Mexikó és Mauritius, 2013-as kulináris highlightok

Posted on Updated on

2012. december 31.-én Heidelbergben vettem búcsút az óévtől, amikor Belgiumból München felé tartva egy éjszakára megszálltam a Goethe által romantikusnak nevezett, egyetemi városban. Heidelberg valóban megért “egy misét”, mert nemcsak az Unesco örökségű óváros volt szemet gyönyörködtető, de a környéke is. A legszebb kilátás a völgybe, a hohenstaufi Konrád egykori várkastélyának az ablakából (most a Molkenkur vendéglő működik benne) nyílt. A vár alatti kolbászstandoknál elköltött flamm kuchen ebéd után gyorsan megtekintettem Németország legrégebbi egyetemét, a Ruperto-Carolát, amelyet a párizsi Sorbonne mintájára, I. Ruprecht, pfalzi választó fejedelem alapított 1386-ban. A várkastély sajnos zárva volt, így csak a romantikus hangulatú várudvarból nyíló pincébe jutottam le, (mert ez volt egyedül nyitva), ahol megcsodálhattam az 1751-ben ácsolt, nagy heidelbergi hordót (7 m átmérőjű és 10 m hosszú). Délután beültünk egy hangulatos kávéházba, ahol megkóstoltam a helyi specialitást a „Diákcsók”-ot.

Január 12.-én Oestendében, a belga tengerparton tartottunk családi kupaktanácsot egy kiváló kagyló leves és rengeteg sült krumpli társaságában. Megpróbáltuk a lehetetlent, összehangolni az éves programokat a belga családtagokkal.

Februárban, hazalátogattam Magyarországra, ahol a jeges hideg és hózápor ellenére egy remek farsangi délutánt rögtönöztem.

Március 17.-én a müncheni Odeon téren, az írek nemzeti ünnepén tomboltam ki magam.

Március 9.-én a fürstenfeldbrucki kolostor húsvéti vásárán tartottam ételbemutatót, a menü: Pisztráng mediterrán módra, topinambur pürével, friss marakuja, angol krémmel és ír kávélikőrrel volt.Budapest februar 2013 040

Március 27.-én skót barátnőm meghívására Cancúnba, Mexikóba (Can Cún a maják nyelvén kígyófészket vagy aranykígyót jelent) repültem. Másnap a Riviera Maya nevű turistaövezet központjában találkoztam vele (egy kb. budapestnyi lakosú nagyvárost képzeljünk el). Barbara miután boldog mosollyal üdvözölt, Tulum felé tartva egyfolytában azon dühöngött, hogy az utóbbi 20 évben a karib-tenger partján lévő oázist, a pénzéhes várostervezők luxus fürdőhellyé alakították át, és csak alig néhány halászfalut hagytak érintetlenül, néhány védettséget élvező, maja épületettel egyetemben. A Cancuntól 135 km-re levő Tulum (erődítmény), ahol Barbaráék laktak, viszont már sokkal jobban tetszett. A titokzatos múltú, maja épületek között barangolva, rengeteg érdekes dolgot láttam, mint a Temetkezési Emelvényt, mely alatt többezer éves csontvázakat találtak, aztán Tulum legrégebbi épületét, a Freskók Templomát, melynek falát díszítő istenek és fura hajkoronát viselő egyének éppenúgy hozzátartoztak a maja kultúrához, mint a kukorica. Később megtudtam, hogy a fejjel lefelé ábrázolt Chac villám istennek mutattak be itt áldozatokat. A város másik nevezetessége az L alakú El Castillo-kastély volt, mely a maja kalendár szerint az i.sz 565. évben épült. A látványosságok után Rodrigo, Barbara mexikói férje hozzákezdett az ebéd készítéséhez, mire mi mindketten kigyűltünk a konyhába, én azért, hogy alkalmam nyíljon közelről is megszemlélni, hogyan készülnek a híres mexikói fogások, Barbara meg főkóstolóként. Rodrigo konyhai zsonglőrködése közben aztán rengeteg érdekes dolgot mesélt a mexikói konyháról, amely a meso-american (meszoameriken) és az európai konyha fúzionálásából jött létre. Elsősorban csípős, hagymás és főként kukorica alapanyagból készült kenyérpótlóiról híres. Az állattenyésztést a spanyolok honosították meg, mert Közép-Amerika népei korábban a kutyán és pulykán kívül nem ismertek egyéb háziaállatot. Az ősi alapanyagokból készített ételek mellett tehát, mint a kukorica, bab és chili paprika, az őslakosok a spanyoloktól vették át a marha, sertés, csirke, kecske és bárányból készült ételek elkészítési módját, valamint a tejtermékek, különösen a sajtkészítés technikáját és sok konyhanövény és fűszer használatát. A 16. században a spanyol hódítók megpróbálták a bennszülöttekre erőltetni saját étkezési szokásaikat is, de a mexikóiaiak csak a főzési technika területén voltak hajlandóak változtatni, ezért állt elő az az érdekesség, hogy ahány tartományban megfordulunk, ugyanannak az ételnek más és más az íze (pl. Oaxaca, Veracruz és a Yucatán félszigeten). Erre a legjobb példa a mole, (magyarul mártás) ami egy fűszeres, csípős vagy édeskés kakaómártás, vagy avocado püré (quacamole), amelynek százféle elkészítési módját ismerik, így nem véletlen, hogy a mexikói konyha ételei ma már az UNESCO örökség részei.800px-MaravillasMoleSPA

