A gránátalma az Édenkert tiltott gyümölcse?

Posted on Updated on

220px-Granatapfelblüte_3A gránátalmát már többezer éve ismerik. Őshazája Perzsia, (ma Irán) de napjainkban Afganisztán, Kandahar nevű városában terem a legjobb minőségű. Közép-Európában nem honos, de az enyhe tél miatt termeszthető, így pl. Budapesten, az Iparművészeti Múzeum előkertjében van egy gránátalmafa, amely évente egyszer virágba borul.

A gránátalma a konyhában

A gránátalma magot a spanyol gyarmatosítók hozták magukkal az Új Világból, Közel-Keletre még a paradicsom felfedezése előtt. Kínába a selyemúton keresztül jutott el, Japánban, Koreában is a kínaiak terjesztették el, de ami érdekes, hogy ezekben az ázsiai országokban gyümölcsként sohasem lett népszerű, csak dísznövényként- bonzaiként- volt kedvelt, különleges formájú, csavart törzse miatt.
220px-PomegranateChinaA gránátalma fehér és piros változata viszont évezredek óta fontos élelmiszer alapanyag volt a perzsa és indiai konyhában. Ezekben az országokban az íze függ a gyümölcs fajtájától és az érettség mértékétől, de a legtöbb gránátalmafajta közös vonása, hogy a tanin miatt szájösszehúzó hatású, viszont nagyon édes, ezért főleg üdítőt készítenek belőle. Ez a sűrű lé a grenadin, amely a koktélitalok népszerű alapanyaga.
A Korán szerint, az első gránátalma a Paradicsom kertjében nőtt, így lett a szerelem és a termékenység szimbóluma. Iránban, mivel úgy terem, mint a közönséges búza, rengeteg étel készül gránátalma hozzáadásával: a levéből sűrű szószt készítenek, a fesenjān-t, amihez meggrillezik a paprikát, majd darált diót, és fokhagymát kevernek hozzá végül a gránátalma levével higítják (ez a muhammara), a kacsa sültekhez vagy a csirke ghormas-hoz (rizses csirke) a gránátalmából kiváló szószt készítenek, és minden valamirevaló vendéglőben a menü között foglal helyet a gránátalma leves, az ash-e anar is.
220px-Asheanar
A gránátalma sokoldalú felhasználásáról még többet megtudhatunk a minden év októberében megrendezett teheráni kulturális és művészeti fesztiválon, ahol pl szemtanúi lehetünk, hogy a gránátalma héját tisztítószerként használják, aztán festenek vele gyapjút, selymet, szőnyegeket.
Indiában és Pakisztánban a gránátalma magokból, egy érdekes fűszert készítenek az anardana-t (perzsa nyelven anar + dana, gránátalma + magot jelent). A szárított magok népszerű alapanyagai egyfajta chutney-nak, melyhez a magokat külön választják a hártyás résztől, 10–15 napig szárítják, majd valamilyen savanyú, ecetes ízt és pl. curryt adnak hozzá, majd gránátalma chutney néven árusítják. Az őrölt anardana karakteresebb ízt ad minden ételnek és előnye, hogy a magok héja nem akad a fogunk közé.
Amerikában a gránátalmát főleg desszertek díszítőelemeként használják, müzlihez, salátára szórva, joghurthoz, fagylathoz, vagy csokoládéval bevonva desszertekhez és süteményekhez.
Azerbajdzsánban a gránátlé szószt (narsharab) halhoz kínálják vagy a tikka kebabhoz.
Törökországban a gránátalma szósz neve nar ekşisi, ahol salátaöntetként népszerű vagy húsokat pl. a bárányt, gránátalma lében pácolják, vagy gránátalmás padlizsán krémet készítenek belőle stb. A magokat legtöbbször édességekhez adják hozzá, mint amilyen a güllaç.
Görögországban szintén sok étel készül gránátalma hozzáadásával, pl. a kollivozoumi, ami egy sűrű krémszerű leves, főtt búzából, gránátalmából, mazsolából és zöldségekből. Ezenkívül a görögök likőrt is készítenek belőle, vagy fagylalthoz és joghurttal fogyasztják, lekvárként a piritósra kenik. Régen Cipruson és Görögországban a gránátalma elmaradhatatlan tartozéka volt a görög-orthodox temetéseket követő halotti toroknak.
Mexikóban a hagyományos Chili en nogada nevű étel kedvelt fűszere, valamint a molasses, a gránátalma-avokádó krémé.
220px-Pomegranate03_edit
Orvosi használata
A Hindu vallásban a gránátalma a termékenység szimbóluma, így Bhoomidevi földistennőnek és Lord Ganesha főistennek egyaránt kedvelt gyümölcse. (A gránátalma tamil neve maadulampazham, a vicces metafóra a női gondolkodásra utal, azt jelenti, hogy nem könnyű belelátni a nők fejébe, mert mint a magok a gránátalmában ugyanúgy rejtve vannak).
Az indiai orvosi könyv, az Ayurveda több fejezetet is szentel a gránátalmának, mely szerint a gyümölcs az egészséget helyrebillentő diéta fontos része, és a gyökere, kérge, virága, gyümölcse és a levele más és más betegségek gyógyítására alkalmas. A héját és a fa kérgét hasmenés, vérhas, bélférgek, paraziták és élősködők ellen alkalmazták, a magokat és a levét torok és szívbetegségek ellen. A virágból préselt lé ereket összehúzó hatása miatt kiváló vérzéscsillapító, a héja szintén alkalmas volt orrvérzés, ínyvérzés, bőrszín halványítás, (mustárolajjal keverve) megereszkedett mell feszessé varázsolására és vérömlenyek lelohasztására. A gránátalma levéből szemcseppet is készítenek, ami késlelteti a szürkehályog képződését. Az Ayurveda különbséget tesz a gránátalma különböző fajtái között, melyek különböző gyógymódra alkalmasak, mint pl. fogamzásgátlás, magzatelhajtás esetén régen a magokat vagy a héját ették, vagy hüvelybe helyezhető kúpot készítettek belőle.
A tudomány mai állása szerint, mivel a gránátalma rostokban és telitetlen zsírsavakban gazdag, (ami az ehető magokban található, ezért helytelen, hogy pont ezt az értékes részt dobják ki), vérnyomáscsökkentő hatású, ezenkívül véd a vírusfertőzések ellen, antibakteriális hatása miatt a fogászatban is előszeretettel alkalmazzák. Prosztata, vastagbél gyulladások ellen a leve vagy a magja kiváló. Cukorbetegség, rhinovirus fertőzés, megfázás ellen, szív és koszorúérrendszeri betegségek, agysérülések, vesebetegségek ellen is hatásos.

