A bajor anarchista szexbomba avagy szex, drog és rock’n roll a 70-es években

Posted on Updated on

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Retró riportázsom ezúttal Ushi Obermeirről szól, egy karizmatikus modellről, akinek a könyve The High times nemrég került piacra.

“Ne ábrándozz az életről. Éljed itt és most!”- olvasom mindjárt az első oldalon a 60-70-es évek erotikus szimbólumának sokat hangoztatott szlogenjét, akinek a neve valószínüleg nem hangzik ismerősen a magyar olvasók előtt, (mintahogy én sem hallottam róla egészen a múlt hétig), viszont Németországban mindenki tudja, hogy a pop modellből lett filmsztár, a nyugat-németországi szexuális forradalom vezéralakja volt. Egy biztos, hogy Ushi sohasem tartozott a galambdúcban turbékoló, unalmas, kispolgári életet élő nők közé. Ez a filigrán alkatú, modellnek inkább alacsony termetű nő, életét úgy élte mintha egy színes, szélesvásznú amerikai film főszerepét játszotta volna. „Cserbehagynám a barátaimat, elárulnám a forradalmat is ezért a nőért”!-üvöltötte Rainer Langhans, amikor 1968-ban Ushi meztelenül pózolt mellette a berlini hipi kolónia plakátján. Ez a nyugtalan, vibráló tekintetű nő egy évvel később beleunt a kátyúba jutott diák mozgalomba és a szabadság-szerelem közül az utóbbit választva Berlinbe száguldott, Dieter Bockhornnal, a hamburgi piroslámpás negyed milliomos tulajdonosával. De ne szaladjunk ilyen gyorsan előre az időben…

Uschi Obermaier, Chrissi Malbergként látta meg a napvilágot, 1946. szeptember 24-én, a bajor fővárosban, Münchenben. Eredetileg fényképész-restaurátornak készült, de egy szerencsés véletlen folytán fotómodell lett a Twen nevű képesújságnál. Az újság akkori top fotósával, Guido Mangolddal még Kamerunba is eljutott. Szerencséje volt, mert a szenzációs fotók hamarosan bejárták az egész világot. Ushiból címlapsztár, majd 2 év múlva nemzetközileg elismert fotómodell lett. 1968-75-ig több híres fotósguruval dolgozott együtt, mint pl. Helmut Newtonnal, aki provokatív, erotikus, fekete-fehér fotóiról volt ismert. Ushit elvitte magával Londonba, Párizsba, ahol modellje volt a Vogue-nak, a Harper Bazaarnak, a Playboy magazinnak. Amikor elsőként pózolt a kamerák előtt anyaszült meztelenül, “félig nyitott, érzéki ajkaival, ágyba hívogató, perzselő tekintetével, apró, feszes melleivel meghódította a világot”.

A múlt

Első neves szeretője a hírhedt Pamír nevű német hajó egyik túlélője Othello volt (eredeti nevén Rudolf Liebzeit), később 1968/69-ben az Amon Düül nevű kísérleti zenekar tagjaként csillogtatta meg zenei tudását (rumbatökkel látható a klippeken, és hallható Amon Düül I-II. albumában a Collapsing (1970-ben adták ki) és a Disaster-ben (1972)), miközben szexuális forradalmát a müncheni hipi kommünában élte ki. 1968-ban, amikor egy koncerten megismerkedett a berlini Rainer Langhansszal, nemcsak az Amon zenekart hagyta ott, de Othellóját is, hogy új szeretőjével Berlinbe költözhessen.

Berlin

Németországban az ún. berlini Kommune 1 volt az első politikailag is motivált hipi település, Obermaier ott került kapcsolatba az 1968-as diákmozgalmakkal. Annak ellenére, hogy később több újságnak is azt nyilatkozta, hogy sohasem érdekelte a politika, és csak azért költözött a Kommune 1-be, hogy együtt élhessen Langhans-szal, a tüntetésekről készült képeken, melyek bejárták az egész világot, mindegyiken ott áll az első sorban! A 70-es évek elején azonban Ushinak elege lett a politikából, mert figyelme egy másik forradalom, a szexuális liberalizáció felé fordult. Talán azért ekkor, mert az amerikai filmek hatására Európában is zöld utat adtak a homoszexuálisoknak, engedélyezték a fogamzásgátlók használatát és legalizálták az abortuszt is. Ushi és Langhans, akiket a sajtó csak a német John Lennon és Yoko Onoként emlegetett, hamarosan a nyugat-német szexuális forradalom élharcosai lettek. Amikor 1969-ben a berlini hippivárost bezárták, Langhans és Obermaier visszaköltözött a müncheni Highfisch nevű kommunába.