Míg az eredeti, mexikói ételek terén nincs probléma, addig az európaiak “bekavarása” miatt a mai napig vita tárgyát képezi, hogy melyek az igazán őshonos növények, gyümölcsök, zöldségek és melyek az Európából, Mexikóba behozottak. A paradicsom, tök, avokádó, kakaó, vanília azonkívül az ehető virágok, zöldségek, mint a huauzontle (a libatalphoz hasonló növény, a spenóthoz hasonlóan ízesíthető) és papaloquelite (citrusféle fűszernövény), a mini criollo avocadó, amit héjastul fogyasztanak, nagy valószínűség szerint az őskultúrák közé tartoztak. A trópikus gyümölcsök közül pedig a guava, fügekaktusz, mangó, banán, ananász és cserimoja ( zöldalmaszerű gyümölcs). Míg a legtöbb zöldséget, gyümölcsöt a mexikóiaiak frissen esznek, a kukoricát szinte mindig őrölve fogyasztják. Fermentálva, százféle étel és ital készül belőle (az atole, pozol, tamales, sopes). A legkedveltebb a kukoricaliszt, citrommal való ízesítése, amelyből tortillát-kukoricalepényt sütnek, és szinte minden fogáshoz ezt eszik, északon főzőbanánnal töltik meg, Oaxacában maniókával és zöldkávé masszával.pulque

A nagyon laktató ebéd után, (húsleves, pancita (pacal), tacos, enchiladas, sertéshús fekete csoki mártásban és tojásrántotta, babbal, tortillával, kávéval és narancslével) alaposan túlterhelt gyomorral indultam el a barátaim által indítványozott piaci körsétára, ahol elsőként a sok lemészárolt állat, horrorfilmbe illő látványa fogadott, kisnyulak, kecskegidák, fejjel lefelé lógatva, de nem volt étvágygerjesztőbb a lárva, szöcske, moszkitó tojása sem. A grillezett mogyoró, fokhagymával már vidítóbban hatott rám és a mamey (lsd képen), a fügekaktusz, valamint egy bizonyos penészgomba által szent gombaként tisztelt gombafajta úgy láttam, hogy előkelő helyet foglalt el a helyi csemegék között. A piacot körbejárva megállapítottam, hogy a vendéglők, gyorséttermek hihetetlen olcsók Mexikóban, egy ún. comida corriente, azaz 3 fogásos menü + ital, mindössze 40 pesosba került (3 dollár 20 centbe). A kávéstandok előtt és a sajtos pultoknál sorok álltak, a tortilla árus előtt viszont senkisem toporgott, mert 24 órán keresztül nyitva tart, aztán a quanabana (ananász és eperhez hasonló ízű zöld tüskés gyümölcs), burgonyás és kaktusz ízesítésű tako chipszekre hívta fel Barbara a figyelmemet, de a nagy melegben én inkább valami gyümölcskoktélra vágytam, így Rodrigo javaslatára beültünk egy Pulqueriába (tavernába), ahol agavé szaftok, tequila mezkal, (nemzeti ital, ami egy olyan égetett szesz, melyet a Mexikóban őshonos közönséges agavé erjesztésével és lepárlásával készítenek. Elterjedt tévhit, hogy egyes tequilák üvegébe kukacot„con gusano”-t tesznek), mangó, mandula, zeller!, dinnye és zablisztből készült italok kavalkádjából lehetett választani, mi mindegyikből rendeltünk egyet (lsd a képen), de amire nagyon nem voltam felkészülve, hogy mindegyik alkohol hozzáadásával készült. Pár pohár lehajtása után, Rodrigo azt mondta, hogy most már csak az indiánok “szent gombája” hiányzik, hogy bódító hatásuktól közelebb érezzük magunkat a maja ősökhöz!

mameyCanistel-2

Április hónaptól kezdve a Konyha.tv műsorában, Spajzgirl néven saját rovatom lett, extravagáns tartalommal.

