Szent György nap, kulturszomj és süteményéhség Spanyolországban

Posted on Updated on

Sant Jordi-3

Húsvét után két héttel, általában április 24-én ünnepli a keresztény és nem keresztény világ egyaránt sárkányölő Szt György napját (az angoloknál, az ortodox diszpórában átcsúszik május 6-ára). Szentté avatását a legtöbb egyház elismerte; sőt mi több Szent György egyike lett a leghíresebb katonai szenteknek. Az ikonokon legtöbbször a sárkányt legyőző lovag képében ábrázolják. Ezenkívül egyike a tizennégy segítőszentnek, mert a György-legenda annak a keresztény meggyőződésnek a legszebb példája, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és legyőzi a gonoszt, még akkor is, ha az történetesen egy sárkány. Szent György életéről annyit tudunk, hogy egy előkelő kappadókiai (Törökország) családból származott, szülei katonai pályára szánták, ezért lépett be Diocletianus császár hadseregébe. Kiváló kardforgató képességének köszönhetően hamar magas pozícióba került. Ám, amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303. április 23.-án kivégezték. Érdekes módon mártíromságának napján, Rómában ugyanezen a napon ünnepelték a Paliliát, amely eredetileg pásztorünnep volt. A döntően állattartásból élő népek életében kiemelt jelentőséget tulajdonítottak ennek a napnak, hiszen az állatok megóvása a betegségektől, a járványoktól, a rontó szellemektől rendkívül fontos volt az egyén és a közösség boldogulása szempontjából. Sok helyütt varázserejű füvek (gyógynövények) tűzre vetésével, füstöléssel igyekeztek megóvni az állatokat a rontástól. Szent György halála után nem sokkal a Római Birodalom keleti részein a mártír halált halt katona a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentjévé vált. A legszebb történetet, “Az arany legendát ” 1264-ben a genovai Iacopo da Varazze érsek jegyezte fel Szent Györgyről, ‘Legenda sanctorum’ kötetében (ő egyébként líbiai származásúnak hitte a katonát).

Szent György kenyér és a rózsa

Spanyolországban talán Szent György napja az egyik legnépszerűbb fiesta a 8. század óta, amit rózsával és egy speciális sütemény a Szent Jordi sütésével/árusításával ünnepelnek meg. A hagyomány alapja náluk is egy legenda, ami egy sárkányról és Szent Györgyről szól, aki Conca de Barberàban (a Montblanc lábánál) járva megmentette a király lányát a tüzet okádó szörnyetegtől, s mivel a kihullott vére helyén rózsabokor nőtt, később a legenda hatására ez a nap a szerelmesek napjává vált. Barcelonában pl. ezen a napon már kora reggel megnyitják a Generalitat Palota kapuit, hogy rózsát osztogassanak a hölgyeknek és könyvet az uraknak. Az utóbbi szokás csak 1923 óta létezik, amikor is élelmes könyvkereskedők kitalálták, hogy mivel Miguel Cervantes és William Shakespeare is 1616. április 23-án haltak meg, legyen ez a nap a költészet és a szerelem napja. Igaz, hogy nem hivatalos szünnap, mégis mindenki Barcelona legzsúfoltabb utcáján a La Ramblán tolong, hogy ott gyönyörködhessen az új és antik könyves standok kínálatában és persze a rózsákban. Évente átlagosan 4 millió rózsa, és 800,000 könyv fogy el csak ezen a napon. A nők számára egyébként a mai napig fontos a rózsa színe. A vörös a szerelem és a szenvedély jelképe, a kék viszont a barátságé. A rózsaszín rózsa a köszönet, a hála szimbóluma pl. egy közelmúltban kapott szívességért. A lila rózsa a legjobb választás a hódításhoz, mert a nőiessség, szexualitás, csábítás színe. A fehér rózsa a tisztaság, ártatlanság szimbóluma, célzás egy hosszú, tartós kapcsolatra, az örök szerelemre, de a beteg emberek is fehér rózsát kapnak ajándékba a mielőbbi gyógyulásuk érdekében. A sárga színű rózsa a tinédzserek kedvelt virága.

cb_bcn_padeSantJordi_JB_final1Leghíresebb sütemény specialitás a katalán zászló színeiben pompázó pan de Sant Jordi, (karmazsinvörös és sárga csíkos). Egyébként kilóra mérve árulják, és meglehetősen drága fiesta napi csemege (a másik a csülökpörkölt csigával, szintén igazi katalán klasszikus), de a mandulatejes máz a tetején különösen figyelemre méltóvá teszi.

Hozzávalók: 4 tojás, 100 gr cukor, 100 gr liszt, 1 ek vanília kivonat, 150 gr vaj, 150 ml mandulatej, 150 gr csokoládé, 300 gr felvert tejszín, likőr, 1 csésze cukor + víz, kakaópor a díszítéshez

Melegítsük elő a sütőt 180 ºC. Először készítsük el a szirupot: forraljuk fel a vizet a cukorral, állandóan kevergetve (kb 10 perc). Verjük fel a tojásokat a cukorral és a vanília kivonattal, adjuk hozzá a lisztet. Dolgozzuk jól össze. Öntsük a tésztát a kivajazott, liszttel beszórt kenyérformába vagy tortaformába, majd süssük 6-8 percig, 180 ºC-on. Ezután vágjuk tetszés szerinti szeletekre, formákra. Keverjük össze a felvert tejszínt az olvasztott csokoládéval úgy, hogy jól eloszoljon benne a likőr is. Keverjük habosra a vajat a mandula tejjel. Vágjuk kb. 3 részre a süteményt, locsoljuk meg minden réteget a sziruppal és töltsük meg a kész truffle csokikrémmel. Végezetül fedjük be az egyenletesen elkent mandulás vajkrémmel. Szórjuk be porcukorral, dekorációként Szent György és a sárkány marcipán figuráját rakhatjuk rá vagy csak porozzuk be holland kakaóval.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s