Matthias ismét mellénk gördült és megkérdezte, hogy megkóstoltuk-e a fasírt ízű fagylaltot, láttam, hogy fennakadt a szeme. István király 010Másnap persze a férjemmel is vissza kellett menni az Őrült fagyizóba, mivel ő is részese akart lenni a müncheni fagyi csodának. S amikor szokás szerint a pult előtt vergődtünk egy darabig, hogy- most a Mozart-Kugelnest, vagy az extra rózsaszirom ízű pezsgőset, vagy inkább a sajtburgerest részesítsük-e előnyben?- én végül egy gombóc citromost kértem, meg egy gombóc pisztáciást. Rögtön megállapítottam, hogy jó választás volt, mert a citromosnál a savanyú ízt nem próbálták meg cukorral egyensúlyozni. A férjemnek meg az Augusztiner sörös jött be, de nagyon, mert nemcsak hűsítő volt, de tényleg erős, karakteres sörízű. Később, már amikor az Odeon platz felé masíroztunk megállapítottuk, hogy Matthias, akit időközben átkereszteltünk a német Heston Blumenthalra, angol dandy cilinderében (a fagylalt menü ajánlat is egy kalap táblán díszeleg, a jégkocka tartó bödön is fagylalt alakú stb), lila nadrágjában, leopárd mintás, hegyes orrú cipőjében, tényleg úgy nézett ki, mintha az Alíz Csodaországban mesekönyv valamelyik lapjáról lépett volna le, de a külcsíny mellett, ami sokkal vonzóbb volt az a lelkesedése, és az, hogy mennyire “őrült” komolyan veszi a businessét. Külön díjaztuk, hogy nagy sikere ellenére sem emelte meg az árait (1 gombóc fagyi 1.50€- ba kerül). Amikor az élmény hatása alatt mindezt este elmeséltem belga fagylaltkészítő tanáromnak, Benjaminnak, ő csak legyintett a skype másik oldalán, majd jellegzetes, recsegő hangján azt mondta, hogy- “Ma chére Sylvie, a karrierem során én már kipróbáltam bacon sonkás, avokádós, homáros-halas fagyit is, amelyek olyanok voltak, mintha egy aszpikos hidegtálat csúsztattam volna le a torkomon, de szerintem mondd meg annak az őrült barátodnak, hogyha sokáig akar a bizniszben maradni, akkor inkább a champagne-málna, sorbet irányvonalat erősítse, mert egyre több a se tej, se zsír, se tojás fazon a világon”. -Benjamin- mondtam erre- persze átadom majd Matthiasnak az üzenetedet, de tudod mit, ha legközelebb Münchenben jársz, elmegyünk együtt Matthiashoz és akkor személyesen megoszthatod vele üzleti tapasztalataidat, mert ha hiszed, ha nem, nekem ez az őrült fagyizó dolog igenis új volt a nap alatt….1009149_679001958783257_1829725097_o1898800_857766844240100_1435243731_o10295987_873250176025100_2763547633765382180_oIstván király 026

 