Április 12.-én részt vettem a Markt der Sinne, azaz az Érzékek vásárán Münchenben.

Ápr. 14.-én a lichtensteini hercegséget vettük célba, s miután megállapítottuk, hogy Vaduz várán kívül egyéb látnivaló nemigen van errefelé a Bódeni tóig meg sem álltunk. Kiváló ötlet volt, mert a fuggerek városában, Wasserburgban rengeteg érdekességet tudtunk meg a német boszorkányüldözésről.

Lichtenstein 103Wasserburg (viziváros) valaha sziget volt, de 1720-ban a gazdag fuggerek úgy döntöttek, hogy feltöltik a tó melletti területet, hogy ne kelljen többé hídvámot fizetniük. Ma a fugger oszlopok között jutunk be az ősi városmagba, amiről először 784-ben tettek említést Wazzarburuc néven, ez is azt bizonyítja, hogy a kastély már akkor létezett. Szent Gallen püspöke, Kisslegg lordja, Monfort grófja laktak többek között itt. A 8. századtól, a 13.-ig egyfolytában szélesítették, újították az 1983 óta hotelként működő épületet. A másik szép építménye a városnak a Szt György templom, barokk hagymakupolás tornyával 764 óta áll. Az 1597-ben épült Malhausból fuggerek udvari épületéből lett a múzeum, aminek leglátogatottabb szárnya a boszorkány cella, mely a helyi vezető Bailiff Bartholomaus Heuchlinger fanatikus boszorkány üldözésének borzalmas emlékét őrzi (a 30 éves háború idején).

Lichtenstein 097Ápr 20-án, az éves gigantikus, müncheni bolhapiacot a szokatlan hideg és az eső elmosta.

Május 1.-én Májusoszlop ünnepélyes felállítása alkalmából Kraillingban egy túrós meg egy diós-lekváros tortával ünnepeltünk (csokireszelékkel a tetején)!

Redken 30 áves 039

Május 8. Thai leves, ételbemutató a Yuan nevű mongol-kínai vendéglőben Münchenben. Workshop.

Május 19. kertfesztivál Fürstenfeldbruckban.

Május 26. Yuan kínai vendéglőben workshop. Vietnámi Pho bo leves.

Nyárelő

Június 1-én Belgiumban egy vegetáriánus szülinapi bulin vettem részt.

Június 4-én a BBC 1 riporterével, Ray Cokesszal találkoztam és készítettem riportot Antwerpenben.

Júni 28. megkezdődtek a landshuti mennyegző 3 hetes programjai

Június 30. Pasingban Verdi és Wagner szabadtéri koncert (mindék művész 250 éve született)

Július 11. Starnberg, reneszánsz fesztivál, a tűznyelő, gólyalábakon járó Beltana boszorkánnyal közösen ételbemutatót tartottunk.

