Jó étvágyat Brüsszel!

Posted on Updated on

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A Jó étvágyat! Bon appetit! Brusselicious gasztronómiai témájú év ismét egy izgalmas esemény Brüsszelben. A 2006-ban megrendezett Fashion & Design (divat és dizájn) fővárosa kiállítást, 2009-ben követte a Comic Strip (Képregény), az idei év viszont a kulináris élvezetek jegyében zajlik. A jó reklámfogás nemcsak öregbíti Belgium hírnevét, de Brüsszelbe csalogatja a külföldieket is. Az étkezés, mindenki által kedvelt téma, és ami szintén lényeges szempont, hogy a gasztronómia szabad teret enged a fantáziának és a kreatívitásnak.

A Brusselicious elnevezés szerintem nemcsak mulatságos, de étvágygerjesztő is, amivel a kiállítás szervezői azt akarták hangsúlyozni, hogy Brüsszel gasztronómiája annyira ellenállhatatlan, hogy szeretne mindenki minél nagyobbat harapni belőle. A kiállítások nemcsak reklámot csinálnak a termékeknek, a termelőknek, és a tehetségeknek, de megismertetik a világgal a hagyományos belga ételeket, felhívják a figyelmünket a világ legjobb csokoládé fajtáira, az elfeledett és újra felfedezett zöldségekre, a megszámlálhatatlan fajtájú belga sörökre és egyéb kulináris specialitásokra. A híres séfek kreációit kóstolgatva, élvezkedhetünk a meglepő-kéjes ízekben, zamatokban, nem beszélve a fantasztikus tálalásról. A piactereken és a Michelin csillagokban bővelkedő vendéglőkben vagy csak egy egyszerű utcasarki árusnál, állóbüfében és az idén a múzeumokban is egyedülálló élményben lehet részünk, ha Brüsszelbe látogatunk!

A régi korok és a modern idők ízei után nyomozva két múzeumot választottam ki. –A jó étvágyat! Bon appetit!- téma első gasztronómiai színhelye a Schumann térhez és az Európai Parlamenthez közeleső Cinquantenaire Múzeum volt. A brossúra szerint a fantasztikus gyűjtemény célja az volt, hogy  bemutassa az érdeklődöknek a jelentős és kevésbé jelentős felfedezéseket, melyek a századok során hozzájárultak, megváltoztatták étkezési szokásainkat. A kiállítást 7 témakörre osztották fel úgymint: a gabonafélék, tejtermékek, só és fűszerek, alkoholtartalmú italok (bor, sör és likőrök), cukor, forró italok (tea, kávé és forró csoki) és az újvilágból importált termékekre, mint a burgonya, a paradicsom és a bab. A kiállítási anyag összeállítóinak a célja elsősorban a gyönyörködtetés volt, és egy kicsit persze nevelő célzat is, de a program kiötlői vigyáztak arra, hogy ne tengjenek túl a tudományos, akadémikus jellegű képek-tárgyak. 

Néhány érdekes tárgy a gyűjteményből: 

Üvegből készült ivókürt

Kürt a Merovingok korából

A Merovingok korából, talán Anderlechtből származó, üvegből készült kürt vagy fél évszázadig hevert egy brüsszeli tisztviselő padlásán, mielőtt a múzeumba került volna (az unokája talált rá). A szaruból faragott ivókürt elterjedt volt a kora középkorban, de az üvegkürt nagyon ritka példány, értéke felbecsülhetetlen.

Bij Joseph (Jozsefhez) fagylaltárus kocsija. A 16. században népszerű olasz fagylaltot csak a 19. század második felében fedezték fel újra. Ez a hintószerű alkotmány Van Gend mester műhelyéből került ki. A tükrökkel, festményekkel, szobrokkal dekorált bodega közepén foglal helyet a két fagylaltos tartály, réztetőkkel. A kocsi érdekessége még a Mazzoletti gépzongora, azonkívül az acetilén világítás. Ilyen pultoknál árulták a fagylaltot Leuvenben, Brüsszelben, Wavre-ban és Liége-ben a 19. században.

Fagylaltos kocsi pianóval 1895-ből, Van Gend műve

 

 

 

 

 

 

 

A Királyi Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum (Musees royaux des Beaux Arts) részvétele a Brusselicious témában, teljesen más jellegű volt, mint a Cinquantenaire Múzeumé. (Rue de la Régence utcán található, a belvároshoz közel). Először is a kasszánál a jeggyel együtt elláttak minket egy útmutató térképpel, melynek segítségével megkereshettük az étkezésről szóló/ábrázoló híres festményeket, másodszor a múzeum butikjában meg lehetett vásárolni a kiállításon szereplő képek poszter változatát.

Néhány kedvenc: 1. Pieter Aertsen: Szakácsnő

A 16.-17. századi festmény, szinte tudományos részletességgel ábrázolja az ételféleségeket, a húst, a zöldségeket. A színekben gazdag festményen elgyönyörködhetünk a tökéletes formákban. A hús annyira élethű, hogy szinte kézzel tapintható, érezzük a szagát.

2. Isidore Verheyden: Reggeli című festménye 1905-ből. 

A kislány a sarokba húzódva fogyasztja reggelijét, komolyan ül, egyedül. Talán éppen most kelt fel és még morcos, vagy nem akar tanulni menni, ezért húzza az időt. A teáját lassan, szemét lesütve kortyolgatja. Nincs vaj és lekvár előtte, csak valami péksütemény, (talán a ma is népszerű éclair, vanília pudinggal töltött péksütemény). A szépen megterített asztal elég kicsi, de látszik, hogy egy tehetős család ebédlője lehet. Az asztalon a virágkompozíció dominál, többek között ez az ami miatt a kislány a sarokba kényszerül. Ez a kép volt egyébként a mester utolsó képe. A teás-kávéskanna csillogásában, a vibráló fényekben, a kecses tárgyak ábrázolásában az impresszionista iskola klasszikus stílusjegyeit ismerjük fel.

Gabriel Metsu: Gavallér (1629) Amsterdam

Az ülő fiatal lány jó példát mutat, amikor visszautasítja, hogy a férfi bort töltsön a serlegébe. Az asztalra pár finomság már oda van készítve, de a háttérben a szolgáló lány egy tálon további finomságokat hoz. 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s