220px-Girl_with_a_pomegranate,_by_William_BouguereauA gránátalma a legendákban

A gránátalma latin neve balaustinus, ami a gyümölcs gránátvörös színére utal, nevét végül mégis a spanyol ősvárosról Granadáról kapta.

A gránátalmával kapcsolatos legrégebbi feljegyzések az ókori Törökországból valók (Anatóliában), ahol Cybele kultusza kapcsán említik meg elsőként, Mezopotámiában viszont Isztár istennő jelképe volt, aki többek között a termékenység istennőjeként szerepel, valószínüleg a gránátalmában lévő sok mag miatt. A későbbi időkben az ókori Rómában olvashatunk újra a gyümölcsről, pedig a görögök már akkor ismerték, mielőtt karthágói közvetítéssel eljutott volna Rómába (a görög dialektusban rhoa vagy Rhea volt a neve, ami egyértelműen a Föld istennő nevére utal, ezenkívül a mitológiában “a halottak gyümölcse”-ként volt ismert).

Atargatisz, Perszephoné és Héra

A görögöknél a gránátalma több istenség kultuszában is szerepet kapott, mint áldozati gyümölcs pl. Demeter istennő tiszteletére gránátalmát helyeztek az oltárra, hogy megtermékenyítse a földet, a szenvedélyes Dionüszosz szertartásain gránátalmalevet ittak, de gránátalmából készült ételt fogyasztottak a halotti torokon, a halott lelki üdvéért.

Az irodalomban először egy népszerű istennő, a félig sellő, félig emberként ábrázolt, Atargatisz legendájában szerepel a gránátalma, aki Közel-Keletről, Szíriából származott (ez is azt bizonyítja, hogy a gránátalma perzsa közvetítéssel jutott el az Égei tenger környékén élő népekhez). Atargatisz, mint sok más istennő társa, halandóból lett istennő. A legenda szerint a kánaáni viharisten, Baál-Hadad erőszakkal teherbe ejtette, emiatt szégyenében egy tóba akarta ölni magát. A vízinimfák azonban megmentették az életét, de ettől kezdve neki is a vízben kellett élnie. Leánygyermeke később Szíria királynője lett.

220px-Pomegranate_BlossomAz Atargatisz legenda különböző változatai később széles körben terjedtek el az ókori Keleten és onnan kerültek át a görög-római mondavilágba Dea Szüria azaz Szíria Istennője néven, az őt körülvevő víz, a magzatot védelmező magzatvizet jelképezte. Később Aphrodité Görögországban, és Vénusz Rómában (ő is a tenger habjaiból lép ki) vette át Atargatisz szerepét, akiket mindig gránátalmával a kezükben ábrázolták. Egy ciprusi legenda szerint Aphrodité ültette el az első gránátalma bokrokat a Földön.

Egy másik görög legenda hősnője Perszephone mítoszában már főszerepet kap a gránátalma. Az egyik változat szerint, a gyönyörű lányt egy nap az Alvilág istene, Hádész elrabolja és magával viszi az Alvilágba. Perszephoné anyja, Demeter, a Föld istennője, akit szeretett lányának eltűnése mélyen lesújtja, nagy bánatában sötétségbe borítja a Földet. Zeusz, a főisten azonban nem hagyhatja, hogy Demeter bánata miatt elpusztuljon az emberiség, ezért megparancsolja Hádésznak, hogy hozza vissza Perszephonét. Ez azonban nem olyan egyszerű, mert aki ételt elfogad az Alvilágban, arra lesz kárhoztatva, hogy örökké ott ragadjon. Nos, mivel Perszephone ezt tudja, nem fogad el semmilyen ételt, de Hádesz csellel ráveszi, hogy legalább 6 gránátalma magot egyen, (a magok száma mindegyik legendában más, hol 3, hol 6, vagy 7-ig, a 6 a terméketlen szezont jelentette a görögöknél), emiatt 6 hónapon keresztül az Alvilág királynőjeként Hádész mellett kellett trónolnia.

