Burgonya múzeum Münchenben

Posted on Updated on

Ha a világkonyháról van szó a németek inkább az étvágyukról híresek, mint az ételeikről. Egy viszont biztos, hogy nincs még egy nép, amelyik annyi burgonyát fogyasztana mint ők, talán az írek, az angolok és mi magyarok következünk utánuk. Mindez a müncheni Burgonya múzeum kapcsán jutott eszembe.

A világon egyedülálló múzeumba látogatva az is kiderült, hogy a több mint 350 éve meghonosodott burgonya elkészítésének ma már legalább 100-féle módját ismerik, (vajon mivel táplálkozhattak az emberek a burgonya behozatala előtt?) főtt, sült, édes vagy sós, ecetes salátaként, krumpligombócként fogyasztják, vagy rakott krumplit készítenek belőle stb. Egy biztos, hogy a német vendéglőkben rendelhetünk bármilyen köretet, ha fel van tüntetve a menülapon, ha nincs, biztosak lehetünk, hogy valamilyen formában odacsempészik a burgonyát a tányérunkra.

Krumpli múzeum

Marilyn Monroe az idahoi krumpliföldön

A Kartoffel múzeumot 1996-ban nyitották meg Münchenben. A kiállítás olyan egyedülálló gyűjtemény a világon, amely a burgonyát, művészeti és művészettörténeti szempontból veszi nagyító alá. Amikor az ember belép az Otto Eckart által létesített múzeumba, az első terem közepén egy fotó és képkiállítást talál. Az olajfestmények, akvarellek, karcok, vízfestmények, rajzok, litográfiák és offsett nyomások, naiv és modern festmények, üveglapra festett burgonyagrafikák mind a burgonyáról szólnak. A kiállítás 8 terme 8 különböző témakört ölel fel:

1. A krumpli története: hogyan került az Inkák földjéről Európába

2. A burgonya tudományos szempontból: botanikai leírások, rajzok

3. A burgonya ültetése és aratása

4. Burgonyapiac, burgonyafajták

5. A sokoldalú burgonya: a gumi maci cukorkától a burgonya tortákig, a szőlőcukortól, tisztítószerektől a ragasztókig, az ablaktisztításra alkalmas szerekig stb.

6. A burgonyával kapcsolatos ritkaságok gyűjteménye: szobrok és egyéb tárgyak

7. A burgonya útja a hercegek és pápák asztalától a szegények asztaláig: receptek

8. Modern művészeti alkotások krumpli témakörben: Andy Warhol, Marilyn plakátok stb.

A burgonya karrierje: mérgező gumóból királyok eledele

Mindenki egyetért azzal, hogy burgonya nélkül nem élet az élet, mert kevés olyan élelmiszer alapanyag van, amely ilyen változatosan, és ennyiféleképpen hasznosítható. Levest, köretet, salátát, főzeléket, rakott egytálételt, rósejbnit (zsírban sült), hasábburgonyát, szalmakrumplit, gombócot, levesbetétet, krokettet sőt még süteményt is készíthetünk belőle.

De persze nem volt ez mindig így! Az első gumót a pápa kapta ajándékba, aki viszont továbbküldte Mons kormányzójának, Sivrynek. Sivry átadta a híres botanikusnak Charles de L’Écluse-nek, aki mohón csapott le az ismeretlen gumóra. 1588. január 26-ára lett kész a burgonya első növénytani rajzával. A Dél-Amerikából behozott krumpli gumó, ami egyébként ma már alig hasonlít eredeti indián ősére, még kicsi, kerek formájú volt és kívül-belül zsenge, inkább egy fehér gyökér benyomását keltette, amit pirosszínű héj borított. Écluse a szarvasgombához való hasonlósága miatt taratoufi nevet adta neki.

2 év múlva a bázeli botanikus Caspard Bauhin, az angol Walter Raleigh admirálistól kapott ajándékba egy burgonya gumót. Sir Raleightől tudta meg Bauhin, hogy a burgonya indián neve pappa (ma is így árulják a perui piacon), Spanyolországban pedig patata néven már fogyasztották is (akiket a gumó különben a gesztenyére emlékeztetett), és remek krumplis rántottát készítettek belőle. Valószínüleg ez volt az első “tapasz”, a híres spanyol burgonyás nemzeti eledel.

Az angoloknál meg nálunk Magyarországon terjedt el a legkésőbb (ma viszont mi vagyunk Európa legnagyobb krumpli fogyasztói kb 130 kg/fő évente). Az angolok ugyanis annyira idegenkedtek tőle, hogy amikor VIII. Henrik megalapította az anglikán egyházát, a sussexi ifjak azt ordították teli torokból, hogy- „Le a pápával meg a burgonyával!”

