Kandinszkij saláta Kék országban

Posted on Updated on

1278146_621711521216831_240413934_oAz első világháború kitörése miatt 1914 augusztus 4.-én, pontosan 100 évvel ezelőtt oszlott fel a Kék lovas elnevezésű expresszionista csoport. A kerek évforduló alkalmából Bajorországban az expresszionista művészek emlékére, Kandinszkij, Franz Marc, Macke stb. kiállításokat rendeznek, pl a Gabriele Münter házban, Murnauban, a Franz Marc múzeumban, Kochelben, a Walchensee múzeumban, a Kaulbach villában, Ohlstadtban, és a starnbergi tó partján lévő Buchheim múzeumban. A Murnau központjában található vármúzeumban tekinthető meg az orosz-porosz származású művész házaspár (Wassilij Kandinszkij és Gabriele Münter) világhírű gyűjteménye, ahol az expresszionista tájképek mellett rengeteg mulatságos történetet olvashatunk róluk, hogy pl. Kandinszkijt nem érdekelte a pénz, képeit akár egy meleg ebédért is odaadta cserébe (de nem azért, mert szegény volt). Így történhetett, hogy néhány bútor elkészítéséért egy Kufer nevű asztalos, Klohausler nevű házát Kandinszkij képekkel aggatta tele, amelyeket azonban az első világháború alatt és után széthordtak.
A kék lovasok országában
A Staffel see mellett fekvő csendes kisvárost, Murnaut az Európában páratlannak számító mocsár rezervátuma és Kandinszkij: Kék lovas című festménye tette világhírűvé, ugyanis innen, az expresszionista művészek által Kék országnak nevezett városból indult ki a legendás Kék lovas mozgalom. A Müncheni Iskola utolsó, egyben leghíresebb nemzedéke, -Gabriele Münter, Vassilij Kandinszkij, Franc és Maria Marc, Marianne Werefkin és Alexej Jawlensky, hogy csak a legnevesebb művészduókat említsük,- 1904-ben akkor fedezték fel Murnaut, amikor a Giesbau hotel és sörfőzdében egy hétre szállást foglaltak maguknak. Már érkezésük másnapján az érdeklődés központjába kerültek. 1911-re annyira megszerették a környező falvakat és a murnaui mocsárvidéket, hogy Kandinszkij és barátja, Marc úgy döntöttek, hogy Felső-Bajorországba költöznek. A Kandinszkij házaspár Murnauban, Franz Marc pedig a közeli Ried-ben, Felső-Bajorországban vett egy kertes házat. Marc-ék háztartása hamarosan egy szibériai kutyával (Russi) és egy szelíd őzzel is gyarapodott. A Die Brücke vagy a Phalanx művészeti csoportok egyikébe vagy másikába tartozó avantgarde művészek híre hamarosan messze földre eljutott, így lett rövid idő múlva kozmopolita művészparadicsom Münchenből és a környékéből. 1911-ben a 2 csoport szétesett, de a Kandinszkij köré csoportosuló művészek Kék lovas néven („Der Blaue Reiter”) az expresszionizmus előfutárai lettek, az irányzat szinte az összes művészeti ágban elterjedt. -„Az elnevezést a kávéházi asztalunknál találtuk ki Marc-kal (Franz Marc), mert mindketten szerettük a kék színt, Marc a lovakat, én meg a lovasokat. Így szinte magától adódott a név”. -A kék lovasok hamarosan kapcsolatba kerültek a francia kubistákkal és “fauve”-okkal, a szörnyetegeknek nevezett Henri Matisse köré csoportosult művészek kolorista irányzatával. A Stefan George-féle szimbolikus költők társasága viszont Kandinszkij festészetét a színek között fennálló kapcsolatok felé irányította. A Kék lovasok ugyanis azt tűzték ki céljukul, hogy a művészeteket a járulékos elemektől megtisztítva a naturalizmus irányába terelik, valamint az érzelmek közvetlen kifejezésére fogják helyezni a hangsúlyt (expresszió). A nagy áttörésre az 1911. december elejétől- 1912 január végéig tartó Moderne Galerie Tannhäuserben megtartott kiállítás után került sor, ahol 14 művész 43 festményét állították ki. Ezt követően 1912-ben Franz Marc és Kandinszkij kiadták a híres Kék Lovas Almanachjukat. A  művészeti csoport művészeti kiteljesedésének sajnos az 1914-ben kirobbant I. világháború vetett véget. Kandinszkijnak vissza kellett térnie Oroszországba, Marc és Macke pedig 1914 augusztusában, önkéntesen bevonultak a német hadseregbe. Két hónappal az első világháború kitörése után August Macke elesett a fronton, Marc 2 évvel később, az 1916-os verduni csatában halt hősi halált. 36 éves volt.