Hérát a mondákban már egyenesen “a gránátalma asszonyaként emlegetik”, aki az erényesség, házi tűzhely szimbóluma volt a görög mitológiában. A szamoszi Héra istennő szentélyben lévő freskón Héra gránátalmát kínál, a k. e. 6. században épített argoszi Héra templomában Polycleitus elefántcsont és arany szobrán Héra az egyik kezében jogart tart, a másikban egy gránátalmát. Egy mükénéi festményen az istennő három mákgubót tart a jobb kezében, egy gránátalmát a balban. A halálthozó mákgubó és az életet adó gránátalma az istennő életet elvevő és életet adó hatalmára utal.

A 2. században Pausanias, Orionról szóló legendájában (aki a görög mitológiában Poszeidón és Eurüalé fia volt, híres vadász, felesége halála után híressé vált szerelmi képességeiről is, állítólag ötven fiat nemzett ötven nimfától) Héra istennő szintén gránátalmával a kezében jelenik meg, és korona helyett gránátalmához hasonló fejfedőt visel.

Évszázadok teltek el a görög legendák születése óta, de a gránátalma szerepe a görögöknél ugyanolyan fontos maradt, mint régen. Pl az orthodox naptár egyik kiemelkedő eseménye, a karácsonyi vacsora asztal, görögül “polysporia”, ahol gránátalmával készült ételeket kínálnak. Ha valaki házat vesz, az első ajándék mindig a gránátalma, melyet a házi oltár, az “ikonostasi” elé helyeznek, hogy bőség, termékenység, szerencse köszöntsön a házra. A görög halotti torokon még mindig kolivát készítenek (búzából, cukorral és gránátalmával) és azzal kínálnak mindenkit, újévkor és esküvőkön pedig hagyomány a gránátalma eltaposása.

A júdaizmus és a gránátalma

A zsidóság szerint a tiltott gyümölcs a bibliai Éden kertben nem az alma, hanem a gránátalma volt. Talán ezért lett egyike a 7 legfontosabb mezőgazdasági terméknek Izraelben.

Az irodalomban Mózes 2. Könyvében, az Igéret földje fejezetben olvashatunk először a gránátalmáról, állítólag az elsőt egy hírvivő hozta Mózesnek. A gyümölcsöt és a magokat a Tórában ettől kezdve úgy tüntették fel, mintegy különleges gyümölcsöt, ami csak Izrael földjén terem meg.

A gránátalmát számtalanszor említi meg a Salamon éneke is. A királyok könyve szerint a fővárosok két oszlopára, amelyek Jeruzsálemben a Salamon templommal szemben állnak, szintén gránátalmák vannak ráfestve. Állítólag maga Salamon tervezte a koronáját, ami szintén  ún. gránátalma “korona” (calyx) volt. A zsidók legmagasabb egyházi méltóságainak a palástján is mindig ott díszelgett a gránátalma.

Napjainkban a legtöbb zsidó ünnepen gránátalmát esznek pl. a Rosh Hashanán, a zsidó újévkor, mert a gránátalma egy kabbalah, a virágzás, gyümölcsözés, gyarapodás szimbóluma. Állítólag 613 mag van benne, ami megfelel a 613 mitzvotnak, a zsidó tízparancsolatnak a Tórában. A gránátalma fontosságát a zsidóság számára az is bizonyítja, hogy a júdeai pénzérmére is rányomtatták.

Kereszténység

220px-Botticelligranat_bildA gránátalma gyakran bukkan fel a keresztény műalkotásokon is. Ünnepi ruhába beleszőve, drapériákon, kovácsolt vas remekműveken. A legkorábbi ábrázolása egy 4. századból fennmaradt Krisztust ábrázoló padló mozaikon látható a British Múzeumban, (Dorset Hinton St Mary templomból). A gyermek Jézus gránátalmát tart a kezében. A reneszánsz korban Sandro Botticelli és Leonardo da Vinci képein is jelen van a gránátalma, vagy Jézus vagy Szűz Mária kezében látható, mert a középkorban azt tartották, hogy a gyümölcs kettétörve, szimbóluma a teljességnek: Jézus szenvedésének és feltámadásának, de a Mennyek országának édességét is jelentette.

A gránátalma fesztivált októberben tartják meg Goychayban, Azerbajdzsánban. Az örményeknél a barack és a szőlő mellett a gránátalma a harmadik legfontosabb gyümölcs, de egyben szomorú szimbóluma lett az örmények kiírtásának, mert a genocide során amikor az örmények szétszóródtak a világban, a számüzetésben a gránátalma magok jelentették az életet számukra, akik szerint 365 mag van egy gránátalmában, ezért minden napra jut egy.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s