Bajor- magyar barátság: István király és a scheyerni sörök

Posted on Updated on

food 013

Münchentől északra, Pfaffenhofen és Petershausen közelében, ahol virágzó komló földek és lombos erdők teszik változatosabbá a bajor tájképet, vezet az út a Scheyern hercegek birodalmába. Tulajdonképpen a Wittelsbachokról van szó, Sissiről és az őrült Lajos családjáról, akik egy 11. századi kódexben még Scheyern néven szerepeltek, de 1113-ban, amikor a Wittelinspach várba költöztek, nevüket Wittelsbachra változtatták.
Az egészen az I. világháborúig uralkodó Wittelsbachok Scheyern melletti kastélya sajnos ma már nem látogatható, de az 1119 óta működő bencésrendi apátság annál inkább, ami azért keltette fel az érdeklődésemet, mert első nagy királyunk István, itt a Szent János templom kápolnájában vette feleségül Bajor Gizellát. A gótikus stílusban épült templom megszemlélése után egy rejtett oldalajtón keresztül lehetett átjutni a Király Kápolnába. A folyosón a bejárattól jobbra István király életnagyságú márványszobra, balról pedig Gizelláé magasodott fölém. A fali freskó láttán kissé meghatódtam, különösen akkor, amikor hirtelen belegondoltam, hogy első nagy királyunk éppen 1018 évvel ezelőtt, ebben a bencés apátságban vette feleségül II. Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár lánytestvérét, Gizellát. A templomban lévő falfreskókon ma is nyomon követhetők az esküvőt megelőző fényes események, ebből is látszik, hogy milyen fontos volt a bajoroknak ez a házasság, akik ettől remélték a kereszténység gyors elterjedését Magyarországon. Gizellával együtt aztán jelentős számban érkeztek bajor papok, lovagok és mesteremberek országunkba. A többit már tudjuk a történelem könyvekből, amit viszont nem, hogy István és Gizella kései leszármazottja, Wittelsbach Ottó, magyar király a nagyapja emlékére nemcsak az V. Béla uralkodói nevet vette fel (apja Henrik volt, anyja Erzsébet, IV. Béla magyar király leánya) de a magyar királyi címet is (1305. december 5-étől haláláig).
A kápolnában persze csak mi róttuk le kegyeletünket István király és Gizella előtt, csak én örökítettem meg az Esztergom városa által adományozott csodálatos márvány domborművet, (lsd a képen) mert az ide zarándoklók általában a scheyerni Szent Keresztre kíváncsiak. A templom másik nevezetességéről van szó, melyről Helena császárnő, Nagy Konstantin császár édesanyja gondoskodott, aki 326-ban Jeruzsálemben megtalálta a Golgotán, Jézus és a két lator keresztjeit, meg a keresztrefeszítés eszközeit. A Szent Keresztről a szegeket, melyekkel Jézus testét a fára szegezték, elvitte a fiának. Ezekből zablát és sisakot csináltatott, melyeket hadviselés közben használt. A császárné a kereszt egy részét viszont Rómába vitette és felépítette a Szent Kereszt (Sante Croce in Gerusalemme) bazilikát, a másik részét pedig ezüst tokba foglaltatta és ott hagyta Jeruzsálemben. A keresztes háborúk idején aztán a szent keresztet Rómából ellopták, hogy hogyan került először a dachau-i grófságba majd a 12. szd második felében Scheyernbe, nem tudjuk, a lényeg, hogy azóta itt őrzik. A scheyerni szerzetesek Szent Helenáról minden év augusztus 18-án emlékeznek meg.scheyern_bier_trio
A scheyerni sörök
Délután került sor a sörfőzde megtekintésére, ami mellesleg már az apátság alapítása óta létezik és állítólag a 3. legrégebbi sörfőzde Németországban. A Hellest (lager), Dunklest (barnasör), Weißbiert (világos sör), Doppelbockot (dupla bak), Pilst (pilzeni), és a kimondhatatlan nevű “Hopfazupfabier”t mind itt készítik. Az utolsó sör nevét egy tréfás kedvében lévő apát találta ki, aki nyelvtörőnek szánta és az anekdóta szerint csak az ihatott belőle, aki ki tudta mondani, ami illuminált állapotban ugyancsak nehéz lehetett. Ma azonban legtöbben csak rámutatnak a cimkére, hogy “Hopfazupfabier”, na azt kérem. Napjainkban a scheyerni sörfőzde specialitása az ún. felső erjesztésű, bajor, sötét kolostori búzasör. A sörfőzde vezetőjétől azt is megtudtam, hogy az 1119-es alapítási dátumot nem kell nagyon komolyan venni, bár valóban akkor kezdtek bele a sörfőzésbe a bencés papok, de később évszázadokra leálltak, és csak a második világháború után indította újra a sörgyártást egy világi cég a kolostor nevével és a szerzetesrend engedélyével. A scheyerni kaland befejezéséül a sörfőzdét elhagyva a sörkert árnyékos lugasában ebédeltünk meg. Természetesen a hagyományos, testes bajor konyhát ismerve kulináris magaslatokra nem számítottunk, férjem mindig a ropogós kérgű sertés sültet választja, mert azt egyszerűen nem tudják elrontani, (3 órán keresztül sörben fődögél) nem beszélve arról, hogy az ára sem vágja a földhöz az embert (az ételek 10-15 euró körül mozognak, míg egy pint sör 3.50-be kerül). A Scheyerni Apátság, sörfőzde, konyhakert, de főként István király és Gizella házasságát ábrázoló gyönyörű freskó megtekintése abszolút megért egy misét, akarom mondani egy nyár délutáni kiruccanást.

 

István király 070

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s