Miért terjedt el ilyen nehezen ez az ízletes, C vitaminban gazdag tápanyag? -kérdezhetnénk. Egyrészt a kommunikáció kezdetleges volta miatt, másrészt mert az emberek először a zöldjét-virágját fogyasztották és levest kotyvasztottak belőle, ami ma már tudjuk, hogy a szolanin tartalma miatt mérgező. Az se járt jobban, aki nyersen ette, mert a  burgonya keményítő tartalma miatt gyomorgörcsökben fetrengett tőle. (A szemcsék szabad szemmel nem láthatóak, mert sejtekbe vannak bezárva, mintegy tokba). Az értékes gumót viszont odalökték az állatoknak, amitől azok szépen gyarapodni kezdtek. Az embereknek ennyi rossz tapasztalat után érthető módon hosszú időre elment a kedvük a zöldségtől, mert aki egyszer beteg lett, mégegyszer nem próbálkozott vele. De aztán jött az éhínség, és a nép végül ráfanyalodott a krumplira. Amikor a papok tanácsára a gumójából kezdtek ételeket készíteni, rájöttek, hogy milyen ízletes.

Mi magyarok is nagyon nehezen kaptunk rá a krumplira, még akkor is visszautasítottuk, amikor a Magyarországon élő olaszok és németek már javában fogyasztották. Az egyik krónika szerint Budán 2 protestáns prédikátort azért tartóztattak le, mert burgonyát találtak a tarisznyájukban. Amikor később eljutott hozzánk is a híre, hogy az új zöldségnek csak a föld feletti zöldje a mérgező, a gumója viszont kiváló, akkor meg sváb töknek kezdte csúfolni a magyar, és mivel semmi sem kellett ami német, csak azért se kultiválta. Asszonyi furfang kellett az elterjedéséhez, nevezetesen Mária Terézia, aki egyenesen megtiltotta a magyar alattvalóinak, hogy a földjükön burgonyát termesszenek, saját magyar birtokait viszont televettette vele. A trükk bevált, mert bár a királyi földeket katonák őrízték, magyaros virtus lett lopkodni a királynő burgonyáját. Az őrök persze nem fogtak el senkit, mert parancsba volt adva, hogy tegyenek úgy mintha nem vennék észre a tolvajokat. Olyan huncut tréfa lehetett, mint amilyenekkel tele vannak a Sissi filmek, de ez volt a legjobb reklám az árunak. Az unalmas szolgálat közben a katonák demonstrációként gyakran sütöttek maguknak parázson krumplit, melynek finom illata aztán kedvet ébresztett a megízleléshez. Így kapott rá a magyar végül a burgonyára, aminek magyarul rengeteg neve lett: gruja, kompér, kolompér, pityóka, csicsóka, (ami igazából nem is krumpli hanem egy napraforgóval rokon takarmánynövény) a magyarok elengedték a fantáziájukat és újabb receptekkel gazdagították a burgonyából készült ételek listáját, mint pl. a paprikás krumpli, a burgonyafánk, a rakott krumpli és a pörcös kolompérkása (a sárköziek kedvence).

A burgonyával kapcsolatos ünnepek

A budai krumplibúcsú, amelyet minden évben karácsony másnapján tartanak, eredete a 19. századba nyúlik vissza. Az első anekdóta szerint a Széna téri piac árusai egy hatalmas hóvihar elől bemenekültek a közeli kocsmába, ahol a kocsmáros zsírban sült burgonyával vendégelte meg őket (nem volt egyebe). Egy másik forrás szerint a búcsút egy híres betyár tiszteletére rendezik meg minden évben, aki a legenda szerint több ízben ellopta a burgonyát a gazdagoktól majd szétosztotta a szegények között. De a leghihetőbb a 3. történet, mely szerint 1838-ban a nagy pesti árvíz idején, sültkrumplit osztogattak az árvízkárosultaknak. Az 1980-as évek óta újra felfedezték a burgonya ünnepet és állítólag a budai vendéglőkben, karácsony másnapján krumplilakomával várják a betérőket. Libazsírral, töpörtyűvel tálalt sült krumplit ehet mindenki puszta kézzel, ráadásul szalagon fityegő krumplit kapnak ajándékba a nyakukba (Burgonya klubtagsági igazolvány helyett!)

Néhány adat

Németország 1997-ben ünnepelte a burgonya behozatalának 350. évfordulóját, melynek népszerűsítésében oroszlánrésze volt II. Frigyesnek.

A burgonya nemcsak a legolcsóbb kalóriaforrás, de a híresztelések ellenére sokkal egészségesebb mint a tészta vagy a rizs. 100 gr tisztított burgonya értéke 85 kcal, míg a rizsé és tésztáé 350-380, szénhidrátartalma 16% míg a rizsé és tésztáé 75 százalék!

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s