Bajor- magyar barátság: István király és a scheyerni sörök

Posted on Updated on

food 013

Münchentől északra, Pfaffenhofen és Petershausen közelében, ahol virágzó komló földek és lombos erdők teszik változatosabbá a bajor tájképet, vezet az út a Scheyern hercegek birodalmába. Tulajdonképpen a Wittelsbachokról van szó, Sissiről és az őrült Lajos családjáról, akik egy 11. századi kódexben még Scheyern néven szerepeltek, de 1113-ban, amikor a Wittelinspach várba költöztek, nevüket Wittelsbachra változtatták.
Az egészen az I. világháborúig uralkodó Wittelsbachok Scheyern melletti kastélya sajnos ma már nem látogatható, de az 1119 óta működő bencésrendi apátság annál inkább, ami azért keltette fel az érdeklődésemet, mert első nagy királyunk István, itt a Szent János templom kápolnájában vette feleségül Bajor Gizellát. A gótikus stílusban épült templom megszemlélése után egy rejtett oldalajtón keresztül lehetett átjutni a Király Kápolnába. A folyosón a bejárattól jobbra István király életnagyságú márványszobra, balról pedig Gizelláé magasodott fölém. A fali freskó láttán kissé meghatódtam, különösen akkor, amikor hirtelen belegondoltam, hogy első nagy királyunk éppen 1018 évvel ezelőtt, ebben a bencés apátságban vette feleségül II. Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár lánytestvérét, Gizellát. A templomban lévő falfreskókon ma is nyomon követhetők az esküvőt megelőző fényes események, ebből is látszik, hogy milyen fontos volt a bajoroknak ez a házasság, akik ettől remélték a kereszténység gyors elterjedését Magyarországon. Gizellával együtt aztán jelentős számban érkeztek bajor papok, lovagok és mesteremberek országunkba. A többit már tudjuk a történelem könyvekből, amit viszont nem, hogy István és Gizella kései leszármazottja, Wittelsbach Ottó, magyar király a nagyapja emlékére nemcsak az V. Béla uralkodói nevet vette fel (apja Henrik volt, anyja Erzsébet, IV. Béla magyar király leánya) de a magyar királyi címet is (1305. december 5-étől haláláig).
A kápolnában persze csak mi róttuk le kegyeletünket István király és Gizella előtt, csak én örökítettem meg az Esztergom városa által adományozott csodálatos márvány domborművet, (lsd a képen) mert az ide zarándoklók általában a scheyerni Szent Keresztre kíváncsiak. A templom másik nevezetességéről van szó, melyről Helena császárnő, Nagy Konstantin császár édesanyja gondoskodott, aki 326-ban Jeruzsálemben megtalálta a Golgotán, Jézus és a két lator keresztjeit, meg a keresztrefeszítés eszközeit. A Szent Keresztről a szegeket, melyekkel Jézus testét a fára szegezték, elvitte a fiának. Ezekből zablát és sisakot csináltatott, melyeket hadviselés közben használt. A császárné a kereszt egy részét viszont Rómába vitette és felépítette a Szent Kereszt (Sante Croce in Gerusalemme) bazilikát, a másik részét pedig ezüst tokba foglaltatta és ott hagyta Jeruzsálemben. A keresztes háborúk idején aztán a szent keresztet Rómából ellopták, hogy hogyan került először a dachau-i grófságba majd a 12. szd második felében Scheyernbe, nem tudjuk, a lényeg, hogy azóta itt őrzik. A scheyerni szerzetesek Szent Helenáról minden év augusztus 18-án emlékeznek meg.scheyern_bier_trio
A scheyerni sörök
Délután került sor a sörfőzde megtekintésére, ami mellesleg már az apátság alapítása óta létezik és állítólag a 3. legrégebbi sörfőzde Németországban. A Hellest (lager), Dunklest (barnasör), Weißbiert (világos sör), Doppelbockot (dupla bak), Pilst (pilzeni), és a kimondhatatlan nevű “Hopfazupfabier”t mind itt készítik. Az utolsó sör nevét egy tréfás kedvében lévő apát találta ki, aki nyelvtörőnek szánta és az anekdóta szerint csak az ihatott belőle, aki ki tudta mondani, ami illuminált állapotban ugyancsak nehéz lehetett. Ma azonban legtöbben csak rámutatnak a cimkére, hogy “Hopfazupfabier”, na azt kérem. Napjainkban a scheyerni sörfőzde specialitása az ún. felső erjesztésű, bajor, sötét kolostori búzasör. A sörfőzde vezetőjétől azt is megtudtam, hogy az 1119-es alapítási dátumot nem kell nagyon komolyan venni, bár valóban akkor kezdtek bele a sörfőzésbe a bencés papok, de később évszázadokra leálltak, és csak a második világháború után indította újra a sörgyártást egy világi cég a kolostor nevével és a szerzetesrend engedélyével. A scheyerni kaland befejezéséül a sörfőzdét elhagyva a sörkert árnyékos lugasában ebédeltünk meg. Természetesen a hagyományos, testes bajor konyhát ismerve kulináris magaslatokra nem számítottunk, férjem mindig a ropogós kérgű sertés sültet választja, mert azt egyszerűen nem tudják elrontani, (3 órán keresztül sörben fődögél) nem beszélve arról, hogy az ára sem vágja a földhöz az embert (az ételek 10-15 euró körül mozognak, míg egy pint sör 3.50-be kerül). A Scheyerni Apátság, sörfőzde, konyhakert, de főként István király és Gizella házasságát ábrázoló gyönyörű freskó megtekintése abszolút megért egy misét, akarom mondani egy nyár délutáni kiruccanást.

 

István király 070