Későbbi karrier

1973-ban Uschi Obermaier szakított Langnansszal, mert halálosan beleszeretett Dieter Bockhornba, a Reeperbahn nevű piroslámpás negyed milliárdosába. A nagy szerelem azonban nem tartotta vissza attól, hogy végigbulizza, szexelje a Rolling Stones 75-ös turnéját, ahol végigfeküdt az összes akkori nagy világsztárral Keith Richardsszal, Mick Jaggerrel, Jimi Hendrixszel. Könyvében így emlékszik vissza erre az időszakra:

“Mick a legsármosabb pasas a világon, de Keith sokkal jobb szerető, mert jobban ismeri a női test anatómiáját”. Ushi nevetve ír arról, hogy Keith felesége, Anita állandóan Keith szexuális teljesítményére panaszkodott:  “You f*cking messer, You’ve been messing with this bird!” Uschi nem egyszer azzal húzta fel, hogy érdekes módon neki nem okozott gondot Keithet egész nap ágyban tartani és a “szerszámát” felállítani. “Velem mindig szuper volt a teljesítménye.”.

Miután Ushi kitombolta magát visszatért Bockhornhoz, és világkörüli útra indult a képen látható lakóautóval. 3 évet éltek Ázsiában majd még 3-at Mexikóban és az Egyesült Államokban. Abból a híresztelésből (a Galore nevű újság, 25. számában), hogy minden országban, ahol jártak a helyi hagyományok szerint kötöttek házasságot, mindössze annyi volt igaz, hogy Indiában valóban összeházasodtak. Boldog házasságuknak Dieter Bockhorn hirtelen halála vetett véget, aki Mexikóban 1983. január 1-én motorbalesetben meghalt. Uschi Obermaier végleg Amerikában maradt. Napjainkban a Los Angeleshez közeleső Topanga Canyonban él. Ékszer designer lett.

Utószó

A mindent átélni és megélni akaró Ushinak sikerült elérnie mindazt, amit csak szeretett volna: Több filmben szerepelt pl. Iris Berben oldalán a Rudolf Thome Detektive (1968) címűben. Főszereplője volt a Rote Sonne című filmnek (1969). Ölelkezését, forró csókjait a Last Experience című film örökítette meg, nagy jelenete, amikor a nyugat-berlini Kempinski hotel előtt könnyes búcsút vesz a Rolling Stones mindhárom sztárjától.

Lemezei: Rainer Langhans 12-inch single lemez címlapján ő pózol, a Xu Xu Fang zenekar 2007-ben kibocsátott “Napjaink” lemezén is, és szerepel Amon Düül I, 2 albumjaiban a Collapsing és a Disasterben.

Könyv: Obermaier életrajzi regénye a High Times-t, (Dicsőséges évek) melyet Olaf Kraemer segítségével írt meg, kibocsájtása után a 3. lett a bestseller listán. Az ebből készült film címe Eight Miles High (eredeti német címe: Das Wilde Leben), mely sok vita után végül Achim Bornhak rendezésében csak 2007 februárjában került a mozikba (a legjobb 10 film közé került).

Ushi Obermeier neve egyet jelentett az 1968-as nyugat-németországi baloldali mozgalmakkal, ami eredetileg a német egyetemisták széleskörű reagálása volt a konzervatív német kormány autoritárius rendszerű politikája ellen. A cél nemcsak az állami diktatúra megszüntetése volt, hanem elsősorban az egyetemisták nyomorult életkörülményeinek a javítása. Amikor az első békés tüntetés durva erőszakba torrkollt a rendőrség nagy hibát követett el. A tüntetés túlreagálása olaj volt a tűzre. hamarosan egy tüntetési hullám söpört végig nemcsak Nyugat-Németországban, de Európa összes nyugati államában és nagy hatással lett a világ más politikai mozgalmaira is.

Advertisements

2 thoughts on “A bajor anarchista szexbomba avagy szex, drog és rock’n roll a 70-es években

    Kocsmár Alexandra said:
    2015. április 10. péntek - 12:51

    Jó írás lenne, ha nem egy az egyben a Wikipédiáról koppintottad volna…

      spajzgirl responded:
      2015. augusztus 13. csütörtök - 07:33

      És mi a véleményed akkor, hogyha kiderül, hogy én szerkesztettem a wikipédián is?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s