Isar rough trip 040

Júli 20. japán Manga fesztivál a müncheni Angol Kertben

Matsuri 2013 110

Aug 18.-26.-ig Magyarország: Buda-Pest-Eger-Vác-Budakeszi Családi napok

Az ősz folyamán

Szept 14. Planeggi kertkiállítás

Szept 18-24.-ig Belgium

Okt 3. Partnachklamm-Alpok

Okt 23. Belgium

Okt 27.-nov. 3-ig Tokió

November 15- 25-ig Mauritiusz

Mauritiusz, a denevérek szigete

Gyönyörű növényzet, érdekes madarak, kitűnő halételek, kulturális olvasztó tégely (hindu, keresztény, moszlim) egy 16. században felfedezett szigeten, így lehetne röviden jellemezni az Indiai-óceán partján lévő mini államot, Mauritiuszt. A szigetországról földrajzilag annyit kell tudni, hogy Madagaszkártól mindössze 900 km-re fekszik keletre, két nagyobb és több apró szigetből áll. Ritka növény és állatvilágáról híres (900 fajta virágos növény és páfrány található a szigeten), melyek legtöbbje azonban a kihalás szélén áll. Az ember megjelenése előtt a denevéren kívül még nem volt más szárazföldi emlős és csak 44 őshonos állat élt a szigeteken. Az óriásteknősök, dugongok és halak, különleges madarak és gyümölcsevő denevérek ma már a Black River rezervátumban élnek. A makákót, 1528-ban a portugálok hurcolták be Malajziából. A szarvasokat pedig Jáváról hozták ide 1639-ben. A cukornád-ültetvényeken táplálkozó, farkatlan tanrek Madagaszkárról érkezett a 19. század végén. Az indiai mongúzt 1900-ban terjesztették el a cukornádat dézsmáló patkányok ritkítására. Él még itt indiai nyúl, kecske, vaddisznó és kutya. Szintén Indiából érkezett az agáma és a sikló is. Szintén őshonos volt, a Földön valaha élt legnagyobb óriásteknős, a mauritiuszi nyereghátú óriásteknős valamint a dodó madár (egy galambféle, ami nem tudott repülni, 4 millió évet élt a földön 1681-ig), de az ember megjelenése után, mindkettő kihalt! Emléküket a mauritiuszi címer őrzi. A békákat szintén a telepesek hurcolták be, amelyek a kedvező körülmények következtében sikeresen elszaporodtak. Itt áll a világ utolsó hurrikánpálmája, valamint a palackpálma, amelynek egyetlen élőhelye Mauritiusz, de sajnos mindkettő a kihalás szélén áll.

A mauritiuszi konyhát kóstolgatva az ember hamar rájön, hogy a kreol, kínai, európai, indiai civilizáció találkozása és egymásra hatása csodálatos módon megtermékenyítette a szigetvilág gasztronómiáját. Ha veszi az ember a fáradtságot és az ételek történetét is tanulmányozni kezdi abszolút nyomon tudja követni a történelem viharait a szigeten.

A századok során létrejött karibi konyha, ma a sziget egzotikus alapanyagai mellett az Európából és Ázsiából behozott fűszerek használata miatt egy teljesen egyedi, semmilyen más konyhához sem hasonlítható ízvilágba kalauzolja az embert. A nemzeti konyhák közül talán a francia áll a mauritiuszihoz a legközelebb s ezzel együtt a francia életfilozófia a “savoir vivre”, mert a legkedveltebb fogások a halleves, tonhal saláta, nyúl ragu, és a vörös borral készült húsételek.

Amikor a rabszolgaság megszünése után a 18. században az indiai vendégmunkások, India különböző részeiről ide vándoroltak, minden népcsoport magával hozta saját vidékének, tartományának az ételeit. A szigeten leginkább az északi és dél-indiai konyha terjedt el, tehát a curry, kurkuma, őrölt kömény ízesítésű ételek, a csípős chutney-k és a rougaille, a paradicsomszószban úszó hal. A mauritiuszi ételek elkészítése azonban jelentősen eltér az eredeti indiai ételek szokásos fűszervilágától.

A 19. század végén amikor megkezdődött a kínai invázió, főként Dél-Kelet-Kínából érkeztek ide tömegesen. Az ázsiai bevándorlók érdeme lett a rizs elterjesztése, ami a hal után a 2. legfontosabb táplálék a szigeten, (rizstészta, párolva vagy sütve) fekete bab vagy osztriga szósszal. Kiváló kínai előétel a hakien (helyi változata a tavaszi tekercsnek, csak a hagyományos kínai rizsliszt helyett búzalisztből készül), azonkívül a ropogós sült csirke, a sült tintahal, ma már mindkettő része a mauritiuszi folklórnak.

Míg a francia ételekhez jólesik egy pohár francia bor, addig a kreol konyha különösen kedveli a rumot, legalább annyira, mint a jamaikai. A rumgyártáshoz szükséges cukornádat a hollandok honosították meg a szigeten 1638-ban. A cukornád előtti időkben, a kínaiak rizspálinkához való főzetét használták fel a szigetlakók.P1040133P1030985P1030880

P1030864Télelő:

Dec 1. advent

Dec 8. Andechsi kolostor adventi vására, Seefeld

Dec 30. Bamberg, Kronach

Dec 31. Bayreuth, Coburg

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s