A művészbarátok közül egyedül Kandinszkij élte túl a háborút. 1919-ben visszaköltözött Murnauba, ahol stílust váltott, úgy, hogy korábbi temperával festett mese illusztrációit fametszetekre “ültette át” vagy olajjal festett tájképtanulmányaira. A murnaui képeit, nagy, tömör felületekből komponált tablóit a világos-sötét, hideg-meleg kontraszt jellemezte, a változást a színek erős életteli áradata jelentette. Kandinszkijról elterjedt, hogy ún. fotografikus memóriával rendelkezett, ami azt jelentette, hogy bizonyos színeket barátságosnak, másokat barátságtalannak talált, és a színekhez folyamatosan hangokat kapcsolt. Erősen kötődött a festékanyagokhoz is, úgy kezelte “őket”, mintha élőlények lennének: „Néha hallom a színek sóhaját.”-mondogatta. Felesége, Gabriele Münter férje halála után így nyilatkozott Kandinszkijról:- „Wassilij élete végéig (1940) megőrízte kíváncsiságát, élénk fantáziáját. Ha belépett egy orosz templomba vagy valamelyik bajorországi kápolnába, mindig úgy érezte magát, mintha egy festmény szereplője lenne”. A színek pszichológiai hatásáról tanulmányt is írt, melyben kifejtette, hogy a színek egy mélyebb tudás hordozói. Lélektani szimbolikája viszont Goethe-re emlékeztető, mert Kandinszkijnál a színek szolgálnak hús-vér karakterek gyanánt, az alakok és a tárgyak helyett, “a festészet színpadán”, ahol Kandinszkij életet lehel beléjük: „A határtalanul meleg vörösből hiányzik a sárga felelőtlen vonzereje, mert a sárga önmagában is kiforrottan lángol és energiáját nem pazarolja céltalanul. Azonkívül a sárga: jellegzetesen föld szín, de egyben éteri is, határok szétrúgása, beteges őrültség. A fekete: félelem, ellenszenv, halál utáni űr, lehetőségek nélküli, a kék jellegzetesen égi szín, nyugalom és meditáció, a zöld: egy önmagával elégedett, öntelt tehén, a fehér: végtelen, lehetőségekkel teli, zenei szünet”. Kandinszkij később nemcsak a színeket, de a formákat is részletes elemzés alá vette.

1933-ban Adolf Hitler hatalomra jutásakor Kandinszkij Párizsba költözött, ahol a francia művészekkel ő ismertette meg az absztrakt festészetet, mely valahol az impresszionizmus és a kubizmus közötti stílusintervallumban kapott helyet, pedig a francia fővárosban a geometrikus képzőművészet nem volt túl népszerű, csak néhány művész, köztük Piet Mondrian, Hans Arp és Georges Vantongerloo képviselte, de ők sem arattak vele számottevő sikereket.

1932475_759908014020569_1807359016_nKandinszkij saláta

Kandinszkij egyedülálló, expresszív színvilágára az utóbbi időben a gasztró világ is felfigyelt és Charles Michel, az Oxfordi Crossmodal Research Labor pszichológia professzora is, aki nemrég egy kísérlet során arra keresett választ, hogy vajon milyen hatással van az emberekre egy művészeti alkotás után lemásolt étel. 60 ember vett részt a kísérletben, ahol háromféle módon tálaltak fel salátákat, melyek öntete, hozzávalója, fűszerezése azonos volt. Az elsőt Wassily Kandinszkij, Numero 201 című festménye alapján dizájnolták, a másodikat a francia módi szerint, szénabogyla alakzatban a tányér közepére halmozták, végül a harmadik “salátát” csak egymás mellé/alá sorokba rendezték. Az önkéntes személyek legtöbbje a Kandinszkij-festményre hasonlító verziót találta a legfinomabbnak, és bármelyik vendéglőben akár kétszer annyit is fizettek volna érte, mint a másik kettőért.

Charles Michel, tapasztalatait a-Taste of Kandinsky -Kandinszkij kóstoló címen a Flavour nevű újságban jelentette meg, idén augusztusban. A kísérleti alanyoknak nem mondták meg előzetesen, hogy az egyik saláta Kandinszkij festménye alapján lett dizájnolva, ennek ellenére a 3-féle módon tálalt saláták közül az emberek többsége a Kandinszkij félét sokkal vonzóbbnak találta a színek, formák, és a művészi elrendezése miatt. Nemcsak finomabbnak, drágábbnak, jobb minőségűnek ítélték meg, de valószínüleg értékelték a saláta elkészítésére fordított pepecselést is. Tehát megintcsak beigazolódott az a jól ismert teória, mely szerint először a szemünkkel eszünk. (Ha pl. az eper csodálatos piros úgy érezzük, hogy édesebb de ha egy csirkét kékre festenénk, valószínüleg mindenki undorral tolná el a tányérját, mert a kék a romlott ételre emlékeztet mindenkit). “A Kandinszkij saláta sikere arról győzött meg”-írja Michel a cikkében, -“hogy a színek, és formák mellett az elrendezés is nagyon fontos szerepet játszik. Nem véletlen, hogy ennek jelentőségét a sztárszakácsok már régen felfedezték”.

Aki el szeretné készíteni a Kandinszkij salátát, íme a 17 komponense és 30 hozzávalója. A 3 fő eleme: a zöldségek, szószok és fűszerek. Az elkészítés módja: a szárított zöldségeket vékonyra kell vágni, a Portobello és Shimeji gombát 3 percig főzni, majd az édes japán borecetben, a Mirinben marinádozni. A friss zöldségeket, mint a brokkolit, az endíviát, a piros és sárga spanyol paprikát, nagyon vékonyra kell vágni (3 mm), 1 piros paprikát, fél db sárga paprikát, a karfiolt, juliennezve, az 5 db cukorborsót pedig pár perc párolás után egészben tegyük a tányérra. A szószokhoz szükségünk van 2 db előfőzött céklára, ízesítsük köménymaggal, sóval, cukorral és tárkonnyal, majd egy kevés málnás-mustáros borecettel együtt pürésítsük. A főtt répát szintén pürésítsük, a főtt karfiolt citromfűvel ízesítve egy szitán paszírozzuk át, a barnás-fekete színű “ecsetvonás-pacni” a salátás tányéron gomba esszencia, tintahallal és pepperoncino olajjal ízesítve. Végül a spanyol oliva olajjal locsoljuk meg a salátát és mindent ízesítsünk a Maldon nevű tengeri sóval.

A képeket összehasonlítva véleményem szerint egyáltalán nem volt meglepő a végeredmény, ugyanis a 3. képen az egymás mellé helyezett zöldségek egyáltalán nem keltik egy salátás tál képzetét, a középső franciás megoldásnál, a tányér közepére zsúfolt saláta láttán a tányér üresnek tűnik, mert csak a gombát meg a frizé salátát fedezzük fel rajta!

kandinsky-3x4_wide-c8b0f57d8c456d9f546a4eded2451ca48c5ad648_t1200

 

1936-ban Kandinszkij volt az egyik aláírója Tamkó Sirató Károly Dimenzionista manifesztumának. A nagybányai iskola festői mind a Müncheni Művészeti Akadémián tanultak. 2044-7248-3-7-1

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s